Magyar Péter újévi beszédében a magyar történelem sorsfordító évszámain keresztül beszélt az összefogásról, békéről és 2026 tétjéről. Ez az év a közös döntés ideje lesz arról, milyen országban akarunk élni, és milyen jövőt hagyunk a következő generációknak.

Magyar Péter újévi beszéde – 2026

"26. 48. 56. 67. 89. Ismerős számok, de nem lottószámok, és nem is véletlenek. Nem szerencse kérdései. Ezek a magyar történelem meghatározó évszámai. Tisztelt ünneplő honfitársaim, magyarok, határon, innen és túl! 

1526. - 500 éve történt a Mohácsi csata. 1526 nem csak egy vereséget szimbolizál, hanem egy korszak figyelmeztetése is. Ha széthúzunk, annak mindig súlyos ára van. Idén újra 26 van, és mi együtt be fogjuk bizonyítani, hogy a magyarok össze tudnak fogni, és hogy győztes nemzet vagyunk. Mohács óta azt is tudjuk, hogy a háború rossz, hogy hazánk sokszor a vesztes oldalra kerül. Ezért békére van szüksége Magyarországnak, és minden magyar embernek. Ebben nemzeti egység van. Magyarországnak ki kell maradnia minden háborúból. Pont. A TISZA kormány alatt nem lesz háború, és nem lesz sorkötelezettség. Aki mást állít, az hazudik.

1848 - a magyar szabadság éve. Amikor egy nemzet kimondta, elég volt. És amikor egy nemzet hitt abban, hogy a jövőjét és a sorsát a saját kezébe veheti.

1867 - a kiegyezés éve. Hazánk korszakos gyarapodásának és fejlődésének a kezdete. Ahhoz, hogy hasonlóan fényes korszak köszöntsön ránk, mielőbb új kiegyezése van szükség magyar és magyar közt. Ehhez azonban a labanc és az orosz helytartóknak menniük kell. Legkésőbb 101 nap múlva.

1956 - a bátorság éve. Amikor egy büszke ország megmutatta az egész világnak, hogy a szabadság iránti vágyat tankokkal sem lehet eltiporni.

1989 - egy rendszerváltás éve volt, amelyet oly sokan nagy reménnyel vártak, de amelyet az elődeink elrontottak. Amikor nem mindenki kapott esélyt. Amikor nem lett valódi felelősségre vonás. Amikor nem lett világosan kimondva, hogy ki a bűnös, és ki az áldozat. Ezt a hibát most nem követjük el.

Honfitársaim! Magyarország történelme nem szerencsejáték. Nem egy rulett asztal, ahol várjuk, melyik számra esik a golyó. Nem lottósorsolás, ahol nagy ritkán kijön a nyerőszám, de a legtöbbször nincs szerencsénk. Magyarország történelme a döntéseink sorozata. És 2026-ban újra döntünk.

Most, az év első perceiben, amikor még együtt ünneplünk, amikor mögöttünk az óév, és előttünk egy új esztendő, tudjuk: néhány óra múlva felkel a nap. Először ebben az évben. Ez a napfelkelte most nemcsak egy új reggelt hoz. Ez a nap felkelte reményt ad magyarok millióinak, hogy meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink, lesznek még szép napjaink.

Honfitársaim, ez az év nem egy a sok közül. 2026 a közös döntésünk éve lesz. Ez az év egy közös ítélet. Aki azt hiszi, hogy az a fő kérdés, hogy ki kormányozzon, az téved. Nem ez a kérdés. A kérdés az, hogy hogyan akarunk élni.

És mind tudjuk, hogy hogyan élünk mi magyarok most. Élhetünk-e tovább úgy, hogy nem tudjuk megadni a gyerekeinknek egy élet munkájával sem az előbbre jutás esélyét. Hogy a fiatalok hosszú évtizedekig kell dolgozzanak egy saját lakásért, vagy kénytelenek elhagyni szeretett hazájukat. Élhetünk-e tovább úgy, hogy édesanyák és édesapák belebetegszenek a robotolásba, hogy egyszerre tudjanak gondoskodni a gyerekeikről és a szüleikről. Élhetünk-e tovább úgy, hogy egy élet munkája után idős emberek dideregnek a saját otthonaikban.

