Bóna Szabolcs agrárgazdaként, és a TISZA szakpolitikusaként Mosonmagyaróváron fejtette ki gondolatait a mezőgazdaságot érintő kérdésekről. A februárban felbukkant ragadós száj- és körömfájás-járvány az ő gazdaságát is sújtotta, ahol mintegy nyolcszáz szarvasmarhát és több ezer sertést kellett leölni. Az állami részkártalanítási folyamat hónapokig húzódott és csak nemrégiben kapta meg a határozatot, amely szerint jogosultak a kártérítésre. A probléma nem egyedi: a gazdák és a szakmai szervezetek szerint a lassú eljárások az agrárium egészét bénítják.

A járvány mellett más veszélyek is fenyegetik a magyar mezőgazdaságot. Egy invazív faj által terjesztett betegség, a sárga szőlőelhalás több borvidéket, köztük Somlót, Zalát és Sopront is veszélyezteti. Mindezek mellett az elszabadult infláció is sújtja a gazdákat. Bóna Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Ukrajnában háború dúl, az élelmiszerárak ott kisebb mértékben emelkedtek, mint Magyarországon. Itthon a drágulás elérte a negyven százalékot, egyes termékek esetében pedig 120-140 százalékot is.

A magas árak mögött nem csupán piaci folyamatok állnak. A különadók, az útdíjemelések, a rendszerhasználati díjak és az energiaárak növekedése egyaránt sújtja a termelőket. „Volt olyan gazda, aki minimális gázfogyasztás mellett is tizenegyezer forintos számlát kapott” – mondta az agrárszakember. Szerinte a kis- és középvállalkozások nemcsak a fogyasztás visszaesése miatt vannak bajban, hanem a pluszterhek miatt is, amelyek versenyképtelenné teszik őket a környező országok gazdáival szemben. Míg Magyarországon a költségek az egekben vannak, addig ezek Csehországban vagy Lengyelországban jóval alacsonyabbak. Ráadásul az említett országok már rég megkapták az uniós forrásokat, amelyeket tőlünk évek óta visszatartanak.

Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság gondjai a szakmai kérdéseken túl, politikai döntéseken is múlnak. A járványok, betegségek, az infláció és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyeket a gazdák segítség nélkül nem tudnak viselni.

Egy korábbi beszélgetésben Bóna Szabolcs az agrárium vízellátási kihívásairól, a fenntartható öntözés fontosságáról, a vidéki turizmus és fiatal generáció agrárkapcsolatának fejlesztéséről, valamint a termelői összefogás és a kiskérődzők szerepének erősítéséről beszélt.

A TISZA célja egy átlátható és igazságos föld- és támogatáspolitika megteremtése, a fiatal gazdák földhöz jutásának támogatása, a helyi feldolgozás és a vízgazdálkodás fejlesztése.