Európa jelentős részét idén is, mint sajnos már minden évben, aszály és szárazság sújtja. Az Orbán-kormány mindig is figyelmen kívül hagyta a vízgazdálkodási szakma intő szavait, sőt, még a klímaváltozás tényéről is kétkedve kommunikálnak. A baj azonban óriási. Már most, július elején felbecsülhetetlen mértékű a kár a mezőgazdaságban. Aki járja az országot láthatja a termőföldek állapotát. A növények fejlődése megállt, vagy már ki is száradtak, a magyar gazdálkodók pedig tehetetlenek. Hazánk felső talajrétege az alföldi régióban teljesen kiszáradt, a talajvíz szintje sosem látott mélységekbe csökkent. A krízishelyzet a következő hetekben tovább fokozódik. Idén legalább 30%-al kevesebb lesz a gabonatermés a tavalyihoz viszonyítva, és összességében akár 1000 milliárd forintnyi kárt is okozhat az aszályos időszak.

Eközben más európai országokban, például Olaszországban, ahol a szárazság sokkal nagyobb mértékben érinti a földeket, egészséges termések, zöldellő növénykultúrák találhatók. De ugyanez elmondható Lengyelországról, Szlovéniáról is. Ezek a földek jégvédelemmel, madárvédelemmel ellátott, korszerű technológiával gondozott és öntözött területek. Mert így is lehet tekinteni egy ország mezőgazdaságára.

Magyarországon azonban a mezőgazdasággal karöltve a vízgazdálkodásnak is látványos lezüllesztése, szisztematikus tönkretétele zajlott. A meglévő, korábban épített csatornahálózat a legtöbb helyen elhanyagolt, van, ahol használhatatlan. Néhol 20 méteres fák nőnek ki belőlük. A szivattyúrendszerek is elavultak, használhatatlanok, vagy éppen teljes mértékben hiányoznak. Mindezt úgy, hogy soha nem látott mennyiségű uniós pénz érkezett a hazánkba a vízgazdálkodási és alternatív víz- és talajgazdálkodási projektek kialakítására.

Mi a kormány megoldása erre a tragikus helyzetre?

Áder János 5 milliárd forint inspirációs összeget kap, és 7 milliárdért szerveznek egy fenntarthatósági konferenciát a NER-hez köthető oligarchákkal és háttércégekkel.

Emellett a Fidesz nem szavazta meg az aszály elleni eredményesebb küzdelmet elősegítő uniós javaslatokat. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárkamara beállt a propagandagépezetbe, és a TISZA hiteltelenítésével vannak elfoglalva ahelyett, hogy a kétségbeesett gazdáknak valódi szakmai segítséget nyújtanának. A Fidesz kormány felelősségét nem lehet másra kenni. 15 éve, hogy Magyarországon elmaradtak a szükséges beruházások. 2010 után jelentősen csökkent az uniós vízgazdálkodási forrás lehívásának magyarországi aránya. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ilyen uniós forrást vettünk igénybe, mint amit igénybe vehettünk volna. A központi forrás elosztás pedig nem támogatta kellőképpen az ilyen típusú fejlesztéseket. Ennek eredménye, hogy a hazánk ilyen nehéz helyzetbe került.

Más országok sikeresen vették fel a harcot a klímaváltozás okozta szárazsággal. Az árterületek vízszintszabályozásával, ártérellátással, mezőgazdasági vízkezeléssel, a modern természetközeli vízvisszatartó rendszerek, élőhelyek, vízfolyások rekonstrukciós fejlesztéseivel. Nálunk hibás és elavult a kormányzati vízgazdálkodási szemlélet, a széttagolt intézményrendszer és a nem fenntartható települési gyakorlatok, valamint a teljes stratégiai tervezés hiánya és az uniós források felhasználásának halogatása csak káoszhoz vezetett.

A TISZA szerint azonnali infrastruktúrafejlesztésre, valódi szakmairányításra, a gazdák valódi támogatására és valódi vízgazdálkodásra van szükség. Éppen ezért a TISZA július 12-ei nagykanizsai kongresszusának egyik kiemelt témája a vízgazdálkodási tervek és a klímaváltozás okozta szélsőségek kezelési lehetőségeinek bemutatása lesz.