Dávid Dóra, a TISZA európai parlamenti képviselője felszólalásában határozott fellépést sürgetett az online platformokon megjelenő álhírekkel szemben. Kiemelte, hogy aggasztó az a trend, amit legutóbb a Metánál láttunk, hogy megszüntetik a független tényellenőrzést. "Ezt Európában nem látjuk szívesen", mondta.

A TISZA képviselője aláhúzta, hogy “a TISZÁ-hoz hasonló ellenzéki pártok számára kiemelten fontos szerepe van a közösségi médiának, hiszen másként nem, vagy alig jutunk el a választópolgárokhoz.”

Ugyanakkor alapvető elvárás, hogy az online térben megjelenő tartalmak minél inkább tükrözzék a valóságot.

“A szólásszabadság alapvető jog. De ne mossuk össze az esetleges hamis és félrevezető tartalmak felhangosításával és terjesztésével, ami akár választási eredményeket is befolyásolhat.”- emlékeztetett Dávid Dóra, aki egyben jelezte, hogy vitathatónak tartja legutóbb a Meta részéről a független tényellenőrzés megszüntetését, hiszen a tényellenőrzés nem cenzúra.  

A fenti lépés bejelentésekor maga Mark Zuckerberg is beismerte, hogy kevesebb „rossz dolgot” tudnak majd kiszűrni. Ez egyértelműen veszélyes rendszerszintű kockázatot jelentene, amelyet a DSA értelmében a platformnak hatékonyan kell mérsékelnie. 

A tényellenőrzés megszüntetése különösen aggasztó az olyan országok társadalmi párbeszédére nézve, ahol a média nagy része az állampárt irányítása alatt áll, meg sem próbál objektív lenni, és rendszeresen félrevezeti közönségét. Sajnos ilyen ország ma Magyarország is.

2023-ban a kormánysajtót a sajtótermékei ellen indított sajtó-helyreigazítási ügyek 62 százalékában elmarasztalta a bíróság. Ezzel szemben a független sajtó elleni perek 85 százalékát a független sajtó megnyerte.

A közösségi média tehát fontos és szükséges, de a tényellenőrzők eltávolítása teret adhat a dezinformáció elterjedésének és súlyos károkat okozhat a demokráciának.

Láttunk már sajnos példákat arra, hogy a hamis- és álhírek terjedése erőszakhoz vezetett. Ez Európában – köszönhetően a DSA-t alkalmazó hatóságok munkájának – remélhetőleg nem fog bekövetkezni. Az Európai Bizottság már indított vizsgálatokat a Meta és a TikTok ellen, elemezve a rendszerszintű kockázatok lehetőségét. 

”Fontos újra és újra aláhúzni, hogy a DSA nem cenzúrázza a tartalmat, hanem biztosítja, hogy a dezinformáció és az ehhez hasonló kockázatok ne veszélyeztessék a demokratikus diskurzust”- hangsúlyozta a képviselő.

Az álhírek és a hamis információk terjedése egyre bonyolultabb mintát követ, ezért a szabályozó hatóságoknak is fel kell készülniük az új, összetett taktikák kezelésére, amelyek kihívást jelenthetnek számukra. A fizetett influencerek, akik kikerülik a platformok hirdetési szabályait, a politikai szereplők, akik keresztplatformos koordinációval és taktikákkal manipulálják az algoritmusokat, hogy elkerüljék a detektálást, mind olyan rendszerszintű problémák, amelyek sürgős válaszokat igényelnek.

A platformok elszámoltathatósága mellett tehát biztosítanunk kell, hogy a hatóságok is képesek legyenek gyorsan és hatékonyan kezelni a digitális korban megjelenő dezinformáció új formáit.