Csőszi Attila Kecskeméten született és ma is itt él feleségével és két gyermekével. Közgazdász végzettségű, huszonéves korától saját vállalkozást vezet.

Attila úgy érzi: a politika mára rányomja a bélyegét a mindennapokra, és a gyerekek előtt egy olyan világ rajzolódik ki, ahol a tudás és tisztesség előny helyett akadály. Nem szeretné, hogy a következő generációk egy megosztott, kiszámíthatatlan országban nőjenek fel, ezért szeretne részt venni egy tisztább jövő megteremtésében.

Jelöltként úgy érzi, elsősorban a kecskemétiekhez és a környező településekhez való erős kötődése adja az erejét. Vállalkozóként és helyi lakosként naponta találkozik az itt élők gondjaival - a rossz közlekedéssel, az egészségügyi ellátás nehézségeivel, a politika emberek feje feletti döntéseivel.

Több fontos ügyet szeretne képviselni: a kecskeméti MNB-ügy feltárását és a korrupció felszámolását; a környék közúti és egészségügyi infrastruktúrájának gyors fejlesztését; valamint a térség fenntartható turisztikai fejlesztését, amely munkahelyeket és új lehetőségeket teremthet a helyieknek.

Molnár János 51 éves, két fiú édesapja. Solton nőtt fel, 1997 óta él Kecskeméten. Az egyetem után itt kezdett dolgozni, itt alapított családot. 2024-ben, 27 év után otthagyta a munkahelyét, hogy teljesen a TISZA közösségét és a rendszerváltás ügyét szolgálja.

Ahogyan elindult a TISZA, tudta, hogy a rendszerváltás lesz a küldetése: az, hogy megtegyen mindent azért, hogy egy jobb országban élhessen, és hogy a fiai is itthon maradjanak. Nem ő akart jelölt lenni: a közösség kérte erre. Maximalistának tartja magát, aki bírja a terhelést, és az elmúlt másfél évben minden feladatot vállalt, amit rábíztak. Úgy érzi, képes lehet elhozni a győzelmet Bács-Kiskunban, mert most valódi tétje van a munkának.

Három kiemelt ügy vezérli. Szeretné visszaszerezni a Neumann János Egyetem alapítványából eltűnt 127,5 milliárd forintot, hogy végre befejezhessék az egyetemet és az okos város projektet. Fontos számára a város közlekedésének rendbetétele és az utak felújítása. Harmadikként az egészségügy fejlesztéséért dolgozna: több elérhető ellátásért, korszerű kórházért, és az ápolók valós megbecsüléséért.

Judák Zsolt Kiskőrös és Soltvadkert környékén évtizedeken át tanított biológiát és testnevelést, generációk nőttek fel a keze alatt. Később a megélhetés vitte más irányba: dolgozott a versenyszférában is, ma pedig már kertészként tevékenykedik: paprikát termel egy modern fóliasátorban.

Zsolt életét mindig átszőtte a közösség iránti felelősség. Édesapja Soltvadkerten volt orvos, a város díszpolgára, ő pedig ebben nőtt fel: hogy az ember akkor ér valamit, ha másoknak is használ. Tanárként, sportemberként, majd kertészként is ezt követte.

Jól látja, hogyan sodródott mély válságba a térség egészségügye, milyen terhet jelent az elöregedés, a kivándorlás, a fiatalok megtartásának nehézségei. Szerinte a valódi rendszerváltás arról szólna, hogy újra tisztesség legyen a közéletben, és ne a félelem, hanem az együttműködés mozgassa az országot.

Zsolt nem ígér csodát, de garantálja a munkát: sokat, még többet. Hisz abban, hogy a térség újra felemelkedhet, ha visszaadjuk az egészségügy erejét, segítjük a rászorulókat, és óvjuk a környezetet.

Dr. Kovács Gyula 52 éves orvos, édesapa. Izsákon nőtt fel, jól ismeri a térség gondolkodását és mindennapi nehézségeit. 1998–2002 között önkormányzati képviselő volt, később háziorvosként húsz éven át állt a családok mellett, majd a járó- és fekvőbeteg-ellátásban is dolgozott, ma gasztroenterológusként gyógyít. Rendszeresen tart egészségügyi előadásokat, cikkeket ír, és öt gyermek nevelése adja számára a legfőbb motivációt.

A rendszerváltás számára a jövő nemzedékének biztonságáról szól. Orvosként látja az idősek kiszolgáltatottságát, a fiatalok bizonytalanságát, és meggyőződése, hogy minden társadalmi csoportnak szüksége van valódi változásra. Olyan országot szeretne, ahol méltó körülmények között lehet élni, gyógyulni és öregedni.

Azért érzi alkalmasnak magát a körzet képviseletére, mert itt nőtt fel, erős lokálpatriotizmus vezérli, és naponta találkozik az emberek valós problémáival. Húsz év háziorvosi és sokéves szakorvosi tapasztalata révén egészen közelről látja a térség gondjait, és szeretné ezeket egy szélesebb közösség szolgálatában megoldani.

Három ügyet tart kiemelten fontosnak: Kiskunfélegyháza szakkórházának és rendeléseinek megőrzését; a kistelepülések, különösen a mezőgazdaságból élők támogatását az infrastruktúra fejlesztésével; valamint az alapellátás minőségének javítását, amelynek jelentőségét egykori háziorvosként pontosan ismeri.

Karsai-Juhász Katalin pedagógus családból származik, negyven éve él Jánoshalmán. Magyar-ének szakos tanárként ugyanitt és Balotaszálláson dolgozott. A közösségi élet fontos része számára az éneklés, jelenleg is kórustag. Első házasságából két lánya született.

A rendszerváltás számára azért elengedhetetlen, mert úgy látja: az ország működése megbicsaklott, a munkavállalói jogok folyamatosan szűkülnek, a gazdasági és morális állapot pedig egyre aggasztóbb. Fontos számára az Európai Unióhoz tartozás, és nyugtalanítja a kormány külpolitikája. Olyan országban szeretne élni, ahol az emberek szabadon mondhatják el a véleményüket.

Úgy érzi, azért lehet hiteles képviselőjelölt, mert sokan ismerik a választókerület több településén. Mindig kiállt azokért, akiknek szükségük volt segítségre, és nem maradt csendben, ha igazságtalanságot látott.

Szeretné felkarolni a Homokhátság vízpótlásának ügyét; az idősek ellátásának és támogatásának javítását; valamint a fiatalok elvándorlásának csökkentését munkahelyteremtéssel és a közbiztonság erősítésével.

Csontos Bence Baján született és nőtt fel, majd az ELTE-n nemzetközi tanulmányokból és filozófiából diplomázott, főként politikai filozófia területen, jelenleg online marketingesként dolgozik.

Úgy érzi, most valódi esélyünk van arra, hogy az ország jó irányba forduljon, és szeretné kivenni a részét abból, hogy kiszabaduljunk egy autokrata rendszer szorításából.

Bence integratív, hatékony közösségépítőnek tartja magát. Az elmúlt másfél évben részese volt annak, hogy az egész választókerületben a legnagyobb és legjobban szervezett TISZA-közösség jöjjön létre. Régóta foglalkozik közéleti kérdésekkel, és úgy érzi, mentálisan, erkölcsileg és szakmailag is felkészült arra, hogy méltó módon képviselje a térséget.

Három ügyre szeretné helyezni a hangsúlyt. Először: a humán tőke fejlesztésére, mert meggyőződése, hogy a 21. századi, méltányos oktatás és a korszerű, elérhető egészségügy teremti meg az emberek boldogulását. Másodszor: a régió közlekedési és infrastrukturális bekapcsolására - vasúton, vízen és közúton -, hogy valódi gazdasági fejlődés indulhasson el. Harmadszor: a vidék felzárkóztatására hozzáférhető továbbképzésekkel, vállalkozások támogatásával.

Dr. Ruzsa Diána ízig-vérig pécsi és baranyai, kétgyermekes édesanya. Pécsett, az Egyesült Államokban és Németországban tanult és dolgozott, ma kardiológusként gyógyít. Angol anyanyelvi és német felsőfokú tudással, valamint széles szakmai tapasztalattal rendelkezik, hisz a felelős döntésekben, a tisztességben és a közösség erejében.

A rendszerváltás számára azt jelenti: Magyarország többre képes. Orvosként tudja, hogy gyógyítani csak bizalommal lehet, és ez igaz egy ország működésére is. Olyan hazát szeretne, ahol nem a kivételezés, hanem a teljesítmény számít, és ahol a gyermekeink biztonságos, kiszámítható jövőt kapnak.

Pécs az otthona: itt született, itt dolgozik, itt neveli a gyerekeit. Ismeri Baranya gondjait és lehetőségeit, és úgy gondolja, a változás alulról épül. Nyugodt, empatikus, mégis határozott szemlélettel a gyakorlati megoldásokra összpontosítana, hogy Pécs és Baranya visszanyerje méltó helyét.

Három ügyet tart kiemelten fontosnak: a gazdaság megerősítését stabil munkahelyekkel; az egészségügyi és szociális ellátás elérhetővé és igazságossá tételét; valamint az infrastrukturális és turisztikai fejlesztéseket, hogy megálljon az elvándorlás és javuljon a térség életminősége.

Dr. Kovács Áron közgazdász és egyetemi oktató, aki egész pályáját a tudásnak, a felelős gondolkodásnak és a közösség erejébe vetett hitnek szentelte. Meggyőződése, hogy Baranya 2-es választókerülete – Pécs és térsége – akkor léphet új fejlődési pályára, ha ezek az értékek végre a döntéshozatalban is érvényesülnek.

A rendszerváltást azért tartja elengedhetetlennek, mert ma az emberek mindennapjait átláthatatlan kormányzati döntések, ellenségkeresés, a közpénzek magánzsebekbe vándorlása és hazug „konzultációk” terhelik. A térség ipara leépült, a vasútvonalak eltűntek, nő az elvándorlás – szerinte valódi rendszerváltozásra van szükség, amely kiszámítható jövőt teremt.

Képviselőként a döntések átláthatóvá tételét, a választók véleményének bevonását és a tisztességes közélet helyreállítását tekinti feladatának.

A legsürgősebb megoldandó ügynek a térség gazdasági szerkezetváltását tartja: a beruházások újraindítását és munkahelyek teremtését, mert szerinte csak így lehet megállítani az elvándorlást és újraéleszteni Komló és Pécs környékét.

Rózsahegyi Áron Mohácson született, és ma is itt él. Pécsen mélyépítést, Budapesten műszaki informatikát tanult, máig fontos számára a folyamatos önképzés. Kreatív, kitartó, megoldásfókuszú embernek tartja magát, aki hisz a tettekben és a felelősségvállalásban.

A rendszerváltás számára a szabadság, az európaiság és a valódi demokrácia ígérete. Úgy látja, a mai rendszerben nem a tudás és a munka számít, hanem a pártkapcsolat. Törvényes eszközökkel szeretne szakítani a korrupciót fenntartó hatalommal gyermekeink jövője érdekében.

Önkormányzati képviselőként már bizonyította, hogy alulról építkezve is le lehet győzni a hatalmat. Folyamatosan jelen van a településeken, meghallgatja az embereket, és valódi segítséget nyújt problémáik megoldásában. Ezt a hitelességet és tapasztalatot szeretné a teljes baranyai választókerület szolgálatába állítani.

Elengedhetetlenül fontosnak tartja a tisztességes, átlátható állami beruházásokat: kevesebb presztízsprojektet, több valódi helyi fejlesztést. Emellett kiemelten foglalkozna a vidéki munkahelyek és szolgáltatások visszahozásával, valamint az önkormányzatiság visszaépítésével, hogy a települések újra valós mozgástérrel rendelkezzenek.

Kapronczai Balázs tanulmányai befejezése után Szigetváron sikeres magán művészeti iskolát alapított. Intézményében ma már három megyéből több mint 1500 növendéket tanítanak. Balázs meghatározó szereplője a magyar táncéletnek is. Vidéken él feleségével és gyermekeivel, közösen vezetett vállalkozásuk révén pedig jól ismeri a helyi közösségek mindennapi valóságát. Pozitív, európai szemléletet képvisel, munkájában mindig a közösség érdekeit helyezi előtérbe.

Számára a rendszerváltás azt jelenti, hogy létezhet valódi sajtószabadság, vita és ellenőrzés a hatalom felett – hogy ne összpontosulhasson túl nagy erő egy kézben. Úgy gondolja, gyerekeink jövője csak akkor biztonságos, ha több nézőpont, több hang jelenhet meg a közéletben.

Azért tartja magát a választókörzet legjobb jelöltjének, mert itt született és a térségben él: érti a város és a vidék egyszerre jelen lévő kihívásait. Elérhető, meghallgatja az embereket, és nem pártlogikát, hanem a közösség mindennapi érdekeit képviseli.

A legsürgetőbb feladatnak a térség gazdasági bekötését tekinti: a turizmus és a gyógyvíz adta lehetőségek kihasználását, valamint a helyi vállalkozások megerősítését, hogy csökkenjen az elvándorlás, és valódi fejlődés induljon meg.

Bodóczi István Békéscsabán született és ma is itt él családjával. Elkötelezett lokálpatrióta, aki nemcsak saját, hanem gyermekeinek jövőjét is a városban képzeli el, és ezért nap mint nap tesz. Már fiatalon a közösség szolgálatába állt: 18 évesen diákpolgármesterként, majd 2020-tól egy fiatalokat összefogó civil szervezet vezetőjeként, 2024-től pedig Békéscsaba önkormányzati képviselőjeként dolgozik az itt élőkért.

Célja, hogy Békés térsége olyan hely legyen, ahol a fiatalok nem elvándorolnak, hanem maradni akarnak, mert van jövő, megélhetés és biztonság. Hite szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a tudás és a szorgalom számít, nem a kiváltságok; és ha a középosztály újra erős alapot kap.

Kiemelt céljának tartja a fiatalok elvándorlásának megállítását, a versenyképes jövedelmek megteremtését, az élelmiszer-feldolgozóipar újjáépítését, valamint a lakhatási válság megoldását bérlakásépítési programmal és kedvezményekkel. István elhivatott abban, hogy Békés és Magyarország mindenki számára élhető, igazságos és gyarapodó hely legyen.

Gombár Dávid Szarvason él, Kecskeméten végezte el a szakgimnáziumot. Ezután egyből dolgozni kezdett, mert nagyon fontos volt számára a függetlenség és az értékteremtés. Szakmájában már a kezdetektől sikeres volt, ezért rövidesen vállalkozásba is kezdett.

Helyi lakosként teljes mértékben átérzi a Békés megyeiek nehézségeit. Tudja, milyen erőfeszítés egyszerre több munkahelyen dolgozni és tudja, milyen fájó sokkal kevesebb időt eltölteni a családjával, mint szeretne. Van víziója arról, milyen területeken kell beavatkozni ahhoz, hogy végre a vidék is működjön és megszűnjön a tömeges elvándorlás. Véleménye szerint a térség legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya: modern, a fiatalokat megfogó munkalehetőség szinte már nincs is, a közmunkaprogram nem megoldás. Csakúgy, mint az egész országban, itt is katasztrofális állapotban van az egészségügy, több településen betöltetlenek a háziorvosi praxisok, néhol ügyelet sincs. A közutak állapota miatt egy esetleges sürgős orvosi ellátás nem minden esetben megoldott. A főútvonalak sok esetben nehezen járhatóak, míg az alacsonyabb rangú utak szinte járhatatlanok.

Dolog tehát van bőven. Dávid szerint ehhez az első lépés a valódi rendszerváltás.

Ráki Zsolt 59 éves kétgyermekes édesapa, aki Miskolcon született, Borsodban nőtt fel, majd Budapesten élt, mielőtt 1995-ben Gyulára költözött. A Külkereskedelmi Főiskolára járt, később szakközgazdász végzettséget szerzett. A városhoz azóta erős és tartós kötődés fűzi: ekkor vásárolta meg azt a felszámolásban lévő tehenészeti telepet, amelyből mára a Körös–Maros Biofarm nőtte ki magát. Ügyvezetőként több vállalatnál is dolgozott Győrben, logisztikai szolgáltatásokban, de életének középpontja a biotej-előállítás lett. Ma mintegy 800 tehén és több mint 860 növendék tartozik a gazdaságához, évente 7,5 millió liter tejet termelnek.

Zsolt jogbiztonságot, kiszámítható gazdasági környezetet és olyan országot szeretne, ahonnan a jó minőségű magyar tejet nem kényszerből kell kiexportálni, hanem itthon is találni rá piacot és feldolgozóipart.

A Viharsarkot szegény, sokszor magára hagyott térségnek látja, ahol az aszály és a gazdasági lejtmenet miatt egyre nehezebbek a mindennapok. Szerinte a vidéknek nem több ígéretre, hanem működő lehetőségekre van szüksége: erősebb egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra, valódi perspektívára a fiatalok számára, és tisztességes támogatásra a kisvállalkozóknak, akik a térség motorjai lehetnének. Hisz abban, hogy EU-s forrásokkal, átlátható gazdálkodással és célzott fejlesztésekkel meg lehet fordítani a negatív folyamatokat, és boldogabb, élhetőbb vidéket lehet teremteni azoknak, akik ma is kitartanak a dél-alföldi otthonuk mellett.

