Fő üzenete egyszerű, mégis radikális: az egészségügyben a valóságról kell beszélni, őszintén, a hibákat beismerve és kijavítva.

Hegedűs Zsolt elmondta, hogy ma Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vezetők és az intézmények gyakran elhallgatják vagy kozmetikázzák a valós problémákat – sokszor a kormány politikai érdekei miatt. „A betegnek mindig igaza van” – hangsúlyozta –, és ennek szellemében olyan transzparens, betegközpontú rendszerre van szükség, ahol a kórházi vezetők azonnal bocsánatot kérnek, ha hibáznak, és nem félnek nyíltan beszélni a problémákról.

A TISZA tervei között szerepel egy anonim beteg-visszajelző rendszer, amelyben a páciensek és hozzátartozóik, de akár az egészségügyi dolgozók is jelezhetik tapasztalataikat. Ezeket az észrevételeket az új kormány rendszeresen elemezi, és ezek alapján értékeli majd a kórházak és vezetőik munkáját. „Nem az a baj, ha hibázunk, hanem az, ha letagadjuk a hibát” – mondta, hozzátéve: a jelenlegi hatalom a hibák elhallgatásában jeleskedik, nem a kijavításukban.

Dr. Hegedűs külföldi tapasztalatai alapján kiemelte: a nyugati egészségügyi rendszerekben a hibák bejelentése nem szégyen, hanem a fejlődés záloga. Példaként elmondta, hogy az angol kórházakban egy átlagos hónapban tízszer annyi hibát jelentenek be, mint Magyarországon – éppen azért, hogy azokat ki lehessen javítani.

A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a TISZA-kormány az első naptól kezdve megerősíti a betegbiztonságot, és minden járványügyi vagy higiéniai kockázatról azonnali, őszinte tájékoztatást ad majd. Nem fordulhat elő, hogy egy vízhálózati fertőzés vagy kórházi műszaki hiba eltitkolva maradjon a nyilvánosság elől – mint ahogy ez ma gyakran megtörténik, súlyos veszélybe sodorva a betegeket.

A finanszírozásról szólva elmondta: Magyarország jelenleg GDP-arányosan az EU-átlag felét költi egészségügyre, és a TISZA legalább évi 500 milliárd forinttal növeli az ágazat költségvetését, ami három év alatt 1500 milliárdos pluszforrást jelent. A pénz mellett azonban szervezési reformokra is szükség van: a dolgozók megbecsülésére, a teljesítmény arányos díjazására, és az ápolói életpályamodell bevezetésére.

A cél egy olyan egészségügyi kultúra megteremtése, ahol a dolgozók és a betegek is bíznak a rendszerben, ahol a szakmai etika minden szinten kötelező, és ahol a kormány nem plakátkampányokkal próbálja elfedni a bajokat, hanem valódi cselekvésekkel javítja a magyarok egészségét.

„Az egészségügyben rendszerváltásra van szükség – nemcsak a kórházakban, hanem a fejekben is” – zárta gondolatait Dr. Hegedűs Zsolt, hozzátéve: Magyarország képes lenne felzárkózni a legfejlettebb európai országokhoz, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, és közösen megváltoztatni azt.