Magyar Péter gratulált a két szakembernek, ugyanakkor üzent a kormánypártnak is: „A fideszes droidok hűen önmagukhoz ma ezeket a nagy betűs embereket gyalázták, szembe köpve saját magukat és megalázva az Orbán-kormány által magára hagyott, elesett honfitársainkat, köztük rengeteg gyereket. Szégyelljék magukat! A Fidesz gyűlöletpolitikája hamarosan a jól megérdemelt helyére, a történelem szemétdombjára kerül. Éljen Bódis Kriszta, éljen Incze Zsuzsa, éljen a haza!”

Bódis Kriszta, aki ezen az írói álnéven alkot több évtizede, Horváth Krisztina néven született. Az elmúlt harminc évben mind az irodalom, a film, mind a pszichológia, szociológia, és szociális területeket integráló oktatói-nevelői munkában elismerésre és figyelemre méltó, kiemelkedő munkát végzett.

Számos szakmai és munkásságát elismerő díjjal jutalmazták pályája során, többek között háromszor kapott Tolerancia díjat, de kapott televíziós Nívó díjat, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét és Raoul Wallenberg-díjat is.

A Van Helyed Alapítvány vezetőjeként munkája felbecsülhetetlen az elmaradott roma szegregátumokban. Módszerével az általa mentorált roma gyermekek 100%-a elvégzi az általános iskolát, 95%-a a középiskolát vagy szakmunkásképzőt és 50%-uk diplomát is szerez.

Reneszánsz ember. Arra büszke, amit létrehozott, legfontosabb számára a cselekvés.

Különféle műfajokat és szakterületeket ötvözve egész eddigi életét arra áldozta, hogy egy egyenlőbb és igazságosabb világot építsen.

Incze Zsuzsa 1976-ban szerzett újságíró diplomát a MÚOSZ képzésén. Pályafutását gyakornokként a Köznevelés szerkesztőségében kezdte, majd az Új Tükör hetilap munkatársaként dolgozott. 1978-ben a Magyar Rádióhoz, majd 1983-ban a Magyar Televízióhoz vezetett az útja. Képernyőn először a Fiatalok órájában láthattuk, később állandó munkatársként az Ablakban. Emellett az Évgyűrűk című heti műsor felelős szerkesztője volt. Az 1994-ben indult Csellengőknek 21 éven át volt a szerkesztő-műsorvezetője. A nevét legtöbben ebből a tévéműsorból ismerték meg. A Csellengők annak idején több száz elszökött, eltűnt gyereknek segített visszajutni a családjához.

Incze Zsuzsa számos egyéb riport- és dokumentumfilmet rendezett, és két riportkötetet írt. A Csellengők és a Szakítópróba című könyvek szerzője több állami és szakmai díj mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is megkapta.

Incze Zsuzsa íróként, szerkesztő-műsorvezetőként sohasem szónokolt a gyermekvédelem fontosságáról, de annál többet tett érte.