Október 7-én Magyarországon az állami gondoskodásban élő gyermekekre irányul a figyelem. 2021 óta ezen a napon hívják fel a figyelmet azokra a fiatalokra, akik különböző okokból intézményi ellátásban vagy nevelőszülői hálózatban élnek. Ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az odafigyelésre, védelemre és valódi támogatásra – mégis, a jelenlegi kormány sem elég forrást, sem figyelmet nem biztosít számukra.

A TISZA álláspontja szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer súlyos válságban van. A hiányos anyagi és személyi feltételek mellett mindennaposak az anomáliák, visszaélések és törvénysértések. A legkiszolgáltatottabb gyerekek gyakran nem kapják meg a fejlődésükhöz szükséges alapfeltételeket sem.

A TISZA már többször nyújtotta segítő kezét az állami gondozásban élő gyerekeknek. Ezek sajnos volt, hogy csak próbálkozások maradtak, hiszen a kormány nem partner abban, hogy mindenki úgy segítsen ezeknek a gyerekeknek, ahogy ereje engedi. Nem értik, hogy ezzel nem a politikai ellenféllel ártanak – hanem legkiszolgáltatottabbaknak.

Néhány példa: a TISZA felajánlotta, hogy felújítja a miskolci gyermekotthon Manócska részlegének omladozó fürdőszobáját, miután Magyar Péter ottjártakor kiderült, hogy állapota méltatlan a benne élő gyerekekhez. A kormány azonban nem engedélyezte a felújítást. Ugyanez történt karácsonykor is: a párt több millió forint értékű ajándékot gyűjtött össze, hogy minőségi játékokat vihessenek az otthonokba, de a kezdeményezést elutasították, és a TISZA önkénteseit egyszerűen nem engedték be a gyerekekhez.

A nyáron megrendezett „A gyermek nem egy paragrafus” című gyermekvédelmi konferenciát a TISZA Bódis Kriszta társadalompolitikai szakértő szervezésében hívta életre. Az esemény célja az volt, hogy szakemberek, civilek és érintettek közösen dolgozzanak ki javaslatokat egy átlátható, humánus és működő gyermekvédelmi rendszer kialakítására.

A panelbeszélgetéseken szó esett a rendszer strukturális problémáiról, az intézményes rendszerabúzusról, a gyermekbántalmazás és gyermekkereskedelem elleni fellépés hiányosságairól, valamint a drogprevenció és a pszichológiai támogatás elégtelenségéről. Több egykori állami gondozott fiatal személyes története is elhangzott – rávilágítva arra, hogy a gyermekvédelem ma sokszor inkább tűzoltás, mint megelőzés.

Magyar Péter a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta:

„A gyermekvédelem nem csupán intézményes feladat, hanem közös felelősség. A család, a társadalom, a gazdaság és az állam együttműködése nélkül nincs jövője a gyerekeinknek.”

A konferencián elhangzott, hogy a TISZA kormányra kerülése esetén nyilvánosságra hozná a bicskei pedofilügy teljes dossziéját, beleértve annak politikai összefüggéseit is.

A párt továbbá azonnali 25%-os béremelést ígér a gyermekvédelemben dolgozóknak, 20%-kal növelné az intézmények működési forrásait, és 2030-ig felújítaná az összes gyermekvédelmi intézményt, hogy sehol ne maradjanak el a legszükségesebb munkák.

Bódis Kriszta a konferencián kiemelte:

„A gyermekvédelem nem csak a veszélyeztetett gyerekek ügye. Minden gyermek esetében állami kötelesség biztosítani az optimális fejlődés feltételeit.”

A statisztikák szerint az állami gondozásban élő gyerekek száma 2005-ben még 17 500 volt, ma már meghaladja a 24 000-et. Eközben a nevelőszülők száma csökken, a gyámok túlterheltek, és számos intézmény nem felel meg a törvényi előírásoknak sem.

A TISZA Párt Nemzet Hangja című országos konzultációjában külön kérdés foglalkozik a gyermekvédelemmel:

„Támogatja-e, hogy a TISZA-kormány független vizsgálatot indítson a gyermekbántalmazási ügyek feltárására, valamint párhuzamosan erősítse a gyermekvédelmi rendszert?”

Ez is azt mutatja, hogy a TISZA nem kampánytémaként kezeli a gyerekek védelmét, hanem alapértékként.

A TISZA meggyőződése szerint a gyermekvédelem állami alapszolgáltatás, nem politikai szívesség.
Az ország jövője a gyerekeink sorsa – és a párt szerint nincs erősebb üzenet annál, mint hogy a legkiszolgáltatottabbak védelme minden döntés középpontjába kerüljön.