A Tiszta Hang legújabb adásában Magyar Péter Orbán Anitával, a TISZA külügyi vezetőjével beszélgetett arról, hogyan gondolkodik Magyarország külkapcsolatairól, a diplomácia feladatáról és azokról az alapelvekről, amelyek mentén a TISZA új, szuverén nemzeti érdekű külpolitikát építene.

Orbán Anita személyes történetével indított: Berettyóújfaluból indulva – első generációs értelmiségi szülők gyermekeként – jutott el az amerikai egyetemekig és a nemzetközi szakmai csúcsokig. Elmondása szerint gyerekként nem “készült” nemzetközi pályára, a kíváncsiság, a nyelvek és a kultúrák iránti érdeklődés, valamint a folyamatos tanulás vitte előre.

Amerikai évei kapcsán kiemelte, hogy mélyen megérintette a meritokrácia: az, hogy a tudás és a munka gyorsan visszajelzést és előrelépést hoz. A doktori kutatás fegyelme – saját szavaival – megtanította arra, hogyan lehet módszeresen elmélyülni egy területben; ez lett számára az energiabiztonság, amely később szakmai pályájának egyik meghatározó fókusza maradt.

Orbán Anita a beszélgetésben többször is hangsúlyozta: a diplomácia legfontosabb feladata, hogy ne legyenek konfliktusok, a vitákat pedig békés eszközökkel oldja meg az ország – a nemzeti érdek következetes képviseletével. A TISZA külpolitikai szemléletének középpontjába ezért a kiszámíthatóságot, a partneri viszonyt és a valódi eredményeket helyezi.

A háttérszervezetes vádak kapcsán Orbán Anita egyértelművé tette: a nemzetközi szakmai platformokon való jelenlét nem gyengíti, hanem erősíti a magyar érdekérvényesítést. Két példát is említett: az Európai Külügyi Tanácsot és a régió egyik legnagyobb biztonságpolitikai platformját, a GLOBSEC-et, ahol – elmondása szerint – magyar érdekeket tudott becsatornázni a vitákba. Hozzátette: tagságát felfüggesztette, mert a kampányidőszakban száz százalékban a TISZA feladataira koncentrál.

Orbán Anita szerint Szent István öröksége nyomán Magyarország a Nyugathoz tartozik, és a TISZA véget fog vetni a hintapolitikának. Magyarországot egyértelműen és véglegesen a nyugati szövetségi rendszerben kívánják megerősíteni – EU-ban és NATO-ban megbecsült, együttműködő partnerként.

Orbán Anita szerint a TISZA egyik első külpolitikai feladata az ezeréves lengyel–magyar barátság helyreállítása, mert ez adhat új lendületet a visegrádi együttműködésnek is. Kiemelte: a V4 akkor erős, ha a tagok együtt lépnek fel – a régiós összefogás súlya Brüsszelben is megsokszorozza az érdekérvényesítést.

A harmadik pillérként a szomszédságpolitikát nevezte meg. A TISZA kormányra kerülve bekopogtatna a szomszédokhoz: ahol vitás ügyek vannak, ott tárgyalással rendeznék, ahol jó a kapcsolat, ott tovább erősítenék. A cél: stabil régió, több együttműködés, több közös fejlődés.

A szuverenitásról Orbán Anita nagyon konkrét definíciót adott: szerinte akkor szuverén egy ország, ha van választása, tud dönteni, és a döntéseit végre is tudja hajtani – vagyis nem zsarolható, nem függ egyetlen szereplőtől sem például energiában.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a szuverenitás alapja a belső erő is – egészséges, képzett társadalom és versenyképes gazdaság nélkül a szuverenitás csak látszat. A szövetségi rendszerekről pedig azt mondta: a jó szövetség nem csökkenti, hanem növeli az ország biztonságát és mozgásterét – ezt egy egyszerű példával érzékeltette: ahogy a jó szomszéd segít megjavítani a kaput, attól nem leszünk kevésbé önállóak, hanem biztonságosabbak.

Orbán Anita szerint a TISZA célja, hogy Magyarország újra EU-27-ként működjön: ne elszigetelő vétópolitika legyen, hanem olyan részvétel, ahol Magyarország ott ül az asztalnál, kompromisszumképes, ugyanakkor a magyar érdekben határozott. A vétót – elmondása szerint – csak valódi nemzeti érdek esetén tartják elfogadhatónak.

Kiemelte: Magyarország nem lehet kívülálló, mert akkor a döntések nélküle születnek meg. A külpolitika célja szerinte a win–win megállapodások keresése, a kapcsolatok helyreállítása, és a források hazahozatala – eredményekkel, nem kommunikációval.

A szomszédban zajló háborúról Orbán Anita világos álláspontot fogalmazott meg: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat; Magyarország érdeke, hogy a határán független Ukrajna legyen, és mielőbb fegyverszünet és tartós béke jöjjön létre.

Ugyanakkor jelezte: a TISZA nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, és kiemelt ügynek tekinti a kárpátaljai magyar közösség jogainak érdemi, tárgyalásos rendezését – olyan eredményekkel, amilyeneket szerinte más szomszédok már el tudtak érni Kijevvel.

Oroszországgal kapcsolatban azt mondta: Magyarországnak vissza kell ülnie a saját oldalára – két szuverén ország átlátható, háttéralkuk nélküli kapcsolatát kell kialakítani, és meg kell erősíteni a magyar külügyi rendszer informatikai és biztonsági védelmét, hogy harmadik országok ne férjenek hozzá a külügy belső anyagaihoz.

A felvidéki magyarság helyzetéről szólva Orbán Anita azt mondta: a vitás kérdéseket – például a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó ügyeket – tárgyalással, lépcsőzetes diplomáciai eszközökkel, de kőkemény eredményorientációval kell rendezni. A napirenden tartás szerinte nem elég: a cél a biztonság és a kiszámítható jogi környezet megteremtése, mert a határon túli magyarság híd lehet a szomszédok felé – nem feszültségforrás.

 Orbán Anita a külügyi intézményrendszer átalakításáról is beszélt. Olyan külügyminisztériumot vázolt fel, amely takarékos és áramvonalas, megszünteti a pazarlást. Gyors reagálású és digitális, jó nemzetközi gyakorlatokat átvevő szervezetté válik. Szolgáltató szemléletben támogatja a szaktárcák nemzetközi munkáját, az eredményt nem „megtett kilométerekben”, hanem kézzelfogható teljesítményben méri. Véget vet annak, hogy külképviseletek „politikai kifizetőhelyekként” működjenek.

A beszélgetés zárásában Orbán Anita arról is beszélt, miért fontos, hogy a közéletben és a döntéshozatalban nők és férfiak egyaránt részt vegyenek: szerinte ettől lesznek a döntések teljesebbek, igazságosabbak és működőképesebbek.

A TISZA podcastja alapján világos: Orbán Anita külpolitikai gondolkodásának kulcsszavai a nyugati horgony, a regionális együttműködés, a rendezett szomszédság, a valódi szuverenitás és az eredményorientált diplomácia. A TISZA célja: Magyarország újra megbecsült partner legyen – olyan ország, amely nem elszigetelődik, hanem szövetségekben erős, és minden helyzetben a magyar emberek és magyar vállalatok érdekét képviseli.