Diószegi Judit győri születésű, elkötelezett lokálpatrióta, aki egész életében a köz szolgálatában dolgozott. Negyed évszázadon át hivatásos rendőrtisztként szolgált, a bűnmegelőzés szakértőjeként és trénerként, országos programok fejlesztésében vett részt, kézikönyvek társszerzője és mesekönyvek írója is. Jelenleg a városvezetés munkáját segíti, miközben továbbra is a közösség biztonságáért és fejlődéséért dolgozik.

Számára a rendszerváltás igazi értelme a jogállamiság, a vélemények ütköztetése és a választópolgárok döntéseinek tisztelete – ezek nélkül nincs szabad Magyarország.

Judit hisz abban, hogy a közéletbe most újra azoknak kell belépniük, akik szakértelemmel, empátiával és a közjó iránti elkötelezettséggel képesek hidat építeni emberek, intézmények és települések között.

Legfontosabb feladatának a térség közbiztonságának javítását, a közlekedési hálózat korszerűsítését – különösen a győri vasútállomás és környékének felújítását – valamint a forráselosztás igazságosabbá tételét tartja. Célja, hogy a régió minden települése erősödjön, és a döntéseket végre azok hozzák, akik valóban az itt élők érdekeit képviselik.

Néher András Győrben nőtt fel, tanulmányait Budapesten végezte, majd dolgozott Londonban és Debrecenben is, de végül hazatért a családjával, mert itt érzi otthon magát. Négygyermekes édesapaként pontosan tudja, mit jelent felelősséget vállalni a jövőért. Tizenöt éve tevékenykedik nagyvállalatoknál, többek között az Audinál, ahol az ellátási lánc biztosításáért és új modellek fejlesztésének támogatásáért felelt. Munkája során megtanulta, hogy csak a valós megoldások számítanak – ezt a szemléletet hozná be a politikába is.

Történészként átlátja a nagy összefüggéseket, ugyanakkor jól ismeri az itt élők mindennapi gondjait is: a közlekedési dugókat, az elnéptelenedő falvakat, a győri központúság miatt hátrányba kerülő településeket. Úgy látja, a körzet legégetőbb problémája az, hogy minden Győrbe koncentrálódik – a munka, az iskola, az egészségügyi ellátás – miközben a peremtelepülések lassan kiürülnek.

Szerinte helyi szinten kell újraépíteni az életet: jobb úthálózattal, átgondolt településfejlesztéssel és olyan tervvel, ami minden településnek esélyt ad. Olyan képviselő szeretne lenni, aki valóban meghallgatja az embereket, és nem fél beleállni a küzdelembe – mert tudja, hogy a változás itt kezdődik, azokkal, akik itt élnek.

Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Egész életét a Rábaközben élte le, családja generációk óta kötődik a térséghez és az agráriumhoz. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén. Munkáját szakmai elismerések is igazolják: 2022-ben az „Év állattenyésztője”, 2024-ben pedig az általa vezetett cég az „Év fenntartható gazdasága” lett.

Kétgyermekes családapaként fontos számára, hogy a következő generáció egy működő, igazságos és biztonságos országban nőhessen fel. Ezért tartja nélkülözhetetlennek a valódi rendszerváltást: olyan Magyarországot szeretne, ahol a teljesítmény számít, az intézmények kiszámíthatóan működnek, és a közéletet nem megosztás, hanem tisztesség és szakmai párbeszéd vezeti.

A térség gondjait közelről ismeri: sok településen rossz az úthálózat, hiányzik a háziorvosi utánpótlás, és kihasználatlanok a turisztikai lehetőségek. Sürgető feladatnak tartja az önkormányzatok döntési szabadságának visszaállítását, az egészségügyi ellátás megerősítését és a helyi értékekre épülő turizmus fejlesztését. Szabolcs hisz benne, hogy a Rábaköz ereje a közösségben rejlik – ezért dolgozott eddig is, és ezért szeretne a választókerületért még többet tenni.

Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében született, 34 éve Sopron az otthona, két gyermek édesanyja. Négy diplomával és több mint húsz év ügyvédi tapasztalattal rendelkezik. Mediátorként és szakjogászként több ezer embert képviselt. Közéleti munkáját a családja iránti felelősség és az a meggyőződés vezeti, hogy Magyarországot ma is igazságosabbá és szabadabbá kell tenni.

Úgy érzi, hitelesen tudná képviselni a soproniakat, mert szociális érzékenysége és gyakorlati tapasztalata alkalmassá teszi a választókerület mindennapi ügyeinek képviseletére. Munkájában megtanulta meghallgatni az embereket és használható megoldásokat találni.

A körzet legsürgetőbb kihívásának azt tartja, hogy a város gyorsan növekvő lakosságát nem követte a szükséges infrastruktúra: parkolóhiány, túlzsúfolt utak és hosszú várakozási idők nehezítik a mindennapokat. Fontosnak látja a helyi kis- és középvállalkozások megerősítését, amelyek a növekvő költségek mellett egyre bizonytalanabb helyzetben vannak. Kiemelt ügy számára a Fertő tó rendezése is: valódi, mindenki számára elérhető partszakaszra, szabad strandra, sportlehetőségekre és családbarát zöldövezetre lenne szükség, hogy a tó újra a térség élhető közösségi tere legyen.

Dr. Porpáczy Krisztina több mint húsz éve a térség háziorvosa, háromgyermekes édesanya. Már fiatalon az emberek melletti kiállás vonzotta az orvosláshoz: hisz abban, hogy a jó szó, a figyelmes beszélgetés alapja a gyógyításnak. Két évtized alatt szoros kapcsolatot épített a környékbeliekkel, és jól ismeri Mosonmagyaróvár és a környező települések mindennapi gondjait. A Karolina Kórház részleges leépítésének idején – amikor a szülészet és több más ellátás jövője is bizonytalanná vált – fontos szakmai fórumon állt ki a helyiek mellett. Ügyeletvezetőként a térség polgármestereivel is együttműködött, ami erős alapot ad számára a közösség szolgálatához.

A rendszerváltás számára azt jelenti, hogy eljött az idő a régóta ismert, de meg nem valósított jó megoldások életre hívására.

Legfontosabb feladatának az alapellátás megbecsülésének helyreállítását tartja. Ugyanilyen sürgetőnek látja a megfizethető lakhatás megteremtését – például új szolgálati lakások építésével –, valamint a fiatalok függőségekkel kapcsolatos támogatását, hogy legyen biztonságos közegük, ahol segítséget kaphatnak.