A TISZA hétfői frakcióülését követő sajtótájékoztatóján Magyar Péter ismertette a frakció legfontosabb döntéseit, azokat a célokat és irányokat, melyek mentén a TISZA elkezdi a kormányzást. A sajtótájékoztatón Magyar Péter mellett szót kapott Forsthoffer Ágnes alelnök, Bujdosó Andrea és Tóth Péter kampányfőnök is. Forsthoffer Ágnes lesz az Országgyűlés elnöke, Bujdosó Andrea a TISZA frakcióvezetője, mindkét javaslatot a frakció egyhangúan támogatta. Példaértékű, hogy mindkét tisztséget nő fogja betölteni, ez egy szimbolikus jelzés a társadalom felé is.

Magyar Péter leszögezte: történelmi mértékű választói felhatalmazás egyszerre jelent rendkívüli lehetőséget és súlyos felelősséget: a TISZA frakciója a leendő Országgyűlés több mint 70 százalékát adja majd.

Forsthoffer Ágnes arról beszélt, hogy a jelölése egy új politikai kultúra kezdetét is szimbolizálja. Kiemelte: a közbizalom helyreállítása a Parlamentben kezdődik, ezért méltóságteljes, tisztességes, egymást tisztelő törvényhozási munkára van szükség. Szerinte a vita nem harc, hanem álláspontok ütköztetése kell legyen, és a TISZA abban érdekelt, hogy a Parlament működése a társadalom számára is bizalomépítő legyen.

Bujdosó Andrea, leendő frakcióvezetőként, a feladat súlyáról és a munkafegyelem fontosságáról beszélt. Úgy fogalmazott: a TISZA frakciója nemcsak politikai felhatalmazást, hanem történelmi felelősséget is kapott. Hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoportban 44 nő kapott mandátumot, ami szerinte új szempontokat és eddig hiányzó társadalmi érzékenységet vihet a magyar törvényhozásba.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter a kormányalakítás részleteiről is beszélt. Elmondta, hogy várhatóan 16 miniszterből áll majd a TISZA-kormány a miniszterelnök mellett, és nem lesznek csúcsminisztériumok: minden fontos terület önálló minisztériumot kap. Bejelentette hét miniszterjelölt nevét is. A pénzügyminiszteri posztra Kármán Andrást, a gazdasági és energetikai tárca élére Kapitány Istvánt, külügyminiszternek Orbán Anitát, egészségügyi miniszternek Hegedűs Zsoltot, honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romuluszt, az élő környezetért felelős miniszternek Gajdos Lászlót, az agrár- és élelmiszergazdasági tárca vezetésére pedig Bóna Szabolcsot kérte fel. Mindannyian elfogadták a felkérést.

A pártelnök jelezte, hogy a további miniszterjelöltek neveit várhatóan még a héten nyilvánosságra hozzák. A fennmaradó tárcák között lesz önálló belügyi, igazságügyi, közlekedési és beruházási, oktatási, szociális, vidékfejlesztési, kulturális, valamint digitális és technológiai minisztérium is. Az Országgyűlés alakuló ülése jelen állás szerint május 9–10. körül lehet, az új kormány pedig ezt követően rövid időn belül felállhat.

Tóth Péter kampányfőnök a választási kampány értékelésében történelmi eredményről beszélt. Elmondása szerint a TISZA 96 egyéni választókerületben szerzett mandátumot, és minden megyében több szavazatot kapott, mint a Fidesz. A kampány egyik legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy az emberekkel való közvetlen kapcsolat és az országjárás kézzelfogható politikai eredményt hozott: azokban a településekben, ahova eljutottak, jelentős arányban tudtak győzni.

Tóth Péter külön kitért arra is, hogy a TISZA stratégiájának része volt: ne legyen olyan társadalmi vagy területi csoport, ahol a párt támogatottsága 30 százalék alá esik. Mint mondta, ezt a célt teljesítették, és még a községek jelentős részében is sikerült megelőzniük a Fideszt. Szerinte a kampány sikeréhez az is hozzájárult, hogy a párt kiemelt hangsúlyt fektetett a kisebb települések elérésére és a helyi közösségekkel való párbeszédre.

A kampányfőnök emellett hangsúlyozta a választások tisztaságáért végzett munkát is. Elmondása szerint több ezer aktivista dolgozott azon, hogy visszaszorítsák a szavazatvásárlást és más visszaéléseket. A TISZA összesen mintegy 50 ezer önkéntes részvételével mozgósított a kampány során, amely jelentős szerepet játszott a kiemelkedően magas, közel 80 százalékos részvételben.