Ianosné Dr. Gurzó Mária Magdolna Méhkeréken született, jelenleg Orosházán él. Több, mint három évtizede él boldog házasságban, két felnőtt gyermeke van. Két szakvizsgával rendelkező fogszakorvos, megyei szakfelügyelő, a Magyar Orvosi Kamara országos és területi küldöttje, valamint az Országos Román Önkormányzat képviselője. Hivatását mindig a szolgálat és az emberek iránti elkötelezettség határozta meg.

Számára a rendszerváltás nem csupán politikai cél, hanem erkölcsi kötelesség: a korrupció megállítása, a jogállam helyreállítása, az egészségügy újjáépítése és Magyarország európai irányba fordítása.

Meggyőződése, hogy a térségnek egy csapatszellemben gondolkodni tudó, közvetlen, becsületes, kitartó és az emberek bizalmát élvező képviselőre van szüksége. Célja, hogy a térség lakosai valódi érdekképviseletet kapjanak, és olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek mindenki életét jobbá teszik.

Kiemelten fontos számára az orosházi kórház fejlesztése, a gyógyturizmus és a helyi gazdaság erősítése, valamint a termálenergia és az öntözőrendszerek széleskörű hasznosítása. Mária elhivatott abban, hogy a térség fejlődjön, az itt élők pedig biztonságban és méltóságban élhessenek.

Juhász Roland Miskolcon nőtt fel, majd tanulmányai után három évtizeden át dolgozott a családi vendéglőben és panzióban. Később a szállodaiparban vállalt munkát, egészen addig, amíg nem csatlakozott a TISZA-hoz. Ötven évig távol tartotta magát a politikától, ám amikor azt látta, hogy gyermekei féltik attól, hogy kiálljon a véleményéért, megértette: változtatnia kell, mert demokráciában nem elfogadható a félelem.

Egy dologban biztos; hogy dolgozni akar a változásért. Az elmúlt másfél évben a TISZA közösségének építésén és küldetésén dolgozott, és akkor sem hátrált meg, amikor a munkáját elveszítette. Neki a képviselőség nem pozíció, hanem szolgálat.

Szerinte Miskolcon elsőként a közbiztonságot kell helyreállítani, mert az embereknek joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek. Úgy látja, a turizmus újjáépítése is elengedhetetlen, hiszen a Diósgyőri vár elhibázott felújítása és a leégett Barlangfürdő körüli évek óta tartó tehetetlenség teljesen megbénította a város fejlődését. A térség harmadik kiemelt ügyének az egészségügy fejlesztését tartja, mivel a megyei kórházban gyakorlatilag a dolgozók fele hiányzik. Olyan Miskolcot szeretne, ahol valóban jó élni, dolgozni és gyereket nevelni.

Dr. Czipa András Miskolcon született és nőtt fel, és ezt az örökséget élete egyik legfontosabb részének tartja. Bár egyetemi évei alatt több évet is külföldön töltött, a szíve mindig visszahúzta. Jelenleg Brüsszelben, az Európai Parlamentben dolgozik, de ha a választók úgy döntenek, egy pillanatig sem kérdés számára, hogy mindent feladjon, és itthon dolgozzon tovább hazájáért.

A rendszerváltás számára elsősorban az igazságosságról szól. Szerinte a változás lehetőséget ad arra, hogy véget vessünk az „uram-bátyám” mentalitásnak, és újra valódi teljesítményre építsük a közéletet.

Andráshoz különösen közel áll: az értelmi fogyatékossággal élők helyzete, amelyhez személyes családi érintettsége és önkéntes munkája révén mély empátiával közelít; a fiatalok elvándorlásának megállítása, mert hiszi, hogy Miskolc adottságai jóval többre predesztinálják a várost annál, mint hogy háttéripari szerep jusson neki; valamint a kultúra újraélesztése, közösségi terek, fesztiválok, művészeti projektek és a sportélet fejlesztése, amelyek szerinte új lendületet adhatnak a városnak és a helyiek önbizalmának.

Dr. Németh Csilla Arlón született, és orvosként mindig is a saját közössége szolgálatát tartotta a legfontosabbnak. Debrecenben végzett általános orvosként, neurológusként szakvizsgázott, majd úgy döntött: hazatér Ózd térségébe, hogy ott segítsen, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ma Arló háziorvosa – nap mint nap szembesül a térség súlyos szociális problémáival és az összeomló egészségüggyel.

Úgy látja, valódi rendszerváltás nélkül nincs esély egy élhetőbb Magyarországra: amíg az oligarchák tovább gazdagodnak, a mélyszegénységben élők száma nő, az egészségügy pedig romokban hever, addig nincs valódi kiút. Csilla szerint a változás alapja az, ha meghallgatjuk a másikat – ahogy orvosként, úgy jelöltként is az emberek valós problémáiból kell kiindulni, és következetesen képviselni az érdekeiket.

Kiemelt céljának a munkahelyteremtést tartja, hiszen Ózd a kohászat összeomlása óta kiszakadt az ország gazdasági vérkeringéséből. Mellette elsődlegesnek látja a térségben élő, gyakran mélyszegénységben felnövő gyerekek támogatását és a helyi egészségügyi ellátás újjáépítését. Csilla szerint mindez nem csupán feladat, hanem kötelesség: valódi jövőt adni az itt élőknek.

Hatala-Orosz Csaba hatgyermekes, keresztény családból érkezik, ahol legnagyobb testvérként korán megtanulta a felelősséget és a gondoskodást. Ezt a szemléletet vitte tovább tanárként is: számára a hivatás mindig mások szolgálatáról szólt. Közéleti szerepvállalását is így tekinti – lehetőségnek, hogy még több ember életét tegye jobbá.

Úgy véli, valódi rendszerváltásra van szükség, mert a jelenlegi rendszer elpazarolja a tehetséget, az ötleteket, sőt az emberi életeket is. Meggyőződése, hogy Magyarország többre hivatott.

Csaba nem kampányszlogenekben, hanem a munkában hisz. Pontosan tudja, milyen problémákkal élnek az itt élők, és biztos abban, hogy tapasztalata, kommunikációs készsége és határozottsága alkalmassá teszi arra, hogy ő képviselje őket.

A választókerületben fontosnak tartja az önfenntartó közösségek megerősítését: szerinte a vidék gondjaira gyakran nem a pénz, hanem az erős közösség a válasz. Fontosnak tartja a kis- és középvállalkozások támogatását, amelyek helyben adnak munkát és megállíthatják az elvándorlást. Célja továbbá az állami szolgáltatások – iskola, közlekedés, egészségügy – méltó, fenntartható visszaépítése, mert a tisztességgel befizetett adóért tisztességes ellátás jár.

Lontay László Sárospatakon él párjával és középiskolás fiával. Pályája évtizedeken át az állami természetvédelemhez kötődött: uniós projektekben és a Természetvédelmi Őrszolgálatban szerzett tapasztalataival a térség szinte minden szegletét, mind a 98 települést jól ismeri. Másfél éve hagyta el az államigazgatást, miután a Fidesz több mint egy évtizedes kormányzása szerinte nemcsak a szakmát, hanem az egész térség társadalmi és gazdasági állapotát is romba döntötte. Úgy látja: valódi megújulás csak a korrupciós hálók felszámolásával és a rendszer leváltásával érhető el. Ez a legsürgetőbb feladat, mert enélkül szerinte sem demográfiai, sem gazdasági fordulat nem képzelhető el.

László hosszú természetvédelmi karrierje során megtanult közösségekben gondolkodni, hitelesen kommunikálni és felelősséggel dönteni. Erős helyismerete, empatikus hozzáállása és kiterjedt kapcsolatrendszere miatt úgy érzi: képes valódi képviseletet adni a választókerület településeinek. Célja a helyi munkahelyek megőrzése és bővítése, az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a természeti környezet ökoszociális szolgáltatásainak megerősítése.

Dr. Bihari Zoltán 58 éves ökológus, aki hivatásának egész életében a természet védelmét tekintette. Szerencsen született, Mádon nőtt fel, és több mint húsz éve Tokajban él. Szoros kötődése van a borvidékhez: vezette a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet, könyvet írt a szőlészkedésről, és a helyi gazdálkodás jövőjét szívügyének tekinti. Tizenhat évig dolgozott egyetemi oktatóként, így közel áll hozzá a fiatal generáció gondolkodása és szemlélete. Két gimnazista fiának példát mutat azzal, hogy nem elég beszélni a felelősségről – tenni is kell a közösségért. Jelenleg hajózási üzletág vezetőként dolgozik, de szabadidejét továbbra is a természetnek és a kertészkedésnek szenteli.

A rendszerváltás számára elsősorban arról szól, hogy Magyarországon újra teljesítményalapú, tisztességes viszonyok között lehessen boldogulni.

Mélyen ismeri a választókerület minden szegletét – itt született, itt tanult, itt dolgozik, és egész élete a borvidékhez kötődik. Ökológiai szemlélete segíti abban, hogy rendszerben gondolkodjon: gazdaságról, társadalomról és környezetvédelemről együtt, egymásra ható tényezőkként. Meggyőződése szerint becsületes hozzáállással, szakmai alázattal és hosszú távú gondolkodással lehet valódi fejlődést elérni.

Tanács Zoltán 25 éven át vezetési és informatikai tanácsadóként dolgozott ugyanannál a nemzetközi cégnél, ahol tulajdonos partnerként 300 millió eurós árbevételű, 2000 fős vállalat stratégiai és működésfejlesztési projektjeit irányította. Polgármesterekkel, miniszterekkel és vállalatvezetőkkel dolgozott Európában és más kontinenseken, jelenleg pedig a TISZA szakpolitikai programjának kidolgozását és a kormányzásra való felkészülését vezeti.

Szerinte a jelenlegi hatalom Magyarországot az Európai Unió perifériájára sodorta. Egy olyan országért dolgozik, ahol nincs korrupció, az állam szolgáltat, a munka tisztességes megélhetést ad, az oktatás érték, a környezet egészséges - ahol jó magyarnak lenni, és ahonnan a gyerekek nem elmenni akarnak.

Budapest 01-es OEVK-ját ikonikus központként ismeri: itt él, itt dolgozott évtizedekig. Képviselőként azt tartaná feladatának, hogy a helyiek igényeit beépítse a kormányzati döntéshozatalba, és összehangolja országos és helyi felelősségét.

Célja továbbá a turizmus és lakhatás egyensúlyának megteremtése, a közlekedés és közterek fejlesztése, valamint a Várnegyed és Belváros történelmi értékeinek és zöldfelületeinek védelme.

Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki három évtizede dolgozik a szegénységben élő közösségekért. Az ELTE-n végzett, majd közel száz dokumentumriportot és több egész estés filmet készített. A Van Helyed Alapítvány és komplex oktatási modellje az ő munkájának eredménye, amely hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek százainak adott valódi esélyt a továbbtanulásra. Művészi és társadalmi tevékenységét számos rangos díjjal ismerték el.

Számára a rendszerváltás azt jelenti, hogy helyre kell állítani egy működő, átlátható államot, amely valódi társadalompolitikai vízióval rendelkezik. Úgy látja, a jelenlegi rendszer kudarcot vallott, és elengedhetetlen a zsarnoki működés felszámolása.

Azt vallja, azért lehet hiteles jelölt, mert nemcsak kutatóként és szakértőként, hanem terepen dolgozó alkotóként is pontosan érti a VIII. és a IX. kerület társadalmi problémáit, ahogyan a Belváros déli részének lakóit is képviselni szeretné.

Fontos számára az oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése: minőségi közoktatás, gyermekvédelem, integrált szociális-egészségügyi ellátás és olyan helyi programok, amelyek megszakítják a nyomor és a szegregáció ördögi körét.

Magyar Péter 3 fiúgyermek édesapja, jogász, Európai Parlamenti képviselő, a TISZA elnöke. Politikai pályafutása a 2024 februári Partizánban adott interjújával kezdődött, amelyet követően hamar a magyar közélet egyik meghatározó szereplőjévé, a TISZA pedig Magyarország legnagyobb politikai közösségévé vált.

A TISZA elnökeként olyan mozgalmat épít, amelynek középpontjában az együttműködés, az összefogás és nem pedig a megosztás áll. Országjárásai során rendszeresen közvetlenül találkozik az emberekkel, fórumokat, közösségi eseményeket tart, fontos számára, hogy a politikát visszavigye az emberek közé.

A TISZA 2024 júliusában - mindössze három hónapos kampányt követően -, az európai parlamenti választásokon mintegy 30%-ot ért el, ezzel 14 év után példátlan gyorsasággal a Fidesz első számú kihívójává, mára Magyarország legnépszerűbb pártjává vált.

A TISZA egy új pólusként a jelenlegi rendszer leváltását és egy átlátható, igazságos, kiszámítható, emberséges és működő Magyarország építését tűzte ki célul.

Dr. Koncz Áron 35 éve él a választókerületben, feleségével két gyermeket nevelnek. Jogász-ügyvéd végzettséggel rendelkezik, jelenleg turisztikai vállalkozóként dolgozik. Évek óta aktív tagja a helyi közösségi életnek, hisz abban, hogy a valódi változás mindig közösségből indul.

Számára a rendszerváltás tétje egy tisztességes, európai Magyarország: olyan ország, ahol a hatalom nem megoszt, hanem összeköt, és ahol a közösség érdeke fontosabb a politikai haszonnál.

Úgy véli, hogy a kerületben működő Tisza Sziget közösség koordinátoraként bizonyította, hogy képes embereket összefogni és együttműködésre ösztönözni. Megbízható, feladatfókuszú jelölt, aki pontosan látja a helyi problémákat, és nem egyéni érdekekben, hanem közös megoldásokban gondolkodik.

Központi kérdésnek tartja a megélhetés és a mindennapi biztonság megerősítését: hogy mindenki rendezett, fejlődő környezetben élhessen, és végre megoldódjanak az agglomerációs ingázás okozta mindennapos dugók. Emellett kiemelten fontos számára a közszolgáltatások fejlesztése – a helyi oktatás, egészségügy és közlekedés javítása, különösen a Szent János Centrumkórház megújítása –, valamint az erős, együtt döntő helyi közösség építése.

Weigand István a XIII. kerületben született, és ma is itt él családjával. Két lány édesapja, húsz éven át szolgált határőrként és rendőrtisztként, kiemelt főnyomozóként országos ügyeken dolgozott. Négy éve saját asztalos vállalkozást vezet, így a közszférát és a vállalkozói világot egyaránt ismeri. A kerülethez kötődő élete és sokrétű tapasztalata révén érti a helyiek gondjait.

A rendszerváltás számára nem politikai jelszó, hanem kötelesség: családapaként úgy látja, az ország romló állapota miatt a fiatalok ma már nem mernek hosszú távra tervezni. Meggyőződése, hogy a legsürgetőbb feladat egy élhetőbb, igazságosabb Magyarország megteremtése, ahol a következő generációk biztos jövőt látnak.

István egész életében a XIII. kerületben élt, jól ismeri a helyi viszonyokat és a közösségek működését. Húsz év közigazgatási és operatív vezetői tapasztalattal rendelkezik, Bizonyította, hogy képes embereket összefogni és valódi közösséget építeni.

Számára fontos cél a lakókörnyezet javítása, a kerület zöldfelületeinek növelése a túlzott beépítésekkel szemben, valamint a parkolási gondok érdemi rendezése a helyi lakosok érdekében.

Velkey György László negyvenéves szociológus és irodalomtörténész, aki keresztény nagycsaládból érkezve a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozatot és ugyanott oktatóként is dolgozott. Élete eddigi szakaszában közösségeket vezetett, sokféle csapatban dolgozott, de a politikába új szereplőként érkezett: feleségével közösen döntöttek úgy, hogy korábbi életüket félretéve minden erejüket a rendszerváltás ügyének szentelik. Kabinetfőnökként Magyar Péter közvetlen munkatársa, és büszke arra, hogy szeptember óta teljes energiájával egy emberségesebb és működő Magyarországért dolgozhat.

Számára a rendszerváltás azért kulcskérdés, mert úgy látja, a 24. órában vagyunk: most van talán az utolsó lehetőség, hogy a leszakadó és elszigetelődő országot új pályára állítsuk.

Legfontosabb helyi céljai között szerepel, hogy emberléptékű, élhető belső kerületeket építsen, amelyek nem csupán látványosságok, hanem valódi otthonok maradhatnak. Emellett kiemelten fontosnak tartja a Nyugati-pályaudvartól induló rozsdaövezet rendezését, hogy az ne oligarchák vagy külföldi befektetők, hanem a budapestiek javát szolgálja. Hisz benne, hogy ha sikerül legyőzni a Fideszt, a parlamenti munka visszanyerheti értelmét, és egy tisztességesebb, emberségesebb országot lehet építeni.

Trentin Balázs 51 éves közgazdász, ötgyermekes apa, aki másfél éve a TISZA országos közösségépítő munkájának egyik motorja. A mozgalomhoz 2024-ben csatlakozott, azóta elszántan dolgozik azon, hogy megerősítse a helyi közösségeket. Mozgalmi háttérrel, több ezer órányi terepmunkával tanulta meg, hogy a képviselet nem hatalom, hanem szolgálat: úgy kiállni az emberekért, ahogy a saját családjáért is kiáll – felelősséggel, egyenesen.

