Téged is zavar, hogy szinte üres kosárral is tízezreket fizetsz a boltokban?
Régen ennyi pénzből telepakoltuk a hűtőt, most pedig örülünk, ha a hétvégéig kihúzzuk. Ezt mindannyian tapasztaljuk, bárhol is élünk. Azt halljuk mindenhonnan, hogy háborús infláció és válság van, sőt, még a német gazdaság sem az igazi. De jogosan merül fel a kérdés, miért tudnak a román vagy a lengyel szomszédaink sokkal több élelmiszert venni a fizetésükből, mint mi?
Miért lett Magyarország Európa „inflációs bajnoka”?
Az Eurostat 2024-es és 2025-ös adatai szerint a magyar háztartások tényleges fogyasztása az egész Európai Unióban az utolsó helyre csúszott. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar engedheti meg a legkevesebbet a fizetéséből – már Bulgária és Románia is előttünk jár.
Magyarországon a legmagasabb az általános forgalmi adó (27%) az egész világon. Míg Lengyelországban és Romániában az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját 0-9% közé szorították le a válság alatt, a magyar kormány ragaszkodott a teljes elvonáshoz, ami minden egyes terméket több min negyedével megdrágít.
A kiskereskedelmi különadó mértéke a legnagyobb láncoknál mára elérte a 4,5%-ot. A Magyar Nemzeti Bank jelentései is megerősítik, hogy a különadókat a cégek beépítik az árakba, így végső soron ezt a 300 milliárd forintos plusz adót is te fizeted meg minden egyes vásárlás során.
A brutális árak mögött tudatos kormányzati döntések állnak.
Nálunk a legmagasabb az ÁFA, miközben máshol 5%-ra vagy épp nullára csökkentették az alapvető élelmiszerek adóját a válság alatt. Emellett a kormány extraprofit-adókkal és különadókkal terhelte meg a boltláncokat, amiket végső soron a vásárlók fizetnek meg. A kormány úgy döntött, hogy a válság árát a bevásárlókocsiknál fizettetik meg velünk, ahelyett, hogy csökkentették volna a terheket. Minél drágább az élelmiszer, annál több ÁFA folyik be az államkasszába, így nem is érdekük a csökkentés.