Akarunk-e, tudunk-e így élni tovább? Ilyennek akarjuk-e a szeretett hazánkat? Tudunk-e így a gyerekeink, a szüleink szemébe nézni? Ilyen Magyarországról álmodtunk-e? Ilyen Magyarországot hagyunk-e a gyermekeinkre?

Honfitársaim! Mindenki tudja, hogy az idei választás nem pártok versenye lesz, hanem egy derűs, békés, de sorsdöntő népszavazás. Népszavazás arról, hogy továbbra is működésképtelen hazát, vagy egy működő országot akarunk-e. Népszavazás a magára hagyott magyar vidék jövőjéről. Népszavazás arról, hogy Magyarország maradjon-e Európa legszegényebb és legkorruptabb országa, vagy hogy újra erős bástyái legyünk-e az öreg kontinensnek. Népszavazás az uniós forrásokról, amelyek járnak nekünk, de amelyeket a jelenlegi hatalom elvett tőlünk.

Népszavazás arról, hogy az Orbáni Magyarországon, vagy egy emberséges hazában akarunk-e élni. Egy szóval népszavazás a jövőnkről. Népszavazás Magyarországról.

Honfitársaim, változás kell, mert nem lehet olyan vezetője az országnak, akinek nem a magyar gyerekek boldogulása az első. Aki évekig nem tesz semmit, miközben a tudtával több ezer gyermeket bántalmaznak. Aki képtelen felelősséget vállalni, aki csak a nemzet kisebbik felét képviseli. Aki, ha épp úgy fordul a széljárás, elárulja a felvidéki, az erdélyi, vagy éppen a kárpátaljai magyar testvéreinket is.

Aki számára nem a szegénység felszámolása a legfőbb feladat, hanem saját családjának a gazdagodása. És főleg nem lehet olyan vezetője az országnak, aki nem tartja be a törvényeket. Barátaim, sokan azt mondták, hogy a változás lehetetlen. Azt mondták, hogy a hatalom túl erős. De közben elfelejtették a legfontosabbat. Egy 1100 éves büszke nemzet többségét nem lehet legyőzni. És 2026 hajnalán már mindenki tudja, mi vagyunk a többség. Többség a városokban és a kistelepüléseken. Többség a tanyákon és a zsákfalvakban is.

Honfitársaim, ez a népszavazás akkor lesz sikeres, ha nem a haragról szól, nem a bosszúról, és nem is önmagában a győzelemről. Hanem mindenekelőtt a közös reményünkről. Arról, hogy olyan országot akarunk, ahol az állam nem ellenség, hanem szövetséges.

Mindenki látja, hogy a jelenlegi hatalom megbukott. Elveszítette az emberek bizalmát. Ők is érzik, hogy itt a vége, hiszen már régen nem tudnak változtatni. Nem tudják abbahagyni a pökhendiséget, az urizálást, az uszítást és a pöffeszkedést. Orbánék labancnak álltak a kurucok földjén. Döbrögikké lettek Lúdas Matyi hazájában.

Lopott kastélyok, uradalmak, jachtok, magánrepülők. Mára ez lett az ő világuk. Már csak páncélozott autókban, zárt helyeken, pánikszobákban, erdőbe vájt teniszpályákon érzik jól magukat.

Ami egykor Isten, haza, család volt, az mára luxus, árulás és dinasztia lett. De ahogy a tisztességtelen elődeik, úgy ők is menni fognak. Lehet messzire.

De mielőtt elindulnak, jó, ha tudja a maffia, hogy Cattani felügyelő visszatér, és mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy ezúttal a törvény győzzön a bűnözők felett. Rend, béke és jogbiztonság lesz ebben az országban. A munkának és a tudásnak megbecsültsége, a bűnnek pedig ismét következménye lesz Szent István hazájában.

Barátaim, mi készen állunk. Van valódi programunk, vannak kiváló jelöltjeink, van egy több tízezres politikai közösségünk, van szívünk, és ami a legfontosabb: mögöttünk vagytok ti. A többség.

