A TISZA országjárásának következő állomására, Hajdúszovátra nem sablonos ígéretekkel, hanem valódi párbeszéddel és odafigyeléssel érkeztünk. A fórumon a helyiek őszintén elmondhatták a mindennapok problémáit: elvándorló fiatalokról, megélhetési nehézségekről, elöregedő faluról, az egészségügyi és oktatási gondokról, a szűnni nem akaró szegénységről és a mindennapi kiszolgáltatottságról beszéltek.

„Nem arról van szó, hogy szegények vagyunk. Magunkra maradtunk.” – fogalmazta meg egy helyi lakos. Egy másik résztvevő így összegezte gondjait: „Nyolcvanezer forint a nyugdíjam. Az semmire nem elég, még hetvenévesen is dolgozom a földeken, hogy megéljek.”

Más megszólalók is hasonló problémákat meséltek el:

„A közmunka már nem megélhetés, filléres munkákból élünk. A fiataljaink elmennek, az idősek magukra maradnak.”

„A közlekedés egy katasztrófa. Ha nincs kocsid, esélytelen munkába járni a környéken.”

„Az iskolában szinte minden gyerek hátrányos helyzetű, de ők tartják fenn az intézményt. Aki teheti, elviszi a gyerekét más településre.”

A településen a roma lakosság aránya magas, az integrációhoz pedig érdemi támogatásra és minőségi oktatásra lenne szükség. Sokan elmondták: „A választás előtt mindenki ígér, de utána senki sem törődik velünk. Nem segélyeket akarunk, hanem munkahelyeket, jövőt, esélyt.”

A TISZA válaszai: konkrét lépések

Bódis Kriszta, a TISZA társadalompolitikai szakértője, és Magyar Péter személyesen reagáltak a felvetésekre.

Egységes, minőségi oktatás

„Nem lehet külön oktatást csinálni romáknak meg nem romáknak – minden gyereknek minőségi oktatás jár. Az, hogy ezt ma külön kell szervezni, maga a kudarc.” – mondta Bódis Kriszta.

Valódi felzárkóztatás, közösségi döntés

„Nem a TISZA hagyta magára a vidéket és a cigányságot, hanem a teljes magyar politikai elit az utóbbi harminc évben.” – jelentette ki Magyar Péter.

Munkahelyteremtés

Sürgető valódi munkahelyek létrehozása kistelepüléseken is, hogy ne az idény- vagy közmunka legyen az egyetlen lehetőség.

Lakhatási program

15 000 új bérlakás építése, célzott lakásfelújítási támogatások, valamint átfogó energetikai korszerűsítések a leszakadó térségekben is.

Közlekedésfejlesztés

A busz- és vasúti menetrendek, valamint az infrastruktúra gyökeres átalakítása és fejlesztése, hogy a falvak ne szigetelődjenek el.

Tanárok, szociális és egészségügyi dolgozók béremelése

A gyerekekért és idősekért dolgozókat tisztességesen kell megfizetni és elismerni.

Civil és önkormányzati partnerség

Nem fentről kell irányítani, hanem a helyiekkel együttműködve, a civilek munkáját is támogatva kell megoldani a problémákat.

Biztonság

Erősebb helyi rendvédelem, gyorsabb igazságszolgáltatás, zéró tolerancia a bűnözéssel szemben.

„A példamutatás, emberség és partnerség ideje jött el”

A beszélgetésekből egyértelműen kirajzolódott: a vidék életben tartásához valódi rendszerváltásra és új gondolkodásra van szükség. Magyar Péter hangsúlyozta: nem a politika dolga megmondani kívülről, mire van szüksége a településeknek, hanem az ott élőkkel közösen, alulról szerveződve kell elindítani az építkezést. Ahogy fogalmazott: „A cigányságot, a hátrányos helyzetűeket nem kihasználni kell, hanem segíteni felzárkózni. Ez mindannyiunk érdeke.”

„Van remény – és van igény a valódi változásra”

A hajdúszováti fórum megmutatta: valós társadalmi igény van a párbeszédre és a változásra. A falusi emberek nem támogatásokból, hanem munkából szeretnének biztonságos életet, amelynek része a partnerség és a tisztességes közszolgáltatások.

A TISZA országjárása új politikai kultúrát hoz el a magyar vidékre: figyelem, párbeszéd, közös gondolkodás és emberközpontú, reális cselekvés.

A teljes beszélgetés nézhető vissza.