Forsthoffer Ágnes – A TISZA alelnöke, turisztikai szakértője, a TISZA-szigetek munkájának országos koordinátora – személyes hangú beszédet mondott a győri rendezvényen.

Ha ez egy tévéműsor lenne – mondta mosolyogva –, most az lenne kiírva: „társadalmi célú reklám következik”. Mert ez itt most valóban a hitről, közösségről és szeretetről szól. Ő maga „a TISZA-szigetek és az önkéntesek közösségének legnagyobb rajongójaként” köszöntötte a jelenlévőket.

„Legyen nyár vagy tél, meleg vagy hideg, ha törik, ha szakad – ha hekkerek potyognak az égből is –, a TISZA közössége akkor is tart.” – mondta.

Országszerte emberek ezrei dolgoznak ugyanazon ügyért, sokszor ismeretlenül is összekapcsolódva – egy pulcsi, egy matrica, egy karkötő jelzi, hogy egy oldalon állunk.

Ági a TISZA-szigeteket „jó földbe hullt magnak” nevezte: helyi cselekvésekből, képzésekből, emberi kapcsolatokból sarjadó hálózatnak, amely önkéntes munkával, ismeretterjesztéssel és egymás felé fordulással épít egy emberségesebb, élhetőbb Magyarországot. „A kölcsönös tiszteletből barátság lett, a barátságból szeretet. Ahogy a gyerekeim mondják: menő tiszásnak lenni.”

Beszéde nem szónoklat volt, hanem közösségi tükör: annak bizonyítéka, hogy a TISZA nemcsak politikai erő, hanem emberi háló. Kapocs és védőháló egyaránt.