Téged is felháborít, amikor azt hallod, hogy „a gazdákat támogatják”, miközben vidéki kistermelők tízezrei adják fel a küzdelmet, a földek pedig a milliárdosok kezében landolnak?
A kormányzat állítása szerint az állami földek a „kicsikhez” kerültek, de a tények mást mutatnak. Az elmúlt másfél évtizedben többszázezer kisebb termelő adta fel a gazdálkodást, mert egyszerűen ellehetetlenültek. Eközben Mészáros Lőrinc, aki 2010-ben még nem is foglalkozott mezőgazdasággal, mára a semmiből az ország legnagyobb földbirtokosa lett. De hogyan lehetséges az, hogy miközben a családi gazdaságok tönkremennek, a hatalom közelében lévők hirtelen milliárdos bárókká válnak?
Igazságos rendszer az, ahol az európai uniós agrártámogatások 80 százaléka a földbirtokosok felső 10 százalékának zsebében landol?
Míg 2010-ben még közel 350-400 ezer gazdaság működött az országban, 2020-ra ez a szám 230 ezer környékére zuhant. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt a gazdálkodók több mint harmada adta fel a tevékenységet a versenyhátrány és a támogatások igazságtalansága miatt.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégcsoportok mára több mint 45 000 hektár földterületen gazdálkodnak. Ez a terület akkora, mintha Budapest szinte teljes területe egyetlen ember kezében lenne.
A területalapú támogatások rendszere a nagybirtoknak kedvez. Minél több földet szerez meg valaki, annál több garantált jövedelmet kap az EU-tól, miközben a munkaigényes kistermelés alig kap forrást.
Ez a folyamat a vidék tudatos kifosztásának eredménye. A kormányzat olyan rendszert alakított ki, ahol papíron „széttagolták” a birtokokat különböző cégek és strómanok nevére, de a valóságban a föld és a haszon néhány kiváltságos kézben összpontosul. Ezzel a trükközéssel játsszák ki a támogatási szabályokat, és irányítják át az uniós pénzcsapokat a saját oligarcháikhoz. A cél nem a vidék megtartó erejének növelése volt, hanem a földalapú támogatások zsebretétele, miközben a valódi vidéki életformát, a kis- és középbirtokos réteget hagyták elsorvadni.