Miért van az, hogy miközben a sarki pékség és az asztalos a megélhetésért küzd, a kormány milliárdokkal tömi ki a profitorientált külföldi óriáscégeket?
A kormányzat évek óta a „nemzeti oldal” és a „magyar érdek” védelmezőjének állítja be magát, de ha megnézzük a gazdaságot, egészen mást látunk. A magyar kis- és középvállalkozások fuldokolnak a bürokrácia, a kiszámíthatatlan adóváltozások és a munkaerőhiány miatt, miközben a kormány vörös szőnyeget terít a külföldi nagyvállalatok elé. Hogy lehet az, hogy a magyar cégeknek minden forintért meg kell küzdeni, de egy kínai gyárnak mi dobjuk össze a kezdőtőkét? Miért a külföldi profitot hízlaljuk a magyar vállalkozások fejlesztése helyett?
Számítások szerint a kormány az új akkumulátorgyáraknak elképesztő összegeket fizet. Egyetlen új munkahely megteremtéséhez az állam átlagosan 40-65 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad. Ebből a pénzből egy magyar kisvállalkozás évtizedekig működhetne, miközben a nagyvállalat gyakran vendégmunkást alkalmaz a magyar helyett.
2022-ben a kormány egyik napról a másikra, érdemi konzultáció nélkül módosította a KATA-törvényt, amivel közel 400 000 kisvállalkozó életét nehezítette meg vagy tette tönkre.
A Magyar Nemzeti Bank elemzései rámutatnak a magyar gazdaság kettősségére. A termelékenység növekedését szinte kizárólag a külföldi tulajdonú nagyvállalatok adják, míg a magyar KKV-szektor lemaradása nő, mert a támogatáspolitika aránytalanul a nagyoknak kedvez.
A kormány tudatosan épített ki egy olyan gazdaságot, amelyben a statisztikák fontosabbak az emberek megélhetésénél. A KATA egyik napról a másikra történt beszántása megmutatta, mennyire semmibe veszik a legkisebbeket. A stratégia világos, az állam a magyar vállalkozásoktól elvont forrásokat átcsoportosítja a nagyvállalatokhoz, abban a reményben, hogy majd azok felpörgetik a számokat. Ezzel azonban versenytársat csinálnak a magyar cégeknek, a multik az állami támogatásból elszívják a munkaerőt és letarolják a piacot, miközben a profitot kiviszik az országból.