Téged is dühít, hogy elvileg kevés a pénz az országban, az állam mégis a duplájára hízott?
„Kevesebb mint fele emberrel fogunk dolgozni.” - ígérte Orbán Viktor 2010-ben. Mindenki olcsóbb és hatékonyabb bürokáciát akart, ehhez képest ma azt látjuk, hogy soha nem volt még ennyi állami szerv, tisztségviselő és háttérintézmény, mint most. De miért van szükség ma sokkal több bürokratára, mint tizenöt éve?
Hova tűnt a beígért karcsúsítás, és miért nekünk kell finanszíroznunk ezt a példátlan méretűre duzzadt apparátust?
Míg 2010-ben a „kicsi és olcsó állam” ígéretével 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár kezdte meg a munkát, addig 2024-re ez a létszám radikálisan megemelkedett. A legfrissebb adatok szerint ma már több mint 200 felsővezető irányítja a minisztériumokat, ami több mint kétszerese a 2010-es induló létszámnak.
Az Eurostat adatai szerint szinte Magyarország költi a legtöbb pénzt az Európai Unióban „általános közösségi szolgáltatásokra”. 2023-ban ez a kiadás a magyar GDP 10,3%-át tette ki, miközben az uniós átlag csupán 5,9%. Különösen kirívó a „végrehajtó és törvényhozó szervek” fenntartása, amire Magyarország a GDP 3,5%-át fordítja – ez a legmagasabb arány az egész EU-ban.
A GKI Gazdaságkutató elemzése rámutat, hogy az államháztartáson belül a központi költségvetés súlya a 2010-es 67%-ról 2023-ra 79%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az állam elvonta a forrásokat az önkormányzatoktól, és mindent a budapesti minisztériumokba központosított, ahol a személyi juttatásokra kifizetett összeg még a válságos 2024-es évben is közel 15%-kal emelkedett.
A bürokráciacsökkentés helyett valójában kádermentés történt. A kormányzat nem a hatékonyságra törekedett, hanem arra, hogy a saját embereinek, a hűséges támogatóknak és a rokonságnak jól fizető állami pozíciókat teremtsen. A rendszer nem azért hízott a duplájára, mert jobb vagy több lett a szolgáltatás, hanem mert az állam lett a legkényelmesebb kifizetőhely. A GDP arányában szinte Magyarország költi a legtöbb pénzt az Európai Unióban a saját államapparátusának fenntartására, miközben a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik.