Donald Trump egyetlen, félvállról odavetett mondata elég volt ahhoz, hogy teljesen széthulljon a kormány hetek óta épített sikertörténete. A volt amerikai elnök a Politicónak adott interjújában egyértelműen kijelentette: „Nem, nem ígértem neki ilyesmit, pedig nagyon kérte tőlem.” Ezzel végleg szertefoszlott az a 20 milliárd dolláros amerikai pénzügyi védőpajzs, amelyet Orbán Viktor már kész tényként mutatott be a magyar közvéleménynek.

Orbán Viktor a washingtoni látogatásról hazafelé még magabiztosan jelentette ki, hogy „nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk”, amely miatt Brüsszel eszközei hatástalanná válnak, és amely megvédi Magyarországot minden pénzügyi támadástól. Szavai alapján már csak az aláírás hiányzott, a megállapodás pedig készen állt.

Ehhez képest Trump most világossá tette: semmi ilyen nem történt.

A kommunikációs káoszt tovább fokozta Szijjártó Péter tegnapi nyilatkozata, miszerint „nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki”.
Csakhogy de: maga a miniszterelnök állította tényként.

Két magyarázat maradt – és egyik sem megnyugtató. Az egyik, hogy Orbán Viktor ismét szándékosan félrevezette a magyarokat. Teljes magabiztossággal beszélt egy olyan egyezségről, amely soha nem létezett, és amelyet a kormányzati propaganda napokig ünnepelt. A „védőpajzs” így nem más, mint kommunikációs termék, nem pedig valós garancia. A másik lehetőség, hogy a miniszterelnök ennyire hiszékeny.

Lehet, hogy Trump odavetett félmondatait is történelmi megállapodásként értelmezte – majd néhány nappal később szembesült vele, hogy ebből semmi sem igaz. Nem először: korábban a szankciók alóli állítólagos amerikai „felmentésről” is kiderült, hogy nem több félreértelmezett kommunikációnál.

Mindkét forgatókönyv ugyanoda vezet: a miniszterelnök alkalmatlan feladatára, és a kormány a saját kudarcait kommunikációs trükkökkel próbálja eltakarni.

Orbán és delegációja napokig próbálta elhitetni, hogy Magyarország geopolitikai áttörést ért el az Egyesült Államokkal. Ám ahogy sorra hullanak le a díszletek – előbb a szankciós „mentesség”, most a védőpajzs –, egyre valószínűbb, hogy a látogatásnak nem volt érdemi gazdasági vagy diplomáciai eredménye.

Eközben egyre több a kérdés: Mi a helyzet a nagy csinnadrattával bejelentett nukleáris megállapodásokkal? Miért tűnik úgy, hogy mindezek sokkal inkább szolgálják Oroszország érdekeit, mint Magyarországét? Valójában miért kellett sürgősen Washingtonba mennie a kormányfőnek, hatalmas, kormánypárti celebarcokat felsorakoztató delegációval?

Ha a látogatás célja az volt, hogy Orbán az orosz érdekeket képviselve próbálja fellazítani a szankciós politikát, akkor az út nem hozott eredményt – sőt, utána Putyin azonnal magához hívatta a magyar miniszterelnököt. Kérdés, milyen „útravalót” kapott.

Az egész történet egyik legnagyobb iróniája, hogy a kormány által vizionált amerikai pénzügyi védőpajzsra nem lenne szükség, ha nem építették volna le a jogállami garanciákat, nem alakították volna propagandává a közmédiát és nem lenne Magyarország az EU egyik legkorruptabb rendszere.

A brüsszeli pénzek befagyasztása – immár több mint 8000 milliárd forint – mindennek a következménye. Ráadásul néhány napon belül újabb 400 milliárd forint veszik el végleg.

Ezek a valódi károk, amelyeket a magyar emberek fizetnek meg – miközben a kormány továbbra is sikersztorikat gyárt, amelyek rendre összeomlanak, amint a valóság megérinti őket.

Egy demokratikus jogállamban már önmagában az a tény, hogy a miniszterelnök hamis információt közöl egy nem létező nemzetközi megállapodásról, elegendő lenne a kormány bukásához. Magyarországon azonban mindez „üzemszerű működés”.

De nem marad így örökké. A magyar társadalom egyre kevésbé tolerálja a cinizmust, a félrevezetést és a következmények nélküli politikát.

A védőpajzs nem létezik. A hazugság viszont igen – és annak ára napról napra nő.