Pátka Páskom és Pátka Vargahegy lakott külterületein élők súlyos kihívásokkal néznek szembe az ivóvízellátás és a lakhatás terén. Több százan laknak itt, mégis sok helyről hiányzik a vezetékes ivóvíz, a kutak pedig a szárazság miatt gyakran kiapadnak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a vezetékes ivóvíz kiépítésére nincs elegendő pénzügyi forrás, és a magánszemélyek számára korábban elérhető közműfejlesztési támogatás (a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet alapján) is megszűnt, ráadásul a kiépítési költségek is rendkívül magasak voltak.
Az ivóvíz hiányának következményei:
Egészségügyi kockázatok: A nem megfelelő minőségű vagy hiányzó ivóvíz súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
Életminőség romlása: Az alapvető infrastruktúra hiánya jelentősen rontja az itt élők életminőségét, és korlátozza a mindennapi élethez szükséges tevékenységeket.
Gazdasági hátrányok: A vízhiány a mezőgazdasági tevékenységet is korlátozhatja, ami sok család számára jelenti a megélhetést.
A lakhatás legalizálásának szükségessége
Az ivóvízprobléma mellett kulcsfontosságú a külterületi lakóingatlanok legalizálása. Sok, családi házként funkcionáló épület gazdasági épületként van nyilvántartva, vagy egyáltalán nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ez számos nehézséget okoz az itt élőknek:
Hitelfelvétel és támogatások elérhetetlensége: Mivel az ingatlanok hivatalosan nem lakóházak, az itt élők nem jogosultak lakáscélú hitelekre és családtámogatásokra, mint például a CSOK vagy a babaváró támogatás. Ez ellehetetleníti a lakhatási körülmények javítását, a felújítást vagy az új otthon megvásárlását.
Ingatlanérték csökkenése: A nem rendezett jogi státuszú ingatlanok értéke alacsonyabb, ami további anyagi hátrányt jelent.
Jogi bizonytalanság: A rendezetlen jogi helyzet jogi bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot okoz az itt élőknek.
Fejlesztések hiánya: A hivatalosan nem létező vagy nem lakóingatlanként nyilvántartott területeken nehéz közműfejlesztéseket vagy egyéb infrastrukturális beruházásokat kezdeményezni.
Javasolt megoldási irányok
Az itt élők önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Vannak, akik szerelemből, mások kényszerből élnek ezeken a területeken, de mindannyian megérdemlik a 21. századi élethez szükséges alapvető feltételeket.
A probléma megoldásához komplex megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az állami és önkormányzati szereplők, valamint a helyi közösségek együttműködését. Az alábbiakban néhány lehetséges megoldási irányt vázolnék fel:
Célzott állami támogatási programok: Új, specifikus állami támogatási programokat kellene kidolgozni a külterületi ivóvíz-hálózatok kiépítésére és a meglévő rendszerek fejlesztésére, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a lakosság anyagi lehetőségeit.
Jogszabályi egyszerűsítés és rugalmasság: A zártkertek és gazdasági épületek lakóingatlanná minősítésének folyamatát egyszerűsíteni és rugalmasabbá kell tenni, csökkentve az adminisztratív terheket és a költségeket. Ez lehetővé tenné az itt élők számára, hogy hozzáférjenek a lakáscélú hitelekhez és a családtámogatásokhoz.
Önkormányzati szerepvállalás: Az önkormányzatnak aktívabban kellene részt vennie a problémák feltérképezésében és a megoldások kidolgozásában, például helyi rendeletek megalkotásával vagy pályázatokon való részvétellel.
Közösségi kezdeményezések támogatása: Támogatni kell a helyi közösségeket abban, hogy saját kezdeményezéseket indítsanak az ivóvízellátás és a lakhatási körülmények javítására, például glóbusz létesítésével, közös kútépítéssel, vagy egyszerűbb műszaki szabványokkal amelyek olcsóbb alternatívát nyújtanak.
Tűzi víz más úton történő megoldásával, vezeték vastagságok igényekhez igazításával, saját részkivitelezések megoldhatóvá tételével.
Pátka Páskom és Pátka Vargahegy külterületein az ivóvízellátás és a lakhatás problémái mellett a nem közműves szennyvízellátás is komoly kihívást jelent. A hiányzó központi csatornahálózat miatt az itt élők a szippantásos megoldásokra támaszkodnak, azonban ez is egyre nehezebbé válik.
A szennyvízelvezetés hiányának következményei:
Környezetszennyezés: A nem megfelelő vagy illegális szennyvízkezelés súlyos környezeti terhelést, talaj- és vízszennyezést okozhat.
Egészségügyi kockázatok: A szennyvíz nem megfelelő kezelése fertőző betegségek terjedéséhez vezethet.
Magas költségek és elérhetetlenség: A lakosok számára egyre nehezebbé és drágábbá válik a szippantás megoldása, mivel a szolgáltatók nehezen tudják gazdaságosan ellátni a területet. A rezsicsökkentés miatt több szolgáltató is csődbe ment, ami tovább szűkítette az elérhető opciókat.
Logisztikai nehézségek: A külterületi, nehezen megközelíthető utak miatt a nagyobb szippantós autók gyakran nem tudnak bejutni minden ingatlanhoz, így a lakosok nem férnek hozzá a szolgáltatáshoz.
Illegális lerakás: A költségek és az elérhetetlenség miatt megnő az illegális szennyvízürítés kockázata, ami tovább súlyosbítja a környezeti problémákat.
Javasolt megoldások a szennyvízproblémára
A nem közműves szennyvízellátás problémájának kezelésére is komplex és fenntartható megoldásokra van szükség:
Helyi ürítőpontok létesítése: Elengedhetetlen lenne egy vagy több hivatalos szennyvízürítő pont kijelölése és kialakítása a külterületek közelében. Ez lehetővé tenné a lakosoknak, hogy – akár saját, kisebb kapacitású járművekkel – elszállítsák és szabályosan ürítsék a szennyvizet.
Kis szippantós járművek támogatása: Az önkormányzatnak vagy egy helyi szövetkezetnek érdemes lenne fontolóra vennie egy kis szippantós autó vagy traktor beszerzését és üzemeltetését. Ez a jármű kisebb mérete miatt képes lenne bejárni a szűkebb, nehezen megközelíthető utakat is, és rendszeres, megfizethető szippantási szolgáltatást nyújtani a lakóknak.
Közösségi szennyvíztározók: Alternatív megoldásként felmerülhet a közösségi szennyvíztározók kialakítása is, ahová a környező ingatlanokból gyűjtenék össze a szennyvizet, és onnan történne a rendszeres, nagyobb volumenű elszállítás. Ehhez azonban jogi szabályozásra és közösségi együttműködésre is szükség van.
Állami támogatás a nem közműves szennyvízkezelésre: Fontos lenne, hogy a vezetékes ivóvíz mellett a nem közműves szennyvízellátásra is legyenek célzott állami támogatások, amelyek segítenek a lakóknak a fenntartható és szabályos megoldások kialakításában és fenntartásában.
Szemléletformálás és tájékoztatás: A lakosság körében is fontos a környezettudatos szemlélet erősítése és a megfelelő szennyvízkezelési gyakorlatokról való tájékoztatás, hogy elkerülhetők legyenek az illegális lerakások.
Ezekkel a lépésekkel jelentősen javulhatna a külterületeken élők életminősége, csökkenne a környezeti terhelés, és hozzájárulna ahhoz, hogy a 21. századi élethez szükséges alapvető szolgáltatások ezen a területen is elérhetővé váljanak.