Tanács Zoltán 25 éven át vezetési és informatikai tanácsadóként dolgozott ugyanannál a nemzetközi cégnél, ahol tulajdonos partnerként 300 millió eurós árbevételű, 2000 fős vállalat stratégiai és működésfejlesztési projektjeit irányította. Polgármesterekkel, miniszterekkel és vállalatvezetőkkel dolgozott Európában és más kontinenseken, jelenleg pedig a TISZA szakpolitikai programjának kidolgozását és a kormányzásra való felkészülését vezeti.

Szerinte a jelenlegi hatalom Magyarországot az Európai Unió perifériájára sodorta. Egy olyan országért dolgozik, ahol nincs korrupció, az állam szolgáltat, a munka tisztességes megélhetést ad, az oktatás érték, a környezet egészséges - ahol jó magyarnak lenni, és ahonnan a gyerekek nem elmenni akarnak.

Budapest 01-es OEVK-ját ikonikus központként ismeri: itt él, itt dolgozott évtizedekig. Képviselőként azt tartaná feladatának, hogy a helyiek igényeit beépítse a kormányzati döntéshozatalba, és összehangolja országos és helyi felelősségét.

Célja továbbá a turizmus és lakhatás egyensúlyának megteremtése, a közlekedés és közterek fejlesztése, valamint a Várnegyed és Belváros történelmi értékeinek és zöldfelületeinek védelme.

Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki három évtizede dolgozik a szegénységben élő közösségekért. Az ELTE-n végzett, majd közel száz dokumentumriportot és több egész estés filmet készített. A Van Helyed Alapítvány és komplex oktatási modellje az ő munkájának eredménye, amely hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek százainak adott valódi esélyt a továbbtanulásra. Művészi és társadalmi tevékenységét számos rangos díjjal ismerték el.

Számára a rendszerváltás azt jelenti, hogy helyre kell állítani egy működő, átlátható államot, amely valódi társadalompolitikai vízióval rendelkezik. Úgy látja, a jelenlegi rendszer kudarcot vallott, és elengedhetetlen a zsarnoki működés felszámolása.

Azt vallja, azért lehet hiteles jelölt, mert nemcsak kutatóként és szakértőként, hanem terepen dolgozó alkotóként is pontosan érti a VIII. és a IX. kerület társadalmi problémáit, ahogyan a Belváros déli részének lakóit is képviselni szeretné.

Fontos számára az oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése: minőségi közoktatás, gyermekvédelem, integrált szociális-egészségügyi ellátás és olyan helyi programok, amelyek megszakítják a nyomor és a szegregáció ördögi körét.

Magyar Péter 3 fiúgyermek édesapja, jogász, Európai Parlamenti képviselő, a TISZA elnöke. Politikai pályafutása a 2024 februári Partizánban adott interjújával kezdődött, amelyet követően hamar a magyar közélet egyik meghatározó szereplőjévé, a TISZA pedig Magyarország legnagyobb politikai közösségévé vált.

A TISZA elnökeként olyan mozgalmat épít, amelynek középpontjában az együttműködés, az összefogás és nem pedig a megosztás áll. Országjárásai során rendszeresen közvetlenül találkozik az emberekkel, fórumokat, közösségi eseményeket tart, fontos számára, hogy a politikát visszavigye az emberek közé.

A TISZA 2024 júliusában - mindössze három hónapos kampányt követően -, az európai parlamenti választásokon mintegy 30%-ot ért el, ezzel 14 év után példátlan gyorsasággal a Fidesz első számú kihívójává, mára Magyarország legnépszerűbb pártjává vált.

A TISZA egy új pólusként a jelenlegi rendszer leváltását és egy átlátható, igazságos, kiszámítható, emberséges és működő Magyarország építését tűzte ki célul.

Dr. Koncz Áron 35 éve él a választókerületben, feleségével két gyermeket nevelnek. Jogász-ügyvéd végzettséggel rendelkezik, jelenleg turisztikai vállalkozóként dolgozik. Évek óta aktív tagja a helyi közösségi életnek, hisz abban, hogy a valódi változás mindig közösségből indul.

Számára a rendszerváltás tétje egy tisztességes, európai Magyarország: olyan ország, ahol a hatalom nem megoszt, hanem összeköt, és ahol a közösség érdeke fontosabb a politikai haszonnál.