Számára a rendszerváltás nem politikai jelszó, hanem kötelesség: olyan országért dolgozik, ahol valódi demokrácia működik, ahol mindenki biztonságban mondhatja el a véleményét, és ahol a változás alulról, az emberek közösségeiből indul el – nem zárt ajtók mögül.

Élhető, működő ország csak akkor születhet, ha a közélet szabadon lélegzik. Azért dolgozik, hogy mindenki következmények nélkül szólalhasson meg. A közössé tett gondolatok erejével szeretné megerősíteni a helyi és országos közösségeket, hogy legyen tere a valódi párbeszédnek és a bátor kiállásnak. Ezt pedig a mindennapi gondok következetes, tisztességes képviselete követi: legyen szó közbiztonságról, mélyszegénységről, közművekről, oktatásról vagy egészségügyről.

Dr. Virágh Gabriella több mint három évtizede dolgozik orvosként, és 28 éve él Wekerlén, ahol gyerekei és unokái is élnek. Debrecenben végzett, két szakvizsgát szerzett, majd dolgozott intenzív osztályon és a nemzetközi gyógyszeriparban is Ázsiától Afrikáig. Sok tapasztalat után tért vissza ahhoz, amit valódi hivatásának érez: ma háziorvos, és oktató családorvos a Semmelweis Egyetemen.

Részese volt az 1989-es rendszerváltásnak, és ma is úgy érzi: azt a szabad és tisztességes jövőt, amelyért akkor lelkesedtek az emberek, nem kaptuk meg. Meggyőződése, hogy mindenkinek – az országban és a választókerületében is – biztonságos, kiszámítható környezetre van szüksége, erős oktatással, működő egészségüggyel és valódi megbecsüléssel. Ezért lett alapító tagja a XIX. kerületi Tisza Szigetnek.

A választókerületében legfontosabbnak a mindennapi életet leginkább érintő problémákat tartja. Rendezné a parkolási helyzetet Wekerlén, különösen a Shopmark környékén. Megoldást keres a IX. és XIX. kerület határán fekvő kiserdő környezetében jelentkező szociális és biztonsági nehézségek kezelésére. A legsürgetőbb feladatnak pedig a XIX. kerületi, nagyszámban betöltetlen háziorvosi körzetek helyzetének rendezését tartja.

Dr. Kátai-Németh Vilmos csepeli egyéni ügyvéd, kétgyermekes édesapa és fekete öves aikidómester. Látássérült emberként célja megmutatni, hogy hátrányból is lehet egy teljes életet felépíteni.

Vilmoshitelesen képviseli a társadalom perifériájára szorult embereket is. Fehér kard néven önvédelmi rendszert fejlesztett látássérültek számára, hogy ezzel is segítse őket a biztonságos, önálló élet megteremtésében. Itt él a választókerületben, naponta találkozik a helyiek gondjaival, és tudja, milyen megoldásokra van valódi igény.

Számára a rendszerváltás erkölcsi kérdés: tisztesség és felelősség nélkül nincs fejlődés. Olyan országban hisz, ahol a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.

Képviselőként azért dolgozna, hogy a kerület végre megkapja, ami jár: erősebb egészségügyet, megbízható közlekedést és kiszámítható környezetet a családoknak és a vállalkozásoknak. Sürgető feladatnak tartja a helyi egészségügyi ellátás fejlesztését. Célja, hogy Csepelnek újra legyen kórháza. Emellett támogatná a kis- és középvállalkozások megerősítését, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, a kisgyermekes szülők rugalmas munkalehetőségeit, a HÉV felújítását és sűrítését, a torlódások csökkentését és a kerékpárutak bővítését.

Kulcsár Krisztián jogász, közgazdász és sportvezető, háromgyermekes édesapa, aki 15 éve él a kerületben, így jól ismeri a helyiek mindennapi gondjait. Négyszeres olimpikon és világbajnok párbajtőröző, aki a sport mellett komoly pénzügyi és vezetői tapasztalatot szerzett: dolgozott a CIB Banknál, a BÁV Zrt. vezérigazgatója volt, később pedig a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szolgálta a magyar sportot.

Hiszi, hogy a sport az egészséges közösségek alapja, és fontosnak tartja, hogy a szabadidősport és a gyermekek mozgása is nagyobb figyelmet kapjon. A rendszerváltás számára azt jelenti, hogy Magyarország európai értékekre épülő, biztonságos és élhető ország legyen.

A körzetben élőként pontosan érti, mire van szükség helyben. Egyik legsürgősebb feladatnak az Újbudai Duna-part élhető, zöld rehabilitációját, másrészt a választókerület egyéb zöldfelületeinek fejlesztését tartja, mert nincs élhető kerület a megfelelő zöld felületek kiépítése nélkül. Emellett nagyon fontosnak tartja a közlekedés fejlesztését: a 4-es metró meghosszabbítása Budaörsig és Nagytétényig valódi könnyebbséget adna az ingázóknak.

Úgy véli, a körzet olyan képviselőt érdemel, aki helyben él, átlátja a problémákat és következetesen dolgozik a megoldásokért. Ő ezt az elkötelezettséget ajánlja a közösségnek.

Boda Nikoletta közgazdász és mediátor, korábban gazdasági igazgatóként is dolgozott, férjével és 13 éves fiával él a III. kerületben. Pályája során multinacionális, állami és magánszférában vezetett pénzügyi-gazdasági területeket. Az elmúlt évben minden energiáját annak szentelte, hogy a lakóhelyén szervezze és erősítse a TISZA-közösséget, segítse a helyi csoportokat és az itt élők mindennapi problémáinak megoldását. Úgy látja, az elmúlt másfél évtized hibái veszélyeztetik a jövőt; a korrupció felszámolását és a szakmai, tisztességes kormányzásba vetett bizalom visszaépítését tartja a legfontosabbnak.

Jelöltként olyan ügyeket szeretne előmozdítani, amelyek valódi változást hoznak a választókerületben. Kiemelten fontos számára a HÉV-infrastruktúra megújítása: zajvédő kerítések a Csillaghegy és Római sínpályák mellett, új szerelvények, rendezett P+R parkolás, a HÉV-átjárók átszervezése, akadálymentesítés és rezgéscsillapító sínek. Sürgetőnek érzi a túlzott beépítés megfékezését és az önkormányzati kontroll megerősítését. Fontos feladatnak tartja az utak, járdák, közvilágítás, zöldfelületek és közösségi terek folyamatos fejlesztését is. Célja, hogy becsülettel és őszinteséggel hidat képezzen a kormány, az önkormányzat és az itt élők között.

Dr. Jakab Zsuzsanna 49 éves egészségügyi szakember, pedagógus és jogász, aki egész pályáját annak szentelte, hogy emberekkel dolgozzon és emberekért dolgozzon. Jelenleg egy iskola szakmai igazgatóhelyettese, ahol felel a működés szakmai minőségéért és számos egészségügyi vizsgáztatási, szakértői feladatot is ellát. A jogi végzettségét mindennapi munkájában használja, a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások Bizottságának TISZA-s külső tagjaként aktívan dolgozik azon, hogy a főváros közszolgáltatásai kiszámíthatóbban és emberközelibben működjenek.

Egész pályáját áthatja a segítés, az empátia és az a képesség, hogy képes valódi kapcsolatot teremteni az emberekkel. Egészségügyi és pedagógiai tapasztalatai megtanították megoldásfókuszúan gondolkodni, a jogi háttér pedig rendszerszintű rálátást ad neki. Optimista, stratégiailag gondolkodó emberként hisz abban, hogy a kerület sokkal működőképesebb lehet, ha valódi párbeszéd indul a helyiekkel.

Három fő ügyet tart elsődlegesnek: az egészségügyi ellátás minőségének javítását, az oktatás megerősítését, valamint egy biztonságos, kiszámítható és élhető kerületi környezet kialakítását. Meggyőződése, hogy a helyiekkel együtt gondolkodva és a jogi lehetőségeket okosan használva lehet olyan kerületet építeni, ahol a közszolgáltatások valóban a lakók érdekeit szolgálják.

Müller Anna tanár, háromgyermekes édesanya, több mint harminc éve él Palotán és Újpesten. Itt nevelte fel gyermekeit, és itt tanít: matematikát és kémiát oktatott a Dózsa György és a Babits Mihály, jelenleg a Könyves Kálmán Gimnáziumban. A nehéz helyzeteken mindig a közösség ereje vitte át: a sport, a hit, a barátságok és a helyi közösségek.

A rendszerváltást ma is feladatnak tartja: szerinte fontos, hogy a hatalom ne hálát várjon az emberektől, hanem lehetőséget adjon a boldoguláshoz. A tisztelet, az elfogadás és a másik ember támogatása olyan értékek, amelyekhez vissza kell térni.

Jelöltként hitelesnek érzi magát, mert ismeri a környék gondjait, megszokta, hogy sok nézőpontot hallgasson meg, és képes megtalálni a közös nevezőt. Kitartó, csapatban gondolkodó ember, aki nem hátrál meg a nehézségektől.

A legsürgősebb feladatnak a legnehezebb helyzetben élők támogatását tartja: a beteg gyermeket nevelő családok, idősgondozók és mozgáskorlátozottak életkörülményeinek javítását. Emellett élhetőbb városrészt szeretne, ahol a fejlesztések és a lakhatás egyensúlyban vannak, valamint olyan oktatást, amely helyben is az ország legjobb színvonalát kínálja.

Dr. Szabó Alexandra orvos és klinikai gyógyszerkutatási projektmenedzser, kétgyermekes édesanya. Keresztény családból származik, pályáját a felelősségvállalás határozta meg. Hiszi, hogy akinek sokat adtak, attól sokat követelnek, ezért természetes számára a közösség szolgálata. Gyerekként élte át a rendszerváltást, és ma is úgy érzi, hogy annak ígéretét elvették az emberektől.

Úgy gondolja, egy képviselő feladata a szolgálat. Tudását és tapasztalatát a közjóért és a választókért szeretné használni. Egész életében döntéseket hozott, közösségeket vezetett, és empatikus, támogató hozzáállással fordult mások felé – ezt vinné tovább a körzetért végzett munkájába is.

Programjában az átlátható és etikus közpénzfelhasználás kiemelt helyen áll: minden forintnak a közösséget kell szolgálnia, és zéró toleranciára van szükség a korrupcióval szemben. A helyi egészségügyi ellátás fejlesztését tartja a legégetőbb kérdésnek: gyorsabb időpontokra, erősebb háziorvosi rendszerre és hatékony szakrendelőkre van szükség. Fontos számára a mindennapi élet kényelme és biztonsága is, ezért dolgozna a HÉV korszerűsítésén, a közlekedés javításán, valamint rendezett közterek és élhető lakótelepek kialakításán.

Porcher Áron fővárosi képviselő, közgazdász és egy kisfiú édesapja. Félig angol származású, budapesti családban nőtt fel, majd befektetési szakemberként és CFA-minősítésű szakértőként dolgozott. 2024 áprilisa óta erősíti a TISZA csapatát, tavaly október óta pedig a Fővárosi Közgyűlésben képviseli a budapestieket. Pontosan érti, hogyan hat a mindennapokra a fejlesztések leállása, a közvilágítás gyengesége vagy a reptéri forgalom romló hatásai.

Apaként különösen fontos számára, hogy milyen országot hagyunk a gyerekeinkre: biztonságos környezetet, jó oktatást és olyan jövőt, ahol nem a külföldre költözés az egyetlen út. Közgazdászként hisz abban, hogy a hatékony, átlátható döntések képesek valódi változást hozni.

Azért indul ebben a körzetben, mert látja, mennyire beszűkült Budapest mozgástere a kormányzati elvonások és politikai nyomás miatt. A választókerületben fontos feladatnak tartja a reptér körüli zaj- és forgalmi terhelés csökkentését, a közvilágítás és a közbiztonság megerősítését, valamint a helyi közlekedési és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését. Egy olyan képviselőt szeretne adni a környéknek, aki érti a problémákat – és tudja is rájuk a választ.

Tarr Zoltán 53 éves, háromgyermekes édesapa, a TISZA európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke. Eredeti foglalkozása református lelkész, azonban az utóbbi évtizedben ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott. Szerinte nem lehet jövőt építeni úgy, hogy a hatalom megoszt, félelmet kelt és kiszorítja a közösségeket a saját életükből.

Eddigi pályáját az egyeztetés kultúrája, a részvételi döntéshozás iránti elkötelezettség és az átlátható működés iránti igény kísérte végig. A választók felhatalmazásával ugyanezt a szemléletet folytatná: olyan közéletet szeretne erősíteni, amelyben a döntések nem fölülről érkeznek, hanem a helyiek valós tapasztalatain alapulnak.

Kiemelten fontosnak tartja a közösségek békéjének helyreállítását, mert szerinte csak akkor lehet építkezni, ha lebontjuk azokat a falakat, amelyeket az elmúlt évtizedek politikája emelt az emberek közé. Emellett fontosnak tartja a választókerület úthálózatának fejlesztését és a közlekedéssel összefüggő problémák hosszú távú rendezését. Harmadik törekvése, hogy az önkormányzatokkal és civil közösségekkel való együttműködés megerősítésével valódi, fenntartható fejlesztési irányok születhessenek a térségben.

Dr. Stumpf Péter 37 éves politológus és egyetemi adjunktus, két fiú édesapja. A Rókusi körúti lakótelepen nőtt fel, itt járt iskolába. Nyolc éve a Szegedi Tudományegyetemen tanít politikatudományt. Szeged az otthona, és szeretné, ha a fiai is itt tervezhetnék a jövőjüket.

Péter szerint a Fidesz kormányzása mindenkit hátrahagyott: elszálló árak, elértéktelenedő nyugdíjak, túlterhelt kórházak, végeláthatatlan várólisták nehezítik a mindennapokat. Hiszi, hogy ezeket a problémákat csak egy új, tiszta politika oldhatja meg jelentős adócsökkentéssel, nyugdíjemeléssel és egy működő, emberséges állam felépítésével.

Úgy érzi, azért lesz jó képviselő, mert szívből szereti Szegedet, és ismeri a város gondjait. Célja az Orbán-kormány leváltása, és hogy Szeged a rendszerváltás nyertese legyen. Választási szakértőként egy szabadabb, igazságosabb országért, közgazdászként Szeged fejlődéséért dolgozna.

Fontos számára az uniós források hazahozatala, hogy folytatódhasson a lakótelepek felújítása; megvédeni a szegediek egészségét azzal, hogy a BYD és a nagy gyárak csak a szigorú szabályok mellett működhessenek; valamint elérni, hogy a Klinika elavult tömbjeit felújítsák, az egyetem önállóságát megerősítsék.

Gajda Attila 54 éves tanár, edző és tréner, négygyermekes édesapa. Törökkanizsán született, Zentán nőtt fel, majd Szegeden és Szőregen élt, nyolc éve pedig Mórahalmon telepedett le. Dolgozott fociedzőként, testnevelő tanárként, trénerként, saját vállalkozásban, valamint önkormányzati és versenyszférás vezetőként is. Nyolc évig vezette a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot, majd három évig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium kollégiumát. Társalapítója a Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetségének.

A rendszerváltás számára személyes ügy: azt látja, hogy a jelenlegi viszonyok miatt családja fele már külföldre költözött vagy készül rá. Fájdalmasnak érzi, hogy a gyerekei közül az egyik végleg kint maradt, és fél, hogy ha nem sikerül változást elérni, a többiek is elmennek.

Attila régóta részt vesz a TISZA oktatási programjának kidolgozásában. Szigettag, aktív önkéntes a Homokhátságon: pultozik, szórólapozik, fórumokat szervez, közösségi akciókat vezet.

Fontos célnak tartja a szegedi harmadik híd megépítését; a Homokhátság vízmegtartási és új technológiás mezőgazdasági fejlesztéseit; valamint a határ menti térségek biztonságának rendezését.

Bárkányi Bence olyan embernek tartja magát, akit a csapatmunka ereje formált. Huszonöt év futball tanította meg arra, hogyan lehet vezetni, hogyan lehet másokra figyelni, és miként lehet egy közösséget egységben tartani akkor is, amikor minden körülmény ellene dolgozik. Politológusként végzett Szegeden, mégis a családi betegszállító vállalkozásban találta meg azt a terepet, ahol nap mint nap szembesül az egészségügy valóságával. A betegszállítási rendszer szétesését saját bőrén tapasztalja, és ez adta meg számára az utolsó lökést, hogy kilépjen a pálya szélére, és a közéletben is felelősséget vállaljon.

Vezetői tapasztalatát és közösségszervező készségét nem könyvekből, hanem a való életből merítette. A családi vállalkozás irányítása, a betegek és egészségügyi dolgozók mindennapos nehézségeivel való találkozás megtanította számára, hogyan kell emberi hangon szólni még a legválságosabb helyzetekben is.

A legfontosabbnak a víz megtartását tartja egy súlyosan sérülékeny mezőgazdasági térségben, valamint a helyi egészségügy újraépítését (kisteleki terhesgondozás „ideiglenes szünetelése”, szentesi kórház állapota), amely nélkül szerinte nincs valódi jövő.

