Miért van az, hogy sokan hiába fűtenek télen, a meleg szinte azonnal kiszökik a házból, miközben a tűzifa ára is az egekben van?
Rengetegen élnek évtizedekkel ezelőtt épült házakban és a jól ismert Kádár-kockákban, amelyeken télen átjár a hideg, miközben a gázóra pörög vagy épp a drága fát hordják a kazánba számolatlanul. Minden ősszel komoly aggodalmat kelt a fűtési szezon közeledte. De miért van az, hogy miközben eurómilliárdok érkeztek az országba energiahatékonyságra az elmúlt tíz évben, a magyar családi házak döntő többsége mégis megfelelő szigetelés nélkül maradt?
Miért kényszerülünk arra, hogy a nehezen megkeresett pénzünkből az utcát fűtsük, mert a házaink nem tartják meg a meleget?
A Magyar Energiahatékonysági Intézet felmérései szerint a magyar családi házak közel 70-80%-a energetikailag korszerűtlen, nincs megfelelő szigetelése. Ezekben a házakban a megtermelt hő 30-40%-a a falakon és a födémen keresztül egyszerűen távozik az utcára.
A rossz állapotú épületállomány miatt Magyarországon a lakossági energiafelhasználás négyzetméterre vetítve a legmagasabbak között van az EU-ban. Gyakorlatilag kétszer annyi energiát használunk el fűtésre, mint egy átlagos osztrák háztartás, csak azért, mert az épületeink nem tartják meg a hőt.
A KSH adatai szerint a tűzifa ára az elmúlt 3-4 évben több mint a duplájára emelkedett. Ez különösen a vidéki lakosságot sújtja, hiszen a kistelepüléseken élők közel fele még mindig fával fűt, ők a rezsicsökkentett gázárból semmit sem éreznek, csak a brutális drágulást tapasztalták.
A kormányzat éveken át rossz stratégiát választott.
A valódi rezsicsökkentés az lett volna, ha segítik a házak szigetelését és a nyílászárók cseréjét. A felújításra szánt uniós pénzeket sokszor nem a rászoruló családok kapták meg korszerűsítésre, ehelyett hagyták leromlani az épületállományt. A magyar családok védtelenül állnak a huzatos ablakaik mögött, mert az állam a valódi, tartós megoldás helyett a függőségben tartást választotta.