Az egyre súlyosbodó aszály és a folyóvizek, valamint a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt Magyar Péter felkérte a leendő TISZA-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv kidolgozására.

A helyzet nem új keletű, de mostanra kritikus szintet ért el. Az elmúlt 15–20 évben elmaradtak azok a kulcsfontosságú fejlesztések - helyi és országos szinten egyaránt -, amelyek nélkül nem lehet hatékonyan alkalmazkodni a Kárpát-medencét különösen sújtó klímaváltozáshoz és az egyre gyakoribb, extrém aszályokhoz. A TISZA programjában szereplő hosszabb távú fejlesztések ugyan irányt mutatnak, de ezek hatása az idei nyáron még nem lesz érezhető - ezért van szükség azonnali beavatkozásra.

A készülő terv célja, hogy már rövid távon mérsékelje a várható súlyos aszály hatásait, miközben megalapozza egy működőképes, fenntartható vízgazdálkodási rendszer kiépítését.

Rendszerszintű változás jön a vízügyben

Hosszabb távon a TISZA átfogó fordulatot tervez a vízgazdálkodásban - ezek az irányok már a TISZA programjában is szerepelnek. Ennek egyik alapja egy új, vízgyűjtő-alapú, integrált intézményrendszer felállítása, amely egyszerre biztosít szakmai önállóságot és gyors helyi cselekvőképességet. A cél egy politikamentes működés, ahol a döntéseket szakmai alapon kiválasztott vezetők hozzák meg.

Ezzel párhuzamosan a tervek szerint megerősítik a környezetvédelmi, vízvédelmi és természetvédelmi hatóságok függetlenségét, valamint helyreállítják az országos monitoring- és laborhálózatot, amely a valós adatokon alapuló döntéshozatal feltétele.

A tervek középpontjában a vízmegtartás áll. Komplex, több ágazatot érintő térségi beruházások indulnak, különös figyelemmel a Homokhátság vízháztartásának javítására. A TISZA programja szerint rendezik a Tisza és a Duna medrét, és a helyi közösségekkel egyeztetve új vizes élőhelyeket hoznak létre.

Országos programmá válik a kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációja - ezek helyreállítása kulcsfontosságú a természetes vízmegtartás szempontjából.

A mezőgazdaságban is fordulat jön: korszerűsítik az öntözést, növelik a talaj vízmegtartó képességét, és támogatják a csapadékvíz visszatartását. Erősítik a precíziós gazdálkodást, valamint ösztönzik a regionális vízmegőrző társulatok létrejöttét a talajvízszint stabilizálása érdekében.

A talajt - mint a legnagyobb természetes víztározót - stratégiai erőforrásként kezelik majd. Ennek megfelelően kiemelt támogatást kapnak a talajkímélő, vízmegtartó gazdálkodási módszerek és az erózió csökkentését célzó megoldások.

A változás a városokat is érinti. A TISZA programjában szerepel a „szivacsváros” szemlélet: a jövőben minden városfejlesztési beruházásnál a tervek szerint kötelező lesz a vízmegtartási szempontok figyelembevétele. Előtérbe kerülnek a kék és zöldtetők, esőkertek, szikkasztóárkok, esővízgyűjtők és záportározók, valamint folytatódik a csapadékvíz és a szennyvíz elválasztott kezelésének kiépítése.

A TISZA úgy tartja, hogy az idei nyár már komoly próbatétel lesz. Az azonnali cselekvési terv nemcsak a károk mérséklését szolgálja, hanem egy hosszú távon is működőképes, a klímaváltozás kihívásaira választ adó rendszer alapjait is lefekteti.

A cél egy olyan Magyarország, amely nem elszenvedi, hanem kezeli és megelőzi a vízválságot.