Somló-hegy: ahol a múlt üzent a jövőnek
Antall József, a szabad Magyarország első miniszterelnöke 1991. június 30-án nem Budapesten, nem egy elegáns díszteremben, hanem a Somló-hegy lábánál mondta el azt a beszédét, amely azóta is a szabadság melletti tanúságtételként él tovább.
Nem véletlenül ott. Hiszen személyesen is sok szállal kötődött a Somlóhoz. Ő maga így fogalmazott: „Oda akartam visszajönni, ahol Somlójenőtől, az egykori Kisjenőtől, Oroszig szinte minden temetőben nyugszik valakim.”
Tegnap, harmincnégy év után, mi is visszatértünk a Somlóhoz. Nem véletlenül: sok szállal kötődünk az antalli gondolatokhoz. Ahogy ő akkor tanúságot tett a szabadság mellett, úgy most mi is azt üzenjük: nem felejtünk, és nem hátrálunk. A szabadság ma is tőlünk függ.
Más korszakban élünk, más kihívásokkal küzdünk: a szabadságot ma nem tankok, hanem hazugságok, nem katonák, hanem a cinizmus, a propaganda és egykor nagy reményeket keltő, mára hitelüket vesztett politikusok veszélyeztetik. Ezért ma is az a feladatunk, hogy megőrizzük, megerősítsük és újraértelmezzük mindazt, amit a szabadság jelent egy nemzet számára.
Tegnap a TISZA nevében újra elhangzott egy beszéd azon az ikonikus a helyen. Egy másik korszak új reményének jegyében. Mert ahogy Antall József akkor fogalmazott: „Néhány esztendő múlva úgy fognak erre az időszakra emlékezni, hogy ez volt a szabadság fordulója.”
Mi, harmincnégy évvel később, szintén így gondoljuk – és azért dolgozunk, hogy valóban így legyen.
Kapcsolódó cikkek
Nézz meg többet