Dr. Ferenczi Gábor 42 éves, nős, négy gyermek édesapja, Makón született és egész életében szorosan kötődött a térséghez. Történelem szakos diplomája után jogi doktorátust szerzett. Tizenhárom éve sikeresen vezeti ingatlanközvetítő vállalkozását. Munkája során megtanulta, hogyan kell emberekkel foglalkozni, hogyan kell bizalmat építeni, és miként lehet különböző élethelyzetekben józan, igazságos megoldást találni.

Úgy érzi, képviselőként azért lehet hiteles, mert nem hatalmi ambíció vezeti, hanem az, hogy részévé váljon egy nagyobb közösségi változásnak. A TISZA Sziget alapításában végzett munkája, a helyi közösségekben szerzett tapasztalata és problémamegoldó képessége mind abba az irányba mutatnak, hogy az emberek mellett, nem pedig fölöttük kíván politizálni.

Különösen fontosnak tartja a térség egészségügyi összeomlásának megállítását, beleértve a makói és vásárhelyi kórházakban tapasztalható szakemberhiány megoldását; a helyi gazdaság élénkítését a feldolgozóipar megerősítésével; és a helyi, helyközi közlekedés fejlesztését.

Csiszár Béla 51 éves, nős, két fiú édesapja. Veszprémben született, ott érettségizett a Lovassy László Gimnáziumban, majd a Pannon Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Pályája során végig multinacionális vállalatoknál dolgozott vezetőként, tíz évet Belgiumban töltve. Később MBA-t szerzett, 2024-ben pedig – a hobbija iránti elkötelezettségből – veteránjármű-szakmérnöki diplomát is. Két idegen nyelven beszél, és jelenleg Székesfehérváron él családjával.

Béla számára a rendszerváltás ma azt jelenti: visszavenni az országot egy szűk, korlátlan hatalmat gyakorló kör kezéből, és újra a nyugati szövetségi rendszerek felé fordítani Magyarországot. Hisz abban, hogy a korrupció megfékezése, az uszítás helyett a közösségépítés, és a kiszámítható demokratikus intézmények visszaállítása megteremtheti a fiatalok számára is a jövőt.

Három kiemelt ügye az ipar- és vállalkozásfejlesztés környezetkímélő módon; az oktatási, egészségügyi és gyermekvédelmi infrastruktúra megerősítése; valamint a helyi úthálózat fejlesztése és a beruházások szigorú, független pénzügyi ellenőrzése. Célja, hogy Székesfehérvár a régió legerősebb ipari és innovációs központjává váljon.

Borics Mihály Székesfehérváron született és nőtt fel. 37 évig volt a város lakója, tanulmányait is itt végezte. 2005-ben esküdött fel a haza szolgálatára: előbb a büntetés-végrehajtás kötelékében szolgált, majd közel két évtizeden át rendőrként dolgozott. 2018-ban családjával Csórra költözött, ahol a közösség bizalmából 2024-ben polgármesterré választották.

Mihály szerint a rendszerváltás valójában még nem fejeződött be: az elmúlt 15 év is azt bizonyítja, hogy Magyarországnak új szemléletre, tisztességre és valódi nyugati irányra van szüksége.

Jelöltként a szolgálatban töltött húsz év tapasztalatát hozza magával: tudja, hogyan kell bizalmat építeni, hogyan kell segítséget nyújtani, és miként lehet valóban képviselni az emberek érdekeit. Korábbi hivatásai megtanították számára a kommunikáció és a kapcsolatteremtés fontosságát, és hogy a bizalommal élni kell, nem visszaélni.

Három kiemelt ügye a helyi közösségi prioritások visszaállítása a „felülről” erőltetett beruházások helyett; a 81-es út bővítésének és a problémás infrastruktúra-fejlesztések újragondolása; valamint a helyi bányák káros hatásainak visszaszorítása és a veszélyes rekultivációk megállítása.

Dr. Bögi Viktória huszonnégy éve Martonvásár lakója. Jogi pályája a közjegyzőség világában indult, majd kilenc éven át a közigazgatásban dolgozott, ahol gyámügyi és önkormányzati területen szerzett olyan tapasztalatokat, amelyek később ügyvédként is meghatározták a gondolkodását. Ma főként családjogi ügyekben képviseli a hozzá fordulókat, és munkáját ugyanaz a türelem, empátia és szakmai fegyelem vezeti, amelyet a legnehezebb élethelyzetek mellett is képes megőrizni.

Szeretné, hogy Magyarország végre olyan hellyé váljon, ahol valóban számít a társadalmi szolidaritás, ahol nem látszatintézkedések történnek, hanem felelős döntések, és ahol a közteherviselés, a vitakultúra és a közösségi élet valódi európai mércéhez igazodik.

Kiemelten fontos számára, hogy tisztább közéletet teremtsünk, ahol átlátható a döntéshozatal és érdemi verseny van a gazdaságban. Meghatározó számára a gyermekvédelem és a cselekvőképességükben korlátozottak jogainak megerősítése, amelyhez jól képzett szakemberekre és valódi felügyeletre van szükség. Mélyen hisz abban, hogy a választókerület természeti értékeit meg kell óvni az indokolatlan beépítésektől, mert a környezet állapota hosszú távon mindannyiunk életminőségét meghatározza.

Nagy Ervin az elmúlt években Magyarország egyik legaktívabb közéleti szereplőjévé vált, aki színészként és magánemberként is következetesen kiáll a demokrácia, a művészeti szabadság és az igazságosság mellett. Művészi hitvallása szerint egy színész feladata nem csupán a szórakoztatás, hanem az is, hogy tükröt tartson a társadalom elé, és ha kell, kimondja azt, amit mások nem mernek. Nyíltan bírálja a kultúrpolitikát, amely szerinte háttérbe szorítja a független művészetet, és egy szűk kör érdekei mentén alakítja a közéletet. Az elmúlt években egyre több rendezvényen, interjúban és tüntetésen szólalt fel a tanárok, diákok, művészek és civil közösségek mellett.

2025-ben feleségével, Borbély Alexandrával közösen állt a TISZA mellé, morális meggyőződésből. Aktívan részt vesz a párt eseményein, beszédeivel és megszólalásaival a társadalmi megújulás és az összefogás üzenetét képviseli; március 15-én például ő olvasta fel a 12 pontot a Hősök terén. Úgy véli, a fiatalok támogatása, a független gondolkodás bátorítása és a kulturális autonómia megőrzése nélkül nincs valódi demokrácia. Hisz benne, hogy aki ismert emberként megszólal, annak esélye van elindítani a változást.

Nagy Richárd 47 éves marketing-kommunikációs szakember, kétgyermekes édesapa, aki 2008 óta Tácon él. Vidéki, munkából élő emberként a saját bőrén érzi mindazt, ami a magyar családokat érinti. Hazáját szerető férfiként szeretne tenni a valódi változásért, és olyan országot hagyni a gyermekeire, ahol érdemes tervezni a jövőt.

A rendszerváltás számára az ország hanyatlásának megállításáról szól. Úgy látja, csak egy valódi fordulat adhat esélyt arra, hogy megállítsuk az életlehetőségek romlását, és egy olyan Magyarországot építsünk, ahol az emberek mindennapjai érezhetően jobbak lesznek.

Richárd hisz az emberekben és Magyarország bennük rejlő erejében. Azért dolgozna, hogy minden generációnak legyen jövőképe, fejlődési lehetősége, és olyan országban élhessen, ahol a közös alapokban egyetértünk, és együtt tudunk előre menni.

Azt szeretné képviselni a törvényhozásban, hogy tisztességes munkából tisztességes élet legyen. A körzetben különösen fontosnak tartja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a helyben elérhető szakellátás biztosítását, valamint az oktatási és gyermeknevelést segítő szolgáltatások erősítését. Hisz abban, hogy mindez egy jobb, élhetőbb Fejér megyét és Magyarországot teremt.

Diószegi Judit győri születésű, elkötelezett lokálpatrióta, aki egész életében a köz szolgálatában dolgozott. Negyed évszázadon át hivatásos rendőrtisztként szolgált, a bűnmegelőzés szakértőjeként és trénerként, országos programok fejlesztésében vett részt, kézikönyvek társszerzője és mesekönyvek írója is. Jelenleg a városvezetés munkáját segíti, miközben továbbra is a közösség biztonságáért és fejlődéséért dolgozik.

Számára a rendszerváltás igazi értelme a jogállamiság, a vélemények ütköztetése és a választópolgárok döntéseinek tisztelete – ezek nélkül nincs szabad Magyarország.

Judit hisz abban, hogy a közéletbe most újra azoknak kell belépniük, akik szakértelemmel, empátiával és a közjó iránti elkötelezettséggel képesek hidat építeni emberek, intézmények és települések között.

Legfontosabb feladatának a térség közbiztonságának javítását, a közlekedési hálózat korszerűsítését – különösen a győri vasútállomás és környékének felújítását – valamint a forráselosztás igazságosabbá tételét tartja. Célja, hogy a régió minden települése erősödjön, és a döntéseket végre azok hozzák, akik valóban az itt élők érdekeit képviselik.

Néher András Győrben nőtt fel, tanulmányait Budapesten végezte, majd dolgozott Londonban és Debrecenben is, de végül hazatért a családjával, mert itt érzi otthon magát. Négygyermekes édesapaként pontosan tudja, mit jelent felelősséget vállalni a jövőért. Tizenöt éve tevékenykedik nagyvállalatoknál, többek között az Audinál, ahol az ellátási lánc biztosításáért és új modellek fejlesztésének támogatásáért felelt. Munkája során megtanulta, hogy csak a valós megoldások számítanak – ezt a szemléletet hozná be a politikába is.

Történészként átlátja a nagy összefüggéseket, ugyanakkor jól ismeri az itt élők mindennapi gondjait is: a közlekedési dugókat, az elnéptelenedő falvakat, a győri központúság miatt hátrányba kerülő településeket. Úgy látja, a körzet legégetőbb problémája az, hogy minden Győrbe koncentrálódik – a munka, az iskola, az egészségügyi ellátás – miközben a peremtelepülések lassan kiürülnek.

Szerinte helyi szinten kell újraépíteni az életet: jobb úthálózattal, átgondolt településfejlesztéssel és olyan tervvel, ami minden településnek esélyt ad. Olyan képviselő szeretne lenni, aki valóban meghallgatja az embereket, és nem fél beleállni a küzdelembe – mert tudja, hogy a változás itt kezdődik, azokkal, akik itt élnek.

Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Egész életét a Rábaközben élte le, családja generációk óta kötődik a térséghez és az agráriumhoz. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén. Munkáját szakmai elismerések is igazolják: 2022-ben az „Év állattenyésztője”, 2024-ben pedig az általa vezetett cég az „Év fenntartható gazdasága” lett.

Kétgyermekes családapaként fontos számára, hogy a következő generáció egy működő, igazságos és biztonságos országban nőhessen fel. Ezért tartja nélkülözhetetlennek a valódi rendszerváltást: olyan Magyarországot szeretne, ahol a teljesítmény számít, az intézmények kiszámíthatóan működnek, és a közéletet nem megosztás, hanem tisztesség és szakmai párbeszéd vezeti.

A térség gondjait közelről ismeri: sok településen rossz az úthálózat, hiányzik a háziorvosi utánpótlás, és kihasználatlanok a turisztikai lehetőségek. Sürgető feladatnak tartja az önkormányzatok döntési szabadságának visszaállítását, az egészségügyi ellátás megerősítését és a helyi értékekre épülő turizmus fejlesztését. Szabolcs hisz benne, hogy a Rábaköz ereje a közösségben rejlik – ezért dolgozott eddig is, és ezért szeretne a választókerületért még többet tenni.

Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében született, 34 éve Sopron az otthona, két gyermek édesanyja. Négy diplomával és több mint húsz év ügyvédi tapasztalattal rendelkezik. Mediátorként és szakjogászként több ezer embert képviselt. Közéleti munkáját a családja iránti felelősség és az a meggyőződés vezeti, hogy Magyarországot ma is igazságosabbá és szabadabbá kell tenni.

Úgy érzi, hitelesen tudná képviselni a soproniakat, mert szociális érzékenysége és gyakorlati tapasztalata alkalmassá teszi a választókerület mindennapi ügyeinek képviseletére. Munkájában megtanulta meghallgatni az embereket és használható megoldásokat találni.

A körzet legsürgetőbb kihívásának azt tartja, hogy a város gyorsan növekvő lakosságát nem követte a szükséges infrastruktúra: parkolóhiány, túlzsúfolt utak és hosszú várakozási idők nehezítik a mindennapokat. Fontosnak látja a helyi kis- és középvállalkozások megerősítését, amelyek a növekvő költségek mellett egyre bizonytalanabb helyzetben vannak. Kiemelt ügy számára a Fertő tó rendezése is: valódi, mindenki számára elérhető partszakaszra, szabad strandra, sportlehetőségekre és családbarát zöldövezetre lenne szükség, hogy a tó újra a térség élhető közösségi tere legyen.

Dr. Porpáczy Krisztina több mint húsz éve a térség háziorvosa, háromgyermekes édesanya. Már fiatalon az emberek melletti kiállás vonzotta az orvosláshoz: hisz abban, hogy a jó szó, a figyelmes beszélgetés alapja a gyógyításnak. Két évtized alatt szoros kapcsolatot épített a környékbeliekkel, és jól ismeri Mosonmagyaróvár és a környező települések mindennapi gondjait. A Karolina Kórház részleges leépítésének idején – amikor a szülészet és több más ellátás jövője is bizonytalanná vált – fontos szakmai fórumon állt ki a helyiek mellett. Ügyeletvezetőként a térség polgármestereivel is együttműködött, ami erős alapot ad számára a közösség szolgálatához.

A rendszerváltás számára azt jelenti, hogy eljött az idő a régóta ismert, de meg nem valósított jó megoldások életre hívására.

Legfontosabb feladatának az alapellátás megbecsülésének helyreállítását tartja. Ugyanilyen sürgetőnek látja a megfizethető lakhatás megteremtését – például új szolgálati lakások építésével –, valamint a fiatalok függőségekkel kapcsolatos támogatását, hogy legyen biztonságos közegük, ahol segítséget kaphatnak.

Tárkányi Zsolt 40 éves, Debrecenben született és egész életében a városhoz kötődött, még akkor is, amikor az utóbbi tíz évben a munkája miatt Debrecen és Budapest között ingázott. Pedagóguscsaládból származik: szülei és nagymamái is tanárok voltak. Politológusként végzett, majd újságíróként dolgozott országos médiumoknál, mielőtt a TISZA sajtókapcsolati vezetője lett. Feleségével közösen neveli négyéves kislányát.

A rendszerváltás számára azért fontos, mert gyermekként úgy tanulta: a régi rendszer uram-bátyám világa a múlté. Újságíróként viszont végignézte, hogyan épül vissza ugyanez. Úgy látja, hogy az ország ma megosztott, működésképtelenné vált. Nem ilyen országban szeretné felnevelni a gyermekét.

Mindenki tudja róla: nyakas cívisként mindig Debrecen érdekeit tartotta szem előtt, és biztos abban, hogy az új kormány vezetői pontosan tudni fogják, minden eszközzel ki fog állni a városért.

Célja, hogy elkészüljön az új Nagyállomás buszpályaudvarral. Másodszor: a Debrecenbe települő gyárak tartsák be Európa legszigorúbb környezetvédelmi előírásait. Harmadszor: meg kell törni a Debrecent átszövő korrupciót, a „Mr. 20%” világát. Hiszi, hogy ennek felszámolása felszabadulást hoz a tisztességes többségnek.

Tompa Enikő közigazgatási menedzser. Szakmai útja mindig az emberek között és az emberekért zajlott. Dolgozott roma telepeken, gyámhivatalban és az adóhivatal ügyfélszolgálatán, vezette az ország egyik legnagyobb anyakönyvi csoportját. Jól ismeri a szociális, gyermekvédelmi és adóigazgatási rendszert.

Számára a rendszerváltás annak lehetőségét jelenti, hogy a gyűlölet, a korrupció és a szervilizmus helyett újra a szolidaritás, az emberség és a tiszta közélet határozza meg mindennapjainkat. Egy olyan működő Magyarországban hisz, ahol a tehetség itthon talál lehetőséget, nem külföldön.

Enikő jól ismeri a választókerületét: bejárta utcáit, beszélgetett az itt élőkkel. Ugyanazokkal a gondokkal él, mint mindenki: dugókkal, szennyezett levegővel, rossz utakkal, hiányos közvilágítással és akadozó közszolgáltatásokkal.

Kiemelt ügynek tartja a szilárd útburkolat, a csatornahálózat és közvilágítás fejlesztését, a felüljárók rendbetételét, a kertségek tömegközlekedésének javítását. Fontos számára a buszpályaudvar és a Nagyállomás megújítása, valamint a túlzott iparosítás hatásainak mérséklése, elérhető lakhatási programokkal. Ehhez a munkához kéri bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Csák László három gyermek édesapja, matematika–fizika szakos tanár. 1988 óta dolgozik az oktatásban, tanárként és 10 évig igazgatóként. Karrierje során több településen is dolgozott: Hajdúhadház, Debrecen, Nyírmártonfalva, Újléta. Mérés-értékelés és közoktatási vezető szakvizsgával rendelkezik.

