A Tiszta Hang Podcast hatodik adásában Magyar Péter beszélgetett Gajdos Lászlóval, a Nyíregyházi Állatpark 29 éve regnáló igazgatójával, Nyíregyháza díszpolgárával, aki mostantól nemcsak egy országosan ismert és elismert szakember, hanem a TISZA nyíregyházi országgyűlési képviselőjelöltje, és a leendő TISZA-kormány állatjólétért és állatvédelemért felelős kormányzati vezetője is.

Gajdos László jelölésének bejelentése után alig három nap alatt mintegy 350 ezer ember írta alá azt a petíciót, amellyel kiálltak mellette és tiltakoztak a Fidesz helyi és országos szereplőinek támadásai ellen. Miközben a kormánypárti kommunikáció „árulóként” és „alkalmatlan vezetőként” próbálta beállítani, a közvélemény látványosan másképp reagált: nemcsak Nyíregyházán, hanem országosan is példátlan erejű szimpátiahullám indult el mellette.

Gajdos elmondta: a legnehezebb nem is a közlemények stílusa volt, hanem az igazságtalanság érzése.
Kiemelte, hogy a Nyíregyházi Állatpark fejlesztésére érkezett források nem hozzá, hanem a városhoz érkeztek, a projektek mögött az ő szakmai koncepciója, ötletei, a város és a kormányzat döntései és a magyar emberek adófizetői pénze álltak, az állatpark pedig mára saját működését eltartó, nyereséges, európai szintű intézménnyé nőtte ki magát.

A támadások ellenére Gajdos szerint az igazi kapaszkodót nem a nyugtatók, hanem az állatok jelentik: kutyája és idős macskája, Mimi,  szó szerint „infarktus ellen való gyógyszerként” segítik átvészelni a nehéz napokat.

Életútja önmagában is ritka „reneszánsztörténet”: Élsportolóként válogatott súlyemelő volt, vidékbajnok és országos szinten is sikeres versenyző. Riporterként, műsorkészítőként dolgozott a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában és a Városi Televíziónál, ahol ma úgy mondanánk: produceri vénával műsorokat talált ki és tartott el reklámbevételekből.

1996-ban – több pályázó közül – az ő koncepciója nyerte el a város bizalmát:
az addigi kultúrparkból nemzetközi szinten jegyzett állatkertet akart építeni úgy, hogy az a turizmus, az oktatás, a természetvédelem és a város presztízse szempontjából is kiemelkedő legyen.

Az első 15 évben gyakorlatilag „a semmiből” dolgozott: pénz nem volt, viszont szabad kezet kapott a koncepció megvalósítására. A későbbi években már a városvezetésekkel – előbb szocialista, majd fideszes polgármesterrel – együttműködve, EU-s és kormányzati források bevonásával épült tovább az állatpark.

Mára a Nyíregyházi Állatpark 35 hektáron, több mint 600 ezer látogatóval működik évente. Háromszor nyerte el az „Európa legjobb állatkertje” díjat kategóriájában, több mint 100, kipusztulás szélén álló fajt tart és ment. Olyan nemzetközi fajmegmentési programokat vezet, mint például a kenguruk vagy a ritka fehérbóbitás kakadu törzskönyvezése. Sikeresen vadítottak vissza állatkerti születésű európai bölényeket a szabad természetbe.

A park nemcsak turisztikai, hanem tudományos és oktatási központ is: évente több tízezer gyerek kap itt élményalapú természetismereti oktatást, speciális programokat kapnak a fogyatékkal élő és nehéz sorsú gyerekek, terápiás foglalkozások zajlanak, sőt, az ország egyetlen zooterápiás kutyája is itt dolgozik.

A beszélgetés egyik legfontosabb része az a közös vállalás volt, amely szerint országos állatkertfejlesztési program indul a leendő TISZA-kormány alatt. Ennek célja: minden megyeszékhelyen legyen színvonalas, jól működő állatkert vagy tematikus állatpark. A jelenleg alulfinanszírozott, de komoly értéket képviselő állatkertek – a nyíregyházi, veszprémi, győri és a többi önkormányzati intézmény – rendezetten, tervezetten, átlátható forrásokkal fejlődhessenek. A fővárosi állatkert – amely „minden magyar állatkert atyja” – átfogóan megújulhasson, a félbemaradt és elhibázott projektek helyett valódi, használható fejlesztésekkel.

Magyar Péter bejelentette: a TISZA szakmai műhelyei már dolgoznak egy több tízmilliárd forintos állatkert-fejlesztési és állatjóléti programon, amelynél a források jelentős részét uniós pénzekből kívánják biztosítani – átlátható, korrupciómentes közbeszerzésekkel.

Ezzel párhuzamosan legalább 10 milliárd forint értékű, évente megújuló menhelyfejlesztési és ivartalanítási program indulna. Jelenleg az önkormányzatok alulfinanszírozottak, számos menhely kizárólag civilek áldozatos munkájából él. Sok helyen hiányzik a szakmai háttér, az állatorvosi jelenlét és az emberhez méltó állattartási infrastruktúra.

Gajdos László szerint minden megyében szükség van államilag finanszírozott, szakmailag felügyelt központi menhelyre, és egy olyan utazó szakértői és állatorvosi hálózatra, amely folyamatosan támogatja a kisebb menhelyeket.

Azt is hangsúlyozta:

Nem elég szeretni az állatokat. Érteni is kell hozzájuk, és biztosítani kell azt a hátteret, hogy jó körülmények között lehessen őket tartani.

Ma az állatvédelem és állatjólét ügyei több minisztérium, több hatóság között szétszórva, nehezen átlátható módon működnek. Ha egy rosszul működő menhelyet vagy illegális állattartót kell felszámolni, sokszor azért nem történik érdemi lépés, mert nincs hova elhelyezni az állatokat, vagy túl sok szereplőt kell egyszerre mozgósítani.

A beszélgetés túlmutatott az állatvédelem szűkebb keretein: Gajdos szerint egy jövőbeni környezetvédelmi minisztérium filozófiáját két szín köré érdemes felépíteni: A zöld – a vegetáció, a növényzet, a városi és vidéki zöldfelületek, a parkok, a fák, a kék – a felettünk lévő levegő és az alattunk lévő vizek: a tiszta levegő, az élővizek, a vizes élőhelyek védelme.

Ha egy minisztérium következetesen ezzel a két területtel foglalkozik, azzal minden ember egészségéért és életminőségéért tesz: az árnyékot adó fák, a megőrzött vizes élőhelyek, a tiszta levegő és a rendezett településkép ma már a klímaváltozás elleni védekezés kulcselemei.

Gajdos László jelöltsége nemcsak országos, hanem nagyon is konkrét helyi vállalás. Lokálpatriótaként abban hisz, hogy Nyíregyháza minden lakójának legyen oka itt maradni vagy ide visszajönni. A fizetések, adószabályok mellett azt tartja kulcsfontosságúnak, hogy legyen pezsgő kulturális élet, minőségi szórakozási lehetőségek, erős sportélet, rendezett közterek, zöld város. Célja, hogy a nyíregyházi és szabolcsi gyerek „ne legyen másodrangú Európában”: ugyanazt az élményt, tudást és minőséget kapja meg, mint egy bécsi vagy nyugat-európai gyerek.

Ahogy fogalmazott:

Az a mániám, hogy minden nyíregyegyházi legyen boldog.