Téged is dühít, amikor a kormány a rezsiárakkal büszkélkedik, miközben minden egyes vásárlásnál a többszörösét hagyod ott a brutális árak miatt?
Mindannyian örülünk, amikor megjön a csekk és látjuk rajta a narancssárga mezőben a „megtakarítás” összegét. De amikor bemegyünk a boltba, azt látjuk, hogy az élelmiszerek ára az egekben van. Hogy lehet az, hogy Európa „legolcsóbb” energiája mellett nálunk a legdrágább bevásárlás? A válasz egyszerű, a rendszer nem csökkentette az energiaárakat, csak áthárította őket.
A péknek, a hentesnek és a gyáraknak sokszorosát kell fizetniük az energiáért, amit végső soron mi, a vevők fogjuk megfizetni.
Az Eurostat és az MNB adatai szerint volt olyan időszak, amikor a magyar vállalkozások fizették Európa egyik legmagasabb áram- és gázárát. Mivel a "rezsicsökkentés" csak a lakosságra vonatkozik, az energiaszolgáltatók a cégeken próbálták behozni a kieső profitot. Ezt a a cégek beépítették a fogyasztói árakba, ezért is lett 1000 forint a kenyér.
A Világbank és a KSH adatai szerint a magyar élelmiszer-infláció csúcspontja messze a legmagasabb volt az EU-ban. Szakértők egyetértenek abban, hogy ennek egyik fő oka a kiskereskedelemre és az élelmiszeriparra hárított extra energiaköltségek és különadók voltak, tehát a "rezsivédett" magyarok fizették a legtöbbet az ételért.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet jelentése szerint a magyar családi házak 70-80%-a energetikailag korszerűtlen. Emiatt Magyarország lakossága fajlagosan sokkal több energiát pazarol el fűtésre, mint a nyugati szomszédjaink.
A kormányzat egy fenntarthatatlan rendszert épített ki a valódi energiahatékonyság helyett. A lakossági árstop veszteségét a gazdasági szereplőkkel fizettetik meg, akiket évekig védtelenül hagytak a világpiaci árakkal szemben. Ez egy rejtett adóztatás, amit nem vesznek el a rezsiszámlán, azt elveszik a kasszánál. A „rezsivédelem” így valójában az infláció egyik fő motorjává vált, miközben a lakóházaink továbbra sem képesek megtartani a hőt, mert a felújításra már nem maradt forrás.