Úgy véli, hogy a kerületben működő Tisza Sziget közösség koordinátoraként bizonyította, hogy képes embereket összefogni és együttműködésre ösztönözni. Megbízható, feladatfókuszú jelölt, aki pontosan látja a helyi problémákat, és nem egyéni érdekekben, hanem közös megoldásokban gondolkodik.

Központi kérdésnek tartja a megélhetés és a mindennapi biztonság megerősítését: hogy mindenki rendezett, fejlődő környezetben élhessen, és végre megoldódjanak az agglomerációs ingázás okozta mindennapos dugók. Emellett kiemelten fontos számára a közszolgáltatások fejlesztése – a helyi oktatás, egészségügy és közlekedés javítása, különösen a Szent János Centrumkórház megújítása –, valamint az erős, együtt döntő helyi közösség építése.

Weigand István a XIII. kerületben született, és ma is itt él családjával. Két lány édesapja, húsz éven át szolgált határőrként és rendőrtisztként, kiemelt főnyomozóként országos ügyeken dolgozott. Négy éve saját asztalos vállalkozást vezet, így a közszférát és a vállalkozói világot egyaránt ismeri. A kerülethez kötődő élete és sokrétű tapasztalata révén érti a helyiek gondjait.

A rendszerváltás számára nem politikai jelszó, hanem kötelesség: családapaként úgy látja, az ország romló állapota miatt a fiatalok ma már nem mernek hosszú távra tervezni. Meggyőződése, hogy a legsürgetőbb feladat egy élhetőbb, igazságosabb Magyarország megteremtése, ahol a következő generációk biztos jövőt látnak.

István egész életében a XIII. kerületben élt, jól ismeri a helyi viszonyokat és a közösségek működését. Húsz év közigazgatási és operatív vezetői tapasztalattal rendelkezik, Bizonyította, hogy képes embereket összefogni és valódi közösséget építeni.

Számára fontos cél a lakókörnyezet javítása, a kerület zöldfelületeinek növelése a túlzott beépítésekkel szemben, valamint a parkolási gondok érdemi rendezése a helyi lakosok érdekében.

Velkey György László negyvenéves szociológus és irodalomtörténész, aki keresztény nagycsaládból érkezve a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozatot és ugyanott oktatóként is dolgozott. Élete eddigi szakaszában közösségeket vezetett, sokféle csapatban dolgozott, de a politikába új szereplőként érkezett: feleségével közösen döntöttek úgy, hogy korábbi életüket félretéve minden erejüket a rendszerváltás ügyének szentelik. Kabinetfőnökként Magyar Péter közvetlen munkatársa, és büszke arra, hogy szeptember óta teljes energiájával egy emberségesebb és működő Magyarországért dolgozhat.

Számára a rendszerváltás azért kulcskérdés, mert úgy látja, a 24. órában vagyunk: most van talán az utolsó lehetőség, hogy a leszakadó és elszigetelődő országot új pályára állítsuk.

Legfontosabb helyi céljai között szerepel, hogy emberléptékű, élhető belső kerületeket építsen, amelyek nem csupán látványosságok, hanem valódi otthonok maradhatnak. Emellett kiemelten fontosnak tartja a Nyugati-pályaudvartól induló rozsdaövezet rendezését, hogy az ne oligarchák vagy külföldi befektetők, hanem a budapestiek javát szolgálja. Hisz benne, hogy ha sikerül legyőzni a Fideszt, a parlamenti munka visszanyerheti értelmét, és egy tisztességesebb, emberségesebb országot lehet építeni.

Trentin Balázs 51 éves közgazdász, ötgyermekes apa, aki másfél éve a TISZA országos közösségépítő munkájának egyik motorja. A mozgalomhoz 2024-ben csatlakozott, azóta elszántan dolgozik azon, hogy megerősítse a helyi közösségeket. Mozgalmi háttérrel, több ezer órányi terepmunkával tanulta meg, hogy a képviselet nem hatalom, hanem szolgálat: úgy kiállni az emberekért, ahogy a saját családjáért is kiáll – felelősséggel, egyenesen.

Számára a rendszerváltás nem politikai jelszó, hanem kötelesség: olyan országért dolgozik, ahol valódi demokrácia működik, ahol mindenki biztonságban mondhatja el a véleményét, és ahol a változás alulról, az emberek közösségeiből indul el – nem zárt ajtók mögül.