Számára azért fontos a rendszerváltás, mert egy olyan szabad, emberséges és működő Magyarországban hisz, ahol mindenki félelem nélkül mondhat véleményt, és ahol a korrupció helyett egy tisztességes, demokratikus jogállam működik.

Tanárként szerzett tapasztalataira és az oktatásban dolgozók javaslataira támaszkodva szeretne hozzájárulni az oktatás színvonalának emeléséhez. A becsületes munka az oktatás mellett a politikában is érték, ezért a választókerületben szeretne bizonyítani László.

Fontos feladat a debreceni lakhatási problémák enyhítése új területek bevonásával és közművesítésével. Felkarolandó területként említi a kerékpárutak kiépítését a környező települések között. Az egészséges környezet biztosítása, ma megkerülhetetlen téma az itt élők számára, ezért a környezetvédelmi szabályokat szigorítani kell. László ehhez a fejlesztő munkához kéri bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Kovács Petra Judit egy gyermek édesanyja, közgazdász, tejipari szakmérnök, jelenleg bazsarózsa őstermelőként dolgozik.

Petra Berettyóújfaluban született és jelenleg is város lakója. Tanulmányait Debrecenben, Szegeden és az Egyesült Államokban végezte. Korábban több éven keresztül élt különböző országokban. Az utóbbi közel tíz évben bazsarózsa termesztéssel foglalkozik.

Petra személyes célja, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként egy fejlett országgá váljon, amelynek egy boldog, kiegyensúlyozott társadalom az alapja, ahol a közösség tagjai tisztelik és becsülik egymást. Ez a működő Magyarország üzenete.

Jelöltként célja, hogy a választókerület minden településén tapasztalható lemaradást a helyiek összefogásával megállítsa és megfordítsa. Fő feladatainak az oktatás és kultúra felvirágoztatását, a mezőgazdaság újraindítását, a turizmus fellendítését, az infrastruktúra javítását és az egészségügyi rendszer újragondolását tekinti. Ehhez az építő, fejlesztő munkához kéri a bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz két gyermek édesapja, katona, címzetes egyetemi tanár.

Romulusz egykori vezérkari főnökként és katonai vezetőként egész életét a szolgálat határozta meg. Most is ez vezérli: az emberek biztonságáért, méltóságáért és lehetőségeiért dolgozik.

A rendszerváltás nemcsak politikai, hanem erkölcsi fordulat: visszatérés az igazság, a felelősség, a tisztelet és az emberség világába. A működő Magyarország Romulusz számára olyan hely, ahol nem a hatalom megtartása, hanem a nemzet szolgálata áll a középpontban.

Jól ismeri a döntéshozatal világát, de tudja, hogy az igazi változás helyben kezdődik. A környéken a biztonság, a munkahelyteremtés és a helyi identitás megerősítését tekinti fő feladatának. A társadalmi reziliencia szellemében olyan fejlesztéseken szeretne dolgozni, amelyek egyszerre erősítik a térség gazdasági erejét és társadalmi ellenállóképességét.

Választókerületében kiemelt ügynek tartja a hajdúsági falusi és egészségturizmus fejlesztését, a helyi rendvédelem, egészségügyi ellátás és önkéntes szervezetek támogatását, valamint a fiatalok megtartását szakmai és vállalkozási lehetőségekkel. Ehhez az építő munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Göröghné Bocskai Éva három gyermek édesanyja, Hajdúböszörmény polgármestere.

Hat unokájával igazi olaszos, nagyhangú, szeretettel teli családi életet él. Itt született, egész élete a Hajdúsághoz kötődik. Húsz évig a Napsugár Óvoda vezetőjeként, szakértő és mesterpedagógusként dolgozott.

Éva olyan országért dolgozik, ahol működik a demokrácia, tisztességes a kormányzás, és nem az árak szabadulnak el, hanem az emberek élete válik kiszámíthatóbbá.

Vezetőként megtapasztalta, milyen a kormánnyal szemben állva is talpon maradni, és a helyiek igényeiből kiindulva döntéseket hozni. Azt vallja, hogy az önkormányzatoknak vissza kell kapniuk jogaikat és forrásaikat, a térség jövőjéről pedig azokkal együtt kell dönteni, akik itt élnek és dolgoznak.

Választókerületében olyan feltételeket szeretne teremteni, amelyek itthon tartják az embereket: elérhető lakhatást, tisztességes munkát, működő oktatást és egészségügyet. Fontosnak tartja a helyi mezőgazdaságra épülő, tiszta munkahelyek teremtését. A jövő generációi érdekében következetesen fellép a környezetkárosító, veszélyes üzemekkel szemben is. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

dr. Bódis Péter két fiúgyermek édesapja, ügyvéd. Egerben született, itt járt iskolába, családjával ma is a város lakója. Jogász diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, egy évet Bonnban tanult. Egerben praktizál ügyvédként, az egri egyetemen pedig angol nyelvű jogi oktatást is vállalt.

Nem szeretné, ha gyermekeinek egy gyűlölettel teli országban kellene felnőniük, vagy külföldre kényszerülnének. Olyan működő Magyarországban hisz, ahol mindenki a saját tehetsége és munkája alapján élhet tisztességes, emberhez méltó életet.

Ügyvédként a mindennapjai része, hogy mások problémáit átlássa, megoldásokat találjon. Ugyanezzel az elkötelezettséggel szeretné képviselni a választókerületben élőket: motiváltan, energikusan és a közösségért felelősséget vállalva.

Eger és a környező települések népességmegtartó erejének növelése, a fiatalok elvándorlásának megállítása kiemelt ügy számára. Fontos a helyi infrastruktúra, a falvak felzárkóztatása és a helyi kis- és középvállalkozások támogatása. Ugyancsak sürgetőnek látja az egészségügyi rendszer felújítását, a dolgozók munkakörülményeinek javítását. Ehhez a fejlesztő munkához kér a bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Kiss János két gyermek édesapja, idegenforgalmi közgazdász. Észak-Heves a szülőföldje, ahol minden domb és völgy személyes emlékeket hordoz. Két évtizedes közigazgatási tapasztalata után a Tisza-tavi Ökocentrum igazgatójaként bizonyította, hogy felelős gazdálkodással, kitartó munkával egy egész térséget fel lehet tenni Magyarország turisztikai térképére.

János számára a rendszerváltás azt jelenti, hogy újra becsülete legyen a tisztességes munkának, a tudásnak és a helyben születő megoldásoknak. Olyan országban hisz, ahol a gyűlöletpolitizálást felváltja az egymás felé forduló, bizalomra épülő közélet.

Megélte, milyen az, amikor valakit politikai okokból félreállítanak. Ezért dolgozna egy olyan Magyarországért, ahol senkit nem rekesztenek ki, és ahol a józan ész, a közösségi összefogás és a mértékletesség vezeti a döntéseket.

Választókerületében a kistelepülések elnéptelenedésének megállítását, a szépkorúak biztonságos, méltó mindennapjait és a fiatalok helyben maradását tartja kulcsfeladatnak: munkahelyekkel, elérhető szolgáltatásokkal, erős közbiztonsággal és a Mátra-Bükk térség fenntartható turisztikai fejlesztésével. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Dr. Juhász Áron két gyermek édesapja, gyógyszerész. Gyöngyösön született és nőtt fel, itt végezte középiskolai tanulmányait, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomát. Ma már Hevesen dolgozik, ahol havi több száz beteggel találkozik személyesen, tanácsadáson és gyógyszerkiadás közben.

Munkája során testközelből látja, hogyan jutnak egyre nehezebben ellátáshoz a betegek, hogyan szorítja a megélhetési válság a családokat. Meggyőződése, hogy hazánk gazdasági, szociális, egészségügyi és morális válságban van, amelyért a hatalmon lévők felelnek.

Napi kapcsolatban van a környék lakóival, pontosan ismeri azokat a problémákat, amelyekre a helyiek megoldást várnak. Hisz abban, hogy a jó képviselő első feladata az, hogy meghallgassa az embereket, majd átláthatóan, számonkérhetően képviselje őket.

Fontos számára az egészségügy megerősítése, az elvándorlás megállítása és a szociális felzárkóztatás. Azért dolgozna, hogy mindenki számára elérhető legyen a minőségi járó- és fekvőbeteg-ellátás, hogy a fiataloknak legyen perspektívájuk helyben, és hogy hosszú távú programok segítsék a társadalom peremére szorultakat. Ehhez a munkához képviselőjelölt-jelöltként kér bizalmat.

Rost Andrea két gyermek édesanyja, operaénekes. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte. Pályája során a világ vezető operaszínpadain – a milánói Scalától a New York-i Metropolitanen át egészen a Bécsi Állami Operáig és a londoni Royal Opera House-ig – remekelt a szakma legnagyobbjaival. Számára a kultúra és a zene a közösség lelki-szellemi tartóoszlopa.

Fájdalommal figyeli a társadalom politikai és gazdasági torzulásait, a korrupció jelenségét és a kontraszelekciót. Meggyőződése, hogy a rendszerváltás az egyetlen esély arra, hogy az ország megőrizze életképességét, és újra a tehetség, a munka, az emberség legyen a mérce.


Szolnok a szívügye: gyermekkorának legszebb évei kötik ide, jól ismeri a város és a térség kihívásait. Tapasztalatai megtanították, hogy kitartó, felelős munkával a közösség javára lehet cselekedni; ezt a szemléletet szeretné az itt élők szolgálatába állítani.

Választókerületében kulcskérdésnek tartja az elektrolitgyár ügyének átlátható, a lakosság biztonságát szem előtt tartó rendezését. Hisz abban, hogy Szolnok a vizek városa lehet, ha új Tisza-híd, élő vízisportélet, strand és tiszta ivóvíz várja az itt élőket és az ide érkezőket. A Tisza Szálló felújítását a városi összefogás jelképének tartja. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Halmai Ferenc Tibor két gyermek édesapja, a közszolgálatból érkezik. Ferenc családja több generáció óta a Jászságban él. A kezdetek óta TISZA Sziget moderátor, önkéntes.

Úgy látja, hogy mára ez az ország a gyűlölködés és a hazugság országa lett, amely csupán eszköz a hatalom megtartására egy kivételezett csoport számára. Ferenc szerint ez a mély erkölcsi és etikai züllés nem folytatható tovább, ezért szükséges a rendszerváltás. Az embereknek vissza kell adni az állam, Magyarország működésébe vetett hitet.

Ferenc elkötelezett jászsági embernek tartja magát, akinek gyökerei és több évtizedes rendőri vezetői tapasztalatai alkalmassá teszi, hogy hitelesen képviselje a jászságiakat. Ismeri és érti a helyi embereket.

Megoldandó feladatnak a gazdasági innováció elérését tekinti, hogy az összeszerelő üzemek helyett a felsőfokú végzettségű fiataloknak is jusson munka. Kiemeli, hogy a Jászság vízgazdálkodása jelenleg nem megoldott, növelni kell az öntöző terület kiterjedését, illetve javítani szeretne a környék közbiztonságán. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Kovács Hunor Krisztián 21 éves tanuló, második technikusi képzését végzi Debrecenben szoftverfejlesztő szakon.

Gyerekkora óta érdekli, mi határozza meg a mindennapok minőségét: 14 éves kora óta követi a közéleti eseményeket, próbálja megérteni, hogyan formálják döntések és rendszerek egy ember, egy település és egy ország jövőjét.

Hunor látja a demográfiai zuhanást, a társadalmi széthúzást, a lemaradást más országokhoz képest, és tudja: Magyarország nincs ott, ahol a benne rejlő tehetség, szorgalom és hazaszeretet alapján tarthatna.

Az elmúlt évben Hunor a TISZA közösségében bizonyította, hogy fiatal kora ellenére képes felelősen dönteni, önállóan dolgozni, helyi közösségeket összefogni. Folyamatosan terepen van, a környék településeire rendszeresen jár beszélgetni, meghallgatni az embereket, megérteni a problémákat.

Három kiemelt fejlesztendő területet lát: az egészségügyi ellátás, a közbiztonság és az infrastruktúra javítását. Meggyőződése, hogy a helyi vállalkozásoknak és gazdáknak átláthatóságra, tiszta pályázatokra és valódi piaci versenyre van szüksége. Ugyanilyen fontos, hogy a fiatal generációnak legyen jövőképe. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Dr. Farkas Csongor családi gazdálkodó, önkormányzati képviselő. Jogász-közgazdász végzettséggel rendelkezik, mégis az állattartás és a mezőgazdaság világában találta meg a helyét. Hivatásának érzi, hogy a közösségért dolgozzon, önkormányzati képviselőként évek óta azon van, hogy az itt élők hétköznapjai könnyebbek legyenek.

Úgy látja, hogy az ország kifosztott, az emberek egyre rosszabbul élnek, a fiatalok pedig remény híján mennek el. Olyan változás részese szeretne lenni, amelyre 20-30 év múlva is büszkén tekinthetünk vissza, és amely egy működő Magyarországot hoz létre.

Csongor fiatal, ambiciózus önkormányzati képviselőként már megtapasztalta, hogyan kell egy igazságtalan rendszerrel szemben nap mint nap megküzdeni. Folyamatosan képzi magát, könnyedén kommunikál különböző közösségekkel, a választókerület TISZA Szigeteivel pedig élő kapcsolatot ápol.

Választókerületében kiemelten fontosnak tartja az egészségügy megerősítését, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül egy szegényebb régióban. Fontosnak tartja új, minőségi munkahelyek teremtését, ezzel a népesség csökkenésének mérséklését, a fiatalok helyben tartását. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Dr. Sopov Ildikó Éva két gyermek édesanyja, jogtanácsos.

Ildikó Tatán nőtt fel, számára az otthon érzése ma is ehhez a közösséghez kötődik. A nemzetközi vállalati szektor szabályozási területén dolgozik, korábban a TISZA európai parlamenti képviselőjelöltje volt 2024-ben. A külföldön töltött évek megtanították a jövőbe nézni és hinni a változás lehetőségében.

Számára a rendszerváltás arról szól, hogy az emberek hangja újra előtérbe kerüljön, és a döntések a mindennapok valóságáról szóljanak – ne rövid távú csoportérdekekről. Meggyőződése, hogy a változás nem magától jön el: nekünk kell formálnunk a jövőt.

Úgy gondolja, hogy Tata zöld kisváros jellegét és Tatabánya funkcionális nagyvárosi szerepét erősíteni kell, vasútállomás-fejlesztéssel és a közlekedési feszültségeket enyhítő beruházásokkal. Védett természeti erőforrásainkat nem áldozhatjuk fel rövid távú érdekekért. A lakhatás és a szakorvoshiány helyi kihívásaira valódi megoldások kellenek.

Ehhez a munkához kéri a választópolgárok bizalmát képviselőjelölt-jelöltként.

Radnai Márk Esztergomban, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban tanult. A kultúra oldaláról érkezik: színészként és filmrendezőként dolgozott. Ma a Tisza Párt alelnökeként közösségeket szervez, rendszereket épít és innovatív megoldásokkal erősíti a közéletet.

Márk szerint rendszerváltás azért kell, hogy visszakapjuk a demokráciát, az önrendelkezést és a szabad gondolkodás terét. Magyarország tele van tehetségekkel. Ahogy ő fogalmaz: „A mi jövőnk a nyugati gondolkodásban, a szabadságban és az esélyek országában van. Most kell visszavenni, ami a miénk. Csak együtt sikerülhet, de együtt sikerülni fog.”

Nem gondolja, hogy ő lenne a „legmegfelelőbb” jelölt, de hiszi, hogy vannak pillanatok, amikor a haza és a rendszerváltás ügye fontosabb mindennél. Tenni akar érte és biztos benne, hogy végül a legalkalmasabb jelölt fog a választók előtt állni.

Hisz abban, hogy a jó képviselő nem felülről hoz kész terveket, hanem először meghallgatja az embereket. Körzete jövőjét csak úgy lehet felelősen megtervezni, ha az emberekkel közösen térképezik fel a helyi igényeket, meglévő fejlesztéseket és azt, hogyan lehet több forrást találni. A demokrácia alulról épül: párbeszédből, együttgondolkodásból és részvételből. Márk ebben a közös munkában hisz.

Dr. Árvay Nikolett két gyermek édesanyja, ügyvéd. Komáromban él és dolgozik, a városhoz és a térséghez családi, szakmai és közösségi szálakkal is kötődik. Úgy érzi, felelőssége van abban, milyen Magyarországon nőnek fel a gyerekei: nyitott, igazságos országban szeretne élni, ahol a közélet újra az emberekről szól.

Nikolett számára a rendszerváltás erkölcsi fordulat is: a hatalomféltés és a mutyivilág helyett jogbiztonságot, átlátható döntéseket és valódi társadalmi párbeszédet jelent. Hisz abban, hogy az emberek feje fölött nem lehet többé dönteni.

