A helyi fórumot Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke vezette, aki részletesen ismertette, milyen súlyos környezeti és társadalmi problémák alakultak ki a gyár megjelenésével.

A résztvevők egybehangzóan számoltak be arról, hogy a gyár működése súlyos környezeti kockázatokat hordoz: tűz- és robbanásveszélyes technológiák, nehézfém-szennyezés, jelentős légszennyezés, valamint extrém víz- és energiaigény jellemzi az üzemet. A lakott területek mindössze 8–10 kilométerre találhatók, ami különösen aggasztóvá teszi a helyzetet.

A fórumon elhangzott: a beruházást megelőzően semmiféle érdemi tájékoztatás nem történt, a későbbi közmeghallgatások pedig puszta formalitások voltak – a döntések már megszülettek, a helyiek nem kaptak érdemi válaszokat kérdéseikre.

A jelenlévők aggasztó képet festettek a gyár belső működéséről is. Elmondásuk szerint az üzemekben kasztrendszer-szerű hierarchia alakult ki: a vezető pozíciókat dél-koreai munkavállalók töltik be, utánuk következnek az ukránok és a magyarok, míg a hierarchia legalján a délkelet-ázsiai vendégmunkások állnak. A külföldi munkaerő tömeges alkalmazása súlyos bérfeszültségeket okoz, és kiszorítja a magyar dolgozókat: a cégek csupán a jogszabályok által előírt minimális arányban alkalmaznak hazai munkaerőt. A CATL-gyár például mintegy 9000 külföldi munkás érkezését jelenti, és hasonló létszám várható a Semcorp és az EcoPro katódüzemeiben is.

A TISZA olyan átfogó akkumulátoripari és e-mobilitási stratégián dolgozik, amely szakmai és társadalmi vitára is alkalmas. A cél nem a tiltás, hanem a kontroll: Magyar Péter szerint csak szigorú szabályozással, valódi jogkörrel rendelkező ellenőrző hatóságokkal és komoly szankciórendszerrel lehet biztosítani, hogy az ipar ne veszélyeztesse sem az emberek egészségét, sem a környezetet.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország gazdasági fejlődése nem alapulhat egyetlen iparágon. A TISZA egy olyan, tudásalapú, diverzifikált gazdaság kiépítését tartja szükségesnek, amelyben az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a hazai beszállítók szerepe meghatározó. A jelenlegi gyakorlat, amelyben alig van magyar szellemi hozzáadott érték, hosszú távon fenntarthatatlan.

A lakosok kérdésére válaszolva Magyar Péter elmondta: sem Kínából, sem Oroszországból nem érkezett megkeresés a TISZA irányába. A párt kizárólag a magyar emberek felhatalmazásával kíván dolgozni. A fórum végén megerősítette: a jövő beruházásai csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok társadalmilag elfogadottak, környezetileg fenntarthatók és gazdaságilag is megtérülnek.

A TISZA célja egy olyan Magyarország, ahol a beruházás nem veszély, hanem lehetőség – és ahol nem a lakók feje fölött, hanem velük együtt születnek meg a döntések.