És igen, a magyar történelmet nem Washingtonban és nem Moszkvában írják, hanem itthon, a magyar utcákon és tereken. Nem gyűlölettel és vérrel, hanem szeretettel és szívvel. Nem az interneten digitális harcosokkal, hanem a valóságban, hús-vér magyar emberekkel. Egy szóval: közösen.

Honfitársaim, másfél éve járom az országot. Nem magánrepülőkkel, nem páncélozott autókkal és nem jachtokon, hanem sokszor gyalog. Csak idén több mint háromszáz településre jutottam el. Apró falvakba, zsákfalvakba, Borsodba, Szabolcsba, Zalába, az Ormánságba. Nem kordonok mögött, nem elzárva, hanem egymás szemébe nézve, utcákon, tereken, piacokon, kisboltokban.

Látom és érzem, mi bánt benneteket. Tudom, mi hiányzik a magára hagyott vidéki Magyarország felemelkedéséhez. Járható utak, működő vasút, megfizethető lakhatás, valódi közbiztonság, elérhető háziorvos és gyermekorvos, működő kórházak, tisztes megélhetést biztosító munkahelyek. Valódi munkahelyek.

Nem száz kilométerre, egy összeszerelő csarnokban, éhbérért, attól rettegve, mikor veszik el az ember munkáját. Nem véletlen, hogy a magyar vidék fellázadt. Nem véletlen, hogy soha ilyen kevés gyermek nem született Magyarországon.

Niklán és Hajdúböszörményben nem munkásszállót akarnak az ott élők, hanem idősotthonokat és munkahelyeket. Esélyt a béremelésre, hogy ne kelljen a hónap huszadik napján választani az élelmiszer és a gyerekek gyógyszerei között.

Honfitársaim, a Tisza-kormány a magyar emberek és a magyar vállalkozások oldalán fog állni. 2026. június 1-jétől további intézkedésig nulla, azaz nulla Európai Unión kívüli nem magyar vendégmunkás behozatalát engedélyezzük.

Mert a magyarok nem egy olyan országot akarnak, ahol külföldi multik, kijátszva a környezetvédelmi szabályokat, állami milliárdokért, nem magyar munkaerővel termelnek. A magyarok megérdemlik, hogy vállalkozhassanak, hogy a családi vállalkozások támogatást kapjanak, és hogy tisztességes bérből élhessenek a saját hazájukban.

Jelentős adócsökkentés jön. Személyi jövedelemadó- és áfacsökkentés. Valódi nyugdíjemelés több millió idős honfitársunknak. A tudás és a munka megbecsülése. Az egészségügy és az oktatás fejlesztése. A családok támogatása.

Bevezetjük a hétszázezer családot érintő százezer forintos iskolakezdési támogatást. Megduplázzuk a családi pótlékot. Mert nem leszünk többé kivándorló ország. Arról leszünk híresek, hogy itt a legjobb gyereket nevelni és gyereknek lenni.

Megállítjuk az ország további eladósítását, letörjük az inflációt, beindítjuk a gazdaságot. Ehhez kérünk felhatalmazást. A korrupció, a gyűlöletkeltés és a szabadrablás azonnali leállításához. Magyarország uniós tagságának megerősítéséhez.

Tudom, hogy a rendőrök, a katonák, az ügyészek és a bírák a magyar nép oldalán fognak állni. Nem egy hatalom, hanem a magyar nemzet szolgálatára esküdtek fel.

Honfitársaim, a következő hónapok nem lesznek könnyűek. A rendszerváltás utáni magyar történelem legmocskosabb kampánya következik. Lesz hazugság, rágalom, gyűlöletkeltés. De tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. És fel fog kelni a nap.

2026 a remény éve lesz. A döntés éve. A közös népszavazás éve.

Ma este ünnepeljünk, nevessünk, öleljük meg egymást. Holnaptól pedig békésen, elszántan folytassuk a munkát a hazánkért, a gyermekeinkért és az unokáinkért.

Békés, boldog új esztendőt kívánok minden magyarnak. Itthon és szerte a nagyvilágban.

Győzelemre fel! Isten áldd meg Magyarországot!"