A TISZA csapata erdélyi körútja során nagyszerű közösségekkel, nyitott és lelkes, tenni akaró emberekkel találkozik. Jó látni, hogy mennyire felemelő tud lenni az együttlét. Amikor nemcsak fejkvótában számít az ember, hanem meg is hallják a hangját. És hiába próbálták meg már néhányszor elválasztani a magyar és a székely szíveket egymástól, túl erős a kötődés ahhoz, hogy ez sikerüljön.

Mint ahogy azt Magyar Péter beszédében kifejtette; „összeköt bennünket a nyelv, összeköt bennünket a szomszédság, a csodálatos Kárpát medence, összekötnek az őseink, a sikereink, a bánataink, összeköt a jófajta pálinka ugyanúgy, ahogy a várak, a kastélyok és persze a kazettás mennyezetű csoda szép templomok.”

Megemlékezett neves erdélyi magyarokról is, akik segítettek ezt az összetartozás érzést elmélyíteni. Tamási Áron megtanította nekünk, hogy azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Kós Károly, Márton Áron, Dsida Jenő, a hűség és az emberség példaképei. És Sütő András, aki „úgy tudott írni az anyanyelvről, hogy az nem csak szó volt, hanem egyszerre sors is. Aki úgy tudott írni a kisebbségi létről, hogy az nem panaszkodás, hanem egyfajta hitvallás lett. Aki úgy tudott írni az igazságról, hogy félniük kellett tőle azoknak, akik megpróbálták elhazudni azt.”

A TISZA szeretné, ha Sütő Andrást újra felfedezné a nemzet, ezért a Legyél a Változás Egyesület 5 millió forinttal kívánja támogatni egy készülő Sütő András szobrot.

Magyar Péter megemlékezett az oly méltatlan 2004. december 5-ei népszavazásról is, amelyet a magyar nemzet elárulásának nevezett. Ezen a népszavazáson a hatalmi elit egy része arra buzdította honfitársainkat, hogy tagadják meg a székelyeket és ezért a mai napig nem kértek bocsánatot.

Aztán a 2010-es Orbán-kormány nagy változásokat hozott. Utakat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, templomokat újítottak fel és építettek. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeket a fejlesztéseket nem Orbán Viktortól kapták, hanem az anyaországi magyarok befizetett adójából jött. Az ára pedig a magyar közösség széttördelése volt.

A kormányzat mai külpolitikájának köszönhetően pedig mára már nem a nemzethez, hanem az Orbán Viktorhoz való viszony lett az orientációs pont, amelyben a magyarság képviselete ment tönkre majd minden szomszédos országban. Orbán Viktor csak azt tartja székelynek és csak azt tartja igaz magyarnak, aki úgy gondolkodik, mint ő. A többieket kiátkozza, megbélyegzi vagy elnémítja, pont úgy, mint az anyaországban.

Ezek után a TISZA elnöke felsorolta azokat a kérdéseket és problémaköröket, amelyekre választ várna Orbán Viktortól.

1. Miért nem védte meg George Simeon-tól 2019-ben az úszvölgyi katonai temetőt Magyarország?

2. Szijjártó Péter 2018 novemberében azt mondta, Marosvásárhely visszakapja a katolikus iskolát. Hol van az iskola?

3. Miért hallgat következetesen a magyar kormány a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem Magyar Kara Ügyében? Ma Magyarországon több száz, de lehet, hogy ezer Erdélyből kivándorolt olyan orvos dolgozik, akik Marosvásárhelyen még teljes értékű magyar orvosi képzést kaptak. Miért nem áll ki határozottan a magát nemzetinek mondó Orbán kormány a Magyar Kar létrehozása mellett?

4. Miért nem áll ki az Orbán kormány az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények fenntartási költségeinek a két állam közötti megosztása érdekében, hiszen az járna a helyi magyaroknak, hogy az általuk befizetett adóból erre is jusson.

5. Hol van az a sok milliárd, amelyek az erdélyi sajtó felvásárlására és később csődbevitelére folyatott el a NER?

6. A kiszolgáltatott és folyamatos anyagi gondokkal küzdő helyi civilszféra felháborodva figyeli, hogy hogyan folynak milliárdok az erdélyi Matthias Corvinus központok luxusberuházásaira és pazarló működésére miközben ezek a központok valós eredményt a fiatalok képzésében sehol nem tudnak felmutatni.

7. Miközben a helyi gazdálkodók és vállalkozók szemét a ProEconomica alapítvány - mellesleg titokban meghirdetett - de minimis pályázatokkal szúrta ki, valójában átláthatatlan, és főként ellenőrizhetetlen módon szolgáltak ki óriási összegű pályázati pénzekkel politikai alapon kiválasztott saját klientúrát.

8. Mi takargatnivalója van a NER-nek a Bethlen-Gábor alapműködésével kapcsolatban? Hiszen a határon túli pályázati döntéseik nagy része sok esetben négy-öt éve nincs közzétéve. Miért félnek az urak az átláthatóságtól?

9. Mikor fog végre nyíltan és egyenesen bocsánatot kérni Orbán Viktor az erdélyi és partiumi magyaroktól, amiért George Simeon szélsőségesen magyar ellenes államelnök jelölt mellett kampányolt?

Magyar Péter ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a TISZA megtart minden jó döntést, ami jól működött, hasznos és méltányos volt. De a megosztottságot többé nem fogjuk erősíteni, hanem a társadalmi békét fogjuk elősegíteni a külhoni és az anyagországi magyarság között.

A TISZA átlátható, ellenőrizhető, méltányos rendszerben fogja folytatni a külhoni magyarok oktatási és kulturális megmaradásának és gazdasági fejlődésének a támogatását.

Mi valódi egyesítést kínálunk. Nem csupán megtartjuk a kettős állampolgárságot, hanem mellé teljeskörű magyar identitást és valódi békét szeretnénk. Egy lelkileg, kulturálisan és társadalmilag is egységes, összetartó magyar nemzetért fogunk dolgozni.

A TISZA kész együttműködni az erdélyi politikai pártokkal, ezért Magyar Péter hivatalosan is kezet nyújtott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felé, és felajánlotta, hogy kezdjék meg az egyeztető tárgyalásokat. Ugyanakkor leszögezte: A mindenkori magyar kormánynak nem feladata meghatározni, hogy az Erdélyiek és a Partiumiak miképpen képzelik el a jövőjüket, különösképpen a helyben maradásukat, a kulturális és nyelvi megmaradásukat. Az viszont kiemelt feladata a magyar kormánynak, hogy mindenben segítsük az itt élők törekvéseit, és így is fogunk tenni.