2023 tavaszán a kormány asztalára olyan titkosszolgálati jelentés került, amely szerint súlyos munkavédelmi hiányosságok és mérgezések történtek a gödi Samsung-gyárban. A dokumentum alapján több dolgozót a határértéket akár 510-szeresen meghaladó rákkeltő anyagok belégzésének tettek ki, és a gyártás során keletkező, nehézfémeket tartalmazó fekete port egyes esetekben a gyár tetején keresztül vezették ki.

A gödi üzemet a dél-koreai Samsung SDI 2017-ben nyitotta meg. A magyar kormány az akkumulátorgyártást az egyik kiemelt gazdaságfejlesztési ágazattá tette, az elektromos autóiparra építve kívánta gyorsítani a gazdasági felzárkózást. A gyár termelése rendkívül gyorsan felfutott: néhány év alatt Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárává vált, jelentősen hozzájárulva a 2021–2022-es gazdasági növekedéshez. A kormány ekkor további akkumulátorgyártó beruházásokat is aktívan ösztönzött.

A cikk szerint kétféle vizsgálat készült a dolgozók körében:

1. Légtérmérések

A munkavállalók ruhájára rögzített mérőeszközök azt vizsgálták, milyen koncentrációban vannak jelen a levegőben a gyártás során használt anyagok. Egyes mérések a rákkeltő nehézfémek esetében az egészségügyi határérték 510-szeres túllépését mutatták.

2. Biológiai monitorozás (BEM-teszt)

Vizelet- és vérvizsgálatokkal azt ellenőrizték, hogy a szervezetbe jutottak-e a gyártás során használt anyagok. Több dolgozó szervezetében kimutatták a katódgyártáshoz használt nikkel, kobalt és mangán jelenlétét. A beszámoló szerint léteztek olyan jegyzőkönyvek is, amelyek nem szerepeltek a hatóságok hivatalos dokumentációjában, és a korábban ismertnél is súlyosabb hiányosságokra utaltak.

A problémák középpontjában a „mixing” terület állt, ahol a nikkel-, kobalt- és mangánport keverik össze. Ez a folyamat zárt, speciális elszívórendszert igényelne.

A cikk szerint azonban:

• az elszívóberendezés nem volt alkalmas a finomszemcsés por megfelelő szűrésére,

• a rendszer több ponton hibás volt,

• a kiszívott port részben a gyár tetején vezették ki.

A dolgozók beszámolói szerint a munkások nem mindig a szükséges, teljes testet védő felszerelésben dolgoztak, hanem egyszerűbb ruházatban és orvosi maszkokban voltak.

Amennyiben egy dolgozó szervezetében magas koncentrációt mutattak ki, másik részlegre helyezték át. A helyére olyan munkavállaló került, akinél még nem mértek kiugró értékeket. A beszámoló szerint ezzel próbálták elkerülni, hogy egy-egy dolgozó szervezetében extrém magas szint alakuljon ki. A munkavédelmi hatóság több alkalommal szabott ki bírságot a gyárra. Az akkori szabályozás szerint a maximális bírság 10 millió forint volt, amelyet többször is kiszabtak. A vállalat árbevételéhez mérten ez az összeg nem jelentett komoly visszatartó erőt. A cikk szerint a hibák kijavítása helyett inkább a bírságok kifizetését vállalták.

Miután a vállalat állítólag bagatellizálta a problémákat, a kormány az Alkotmányvédelmi Hivatal bevonásával rendelt el titkos adatgyűjtést. A jelentés megerősítette a súlyos hiányosságokat. A kormányon belül vita alakult ki. Egyes álláspontok szerint a gyár működését fel kellett volna függeszteni. Mások attól tartottak, hogy ez elriasztaná a már Magyarországon működő és az ide készülő akkumulátorgyártó beruházásokat.

A beszámoló szerint végül az a döntés született, hogy nem függesztik fel a termelést, hanem időt adnak a vállalatnak a problémák orvoslására. Fontos körülmény, hogy a gyár bezárására formálisan a munkavédelmi hatóság lett volna jogosult, amely a kormányhivatal alá tartozik.

Az ügy időszaka egybeesett az akkumulátorgyárak körüli országos vitákkal és társadalmi ellenállással. A jelentés politikai kockázatot is jelentett, miközben a kormány további akkumulátorgyártó beruházásokról tárgyalt. A történet így nem csupán egy gyár munkavédelmi problémáiról szól, hanem arról is, hogy miként ütközik egymással gazdaságpolitikai stratégia, beruházásösztönzés, hatósági ellenőrzés és a munkavállalók egészségének védelme.

A cikk megjelenése után a szerző beszámolója szerint sem a vállalat, sem az érintett minisztériumok nem reagáltak érdemben a feltárt állításokra.