Ügyvédként naponta találkozik az emberek mindennapjait érintő problémákkal és látja, milyen lehetőségek maradnak kihasználatlanul a térségben. Tapasztalata szerint szakértelemmel, együttműködéssel és hiteles képviselettel valódi eredményeket lehet elérni. Komárom és környéke jövőjéért dolgozna: erősebb egészségügyi ellátásért, megbecsült tanárokért és diákokért, átlátható önkormányzati működésért.

Abban hisz, hogy egy működő, emberséges Magyarországot csak együtt tudunk felépíteni. Ehhez a közös munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Szafkó Zoltán Péter személyszállítási szakmai irányítóként az elmúlt huszonöt évben azon dolgozott, hogy mindenki biztonságosan eljusson az úti céljához - és úgy érzi, ez a hivatás túlmutat a közlekedés világán. A kezdetektől támogatója a TISZA-nak, mert szerinte a mozgalom azt a tisztességet és józan észt képviseli, amelyre Nógrád megyének is szüksége van. A természet, különösen az Északi-középhegység iránti szeretete megtanította arra, hogy a kitartás és a céltudat valódi érték.

Négygyermekes családapaként a rendszerváltás számára elsősorban szülői felelősség: azt szeretné, hogy gyermekeinek ne elhagyniuk kelljen Nógrádot. Hisz abban, hogy a megye lehet szebb, élhetőbb és biztonságosabb annál, mint amilyen ma.

Zoltán egyszerre ismeri a városi lakótelepek valóságát és a falusi mindennapok kihívásait. Számára a képviselőség nem pozíció, hanem közösségi szolgálat, annak a munkának a folytatása, amelyet eddig is végzett, csak nagyobb felelősséggel és nagyobb téttel.

Három terület különösen közel áll hozzá: a városrehabilitáció, amely új életet adhat a településeknek; a biztonság megteremtése, amely magában foglalja a lakótelepek közbiztonságát, a társasházak felújítását és a helyi munkahelyteremtést; valamint a jövőkép visszaadása.

Molnár Zoltán három gyermek édesapja, ügyvezető, aki hosszú külföldi tanulás és munka után tudatosan döntött úgy feleségével, hogy Magyarországon szeretnék felnevelni gyermekeiket.

Tagja az Országos Magyar Vadászkamarának, fontos számára a természetvédelem, a fenntarthatóság és a felelős gazdálkodás.

Úgy látja, hogy hazánk és különösen Nógrád óriási, kihasználatlan tartalékokkal rendelkezik. Kis nemzetként is bizonyítottuk már a történelem során, mire vagyunk képesek, mégis az elmúlt évek politikája vakvágányra vitte az országot.

Kiemelten fontosnak tartja az úthálózat és a közösségi közlekedés megújítását, és olyan beruházók idevonzását, akik magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek.

A fiatalok helyben tartása kiemelten fontos, ehhez megfizethető lakhatás, a kor kihívásaira reagáló oktatás és versenyképes bérek nélkül szerinte nincs jövő Nógrádban. A modern ipar fejlesztése mellett a mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntartható megújítását, a helyi vállalkozások innovációjának támogatását tartja stratégiai feladatnak. Célja minden generáció életkörülményeinek javítása, különös tekintettel az idősebb korosztályra. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Jelencsik József két gyermek édesapja, közgazdász, gazdasági adminisztrációs vezető.

József Érden él családjával, mindennapjai ezer szállal kötődnek a városhoz és a választókörzethez. Nemzetközi gazdálkodás és európai uniós specializáción végzett, angolul, franciául beszél. Pályáját az agrár-közigazgatásban kezdte, majd szakértőként dolgozott az Országgyűlésben és az Európai Parlamentben.

Úgy látja, ma a korrupció, a propagandagépezet és az összeomló közszolgáltatások miatt távolodunk az európai Magyarországtól. Meggyőződése ez még visszafordítható: tiszta közéletre, igazságos adó- és nyugdíjrendszerre, oktatásra és egészségügyre épülő, működő Magyarországra van szükség.

Érden önkéntesként speciális nevelési igényű gyermekeket segítő szervezet munkájában vesz részt, tagja a város Szociális és Egészségügyi Bizottságának is.

Az érdi szakrendelő brutális várólistái, a betöltetlen háziorvosi praxisok és a kórház hiánya mindennapi biztonsági kockázatot jelentenek a választókerületben. Kiemelt ügy számára a környezet védelme, valamint Érd és környéke elavult vízhálózatának és infrastruktúrájának korszerűsítése. Ehhez a felelős, átlátható munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Közgazdász, két lány édesapja. Budakeszin nőtt fel, ma Budaörsön él, így élete szorosan összefonódott a körzet településeivel. Jól ismeri a helyi közösségeket, és az elmúlt években számos helyi ügyben, közösségi és sportprojektekben vett részt, legyen szó pályaépítésről, rendezvényekről vagy egyesületek támogatásáról.

Pályája során több különböző csapatot vezetett, dolgozott külföldön, ahol a nulláról épített fel vállalatot, korábban itthon sikerrel irányított egy több mint másfél ezres szervezetet. A Decathlon ügyvezetőjeként olyan munkahelyi kultúrát teremtett, amelyet több alkalommal választottak az ország legjobb munkahelyei közé. Ma a TISZA operatív igazgatójaként dolgozik.

Úgy gondolja, hogy a politikának nem uralkodnia kell az emberek élete felett, hanem tisztességes, kiszámítható kereteket teremtenie. Legfontosabb feladatának többek között az agglomerációs településekre nehezedő nyomás kezelését tartja, azon belül is az oktatási és egészségügyi kapacitás bővítését, a közlekedési helyzet fejlesztését, valamint a víz- és csatornahálózat korszerűsítését.

Hisz abban, hogy szakmai tapasztalatával, helyismeretével és elkötelezettségével valódi, kézzelfogható változást tud hozni az emberek mindennapjaiban.

Bujdosó Andrea Anna vezetőfejlesztési tanácsadó és gazdasági vezető, a TISZA fővárosi frakcióvezetője. Programozó-matematikai, gazdasági és szakpolitikai tanulmányokat végzett, és jelentős vezetői tapasztalatot számos szektorban.

A rendszerváltást azért tartja elengedhetetlennek, mert egy igazságos, értékalapú országban szeretne élni, ahol a tehetséget, a tudást és a szorgalmat becsülik, ahol az oktatás, az egészség és a környezet valódi kincs, és ahol a politikus az embereket szolgálja. Meggyőződése, hogy ezt közösen el is fogjuk érni.

Húsz éve él Ürömön, lánya is itt nőtt fel. A versenyszférában szerzett tapasztalatai, a problémamegoldó gondolkodás, a fiatalok és az elesettek támogatása eddigi pályájának természetes része volt. Hisz a bizalmon alapuló, partneri együttműködésekben.

Fontos ügyeket szeretne helyben képviselni: a gyorsan növekvő lakosság miatt a közszolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztését, így a közösségi közlekedés, a közutak, a víz- és csatornahálózat modernizálását; a közintézmények – iskolák, idősellátás, egészségügyi ellátás - bővítését és színvonalának emelését; valamint egy olyan, biztonságos és élhető környezet kialakítását, ahol mindenki otthon érezheti magát.

Tóthmajor Balázs 38 éves pénzügyi elemző. Szentendrén, a katonai lakótelepen nőtt fel, politológiát, valamint biztonság- és védelempoltikát tanult. Több évig élt Skóciában, majd a pénzügyi szektorban épített karriert.

Úgy gondolja, hogy a 2026-os választás sorsdöntő: rendszerváltás nélkül Magyarország jövője évtizedekre beszűkülhet, az elmúlt 15 évben eltávolodtunk a ‘89-es rendszerváltás értékeitől. Balázst felháborítja, hogy a rövid távú érdekek mentén elpazaroljuk országunk lehetőségeit és erőforrásait.

Balázs a választókerületben nőtt fel: fontos számára a környezet és az itt élő emberek, akiket úgy érzi tanulmányai és tapasztalatai alapján hatékonyan tudna képviselni. Számára ez nemcsak egy választókerület, hanem az identitásának a része.

Helyben olyan ügyeket szeretne felkarolni, mint a Szentendrei járás közlekedési és infrastrukturális fejlesztéseinek felgyorsítása, a 11-es főút, a HÉV fejlesztése, valamint buszjáratok bővítésével a Szentendrei-szigetre. A Szobi járásban emberközpontú egészségügyi és szociális fejlesztésekre van szükség. Ezen fejlesztések által a Duna két partját hatékonyan lehet összekötni, hogy az itt élők valóban közelebb kerüljenek egymáshoz.

Dr. Miskolczi Orsolya egy gyermek édesanyja, ügyvéd. 2003 óta dolgozik jogászként, állami támogatások és közigazgatási jog területén szerzett tapasztalatot, több éves vezetői múlttal. Hisz abban, hogy a következetes és kemény munka mellett a szíve sem keményedett meg az elmúlt évtizedekben.

Hídgenerációhoz tartozik: még volt kisdobos, de már joghallgatóként követhette az EU-csatlakozás reményét. Meggyőződése, hogy csak egy új rendszerváltás teremthet jogbiztonságot, társadalmi egységet és olyan működő Magyarországot, ahol az emberség és az igazságosság a mérce.

Idealista, de feladatorientált, akit nem a siker látszata, hanem az eredmény motivál. Szabálykövető és kreatív, nagy projekteken, csapatban szeret dolgozni, egy jó ügyért a végsőkig képes küzdeni.

Választókerületében az egészségügyi várólisták csökkentését, a fekvőbeteg-ellátás és az ügyeleti rendszer javítását tekinti alapfeladatnak. Kiemelt ügye a Samsung-akkumulátorgyár működésének szigorú, átlátható szabályozása, valamint a közszolgáltatások és a települések közötti fejlesztési stratégia megújítása. Ehhez a fejlesztő munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

László Endre Márton négygyermekes mentőtiszt, az egyik gyermekmentő szolgálat alapítója, valamint egy mentőautókat gyártó cég vezetője.

Márton 18 éves kora óta dolgozik a magyar mentésügyben, több mint 20 évig vonult mentőautón. Családjával közel 20 évvel ezelőtt költözött Kistarcsára, ahol az utóbbi másfél évtizedben működteti mentőautó tervező és gyártó vállalkozását.

Személyes motivációjának érzi, hogy a hazánkban tapasztalható igazságtalanság megszűnjön: az emberek ne legyenek boldogtalanok, a fiatalok ne hagyják el szülőföldjüket. Márton szerint Magyarország akkor lesz egy csodálatos hely, ha élhető, igazságos és emberséges lesz, ahol biztonságos a gyermekkor, termékeny a középkor és méltó az időskor mindenki számára.

Márton 26 éve szolgálja a gyermekmentés ügyét, önkéntesként részt vett a COVID-betegek mentésében. Munkáját becsületesen, alázatosan végezte és ugyanezen mentalitással képviselné a választókerületben élőket, közösségét, hazáját.

A környező településeken a közbiztonság fejlesztését, az iskolai férőhelyek bővítését, valamint a környező egészségügyi intézmények és például a gödöllői mentőállomás fejlesztését tűzi ki céljának. Ehhez a fejlesztő munkához kéri a választópolgárok bizalmát képviselőjelölt-jelöltként.

Trompler Ildikó három gyermek édesanyja, maglódi dietetikus.

Hatvanban született, gyermekkora Selyp–Lőrinci településhez köti, ahol tragikusan fiatalon veszített el közeli családtagokat az egészségkárosító azbesztgyár miatt. Azóta az egészséget romboló környezetszennyezés megakadályozása személyes ügye. Férjével 25 éve él Maglódon, dietetikusi hivatása és élete is a térséghez kapcsolja.

Dolgozott klinikai területen, részt vett országos gyermektáplálkozási felmérésben, fő szakterülete a krónikus belgyógyászati és endokrin betegségek dietoterápiája.

Úgy látja, a mai rendszer nem a hétköznapi emberek érdekeit szolgálja. Dietetikusként tudja, hogy egészséges emberek nélkül nincs stabil gazdaság, ezért paradigmaváltásra van szükség az egészségügyben és az oktatásban is.

Emberközpontúvá tenné a felnőtt- és gyermekügyeleti rendszert, újragondolná a kórházi és sürgősségi ellátás területi elveit, szakmai szervezetek bevonásával. Európai színvonalú gyermek- és közétkeztetést szeretne, amelyben helyi termelők kapnak szerepet. Fontosnak tartja a 31-es elkerülő ügyének rendezését, és a környezetszennyező ipari beruházások megállítását. Ehhez a munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Balajti István két gyermek édesapja, gépészmérnök, minőségirányítási vezető. Több mint húsz éve dolgozik egy acélszerkezeteket gyártó vállalatnál, ahol a precizitás, a felelősség és a megbízhatóság határozza meg a mindennapjait. Hisz abban, hogy a tisztesség az ember legnagyobb tőkéje.

Életében fordulópont volt 2024. március 15-e, amikor részt vett Magyar Péter zászlóbontásán. Ekkor döntötte el, hogy nem csak szemlélője, hanem aktív alakítója szeretne lenni a hazánk jövőjének. Azóta a TISZA közösségében dolgozik a rendszerváltásért, a működő Magyarországért, ahol mindenki biztonságban és szabadságban élhet.

Mérnökként a pontosságot és a rendszerszemléletet hozza a közéletbe. Nem a hatalmat, hanem az embereket akarja szolgálni: folyamatos párbeszédben, a közös tapasztalatokra építve szeretne döntéseket hozni, hogy a fejlesztések valódi előrelépést jelentsenek.

Választókerületében kiemelt ügynek tartja a közlekedés fejlesztését, a vasúti kapcsolatok és helyi buszjáratok bővítését, az ivóvíz minőségének folyamatos javítását, valamint az ipari parkok szigorú, átlátható ellenőrzését, a helyi közösségek bevonásával. Ehhez a fejlesztő munkához kér bizalmat képviselőjelölt-jelöltként.

Dr. Bilisics Zita jogász, emberi erőforrás igazgató. Tökölön született és ma is itt él, büszke horvát gyökereire. Ráckevén érettségizett, történelem–irodalom, majd jogász és társasági szakjogász diplomát szerzett. Vállalati jogi tanácsadóként és HR-igazgatóként mindig az átláthatóságot és a munkavállalók érdekeit szolgálta.

A rendszerváltás számára annak esélyét jelenti, hogy a megcsonkított demokráciából ismét tiszta, emberséges jogállam legyen. Olyan működő Magyarországban hisz, ahol a vezetők felelősen figyelnek a környezetre, a jólétre és a kisebbségek jogaira, és hazánk ismét megbecsült tagja az Európai Uniónak.

Zita nyitott, pragmatikus gondolkodású, nem fél lépni, amikor cselekedni kell. Helyben élve találkozik a Csepel-sziget és környéke gondjaival: a levegő- és vízszennyezéssel, az elöregedett közlekedéssel és a túlterhelt, fejletlen közművekkel.

Képviselőként azért dolgozna, hogy a HÉV, az 51-es út és a buszjáratok valóban szolgálják az ingázókat, a közműhálózat pedig lépést tartson az agglomeráció növekedésével. Egy élhetőbb, igazságosabb és tisztább környezetért kéri a választópolgárok bizalmát képviselőjelölt-jelöltként.

Perticsné Kácsor Andrea három gyermek édesanyja, építészmérnök.

Andrea tervező mérnökként és épületszerkezeti szaktervezőként dolgozott, emellett 6 évig a Műszaki Egyetem külsős oktatója is volt. Az utóbbi években családi vállalkozását vezeti, amely légtechnikai rendszerek forgalmazásával foglalkozik.

Andrea édesanyaként szeretné, hogy gyermekei egy megosztott ország helyett egy működő, emberséges országban éljenek. Úgy látja, hogy ma a döntések nem az alapján születnek, hogy mi az érdeke az országnak és a benne élő állampolgároknak. Ezen csak együtt változtathatunk.

A választókerület legfontosabb feladatai az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatosak. A kiemelt projektek megvalósítása, a folyamatok nyomonkövetése, értelmezése érdekében fontos a mérnöki jártasság. A rendszerszemlélet, a precizitás, kreativitás és a cselekvőképesség a mérnöki szakmához tartozik, amely csak úgy teljesedhet ki, ha társul mellé emberség, odafigyelés.

Képviselőjelölt-jelöltként, mérnökként a H6-os HÉV problémái, a térségi infrastruktúra-fejlesztés, valamint az egészségügyi szakrendelések kapacitásbővítési projektjei a legsürgetőbb megoldandó feladatok számára. Ehhez a fejlesztő munkához kér bizalmat Andrea.

Szimon Renáta Vácon született és ma is itt él családjával. Közgazdászként végzett, és húsz éve dolgozik bankokkal és biztosítókkal hitelközvetítőként. A munkája során rengeteg emberrel találkozik, problémákat old meg, és ezt a segítő szemléletet viszi tovább közéleti szerepvállalásában is. Férjével közös építőipari vállalkozásuk betonszállítással foglalkozik.

A rendszerváltás számára azt jelenti, hogy Magyarország végre olyan ország lehessen, ahol az emberek nyugodtan élhetnek, merik vállalni a véleményüket, és van miért mosolyogniuk - ahol valóban a közösségért dolgozik a hatalom. Régóta kiáll a saját és mások igazáért, tüntetések rendszeres résztvevője, és munkája révén is sokan ismerik.

