Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában érintette a vízgazdálkodást és az aszály kérdéskörét. Mint mondta, még nem tudja bizonyossággal kijelenteni, hogy valóban a klímaváltozás az oka az egyre forróbb és szárazabb időszakoknak, vagy ez a helyzet inkább a Bibliából is ismert 7 bő és 7 szűk esztendő ciklikus váltakozása. Ami biztos és amit már a kormány is lát: hogy kell egy terv.

Ezt egyébként a TISZA már többször felvetette. Szó volt róla a februári kongresszuson is, az agrár kerekasztal beszélgetésen, ahol Varga Lőrinc fiatal gazda rámutatott; a Homokhátság vagy az Alföld már földrajzilag is félsivatag kategória minősítésű. Itt évek óta drasztikus szárazság áll fenn, amin emberi erővel már nem is lehet segíteni – csupán az esőben van remény. Fizikailag lehetetlenedik el a növénytermesztés és ez által az állattartás. A magyar haszonállat tartomány drasztikus csökkenésben van az elmúlt években.

A telex „A teljes kiszáradás határán áll a Duna–Tisza közi Homokhátság, és valószínűleg menthetetlen” című cikkében szó van a megoldási lehetőségekről. Ilyen például a szürke víz, vagyis a már megtisztított szennyvíz locsolásra való alkalmazása vagy a termálvizek alternatív hasznosítása ugyanerre a célra.

A kormányzatnak elvileg volt egy 1700 milliárdos programterve az Alföld aszályosodásának megakadályozására, de ebből cselekvést vagy teljesítést még nem láttunk. Ennek a vízpótlási akciónak az lenne a lényege, hogy a Dunából és a Tiszából kinyert vizet különböző csatornákon és vezetékeken át víztározókba gyűjtik, majd a víz a Homokhátságot behálózó, mesterségesen kialakított csatornákon keresztül lefolyik a víztározókból a száraz területekre. Itt azonban nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a két legnagyobb folyónknak is drasztikusan csökken a vízhozama, a Dunáé 10, a Tiszáé 30%-kal.

Orbán Viktor az interjúban arról is beszélt, hogy: „nincs baj, tehát a kalászosoknál rendben vagyunk, amennyi szokott, annyi meg lesz, az országok lesz kenyere, éhen nem halunk, enni lesz mit.”

Ez viszont a probléma teljes leegyszerűsítése.

Itt komplexen kell kezelni az agráriumot és a vízgazdálkodást, tudatos és szakmai választ kell adni az égető problémákra. A „lesz mit enni” féle avítt gondolkodás azért sem előremutató, mert teljesen leszűkíti a szakág igényeit és eredményeit. Ebben a szakágban egy adott kérdés megválaszolása után nem pontot kell tenni, hanem meg kell nyitni másik tíz égető kérdést.

Ahogy Bóna Szabolcs agrármérnök a februári agrár-kerekasztalon fogalmazott: „Nem hiszek abban, hogy tisztán alapanyag-termelővé kellett lesilányítani az agráriumot, jelenleg pedig ez a helyzet. Magyarország legfontosabb adottsága a termőföld, ezt ki kell aknázni, stratégiát kell rá alkotni.”

Magyar Péter az októberi Dunai árvíz után foglalt állást a hazai öntözéses gazdálkodás nyilvánvaló problémájáról és a megoldási lehetőségekről: „Az árvízvédelem mellett a hazai vízmegtartás fejlesztése és a meglévő öntöző csatornahálózat működőképessé tétele elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság számára. Óriási szükség lenne a hazánkon átfolyó vizek megtartására és hasznosítására. A vízmegtartás és az öntözőrendszerek fejlesztése busásan megtérülne a magyar nemzetgazdaság számára. Az elmúlt hetekben hatalmas mennyiségű árvíz zúdult le a Dunán. Egy Balaton-nyi vízmennyiséget engedtünk át hazánkon, ahelyett, hogy legalább részben hasznosítottuk volna. A Magyarországra érkező óriási víztömegnek sokszor csak a negatív hatásairól beszélünk, holott az uniós források hatékony felhasználásával előnyt is kovácsolhatnánk belőle. Az első és legfontosabb lépés a meglévő csatornarendszer rekonstrukciója, melynek során az országosan meglévő csatornarendszer kitisztításra kerülne. Az infrastruktúra-fejlesztés (új csatornák, átemelő berendezések, víztározók, vizes élőhelyek létrehozása) a következő lépcsőfok lenne.

A TISZA Párt célja egy átfogó vízmegtartási- és öntözési reform elindítása egy jövőbeni falu-rehabilitációs és vidékfejlesztési program részeként. A vidék megtartó erejére nemcsak az agrárszektor építhetne, a fejlesztések pozitívan hatnának a turisztikai ágazatra is. Hatalmas lehetőséget jelenthet Magyarország számára az új típusú, high-tech, adatalapú mezőgazdaság, amely vonzó perspektívát kínálhat a fiatal gazdák számára is.”