Élhető, működő ország csak akkor születhet, ha a közélet szabadon lélegzik. Azért dolgozik, hogy mindenki következmények nélkül szólalhasson meg. A közössé tett gondolatok erejével szeretné megerősíteni a helyi és országos közösségeket, hogy legyen tere a valódi párbeszédnek és a bátor kiállásnak. Ezt pedig a mindennapi gondok következetes, tisztességes képviselete követi: legyen szó közbiztonságról, mélyszegénységről, közművekről, oktatásról vagy egészségügyről.

Dr. Virágh Gabriella több mint három évtizede dolgozik orvosként, és 28 éve él Wekerlén, ahol gyerekei és unokái is élnek. Debrecenben végzett, két szakvizsgát szerzett, majd dolgozott intenzív osztályon és a nemzetközi gyógyszeriparban is Ázsiától Afrikáig. Sok tapasztalat után tért vissza ahhoz, amit valódi hivatásának érez: ma háziorvos, és oktató családorvos a Semmelweis Egyetemen.

Részese volt az 1989-es rendszerváltásnak, és ma is úgy érzi: azt a szabad és tisztességes jövőt, amelyért akkor lelkesedtek az emberek, nem kaptuk meg. Meggyőződése, hogy mindenkinek – az országban és a választókerületében is – biztonságos, kiszámítható környezetre van szüksége, erős oktatással, működő egészségüggyel és valódi megbecsüléssel. Ezért lett alapító tagja a XIX. kerületi Tisza Szigetnek.

A választókerületében legfontosabbnak a mindennapi életet leginkább érintő problémákat tartja. Rendezné a parkolási helyzetet Wekerlén, különösen a Shopmark környékén. Megoldást keres a IX. és XIX. kerület határán fekvő kiserdő környezetében jelentkező szociális és biztonsági nehézségek kezelésére. A legsürgetőbb feladatnak pedig a XIX. kerületi, nagyszámban betöltetlen háziorvosi körzetek helyzetének rendezését tartja.

Dr. Kátai-Németh Vilmos csepeli egyéni ügyvéd, kétgyermekes édesapa és fekete öves aikidómester. Látássérült emberként célja megmutatni, hogy hátrányból is lehet egy teljes életet felépíteni.

Vilmoshitelesen képviseli a társadalom perifériájára szorult embereket is. Fehér kard néven önvédelmi rendszert fejlesztett látássérültek számára, hogy ezzel is segítse őket a biztonságos, önálló élet megteremtésében. Itt él a választókerületben, naponta találkozik a helyiek gondjaival, és tudja, milyen megoldásokra van valódi igény.

Számára a rendszerváltás erkölcsi kérdés: tisztesség és felelősség nélkül nincs fejlődés. Olyan országban hisz, ahol a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.

Képviselőként azért dolgozna, hogy a kerület végre megkapja, ami jár: erősebb egészségügyet, megbízható közlekedést és kiszámítható környezetet a családoknak és a vállalkozásoknak. Sürgető feladatnak tartja a helyi egészségügyi ellátás fejlesztését. Célja, hogy Csepelnek újra legyen kórháza. Emellett támogatná a kis- és középvállalkozások megerősítését, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, a kisgyermekes szülők rugalmas munkalehetőségeit, a HÉV felújítását és sűrítését, a torlódások csökkentését és a kerékpárutak bővítését.

Kulcsár Krisztián jogász, közgazdász és sportvezető, háromgyermekes édesapa, aki 15 éve él a kerületben, így jól ismeri a helyiek mindennapi gondjait. Négyszeres olimpikon és világbajnok párbajtőröző, aki a sport mellett komoly pénzügyi és vezetői tapasztalatot szerzett: dolgozott a CIB Banknál, a BÁV Zrt. vezérigazgatója volt, később pedig a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szolgálta a magyar sportot.

Hiszi, hogy a sport az egészséges közösségek alapja, és fontosnak tartja, hogy a szabadidősport és a gyermekek mozgása is nagyobb figyelmet kapjon. A rendszerváltás számára azt jelenti, hogy Magyarország európai értékekre épülő, biztonságos és élhető ország legyen.

A körzetben élőként pontosan érti, mire van szükség helyben. Egyik legsürgősebb feladatnak az Újbudai Duna-part élhető, zöld rehabilitációját, másrészt a választókerület egyéb zöldfelületeinek fejlesztését tartja, mert nincs élhető kerület a megfelelő zöld felületek kiépítése nélkül. Emellett nagyon fontosnak tartja a közlekedés fejlesztését: a 4-es metró meghosszabbítása Budaörsig és Nagytétényig valódi könnyebbséget adna az ingázóknak.