Magyar Péter külön megköszönte Tóth Péter és stábja munkáját, valamint az önkéntesek és civilek szerepvállalását. A kampányfőnök megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart, utána visszatér a civil életbe, de a TISZA a jövőben is számít a szakmai tanácsaira.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter több aktuális politikai kérdésről is beszélt. Közölte, hogy bár több választókerületben is nyílt választási csalások történtek, nem kezdeményeztek olyan jogorvoslatot, amely az új választáshoz kell, mert ezzel a kormányalakítást akadályoznák. Ugyanakkor jelezte: büntetőeljárások több ügyben folyamatban vannak, és a TISZA ezek lezárulta után további lépéseket mérlegel.

A pártelnök megerősítette azt a vállalást is, hogy a leendő TISZA-kormány nyilvánosságra hozza és kivizsgálja az állami gondozásban élő gyermekek ellen az elmúlt húsz évben elkövetett bűncselekményeket. Emellett ismét felszólította az általa „Orbán-báboknak” nevezett állami vezetőket, hogy május 31-ig mondjanak le tisztségükről, ellenkező esetben a TISZA a rendelkezésére álló jogi eszközökkel kíván fellépni velük szemben.

Az esemény végén a két női vezetőjelölt a parlament jövőbeli működéséről is beszélt. Forsthoffer Ágnes szerint csak akkor indokolt a házszabály módosítása, ha az a tisztességes és etikus működést szolgálja. Bujdosó Andrea pedig jelezte: a TISZA olyan bizottsági struktúrát tervez, amely a kormányzati felépítést követi, és egy új, társadalmi részvétellel foglalkozó bizottság létrehozását is kilátásba helyezte, amely a civil szervezetek, érdekképviseletek és állampolgárok bevonását segítené a törvényalkotásban.

 Az elkövetkezendő időszak legfontosabb politikai irányai: az uniós források mielőbbi lehívása, a közmédia átalakítása, valamint egy hosszabb távú alkotmányozási folyamat előkészítése. A cél az, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban hozzájusson a neki járó uniós forrásokhoz.

A TISZA kormány négy kiemelt területre koncentrál: korrupcióellenes intézkedések, az igazságszolgáltatás függetlensége, sajtószabadság és közbeszerzési rendszer reformja.

A tervek szerint augusztusig lezárnák az ehhez szükséges jogalkotási és intézményi folyamatokat, hogy mintegy 10,4 milliárd eurónyi forrás váljon elérhetővé. Ez rendkívül feszes menetrend, de megvalósítható.

A közmédia jövőjével kapcsolatban Magyar Péter világossá tette: nem politikai tisztogatásra készülnek, ugyanakkor azok nem maradhatnak vezető pozícióban, akik bizonyítottan jogsértéseket követtek el, például hírhamisításban vettek részt. A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely biztosítja a pluralizmust, visszaállítja a sajtószabadságot, és minden politikai szereplő számára hozzáférést nyújt.

A jelenlegi állapotokról szólva arról is beszélt, hogy a közmédiában dolgozók körében „felszabadultság” érzékelhető, ugyanakkor még mindig tapasztalhatók megfélemlítési kísérletek, amelyeket kivizsgálnak.

A TISZA nyitott egy új alaptörvény megalkotására, amelyet széles társadalmi egyeztetés előzne meg, és végül népszavazás erősítene meg. De ez hosszú, akár több éves folyamat lehet. Rövid távon inkább célzott alkotmánymódosítások várhatók az állam működőképességének javítása érdekében.

A leendő miniszterelnök jelezte, hogy nyitott a párbeszédre más országok vezetőivel – így például az ukrán elnökkel vagy a szlovák kormányfővel is –, ugyanakkor bizonyos vitás kérdések rendezését előfeltételnek tekinti. Kiemelte: Magyarország érdeke a konstruktív, stabil kapcsolat minden szomszédos országgal, de a korábbi konfliktusok lezárását szükségesnek tartja.

A roma integráció kapcsán a TISZA nem külön államtitkárságban gondolkodik, hanem abban, hogy minden szakpolitikai területen – oktatás, egészségügy, gazdaságfejlesztés – érvényesüljön ez a szempont.

Az állami intézmények vezetésével kapcsolatban pedig egyértelművé tette: azoknak távozniuk kell, akik politikai kiszolgálóként működtek, különösen, ha felmerül az adatok manipulálásának gyanúja.

 A TISZA sajtótájékoztatójának központi üzenete világos volt: a párt a példátlan választási felhatalmazást nem pusztán politikai győzelemként, hanem rendszerszintű változásra szóló megbízatásként értelmezi, és ennek megfelelően kívánja átalakítani a kormányzást, a parlament működését és a politikai kultúrát Magyarországon.