Magyar Péter, a TISZA elnöke Dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznél járt, ahol közel háromnegyed órás egyeztetésen tett fel kérdéseket több, a közvéleményt régóta foglalkoztató ügyben. A politikus a találkozót követően a Legfőbb Ügyészség épülete előtt arról beszélt: érdemi válaszokat nem kapott, és a megbeszélés a vártaknak megfelelően teljesen eredménytelen volt.

Magyar Péter közölte, előre jelezte, hogy konkrét kérdésekkel érkezik – többek között a Nemzeti Bank kirablásával, fideszes politikusok ügyeivel, valamint több ezer magyar gyermek tönkretételével összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatban.

Akkor fogok meglepődni, ha érdemi válaszokat kapunk – ezt még a találkozóra tartva mondta, és a körülmények jóslatának megfelelően alakultak. A találkozó végén így kommentálta a történteket: Nem volt meglepetés, semmilyen kérdésben nem történt előrelépés.

A TISZA elnöke szimbolikus gesztusként négy, a Legfőbb Ügyészségen kapott tollat mutatott a kameráknak. Olyanok, mint az Ügyészség: a négyből egy sem működött. Egyik sem ír. – fogalmazott.

Magyar Péter beszámolója szerint a Nemzeti Bankkal összefüggő ügyekben azt a tájékoztatást kapta: az eljárás felderítési szakban van, ezért a rendőrség kezében van, és a Legfőbb Ügyészség nem ítélte szükségesnek, hogy magához vonja a nyomozást. Magyar szerint a legfőbb ügyész azzal indokolta az elhúzódó folyamatot, hogy rengeteg adat és nagyon sok adathordozó feldolgozása zajlik, ami időigényes.

Rákérdezett, mi kell ahhoz, hogy az ügyészség a nyomozást magához vonja és gyors, érdemi lépések történjenek – de állítása szerint erre nem kapott választ.

Magyar Péter felvetette több, korábban nyilvánosságot kapott ügy kapcsán is, hogy miért nem történt őrizetbevétel vagy letartóztatás, illetve miért húzódnak el eljárások évekig. A Völner–Schadl-ügy egyik szereplője kapcsán szerinte az volt a legfőbb ügyész válasza: mivel az érintett már tudott az ellene folyó eljárásról, ha el akart volna tűnni, azt már korábban megtehette volna.

A TISZA elnöke ezt elfogadhatatlannak nevezte, és azt mondta: amikor több, fideszes politikusokat érintő ügyben kérdezett a vádemelések hiányáról, a legfőbb ügyész emberi jogi egyezményekre hivatkozott.

Ha a legfőbb ügyésznek maffia bűncselekményeket elkövető vádlottaknál az emberi jogi egyezmények jutnak eszébe, és nem a magyar állampolgárok elvárása, akkor szerintem valami nagyon félrecsúszott – fogalmazott.

A politikus állítása szerint az egyik legfelháborítóbb válasz az volt, amikor a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről kérdezett. Elmondása alapján Dr. Nagy Gábor Bálint azt közölte: az ügyészség számára nem hivatalos tudomásszerzés, ha a sajtóban jelennek meg információk – eljárás csak akkor indul, ha valaki feljelentést tesz.

Magyar Péter ezt azzal állította szembe, hogy nemrég egy általa közzétett Facebook-videót a Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentésként értelmezett, és gyors intézkedések történtek. Hogy lehet az, hogy egy Facebook-videó hivatalos tudomásszerzés, de kormányzati jelentések és nyilvánvaló tények nem? – tette fel a kérdést.

Külön szólt a magyar köztársaság ügyészeihez: arra kérte őket, hogy ha olyan utasítást kapnak, ami sérti az ügyészi esküt és a jogállamiságot, jelezzék. Azt állította: 2026. április 12-e után az Ügyészség felszabadul, és a TISZA nem pártkatonákat akar, hanem olyan rendszert, ahol mindenkit felelősségre vonnak, ha bűncselekményt követ el – legyen akár politikus, akár ügyész, akár a miniszterelnök, vagy adott esetben a legfőbb ügyész.

A találkozó folytatására is utalt: elmondta, a választások után is szeretne egyeztetni a legfőbb ügyésszel, és szerinte akkor derülhet ki, tud-e a rendszerváltás után a magyar emberek érdekében dolgozni – nemcsak a törvények betűje, hanem a szelleme szerint is.

Magyar Péter a helyszínen felolvasta azt a levelet is, amelyet elmondása szerint még hétfőn eljuttat a miniszterelnöknek. A levélben egyeztetést kezdeményez Magyarország energiabiztonsága és a Barátság olajvezeték állapota kapcsán, és azt javasolja, hogy közösen, a helyszínen győződjenek meg a tényleges körülményekről. A kormány riogatását és pánikkeltését bírálta, és azt írta: ha valódi, közvetlen fenyegetés áll fenn, akkor indokolt lenne a NATO-szerződés 4. cikkének alkalmazását kezdeményezni a szövetségesekkel való konzultáció érdekében. Emellett a levélben azt is állítja: a benzin ára Magyarországon magasabb több szomszédos országnál, és felszólítja a kormányfőt az üzemanyagot terhelő áfa és jövedéki adó csökkentésére.