Kamionszámra tüntették el a veszélyes anyagokat a hatósági ellenőrzések előtt a gödi Samsung-gyárban
Kamionszámra tüntették el a veszélyes anyagokat a hatósági ellenőrzések előtt a gödi Samsung-gyárban
Magyar Péter stúdióbeszélgetésben szólaltatta meg Tibort - aki neve és hangja megváltoztatásával, arcát kitakarva mert nyilatkozni. Tibor 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó, a GV Europe megbízásából végzett szállítmányozási feladatokat a gödi akkumulátorgyárnak. A tanú szerint a gyár vezetése már egy-két héttel előre tudta, pontosan mikor érkezik katasztrófavédelmi ellenőrzés, és ilyenkor az engedélyezett mennyiséget meghaladó veszélyes anyagokat gyors ütemben kiszállíttatta a gyár a telephelyről.
A beszámoló alapján három-hat havonta, az ellenőrzések előtt egy-két nappal kapták az utasítást: 30–40–50 kamionnyi, jellemzően nikkel-, kobalt- és mangántartalmú, por állagú alapanyagot kellett elszállítani. Ezek az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú, ugyanakkor belélegezve kifejezetten veszélyes összetevői. A gyár számára hatóságilag meghatározott tárolási limit volt érvényben, ám a tanú szerint előfordult, hogy az engedélyezett 4000 tonna helyett akár 5500 tonna anyag is a telephelyen volt.
A felesleget Pest vármegye több pontjára – Vácon, Gödöllőn, Vecsésen, Dunaharasztiban, Biatorbágyon és más településeken található raktárakba – szállították. Ezek a raktárak hivatalosan működtek, ám nem rendelkeztek engedéllyel ilyen mennyiségű és veszélyességű anyag tárolására. A katasztrófavédelem és a helyi tűzoltóság sok esetben nem is tudhatott arról, pontosan milyen anyagok találhatók az adott telephelyeken.
A por alakú alapanyagokat úgynevezett big bag zsákokban tárolták. A zsákokon jól látható piktogramok figyelmeztettek arra, hogy környezetre és az egészségre káros anyagokat tárolnak benne. A tanú szerint minden sofőr tisztában volt azzal, hogy veszélyes árut szállít.
A beszélgetésben szó esett a selejtes akkumulátorcellák megsemmisítéséről is. A gyárban – a tanú állítása szerint – időszakonként 20–30 százalékos selejtarány is előfordult. A hibás cellákat megsemmisítés előtt „kisütötték”: sóoldatos vízbe dobták őket. A munkát külföldi – jellemzően ukrán, később fülöp-szigeteki – vendégmunkások végezték, sok esetben megfelelő védőfelszerelés nélkül.
A sóoldatba dobott akkumulátorokból veszélyes anyagok oldódhattak ki, a folyadék kifröccsenhetett, miközben a dolgozókon nem volt megfelelő kesztyű, maszk vagy egyéb védőeszköz – idézte fel Tibor.
A gyártási folyamat során használt elektrolit – amely erősen tűzveszélyes és maró hatású folyadék – csőrendszeren keresztül érkezett a gyárba. A tanú szerint a tömítések karbantartása nem volt megfelelő: a cserékre gyakran csak akkor került sor, amikor a rendszer már szivárgott, és az elektrolit kimarta a padlózatot is.
Magyar Péter elmondása szerint több volt dolgozó is beszámolt arról, hogy bizonyos területeken – különösen a keverő (mixing) részlegeken – nem megfelelő védőfelszerelésben dolgoztak. Információi szerint több, mint tízen elájultak egy nitrogénszennyezéssel összefüggő esetben, és haláleset is történt a gödi üzemben.
A környezetterheléssel kapcsolatban is súlyos állítások hangzottak el: a gyár területén kívül is kimutattak rákkeltő porokat, valamint magzatkárosító anyagok kerülhettek a csatornarendszerbe és felszíni vizekbe. Egy szennyvíztisztító telepen a biológiai tisztítórendszer állítólag 13 köbméter habzó tűzoltófolyadék bejutása miatt károsodott.
A gödi üzem több mint 500 milliárd forint állami támogatásban részesült az elmúlt években. Magyar Péter szerint ekkora közpénzfelhasználás mellett elfogadhatatlan, hogy a munkavállalók és a környéken élők egészségét veszélyeztető gyakorlatok maradhattak következmények nélkül.
„Több ezer dolgozó és több tízezer környéken élő ember biztonságáról van szó. Ez nemcsak politikai, hanem büntetőjogi felelősség kérdése is” – fogalmazott.
Magyar Péter ismételten felszólította a gyár vezetését, hogy biztosítson nyilvános betekintést az üzem működésébe, és válaszoljon a feltett kérdésekre. Hangsúlyozta: kormányváltás esetén teljes körű, nyilvános vizsgálat indul nemcsak a gödi gyár, hanem más hazai akkumulátorüzemek működésével kapcsolatban is.
Az ügyben további tanúk és dokumentumok nyilvánosságra hozatalát ígérik a közeljövőben.
Kapcsolódó cikkek
Nézz meg többet