A TISZA vezető agrárszakértője és Tarr Zoltán alelnök nyílt levélben fordultak a hazai agrárszakmai közösséghez. A megszólalás középpontjában az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás áll, valamint az Európai Parlament közelmúltbeli döntése, amely jogi vizsgálatra utalja a szerződést az Európai Unió Bíróságához. A TISZA álláspontja egyértelmű: egy ilyen horderejű megállapodás nem léphet életbe addig, amíg annak jogi, környezeti és agrárgazdasági következményei nem tisztázottak. Bár sokan politikai győzelemként értékelték a döntést, Bóna Szabolcs szerint ez elsősorban szükséges szakmai fék, mielőtt Európa és benne Magyarország visszafordíthatatlan pályára kerülne.

A nyílt levél hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy a mezőgazdaság szerepe messze túlmutat a gazdasági mutatókon. A termelők nem csupán egy ágazat szereplői, hanem az élelmiszer-ellátás biztosítói, a vidéki táj fenntartói és a klímaváltozás hatásainak első számú elszenvedői és kezelői is. Éppen ezért a magyar gazdák munkája nem pusztán piaci kérdés, hanem társadalmi és biztonságpolitikai jelentőségű ügy. A Mercosur-megállapodás egyes ipari vagy exportorientált szektorok számára rövid távon előnyös lehet, ugyanakkor komoly kockázatot hordoz magában, ha az uniós piac olyan importtermékekkel telítődik, amelyek eltérő, gyakran alacsonyabb környezeti és termelési standardok mellett készülnek. Ez hosszú távon az élelmiszer-önrendelkezés és a vidéki térségek stabilitásának rovására mehet.

Bóna Szabolcs és Tarr Zoltán a levélben élesen bírálják a magyar kormány elmúlt másfél évtizedes agrárpolitikáját is. Miközben a Mercosur-folyamathoz való viszony politikailag többször irányt váltott, valódi európai szövetségépítés és következetes szakpolitikai stratégia nem született. Ennél is súlyosabb, hogy 16 év kormányzás alatt elmaradt a magyar mezőgazdaság szerkezeti modernizációja és klímaállóvá tétele. A termelékenység javítása, a feldolgozóipar fejlesztése, a korszerű és regeneratív módszerek elterjesztése, valamint az agrár-tudástranszfer megerősítése mind háttérbe szorult. Ennek következménye, hogy a magyar gazdák ma sok esetben felkészületlenül néznek szembe a globális versennyel, miközben a magyar fogyasztók az Európai Unió egyik legmagasabb élelmiszer-inflációját fizetik meg. Egy ilyen helyzetben különösen kockázatos olyan piacnyitás, amely olcsóbb, de eltérő szabályok mellett előállított importot engedne be az uniós piacra.

A TISZA álláspontja szerint a vita nem zárható le jogi kiskapukkal, gyorsított eljárásokkal vagy az Európai Parlament megkerülésével. A párt olyan agrár- és környezetpolitikát képvisel, amely egyszerre védi a magyar gazdákat és a fogyasztókat, miközben hosszú távon is fenntartható pályára állítja az ágazatot. Ennek része a hazai feldolgozókapacitások fejlesztése, a tudásalapú és klímaálló termelés megerősítése, a vidéki térségek stabilitásának növelése, valamint a szigorú európai környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági normák következetes érvényesítése. Az Európai Unióban a TISZA azon dolgozik, hogy a kereskedelempolitika ne gyengítse, hanem erősítse Európa stratégiai önállóságát.

A nyílt levél üzenete világos: a magyar és európai mezőgazdaság jövője nem a kiszolgáltatottságban, hanem a fenntartható, magas hozzáadott értékű és társadalmilag igazságos fejlődésben rejlik.