A TISZA közösségéhez az első pillanattól nyíltan csatlakozott, aktívan szervezi a környék rendszerváltó csoportjait és eseményeit.

Fontosnak tartja a térség elhanyagolt útjainak rendbetételét, a régóta várt váci rendelőintézet felépítését a szakemberek visszacsábításával együtt, valamint a váci középiskoláknál szükséges lámpás gyalogátkelő kialakítását a 2-es úton, ami a környék településeinek biztonságát is szolgálja.

Polgár György Monoron született, egy dolgos, szeretetteljes családban. Gépésztechnikusként kezdte, majd szorgalmának és kíváncsiságának köszönhetően a bankszektorban épített karriert: pénzügyi diplomát szerzett, és az elmúlt években már száz fős csapatot vezetett, több mint tizenháromezer munkatárs képzéséért felelt. György hisz abban, hogy minden tevékenységünknek világos célt kell szolgálnia, és hogy minden emberre szükség van, aki a közös cél érdekében tesz vagy tenni akar.

Vallja, hogy az emberközpontúság, az erkölcs és a józan paraszti ész együtt adhat biztos alapot bármilyen közösségnek - egy vállalatnak éppúgy, mint egy országnak. Látja, hová vezet a társadalom széthullása, és hisz abban, hogy valódi rendszerváltásra van szükség ahhoz, hogy gyermekeink szívesen éljenek ebben az országban. György elkötelezett az irányban, hogy javítsa az egészségügyi ellátást, a közlekedési viszonyokat és a közművek állapotát, mert szerinte csak együtt, tisztességgel és kitartással lehet jobb jövőt építeni.

Hende Máté dabasi születésű, és ma is itt él, azok között az emberek között, akikhez a gyökerei kötik. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász alap- és mesterdiplomát. Élete fontos része a sport: versenytánc Magyar Bajnokként tanulta meg az alázatot és a kitartó munkát, ma pedig táncot oktat és ceremóniamesterként dolgozik. Munkája révén sok helyi ismeri, mert nap mint nap emberekkel foglalkozik, figyel rájuk és meghallgatja őket.

Máté hisz abban, hogy jól működő egészségügyre, erős szociális rendszerre és biztonságos közlekedésre van szükség. Olyan országért szeretne dolgozni, ahol nem a megosztás a cél, hanem az összefogás, ahol az adófizetők pénzét felelősen használják, és a fiatalok nem kényszerülnek elmenni a jövőjükért.

Úgy érzi, azért lehet jó jelölt, mert empátiával fordul az emberekhez, és határozottan képviselné a körzet érdekeit. Három ügyet tart kiemelten fontosnak: az 5-ös főút és a 142-es vasútvonal felújítását; a dabasi szakrendelő fejlesztését az orvoshiány és a várólisták csökkentésével; valamint a sport és a tömegsport támogatását, hogy a kisebb településeken élők is valódi lehetőségekhez jussanak.

Muhari Gergely több mint kilenc éve dolgozik egy multinacionális vállalatnál, de hivatásának alapja továbbra is a szociális munka. Diplomás szociális munkásként éveket töltött a szociális szférában, közalkalmazottként és köztisztviselőként. Feleségével 2013-ban házasodtak össze, egy kisfiú szülei. Gergely számára mindig az emberek megértése, segítése volt a legfontosabb, és ezt a szemléletet vinné magával a közéletbe is.

Gergely egy nyugodt, barátságos országban szeretné felnevelni a fiát. Olyan helyen, ahol nem a kicsinyesség és a gyűlölködés uralja a mindennapokat, hanem a tisztelet, az emberség és a felelősség. Hisz abban, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha a döntések újra az emberek érdekeit szolgálják.

Úgy érzi, azért lenne jó képviselő, mert számára a politika nem pozíció, hanem szolgálat. Hisz a demokráciában, és abban, hogy a jó képviselő empatikus, alázatos, nem hatalmaskodik, hanem meghallgat és képvisel. Ceglédi lakosként, szociális munkásként és édesapaként elsődleges fontosságúnak tekinti a gyermekvédelem megerősítését, a közbiztonság javítását és a közutak állapotának rendezését, mert ezek a mindennapokat leginkább meghatározó gondok a választókerületben.

dr. Lőrincz Viktória pénzügyi és jogi végzettséggel rendelkező jogász, ügyvédjelölt. Mindig fontos volt számára, hogy a tudását felelősen használja, ezért különösen nagy hangsúlyt helyez a közösségi ügyekre és a helyi problémákra. Kaposvárhoz erős lokálpatrióta kötődés fűzi, és elhivatott abban, hogy ezt a térséget segítse.

Viktória meggyőződése, hogy a szabadság és a tisztességes verseny nem kiváltság, hanem alapérték. Szeretne olyan országban élni, ahol az emberek félelem nélkül dönthetnek a saját jövőjükről, ahol hiteles információk alapján lehet választani, nem pedig egy autoriter rendszer keretei között.

Úgy véli, azért tudná Kaposvárt és környékét hitelesen képviselni, mert jogászként naponta találkozik az emberek ügyeivel. Tapasztalata és szilárd elhivatottsága miatt biztos benne, hogy ezt a feladatot felelősen tudná ellátni.

Elengedhetetlennek tartja a térség népességmegtartó erejének növelését, élhető munka- és lakhatási feltételekkel, bérlakásokkal, tisztességes bérekkel és erős helyi vállalkozásokkal; a város és a környező falvak közti különbségek csökkentését; valamint azt, hogy a munkahelyek elsősorban a kaposvári és környékbeli emberekhez kerüljenek.

Benke József Kaposváron született, huszonkét évig dolgozott a Kapos Volánnál. Tizenhét évig volt Kadarkút képviselője, egy cikluson át alpolgármester is. Két házasságából négy gyermeke született. Tősgyökeres kadarkúti, vállalkozása is itt működik.

József úgy véli, a jelenlegi rendszer nem az embereket szolgálja. Átlátható, tisztességes államra, valódi versenyre és független intézményekre van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a bizalom. Meg kell szüntetni a nemzeten belüli megosztottságot, és olyan értékek mentén kell új alapokra helyezni az országot, amelyek erős, békés és önálló Magyarországot teremtenek.

Szerinte a térségnek olyan képviselőre van szüksége, aki hallja az emberek hangját, és a valódi fejlődésért dolgozik. Saját tapasztalatát és elkötelezettségét ajánlja fel, hogy több munkahely, fejlettebb infrastruktúra és élhetőbb közösségek jöjjenek létre.

Helyben elsődlegesnek tartja az infrastruktúra fejlesztését: autópálya vagy gyorsforgalmi út kiépítését; a termálvizek hasznosítását megújuló energiaforrásként; valamint az idősek mindennapi ellátásának, gondozásának és egészségügyi szolgáltatásainak megerősítését, hogy minden korosztály biztonságban élhessen Somogyban.

Bakos Csaba Attila, kétgyermekes családapa, egyéni vállalkozó, címzetes egyetemi docens és tartalékos honvéd ezredes. Egész életében a köz szolgálata volt a vezérelve, akár a honvédségnél, akár a civil pályáján dolgozott. Somogyország jövőjét olyan szakmai alapokra építené, amelyek valódi lendületet adnak a térségnek.

A rendszerváltást azért tartja fontosnak, mert úgy látja: Somogy és vele együtt az egész ország csak egy tisztább, igazságosabb és átlátható rendszerben kaphat új esélyt. Meggyőződése, hogy a változásnak biztonságot és lehetőséget kell jelentenie mindenki számára, nem csupán a kiváltságosoknak.

Csaba jól ismeri a térség problémáit és azok gyökereit. Honvédtisztként felelősséget, egyetemi oktatóként türelmet tanult, ezek a tapasztalatok segítik abban, hogy tisztán lássa, mire van szüksége Somogynak. Céljai világosak és kézzelfoghatók: működő munkahelyek, tisztességes bérek és átlátható közélet.

Három ügy áll hozzá a legközelebb: a biztonság, ideértve a jogállamot, a járható utakat és a megbízható közszolgáltatásokat is; az egészségügy, működő kórházakkal és elérhető alapellátással; valamint az esélyegyenlőség, hogy a somogyi fiatalok itthon is építhessék a jövőjüket.

Csatári Ernő 50 éves, két kislány édesapja, szállodaigazgató. Vállalkozását 26 éve alulról építette fel: kétkezi munkától, bádogosságtól és vendéglátástól jutott el saját lemezgyárának vezetéséig, majd Siófokon a szálláshely-szolgáltatásig. Büszke arra, hogy a Balatonon elsőként hozta létre a Cafe Frei franchise-t. Maximalista, aki addig keres megoldást, amíg a lehető legjobbat nem találja.

Családjával korábban kétlaki életet terveztek Spanyolországban, ám Magyar Péter megszólalásai és érvei annyira meggyőzték, hogy azonnal hazaköltöztek, mert úgy érezte: most lehet igazán tenni a hazáért és a gyermekeik jövőjéért. A rendszerváltás számára működő egészségügyet, fejlett infrastruktúrát, erős önkormányzatokat és valódi rezsicsökkentést jelent.

Úgy érzi, ismeri a környék minden települését, és számos TISZA Sziget mentorálásában vett részt. Hisz a csapatmunkában, az átláthatóságban és abban, hogy a balatoni és vidéki problémákra valós megoldásokat kell adni. A környék legfontosabb feladatának a vidék és az infrastruktúra fejlesztését, a Balaton megmentését és Siófok uszodájának megépítését tartja, hogy minden gyermek megtanulhasson úszni.

Gajdos László 63 éves, Nyíregyházán él feleségével, két felnőtt lánya már saját családot alapított. Tősgyökeres nyíregyházi, a belvárosban nőtt fel. Gyermekkorától kezdve két nagy álom vezette: olimpikon szeretett volna lenni és állatkertigazgató. Édesapja úszó, édesanyja vívó volt, ő maga pedig serdülő- és ifjúsági válogatott súlyemelőként ért el sportsikereket. A sport után Kaposváron szerzett állattenyésztő üzemmérnöki diplomát, de pályája első évtizedét még nem állatkertben, hanem a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában töltötte, mezőgazdasági és sportműsorok szerkesztőjeként.

1996-ban kapta meg élete lehetőségét, amikor Nyíregyháza város egyhangú támogatásával a sóstói erdőben szunnyadó Kultúrpark igazgatója lett. Bár kezdetben kevesen hittek benne, egy év múlva egzotikus állatokkal megnyitotta az új állatkertet. Az azóta eltelt közel három évtizedben a Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval és nemzetközi hírnévvel. Háromszor választották Európa legjobb állatkertjének, tagja az európai szakmai szövetségeknek, és a parkot nemrég felkérték az európai minősítési rendszer gondozására.

Gajdos László öt éve vezeti a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségét, Nyíregyháza díszpolgára, számos rangos elismerés – köztük megyei Príma díj és a Fehér Rózsa-díj – birtokosa. A magyar turizmus 50 meghatározó szakembere közé is beválasztották, hiszen csapatával határon innen és túl is több turisztikai attrakciót mentoráltak. Munkájának csúcspontjaként 2024-ben megkapta a Magyar Bronz Érdemkeresztet is.

Szakács Péter Lajos 49 éves cégvezető, egy gyermek édesapja. Gépészmérnöki diplomáját 1997-ben szerezte Nyíregyházán, és édesapja korai halála után már 1996-tól ő vezeti a családi autókereskedést. Fontos számára az emberekkel való kapcsolattartás, a kihívások megoldása és a felelős, következetes munka.

A rendszerváltást egy tudásalapú, emberséges ország megteremtéseként látja, ahol az elesett segítséget kap, a tudás érték, és az államba vetett bizalom újra alap. Hiszi, hogy a politika nem megoszt, hanem szolgál: ezért csatlakozott a TISZA közösségéhez.

Úgy gondolja, jó jelölt lehet, mert határozottan, felelősségvállalással dönt, vállalva minden következményt. Közel harminc év vállalkozói tapasztalata megtanította higgadtan kezelni a nehézségeket, türelemmel és alázattal fordulni az emberek felé.

Számára fontos ügy a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése és a munkahelyteremtés; a Jósa András Oktatókórház szuperkórházzá fejlesztése és a térségi alapellátás biztosítása; valamint valódi párbeszéd és együttműködés a cigánysággal, az esélyegyenlőség jegyében.

Dicső Viktória Tornyospálcáról származik, ahol családja generációk óta gazdálkodik és almatermesztéssel foglalkozik. Gyerekkorát a föld és a családi vállalkozás határozta meg, iskoláit Tornyospálcán, Kisvárdán és Nyíregyházán végezte, majd Debrecenben szerzett közgazdász diplomát. A családi gazdaságot 2016 után vette át, azóta teljes felelősséggel vezeti.

A rendszerváltás számára elsősorban a gyerekei jövője miatt fontos. Úgy érzi, saját aktív éveiket elvették: miközben keményen dolgozott, gyakran tapasztalta, hogy a hatalom semmibe veszi az embereket, sőt „hülyének nézi” őket. Nem szeretné, ha gyerekei ugyanezt élnék át.

Azért érzi alkalmasnak magát a körzet képviseletére, mert a gazdák és a vidéken élők mindennapi valóságát belülről ismeri. Tudja, mennyire munkaigényes ez az ágazat, és azt is, hogy a gazdák valójában „röghöz kötött” emberek. Szerinte a térség valódi felemelkedésének kulcsa épp náluk van.

Különösen fontosnak tartja a gazdaság valódi megerősítését modern és piacképes munkaerőképzéssel; a gazdák és helyi vállalkozások terheinek csökkentését, hogy a munkájuk újra nyereséges legyen; valamint egy olyan egészségügyi rendszer megteremtését, amely mindenki számára elérhető.

Dr. Simon Zsuzsanna Vásárosnaményban született, egy kis beregi faluban nőtt fel, majd Debrecenben végzett orvosként. A fehérgyarmati kórház gyermekosztályán kezdett dolgozni, és több mint húsz éve házi gyermekorvosként él és dolgozik a térségben, generációkat ismerve és segítve.

A rendszerváltás számára a félelem nélküli véleménynyilvánítás, a tisztességes közélet és a korrupciómentes működés ígéretét jelenti. Olyan országban szeretne élni, ahol nem kell elvándorolni, és ahol mindenki biztonságban és esélyekkel élhet.

Mivel egész életét itt töltötte, pontosan látja az emberek gondjait és szükségleteit. Munkája során minden korosztállyal találkozik, sokan bizalommal fordulnak hozzá, és ezt a felelősséget képviselőként is szolgálná: jelenléttel, meghallgatással és következetes érdekképviselettel.

Legfontosabb céljai az elérhető alapellátás és a jól működő sürgősségi rendszer megerősítése, a térség elnéptelenedésének megállítása tisztességes munkahelyekkel és élhető településekkel, valamint a helyi turizmus fejlesztése és a közlekedési lehetőségek javítása, hogy a térség erőforrásait valóban ki lehessen használni.

Dr. Bugya László két felnőtt lány édesapja, történelem–földrajz szakos tanár, majd intézményvezető, aki egész életét a körzetben élte le. Három évtizede dolgozik az oktatásban: tanárként kezdett, majd igazgatóként, később egy szakképzési centrum főigazgatójaként szerzett tapasztalatot. Jól ismeri az itt élők mindennapjait, gondjait és azt is, milyen döntések visznek előre egy közösséget.

A rendszerváltást ma ismét szükséges irányváltásnak tartja: szerinte a jelenlegi hatalmi rendszer elfáradt, háttérbe szorította a valódi, versengő demokráciát, és nem az emberek érdekeit szolgálja. Úgy gondolja, egy jelöltnek minden generációhoz meg kell találnia az utat, és valódi párbeszédet kell folytatnia – erre a pedagógiai és vezetői pályája készítette fel.

A legsürgetőbb feladatnak az egészségügyi alap- és szakellátás stabilizálását tartja, különösen az orvosok és szakdolgozók megtartását. Emellett fontos számára a fiatalok elvándorlásának megállítása és a térség vonzóbbá tétele, valamint a közlekedési feltételek javítása: az utak és a vasút fejlesztése, hogy a környék végre valóban élhetőbb legyen. Úgy véli, rá azért érdemes szavazni, mert tapasztalattal, helyismerettel és valódi felelősségérzettel képviseli azt a közösséget, amelyhez egész életében tartozott.

Dr. Barna-Szabó Tímea háziorvosként dolgozik, háromgyermekes édesanyaként és felelősségteljes szakemberként naponta találkozik az emberek valódi gondjaival. Mindig is az vezette, hogy segítsen, felemeljen, és igazságot teremtsen ott, ahol erre szükség van. Erős szociális érzékenysége és józan, hétköznapi gondolkodása miatt sokan fordulnak hozzá bizalommal. Tudja, milyen kihívásokkal élnek a környékbeliek, hiszen ő is ugyanazokat a nehézségeket tapasztalja, mint mindenki más.

Elkötelezett a rendszerváltás mellett, mert hisz abban, hogy Magyarország lehet olyan hely, ahol jó megszületni, tanulni, dolgozni és megöregedni. Ahol a fiataloknak nem kell máshol keresniük a jövőjüket, és ahol a tisztesség, az átláthatóság és az emberség nem kivétel, hanem alap.

