Dr. Stumpf Péter 37 éves politológus és egyetemi adjunktus, két fiú édesapja. A Rókusi körúti lakótelepen nőtt fel, itt járt iskolába. Nyolc éve a Szegedi Tudományegyetemen tanít politikatudományt. Szeged az otthona, és szeretné, ha a fiai is itt tervezhetnék a jövőjüket.

Péter szerint a Fidesz kormányzása mindenkit hátrahagyott: elszálló árak, elértéktelenedő nyugdíjak, túlterhelt kórházak, végeláthatatlan várólisták nehezítik a mindennapokat. Hiszi, hogy ezeket a problémákat csak egy új, tiszta politika oldhatja meg jelentős adócsökkentéssel, nyugdíjemeléssel és egy működő, emberséges állam felépítésével.

Úgy érzi, azért lesz jó képviselő, mert szívből szereti Szegedet, és ismeri a város gondjait. Célja az Orbán-kormány leváltása, és hogy Szeged a rendszerváltás nyertese legyen. Választási szakértőként egy szabadabb, igazságosabb országért, közgazdászként Szeged fejlődéséért dolgozna.

Fontos számára az uniós források hazahozatala, hogy folytatódhasson a lakótelepek felújítása; megvédeni a szegediek egészségét azzal, hogy a BYD és a nagy gyárak csak a szigorú szabályok mellett működhessenek; valamint elérni, hogy a Klinika elavult tömbjeit felújítsák, az egyetem önállóságát megerősítsék.

Gajda Attila 54 éves tanár, edző és tréner, négygyermekes édesapa. Törökkanizsán született, Zentán nőtt fel, majd Szegeden és Szőregen élt, nyolc éve pedig Mórahalmon telepedett le. Dolgozott fociedzőként, testnevelő tanárként, trénerként, saját vállalkozásban, valamint önkormányzati és versenyszférás vezetőként is. Nyolc évig vezette a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot, majd három évig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium kollégiumát. Társalapítója a Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetségének.

A rendszerváltás számára személyes ügy: azt látja, hogy a jelenlegi viszonyok miatt családja fele már külföldre költözött vagy készül rá. Fájdalmasnak érzi, hogy a gyerekei közül az egyik végleg kint maradt, és fél, hogy ha nem sikerül változást elérni, a többiek is elmennek.

Attila régóta részt vesz a TISZA oktatási programjának kidolgozásában. Szigettag, aktív önkéntes a Homokhátságon: pultozik, szórólapozik, fórumokat szervez, közösségi akciókat vezet.

Fontos célnak tartja a szegedi harmadik híd megépítését; a Homokhátság vízmegtartási és új technológiás mezőgazdasági fejlesztéseit; valamint a határ menti térségek biztonságának rendezését.

Bárkányi Bence olyan embernek tartja magát, akit a csapatmunka ereje formált. Huszonöt év futball tanította meg arra, hogyan lehet vezetni, hogyan lehet másokra figyelni, és miként lehet egy közösséget egységben tartani akkor is, amikor minden körülmény ellene dolgozik. Politológusként végzett Szegeden, mégis a családi betegszállító vállalkozásban találta meg azt a terepet, ahol nap mint nap szembesül az egészségügy valóságával. A betegszállítási rendszer szétesését saját bőrén tapasztalja, és ez adta meg számára az utolsó lökést, hogy kilépjen a pálya szélére, és a közéletben is felelősséget vállaljon.

Vezetői tapasztalatát és közösségszervező készségét nem könyvekből, hanem a való életből merítette. A családi vállalkozás irányítása, a betegek és egészségügyi dolgozók mindennapos nehézségeivel való találkozás megtanította számára, hogyan kell emberi hangon szólni még a legválságosabb helyzetekben is.

A legfontosabbnak a víz megtartását tartja egy súlyosan sérülékeny mezőgazdasági térségben, valamint a helyi egészségügy újraépítését (kisteleki terhesgondozás „ideiglenes szünetelése”, szentesi kórház állapota), amely nélkül szerinte nincs valódi jövő.

Dr. Ferenczi Gábor 42 éves, nős, négy gyermek édesapja, Makón született és egész életében szorosan kötődött a térséghez. Történelem szakos diplomája után jogi doktorátust szerzett. Tizenhárom éve sikeresen vezeti ingatlanközvetítő vállalkozását. Munkája során megtanulta, hogyan kell emberekkel foglalkozni, hogyan kell bizalmat építeni, és miként lehet különböző élethelyzetekben józan, igazságos megoldást találni.

Úgy érzi, képviselőként azért lehet hiteles, mert nem hatalmi ambíció vezeti, hanem az, hogy részévé váljon egy nagyobb közösségi változásnak. A TISZA Sziget alapításában végzett munkája, a helyi közösségekben szerzett tapasztalata és problémamegoldó képessége mind abba az irányba mutatnak, hogy az emberek mellett, nem pedig fölöttük kíván politizálni.

Különösen fontosnak tartja a térség egészségügyi összeomlásának megállítását, beleértve a makói és vásárhelyi kórházakban tapasztalható szakemberhiány megoldását; a helyi gazdaság élénkítését a feldolgozóipar megerősítésével; és a helyi, helyközi közlekedés fejlesztését.