A budapesti szlovák nagykövetség előtt tartottak, pártpolitikától független demonstrációt szombaton. A tiltakozás a Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló szlovák jogszabály ellen irányult, amely a 21. században, az Európai Unióban elfogadhatatlan.  

Az eseményen több tiszás képviselő is részt vett. Magyar Péter a helyszínen hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem maradhat tovább csendben, amikor a felvidéki magyarokat kollektíven sújtó jogszabályokról van szó. A TISZA szerint még a múlt legsötétebb időszakaiban sem fordulhatott volna elő, hogy a magyar kormány ne tiltakozzon egy ilyen ügyben.

Magyar Péter egyértelművé tette, hogy a TISZA kormányra kerülését követően a leendő külügyminiszter haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a szlovák féllel, magyarázatot kér, és a jogszabály visszavonását követeli. Amennyiben nem történik érdemi előrelépés, Magyarország nem zárja ki további diplomáciai eszközök alkalmazását sem. Magyar Péter elmondta, hogy a Beneš-dekrétumok és azok védelme ellentétes az európai alapelvekkel, ezért hatályon kívül kell őket helyezni. A TISZA világos üzenete, hogy  a felvidéki magyarok védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti minimum, amelyben nincs helye megalkuvásnak.

Miért elfogadhatatlanok a Beneš-dekrétumok?

A Beneš-dekrétumok Edvard Beneš által 1945-ben kiadott, összesen 143 elnöki rendelet gyűjtőneve. Céljuk a „szláv nemzetállam” megteremtése volt, vagyis a nem szláv lakosság – elsősorban a magyarok és a németek – jogfosztása és eltávolítása.

A magyarokat és németeket sújtó rendelkezések közé tartozott az állampolgárság automatikus megvonása, az állásokból való elbocsátás és a nyugdíjak megvonása, a vagyonelkobzás – beleértve a földek, házak és bankbetétek elvételét –, valamint a kitelepítések és a kényszermunka alkalmazása. Mindezt tovább súlyosbította a magyar nyelv közéleti használatának betiltása, illetve a magyar egyesületek és iskolák felszámolása.

A második világháború után az elűzött magyarok és németek helyére cseh és szlovák telepeseket költöztettek. Bár a dekrétumok nagy részét 1991 óta nem alkalmazzák, Csehország és Szlovákia a mai napig jogrendje részének tekinti őket; Szlovákiában 2019–2022 között 631 ingatlan esetében hivatkoztak rájuk földelkobzásoknál.

A mostani szlovákiai és budapesti tüntetések közvetlen kiváltó oka, hogy 2025 decemberében a szlovák parlament olyan törvényt fogadott el, amely bűncselekménnyé tette a Beneš-dekrétumok nyilvános bírálatát, és akár hat hónap szabadságvesztést is lehetővé tett. A jogszabály a szólásszabadság súlyos korlátozásaként értelmezhető, és különösen érzékenyen érinti a felvidéki magyar közösséget, amelyet a dekrétumok történelmileg is sújtottak.