Úgy véli, a körzet olyan képviselőt érdemel, aki helyben él, átlátja a problémákat és következetesen dolgozik a megoldásokért. Ő ezt az elkötelezettséget ajánlja a közösségnek.

Boda Nikoletta közgazdász és mediátor, korábban gazdasági igazgatóként is dolgozott, férjével és 13 éves fiával él a III. kerületben. Pályája során multinacionális, állami és magánszférában vezetett pénzügyi-gazdasági területeket. Az elmúlt évben minden energiáját annak szentelte, hogy a lakóhelyén szervezze és erősítse a TISZA-közösséget, segítse a helyi csoportokat és az itt élők mindennapi problémáinak megoldását. Úgy látja, az elmúlt másfél évtized hibái veszélyeztetik a jövőt; a korrupció felszámolását és a szakmai, tisztességes kormányzásba vetett bizalom visszaépítését tartja a legfontosabbnak.

Jelöltként olyan ügyeket szeretne előmozdítani, amelyek valódi változást hoznak a választókerületben. Kiemelten fontos számára a HÉV-infrastruktúra megújítása: zajvédő kerítések a Csillaghegy és Római sínpályák mellett, új szerelvények, rendezett P+R parkolás, a HÉV-átjárók átszervezése, akadálymentesítés és rezgéscsillapító sínek. Sürgetőnek érzi a túlzott beépítés megfékezését és az önkormányzati kontroll megerősítését. Fontos feladatnak tartja az utak, járdák, közvilágítás, zöldfelületek és közösségi terek folyamatos fejlesztését is. Célja, hogy becsülettel és őszinteséggel hidat képezzen a kormány, az önkormányzat és az itt élők között.

Dr. Jakab Zsuzsanna 49 éves egészségügyi szakember, pedagógus és jogász, aki egész pályáját annak szentelte, hogy emberekkel dolgozzon és emberekért dolgozzon. Jelenleg egy iskola szakmai igazgatóhelyettese, ahol felel a működés szakmai minőségéért és számos egészségügyi vizsgáztatási, szakértői feladatot is ellát. A jogi végzettségét mindennapi munkájában használja, a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások Bizottságának TISZA-s külső tagjaként aktívan dolgozik azon, hogy a főváros közszolgáltatásai kiszámíthatóbban és emberközelibben működjenek.

Egész pályáját áthatja a segítés, az empátia és az a képesség, hogy képes valódi kapcsolatot teremteni az emberekkel. Egészségügyi és pedagógiai tapasztalatai megtanították megoldásfókuszúan gondolkodni, a jogi háttér pedig rendszerszintű rálátást ad neki. Optimista, stratégiailag gondolkodó emberként hisz abban, hogy a kerület sokkal működőképesebb lehet, ha valódi párbeszéd indul a helyiekkel.

Három fő ügyet tart elsődlegesnek: az egészségügyi ellátás minőségének javítását, az oktatás megerősítését, valamint egy biztonságos, kiszámítható és élhető kerületi környezet kialakítását. Meggyőződése, hogy a helyiekkel együtt gondolkodva és a jogi lehetőségeket okosan használva lehet olyan kerületet építeni, ahol a közszolgáltatások valóban a lakók érdekeit szolgálják.

Müller Anna tanár, háromgyermekes édesanya, több mint harminc éve él Palotán és Újpesten. Itt nevelte fel gyermekeit, és itt tanít: matematikát és kémiát oktatott a Dózsa György és a Babits Mihály, jelenleg a Könyves Kálmán Gimnáziumban. A nehéz helyzeteken mindig a közösség ereje vitte át: a sport, a hit, a barátságok és a helyi közösségek.

A rendszerváltást ma is feladatnak tartja: szerinte fontos, hogy a hatalom ne hálát várjon az emberektől, hanem lehetőséget adjon a boldoguláshoz. A tisztelet, az elfogadás és a másik ember támogatása olyan értékek, amelyekhez vissza kell térni.

Jelöltként hitelesnek érzi magát, mert ismeri a környék gondjait, megszokta, hogy sok nézőpontot hallgasson meg, és képes megtalálni a közös nevezőt. Kitartó, csapatban gondolkodó ember, aki nem hátrál meg a nehézségektől.

