2025-ben a magyarok még mindig ugyanolyan lánglelkűek, ha a hazájuk megmentéséről van szó. És most bizony eljött a cselekvés, a változás ideje. A TISZA Készüljetek! címmel meghirdetett rendezvényére hatalmas, minden eddiginél nagyobb létszámmal jöttek el az emberek. Nem fizetett bértapsolók, nem közpénzből fizetett buszokkal érkezők. Hanem motivált, lelkes emberek az ország minden tájáról, akiknek fontos a hazájuk sorsa, akik már nem tudják tétlenül tovább nézni, ahogyan a korrupt horda szétrágja a nemzet testét és megosztja a nemzet erejét.

A tömegben lebegő sok tízezernyi magyar zászló, a bizalommal telt közös skandálás, a hit abban, hogy most egy korszak kezdődik és hogy a történelmet most együtt írjuk, mindenkinek örökre bevésődött a szívébe.

Az Ünnepség a nemrégen debütált videoklippel kezdődött, amely nagyszerű alapot adott a közösségi egységélményre. Kell egy új ország – dübörgött a hangfalakból, s egészen a lelkekig hatolt.

Rusznák András Heltai Jenő: Szabadság című versével tüzelte tovább a szabadságra vágyókat. Utána Ruszin-Szendi Romulusz szólt a közönséghez. A volt vezérkari főnök ismét tanúbizonyságot tett arra, amit mindig hangsúlyoz: hogy aki egyszer katona volt, az katona is marad élete végéig. Bátran kiállt az egyenruhások érdekeiért és követelte, hogy minden egyes szakmai csoport kapja vissza a munkájáért járó tiszteletet és megbecsülést. Eliza Bliss hegedűművész az István, a király című rockoperából a „Szállj fel szabad madár” című, nagy sikerű slágert adta elő, mely szintén a szabadságvágyat hozta közel hozzánk. Sodró Eliza Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak című versét letaglózó beleéléssel, a béklyóban vergődő, de szabadságra vágyó lélek minden keserűségével adta elő. Az utána következő felszólalót beszéde megkezdése előtt hosszan ünnepelte a tömeg, az Andrássy úton zengett a „Kriszta! Kriszta!”. Bódis Kriszta, a Van Helyed Alapítvány vezetője rámutatott arra, hogy a történelmünkben mindig is a szabadságvágyért való küzdés hajtotta magyarokat. Külön kiemelte a sajnos kevésbé előtérben lévő női hősöket, akik rengeteget küzdöttek hazájukért, és a roma származású, csendes hősinket, akiknek nem is tudjuk, mennyi mindent köszönhet a magyarság.

Nagy Ervin ezután felháborodásának adott hangot, amiért a dicső, történelmi 12 pontot a mostani hatalom önkényesen, a saját maga eltorzult érdekeit fennhéjázóan hangoztatva írta át. Kijelentette, hogy: a 12 pontot soha nem árulhatja el, nem hamisíthatja meg, nem írhatja át senki, hiszen ez a mi egyik legnemesebb szellemi örökségünk Petőfiéktől, amiért mai napig kötelességünk harcolni.

Az esemény fő szónoka Magyar Péter, a TISZA elnöke a Kossuth Lajos táborában című nótára lépett színpadra. Beszédének nyitánya Mit kíván a Magyar Nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés felszólítással kezdte, és a mondandóját is erre fűzte fel. Rámutatott arra, hogy ma a tavasz és a remény jelszava: TISZA. Hiszen ez még mindig a márciusi ifjak földje. Felvázolta, hogy a TISZA kormány hogyan fogja gyökerestől kiirtani és megbüntetni a korrupciót*. Kihirdette a Nemzet Hangját*, amely a TISZA saját népszavazási kérdéseit tartalmazza.

Hangsúlyozta: a történelem azoké, akik mernek lépni. Így volt ez 1848-ban, 1956-ban és így van ez most is. Rajtunk múlik, hogy 1848. március 15 csak egy szép emlék, vagy egy élő üzenet lesz.

Csodálatos, lélekemelő közösségi élmény volt a Nemzeti Ünnep. Megdőlt a mondás, miszerint: egy fecske nem csinál nyarat. Dehogynem csinál.

*a csillagozott témák bemutatását másik honlapcikkben találják