Magyar Péter azt már rengetegszer elismételte, hogy a választási győzelem utáni első teendők között fog szerepelni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. El fogjuk fogadni a korrupció elleni intézkedéseket és újra megnyitjuk az uniós pénzforrásokat.

De emellett nagyon sürgős lesz a diplomáciai kapcsolatok rendezése is.

A lengyel külügyminisztérium a telex érdeklődésére ma megerősítette: A hónapokkal ezelőtt Budapestről visszahívott lengyel nagykövet már nem is fog visszatérni Magyarországra. A nagykövet megbízatása július 15-ei hatállyal megszűnt.

Mindez azok után történt, hogy a magyar kormány menedékjogot adott az európai elfogatóparancs alatt álló, Lengyelországból elmenekült Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettesnek, sőt, még törvényt is módosítottak, hogy ne lehessen átadni a lengyeleknek. Mindennek tetejében a korrupcióval vádolt lengyel politikus saját intézetet kapott az orbánista Alapjogokért Központban.

Ennek tükrében hívta vissza Lengyelország budapesti nagykövetét, amely lépés a lengyel-magyar kapcsolatokat soha nem látott mélységbe taszította. A nagykövet-visszahívásnak ugyanis nagyon határozott jelentése van. Lengyelország nem kér a jelenlegi kormány korrupciótámogató tevékenységéből.

A lengyel külügyminisztérium egyértelművé tette, hogy Romanowski befogadása miatt döntöttek így. „A döntés oka a Lengyel Köztársasággal szembeni ellenséges cselekedet volt, nevezetesen az, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott a bűncselekmények miatt körözött Marcin Romanowski volt miniszterhelyettesnek.”

Magyar Péter a történtekre a tiszalöki esti összejövetelen megrendezett beszélgetés során reagált: ha a TISZA megnyeri a választást - márpedig meg fogja nyerni-, akkor első útja nem Moszkvába fog vezetni, és nem is Washingtonba. Hanem Varsóba, Lengyelországba, a természetes szövetségesünkhöz, ahhoz az országhoz, amellyel ezer éven keresztül segítettük egymást. Mi őket, ők minket. Hozzátette: az, hogy egy Interpol körözés alatt álló politikust ne adjunk ki, és emiatt megromoljon a testvérországgal való kapcsolatunk, teljesen példátlan a közép-európai országok történelmében. Ha bárhova elmegyünk Lengyelországban, legyen az Krakkó, vagy Varsó, akkor csak jót fognak a magyarokról hallani. Azt fogják mesélni a lengyelek, hogy az ő nagyszüleik éppen Balatonbogláron vészelték át a második világháborút, vagy hogy milyen segítséget kaptak a magyaroktól. Közös királyaink, közös szentjeink vannak. Az egyetlen olyan nép, akikre mindig számíthatunk. Úgyhogy az első út az Varsóba vezet, a második Bécsbe, mert nyilván Ausztria is egy természetes szövetségesünk, és egy történelmi kapocs van közöttünk. A harmadik út pedig Brüsszelbe vezet, és a magyar miniszterelnök legfontosabb feladata az lesz, hogy pár héten belül hazahozza a magyar embereket megillető uniós pénzeket.