A külföldiek is viszik a földjeinket

A külföldiek is viszik a földjeinket

2025. december 18., csütörtök

A külföldiek is viszik a földjeinket

2025. december 18., csütörtök

Hogy lehet az, hogy a magyar termőföld, ami a nemzet kincse, az ígéretek ellenére sokszor külföldi kézbe kerül?

Sokan emlékszünk még a hangzatos ígéretre 2010-ből. „Amíg a Fidesz van kormányon, addig külföldiek soha nem fognak földet vásárolni.” Ehhez képest, ha nyitott szemmel járunk vidéken - akár Vasban, Somogyban vagy Pest megyében -, azt látjuk, hogy hatalmas birtokok kerültek osztrák, belga vagy német gazdák kezébe, sokszor éppen az állami földárveréseken keresztül. Mégis hogyan lehetséges ez egy olyan kormány alatt, amelyik a nemzeti szuverenitás harcosa?

Miért van az, hogy a földárveréseken sokszor nem a helyi kisgazdák, hanem a tőkeerős külföldiek vagy strómanok vitték el a földet előlünk?


  1. Míg nyugaton egy hektár föld ára a 30-40 millió forintot is elérheti, addig Magyarországon ez még mindig csak 2-3 millió forint. Egy osztrák gazdának tehát aprópénz felvásárolni a magyar földet, amivel a tőkehiányos magyar gazdák képtelenek versenyezni az árveréseken.


  2. Bár a kormány "hadjáratot" hirdetett a zsebszerződések ellen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi becslései szerint még mindig közel 1 millió hektár lehet vitatott, részben külföldi befolyás alatt álló tulajdonban vagy használatban.


  3. A KSH adatai szerint a magyar mezőgazdaságban a földhasználat koncentrációja jelentős. A gazdaságok legfelső 1%-a használja a földterületek több mint egyharmadát. Ebben a felső ligában számos olyan nagyvállalat és tőkeerős társaság van, ami kiszorítja a piacról a helyi családi gazdálkodókat.


A valóság az, hogy a kormányzat csendben engedett a pénznek az elvekkel szemben. A törvényi kiskapuk és a földtörvény sajátos alkalmazása lehetővé tette, hogy aki eleget fizet, az vihesse a földet, függetlenül a korábbi ígéretektől. Ahelyett, hogy a helyi családokat hozták volna helyzetbe, a rendszert a nagybirtokosok érdekeire szabták, ahol a tőkeerős külföldi versenytársakkal a magyar gazda nem tudott lépést tartani. A „földvédelem” csak üres kampányszlogen volt, de a valóságban a pénz beszél, a magyar kisgazda pedig kiszorul a saját földjéről.