Strasbourgból jelentkeztek a magyar gazdák és a TISZA képviselői, ahol európai termelők százai tiltakoztak a Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény elfogadása ellen. A demonstráción jelen volt Magyar Péter, valamint a TISZA európai parlamenti képviselői és országgyűlési képviselő-jelöltjei: Csáki Zsolt, Bóna Szabolcs, Fatér Balázs és Dombóvári Márk – mindannyian gyakorló gazdálkodók.

A tiltakozás oka egyértelmű: a Mercosur-egyezmény súlyos veszélyt jelent a magyar és az európai agrárium számára. Az Európai Unió és több dél-amerikai ország között régóta tárgyalt megállapodást az Európai Bizottság 2024 végén tűzte napirendre, amely azonnal komoly kritikákat váltott ki – különösen a gazdák körében. Az ügy az Európai Tanács és az Európai Parlament elé került, miközben a magyar kormány az utolsó pillanatig hallgatott.

Januárban az egyezményt végül elfogadták. Úgy, hogy Magyarország semmilyen érdemi védelmi garanciát nem harcolt ki a hazai termelők számára. Nem érkezett kormányzati fellépés, nem volt tárgyalási kezdeményezés, nem volt nemzeti érdekérvényesítés – ahogy korábban sem volt az ukrán gabona beáramlásakor, vagy a hamisított ukrán és kínai méz ügyében sem.

Bóna Szabolcs, a TISZA agrárpolitikai szakértője rámutatott: az egyezmény különösen azokat az országokat sújtja, amelyek nincsenek felkészülve egy ilyen válságra, és nem rendelkeznek válságálló agrárstratégiával. Sajnos Magyarország is ebben a hátrányos pozícióban van. A megállapodást lehetőség lett volna különböző végzáradékokkal, védelmi mechanizmusokkal és kompenzációs forrásokkal ellátni – több tagállam próbálta is ezt megtenni. Arról azonban nincs információ, hogy a magyar kormány bármilyen érdemi lépést tett volna a magyar gazdák védelmében.

A legnagyobb kockázat, hogy az egyezmény nyomán szinte ellenőrzés nélkül áramolhatnak be Európába a dél-amerikai élelmiszerek és alapanyagok. Ennek legnagyobb vesztesei a gabonatermesztők, a baromfitartók és a húsmarha-ágazat szereplői. Magyarország különösen érintett, hiszen az agráriumunk döntően alapanyag-exporton alapul, elsősorban gabonatermékeken.

„Utolsó mentsváraink vannak még” – hangzott el a strasbourgi helyszínen. A gazdák próbálnának alkalmazkodni és pozíciót fogni, de ehhez kormányzati stratégia és támogatás kellene. Ehelyett Magyarország ma inkább akadályozza a saját érdekeinek érvényesítését, semmint hogy előnyt kovácsolna belőlük.

A megállapodás végül azért kapott zöld utat, mert több korábban ellenző ország – köztük Olaszország és Szlovákia – kihátrált. Ez azt jelenti, hogy a Patrióták cserbenhagyták Orbán Viktort, miközben a magyar gazdák érdekei védelem nélkül maradtak.

Csáki Zsolt, Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelője személyes példán keresztül beszélt a döntés következményeiről. Elmondta: Amerikában sokkal lazább szabályozási környezetben termelnek. Antibiotikumokat és hormonokat használnak tömegesen, ami jelentősen csökkenti a költségeket. Ha ezek a termékek megjelennek az európai piacon, a magyar gazdák árversenyben esélytelen helyzetbe kerülnek – miközben a fogyasztók is rosszul járnak a gyengébb minőségű élelmiszerekkel.

A TISZA álláspontja világos: soha nem szavaz együtt a Néppárttal vagy bármely más politikai erővel akkor, amikor az Magyarország és a magyar gazdák kárára történik.

Ma a magyar vidék magára maradt. A V4 országai közül Magyarország messze lemaradt a feldolgozóipari és állóeszköz-beruházások terén. Miközben a térség több országa előrelépett – részben az euró bevezetésének köszönhetően is –, Magyarország sereghajtóvá vált.

A TISZA álláspontja egyértelmű. A vidék és a gazdák oldalán áll, akik valódi érdekképviseletet, valódi védelmet és valódi jövőt érdemelnek.

A kormány eközben hallgat.