Tímea hisz a tiszta beszédben, a nyíltságban és abban, hogy a közösséggel együtt valódi változás érhető el. Kiemelt céljai közé tartozik egy betegközpontú egészségügy megteremtése a térségben, a korrupció felszámolása, valamint a vidék valódi megerősítése, hogy minden helyben élő méltó és biztonságos jövőt kapjon.

Dr. Sárosi József egész életét Szekszárdon élte, itt nőtt fel, itt alapított családot, és ma is itt neveli három fiát. Jogász végzettségű, aki két évtizede cégvezetőként bizonyítja, hogy képes felelősséggel dönteni, csapatot építeni és helytállni a nehéz helyzetekben is. Meghatározó számára a város iránti elkötelezettség; szülővárosát nemcsak szereti, hanem aktívan tenni is akar érte.

A rendszerváltást azért tartja fontosnak, mert úgy látja: a jelenlegi hatalom alatt egyre nőnek a társadalmi különbségek, erősödik a korrupció, és a fiatal generáció előtt bezárulnak a lehetőségek. József szerint most dől el, hogy Szekszárd és Tolna megye a jövőben is európai irányt követ-e, vagy tovább sodródik egy kiszámíthatatlan rendszer felé.

Jelöltként egy erős, felkészült csapatban gondolkodik: hiszi, hogy a közös munka többet ér bármilyen hangos ígéretnél. Fontosnak tartja a munkahelyteremtést, a logisztikai, turisztikai és gazdasági fejlesztéseket, valamint azt, hogy a fel nem használt források helyett végre valódi beruházások érkezzenek a térségbe.

Dr. Szijjártó Gábor Dombóváron él feleségével és kislányával. Pécsett végezte orvosi tanulmányait, majd a Dombóvári Szent Lukács Kórház belgyógyászatán dolgozott, jelenleg pedig Kocsola háziorvosa.

A rendszerváltást azért tartja fontosnak, mert egy olyan országban szeretne élni, ahol a politika nem megoszt, hanem összeköt, ahol tisztesség, béke és közösségi felelősség vezeti a döntéshozókat.

Gábor munkája révén nap mint nap találkozik minden korosztály gondjaival, nehézségeivel és örömeivel. Ismeri az itt élők valóságát, és érti, milyen terhek nehezednek a családokra, az idősekre és a fiatalokra. Képviselőként is ugyanezt a szolgálatot szeretné folytatni: felelősen, nyitottan, a közösség érdekeit szem előtt tartva.

Kiemelt célja, hogy a térségben valódi munkahelyek jöjjenek létre, hogy a fiataloknak ne kelljen elmenniük. Fontos számára a dombóvári mentőállomás méltatlan helyzetének rendezése, valamint a szakrendelésekhez való jobb hozzáférés és a betegközpontú ellátási utak kialakítása. Gábor azért indul, mert hiszi: a választókerület akkor erős, ha az itt élők biztonságban, egészségben és megbecsülésben élhetnek.

Cseh Tamás Paksról származik, ott nőtt fel, ott tanult, és felnőtt élete is a városhoz és Tolna megyéhez kötődik. Tíz évet dolgozott rendőrként, majd a magánszférában szerzett tapasztalatot beosztottként és vezetőként is. Úgy érzi, a szakmai évekből a nyitottságot, a megújulás képességét és a legfontosabb felismerést viszi tovább: minden szervezet szíve az ember. Angolul és oroszul beszél, szabadidejében olvas és sportol.

A rendszerváltást utolsó esélynek tartja arra, hogy megállítsuk azokat a folyamatokat, amelyek tönkreteszik az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát.

Tamás számára mindig természetes volt, hogy felelősséget vállaljon a közösségéért. Ismeri a körzet településeit és az itt élők világát, munkájából fakadóan pedig egyszerre látja a kisvárosi problémákat és a nagyvállalati működés logikáját.

A hozzá legközelebb álló ügyek: a Paks2-vel kapcsolatos döntések felelős kezelése; az elvándorlás megállítása és a helyi gazdaság életben tartása; az egészségügyi ellátás újraszervezése, hogy a szolgáltatások minden településen elérhetőek legyenek. Emellett fontosnak tartja a helyi vállalkozások forráshoz jutásának segítését és a mezőgazdasági feldolgozóipar újjáépítését.

Rápli Róbert Szombathelyen született, itt járt iskolába, és harminc éve itt alapított családot. A városhoz ezer szál köti: rokonsága ma is itt él, és több mint egy évtizede vezeti a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumot. Emellett 28 éve irányítja a szentgotthárdi fúvószenekart. Élete a tanításról és a közművelődésről szól. Tanári, történelemtanári és ének-zene tanári diplomáit szakvizsgázott pedagógus- és közoktatási vezetői képesítések egészítik ki. Számos kulturális és civil szervezet tagjaként mindig a közösségért dolgozott.

Róbert szerint eljött az ideje egy új rendszerváltásnak – nemcsak politikai, hanem erkölcsi értelemben is. Hisz a szólás- és sajtószabadságban, a tanügyi szabadságban, és abban, hogy az embereknek ismét hinniük kell egymásban. Célja, hogy Szombathelyen csökkenjen a szolidaritási adó, fejlődjenek az utak, és újra az önkormányzat irányítása alá kerülhessenek az iskolák fokozatosan, ha azt az önkormányzat vállalja. Fontos számára a fiatal családok támogatása és a város tisztasága. Úgy véli, Szombathely jövője az összefogásban és az együttműködésben rejlik.

Strompová Viktória 39 éves, Sárváron él a férjével, és tizenhat éve dolgozik idegenvezetőként. Angol-pszichológia szakon szerzett diplomát, több nyelvet beszél. A Sárváriakért Egyesület elnökeként és önkormányzati képviselőként naponta tapasztalja, milyen erő rejlik a közösségben, és mit jelent felelősen képviselni másokat. Magát magabiztos, alkalmazkodó, diplomatikus, tettre kész embernek tartja.

A rendszerváltást azért tartja fontosnak, mert nem akar korrupt, kizsákmányoló rendszerben élni. Hisz abban, hogy valódi függetlenséget kell adni az igazságszolgáltatásnak, meg kell szüntetni a nőket sújtó bérkülönbségeket, szembe kell nézni a családon belüli erőszakkal, és támogatni kell a társadalom legelesettebb tagjait.

Úgy érzi, azért lehet jó jelölt, mert már bizonyította: képes kampányt építeni, csapatot vezetni és közösséget szervezni. Egyéni képviselőként megtanulta a frakciómunka felelősségét, és azt is, hogyan lehet együttműködni eltérő nézőpontokkal.

Célja a helyi nyilvánosság újjáépítése, mert ma a körzet médiája erősen elfogult; az idősek ellátásának megszervezése a kisfalvas térségben; és az Ausztriában dolgozók hazacsábítása magasabb értékű munkahelyek megteremtésével.

Horváth Nándor Zsolt okleveles magyar-történelem szakos tanár, a fiatalabb generációk elhivatott nevelője és a magyarországi cigányság történetének kutatója. Az ELTE doktori hallgatójaként és nemzetközi tudományos társaság tagjaként abban hisz, hogy a tudás és a párbeszéd képes formálni a jövőt. Tanárként és kutatóként is az igazság, az emberség és a közösség szolgálatát tartja legfontosabbnak.

Nándor szerint a rendszerváltás nemcsak politikai, hanem erkölcsi fordulat is: azt jelenti, hogy a politika újra az emberekért van, nem pedig fordítva. Hisz abban, hogy a magyar közéletben a propaganda helyett érdemi vitákra, a megosztottság helyett együttműködésre van szükség. Célja, hogy élhető vidéket teremtsen, ahol egy fiatal jövőt találhat itthon, nem külföldön. Kiemelten fontosnak tartja a kórházi ellátás és a csatornarendszer fejlesztését, a kastélyok és középületek közösségi hasznosítását, valamint a környezet védelmét. Lelkiismeret, munka, szorgalom és hazaszeretet - ezek vezérlik mindennapi munkáját és közéleti szerepvállalását.

Dr. Gáspár Levente orvos, háromgyermekes édesapa, aki Erdélyből érkezve több mint három évtizede dolgozik Veszprémben és térségében. Aneszteziológus-intenzív terápiás és szülész-nőgyógyász szakorvosként, valamint jogi végzettséggel olyan rálátása van az emberek életére és a közszolgáltatások működésére, amelyet kevesen mondhatnak el magukról. Munkája során naponta tapasztalja, milyen nehézségekkel küzd az egészségügy – és azt is, hogy ezek a gondok közvetlenül érintik a környék családjait.

Úgy látja, a legsürgetőbb feladat az egészségügyi és szociális ellátás javítása, valamint az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Harminckét éve várja, hogy a dolgozók megbecsülése és a betegek biztonsága valóban központi kérdéssé váljon, és úgy érzi: most jött el az idő, hogy ezért ne csak orvosként, hanem képviselőként is tegyen.

Helyi jelöltként pontosan érti a térség problémáit: tudja, hogy az úthálózat és a vasút fejlesztése nélkül nem javul a mindennapi közlekedés, és azt is, hogy a kisvállalkozók csak kiszámítható környezetben tudnak talpon maradni. Hisz abban, hogy tudása és tapasztalata valódi előnyt jelent a választókerületnek, és azért dolgozna, hogy mindenki biztonságosabb, kiszámíthatóbb és erősödő közösségben élhessen.

Forsthoffer Ágnes 45 éves, Balatonfüreden él a családjával, és tizenkilenc éve vezeti a családi szállodavállalkozást. Közgazdász végzettségét pénzügy-számvitel és marketing szakon szerezte. Szeptember óta a TISZA alelnöke. Fontos számára a hit, a becsület, az igazság és az empátia.

Olyan országot szeretne, ahol a teljesítmény és a tisztességes munka számít, nem a kapcsolati tőke. Ahol senkit nem ér hátrány a véleménye miatt, ahol a kapzsiság és a korrupció helyét felelős, fenntartható gondolkodás veszi át.

Úgy érzi, azért lehet jó képviselő, mert mindig fontos volt számára a társadalmi felelősségvállalás. Sok szakmai és civil szervezetben dolgozott, így van tapasztalata érdekképviseletben és közösségépítésben. Jól ismeri a térség gazdaságát és munkaerőpiacát, különösen a turizmust, szülőként pedig a fiatalok nehézségeit. Empatikus, jó kommunikátor, könnyen teremt kapcsolatot.

A térség legfontosabb kihívásai szerinte a leépült egészségügyi ellátások visszaállítása, a ivóvíz- és csatornahálózat problémáinak megoldása; a Balaton védelme a túlépítéstől és a környezetkárosító beruházásoktól; valamint a térség gazdasági és társadalmi fejlődése úgy, hogy a helyiek érdekei és igényei valóban érvényesüljenek.

Dr. Balatincz Péter több mint húsz éve dolgozik a magyar egészségügyben, jelenleg az ajkai kórház traumatológiai osztályának főorvosa. Pécsen született és tanult, majd ország több kórházában szerzett tapasztalatot, a mentőszolgálatnál is helyt állt. Ez a sokféle helyzet tanította meg arra, amit ma is vall: a gyógyítás csak akkor működik, ha a beteg számít, és ha az orvosnak van eszköze és ideje segíteni. Családjával Veszprém vármegyéhez kötődik, mindennapjai egyszerűek, munkája viszont nagy felelősséggel jár.

Péter számára a rendszerváltás azért fontos, mert úgy látja: eljött az idő a tisztesség és a józan ész visszahozására. Szeretné, ha a közpénz valóban a közösséget szolgálná, és ha a magyar egészségügyből eltűnne a kivételezés és a kiszolgáltatottság.

Azért vállal jelölt-jelöltséget, mert ismeri a térség gondjait, és úgy érzi: orvosként, vezetőként és családapaként hitelesen tud kiállni az emberekért. Nyitott gondolkodású, következetes és igazságérzete erős. Nem politikai karriert keres, hanem megoldást arra, hogy az egészségügy működőképes legyen, a térség turizmusa fejlődjön, a 8-as út fejlesztése megvalósuljon.

Ujvári Szilvia Farkasgyepűn él, háromgyermekes édesanya és külkereskedelmi vezető. Közgazdász végzettségét a biológiai talajerő-gazdálkodás területén bővítette tovább, munkája ma a klímaadaptáció és a regeneratív mezőgazdaság köré épül.

Szilvia számára a család, a fenntarthatóság és a vidéki közösségek megerősítése nem elvont szavak, hanem mindennapi tapasztalat és személyes felelősség. Hisz abban, hogy a közösség akkor működik jól, ha az embereknek valódi beleszólásuk van a saját életük alakulásába. Ezért támogatja a rendszerváltást: hogy a hatalom újra szolgáljon, a települések visszakapják a döntéseik jogát, és a félelem helyét a biztonság és az együttműködés vegye át.

Szilvia nem politikusnak készült, azokért szeretne dolgozni, akikkel együtt él. Ismeri a térség gondjait, és tudja, milyen sokat számít, ha valaki valóban meghallgatja az embereket. Legfontosabb céljai között szerepel a helyi munkahelyek erősítése, az önkormányzatok önállóságának visszaadása, valamint az oktatás és az egészségügy emberközelivé tétele, hogy a vidék újra megtartó, élhető és fejlődő legyen.

Dr. Nagy Márta 1984-ben született Kecelen. Középiskolás éveit Szegeden, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban töltötte, majd a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett. Tizenegy éve költözött Zalaegerszegre, ahol egy nagy gyógyszertárban dolgozik. Vidéki lányként pontosan ismeri a kisebb települések gondjait, és hosszú évek óta emberekkel foglalkozik, így gyakran olyan problémákat is meghallgat, amelyek túlmutatnak a szakmai feladatain.

Úgy érzi, a rendszerváltásra azért van szükség, mert az ország rossz irányba tart: a fiatalok elmennek, a korrupció eluralkodott, az emberek pedig egymás ellen fordulnak a sok hazugság miatt. Szerinte működő egészségügyre, oktatási rendszerre és valódi önkormányzati jogokra van szükség.

Képviselőjelöltként elsősorban a közlekedési ügyeket szeretné helyben előmozdítani. Fontosnak tartja az utak állapotának javítását, a zalabaksai elkerülő megépítését, és azt is, hogy újra napirendre kerüljön a Zalaegerszeget az M7-essel összekötő gyorsforgalmi út ügye.

Varga Balázs háromgyermekes édesapa, eredetileg okleveles agrármérnök, aki harminc éve az informatikában találta meg a hivatását. Ügyviteli és mikroelektronikai rendszerek tervezésével és fejlesztésével foglalkozik, munkája mellett pedig régóta aktív közösségi ember. Szabadidejében sportol, vitorlázik, szívesen járja a természetet, fotózik és kertészkedik.

Balázs számára a rendszerváltás személyes élmény: 1989-ben fiatal felnőttként hitte, hogy Magyarország végre szabad, demokratikus és európai ország lesz. Úgy érzi, hogy ezt törte derékba az Orbán-rendszer, és meg kell teremteni a lehetőséget a visszatéréshez - ahhoz az Európához, amelyhez egykor büszkén csatlakoztunk.

A TISZA közösségéhez az elsők között csatlakozott a választókerületben. Kivette a részét a kampányokból, országjárásokból, megyei koordinációból. Ismeri a körzet településeit, a helyi közösségeket és gondjaikat.

Balázs három fő ügyet tart kiemelten fontosnak: a Balaton és a hévízi gyógytó megóvását és a gyógyturizmus újraélesztését; a belső zalai kistelepülések elnéptelenedésének megállítását és az úthálózat korszerűsítését; valamint a keszthelyi kórház biztonságos működéséhez szükséges állami források biztosítását.

Lovkó Csaba pedagógus diplomával indult, de hamar az üzleti életben találta meg a hivatását. Az évek során MBA-t szerzett, megtanult németül és angolul, és munkája révén bejárta a világot Kínától Indiáig, Brazíliától Nyugat-Európáig. Tapasztalatait mindig úgy élte meg, hogy bármerre is sodorta az élet, a gyökerei Nagykanizsához és környékéhez kötik. Két gyermek édesapja, válása után újranősült, és ma is boldog házasságban él.

Csaba hisz abban, hogy Magyarországnak újra élhető, biztonságot adó országnak kell lennie, ahol a fiatalok nem elmennek az országból, hanem ittmaradnak, családot alapítanak. Szerinte akkor lesz valódi rendszerváltás, ha nem zsákmányszerző politikusok irányítanak, hanem olyan emberek, akik nem az ország megosztásával, hanem közös munkával akarnak eredményt elérni.

Ezer szállal kötődik Nagykanizsához: régóta dolgozik együtt helyi vállalkozókkal, menedzserekkel, ismeri gondjaikat és sikereiket. A kosárlabda révén erős kapcsolata van a sportélet szereplőivel és sok helyi családdal. Úgy látja, a térségnek elsősorban munkahelyekre, befektetésekre, élénk kulturális és oktatási életre, valamint erős sportközösségekre van szüksége. Csaba szerint ehhez mind megvan a helyi erő és a lehetőség: csak össze kell kötni az embereket, a tudást és a szándékot.