A legsürgősebb feladatnak a legnehezebb helyzetben élők támogatását tartja: a beteg gyermeket nevelő családok, idősgondozók és mozgáskorlátozottak életkörülményeinek javítását. Emellett élhetőbb városrészt szeretne, ahol a fejlesztések és a lakhatás egyensúlyban vannak, valamint olyan oktatást, amely helyben is az ország legjobb színvonalát kínálja.

Dr. Szabó Alexandra orvos és klinikai gyógyszerkutatási projektmenedzser, kétgyermekes édesanya. Keresztény családból származik, pályáját a felelősségvállalás határozta meg. Hiszi, hogy akinek sokat adtak, attól sokat követelnek, ezért természetes számára a közösség szolgálata. Gyerekként élte át a rendszerváltást, és ma is úgy érzi, hogy annak ígéretét elvették az emberektől.

Úgy gondolja, egy képviselő feladata a szolgálat. Tudását és tapasztalatát a közjóért és a választókért szeretné használni. Egész életében döntéseket hozott, közösségeket vezetett, és empatikus, támogató hozzáállással fordult mások felé – ezt vinné tovább a körzetért végzett munkájába is.

Programjában az átlátható és etikus közpénzfelhasználás kiemelt helyen áll: minden forintnak a közösséget kell szolgálnia, és zéró toleranciára van szükség a korrupcióval szemben. A helyi egészségügyi ellátás fejlesztését tartja a legégetőbb kérdésnek: gyorsabb időpontokra, erősebb háziorvosi rendszerre és hatékony szakrendelőkre van szükség. Fontos számára a mindennapi élet kényelme és biztonsága is, ezért dolgozna a HÉV korszerűsítésén, a közlekedés javításán, valamint rendezett közterek és élhető lakótelepek kialakításán.

Porcher Áron fővárosi képviselő, közgazdász és egy kisfiú édesapja. Félig angol származású, budapesti családban nőtt fel, majd befektetési szakemberként és CFA-minősítésű szakértőként dolgozott. 2024 áprilisa óta erősíti a TISZA csapatát, tavaly október óta pedig a Fővárosi Közgyűlésben képviseli a budapestieket. Pontosan érti, hogyan hat a mindennapokra a fejlesztések leállása, a közvilágítás gyengesége vagy a reptéri forgalom romló hatásai.

Apaként különösen fontos számára, hogy milyen országot hagyunk a gyerekeinkre: biztonságos környezetet, jó oktatást és olyan jövőt, ahol nem a külföldre költözés az egyetlen út. Közgazdászként hisz abban, hogy a hatékony, átlátható döntések képesek valódi változást hozni.

Azért indul ebben a körzetben, mert látja, mennyire beszűkült Budapest mozgástere a kormányzati elvonások és politikai nyomás miatt. A választókerületben fontos feladatnak tartja a reptér körüli zaj- és forgalmi terhelés csökkentését, a közvilágítás és a közbiztonság megerősítését, valamint a helyi közlekedési és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését. Egy olyan képviselőt szeretne adni a környéknek, aki érti a problémákat – és tudja is rájuk a választ.

Tarr Zoltán 53 éves, háromgyermekes édesapa, a TISZA európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke. Eredeti foglalkozása református lelkész, azonban az utóbbi évtizedben ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott. Szerinte nem lehet jövőt építeni úgy, hogy a hatalom megoszt, félelmet kelt és kiszorítja a közösségeket a saját életükből.

Eddigi pályáját az egyeztetés kultúrája, a részvételi döntéshozás iránti elkötelezettség és az átlátható működés iránti igény kísérte végig. A választók felhatalmazásával ugyanezt a szemléletet folytatná: olyan közéletet szeretne erősíteni, amelyben a döntések nem fölülről érkeznek, hanem a helyiek valós tapasztalatain alapulnak.

Kiemelten fontosnak tartja a közösségek békéjének helyreállítását, mert szerinte csak akkor lehet építkezni, ha lebontjuk azokat a falakat, amelyeket az elmúlt évtizedek politikája emelt az emberek közé. Emellett fontosnak tartja a választókerület úthálózatának fejlesztését és a közlekedéssel összefüggő problémák hosszú távú rendezését. Harmadik törekvése, hogy az önkormányzatokkal és civil közösségekkel való együttműködés megerősítésével valódi, fenntartható fejlesztési irányok születhessenek a térségben.