Juhász Roland Miskolcon nőtt fel, majd tanulmányai után három évtizeden át dolgozott a családi vendéglőben és panzióban. Később a szállodaiparban vállalt munkát, egészen addig, amíg nem csatlakozott a TISZA-hoz. Ötven évig távol tartotta magát a politikától, ám amikor azt látta, hogy gyermekei féltik attól, hogy kiálljon a véleményéért, megértette: változtatnia kell, mert demokráciában nem elfogadható a félelem.

Egy dologban biztos; hogy dolgozni akar a változásért. Az elmúlt másfél évben a TISZA közösségének építésén és küldetésén dolgozott, és akkor sem hátrált meg, amikor a munkáját elveszítette. Neki a képviselőség nem pozíció, hanem szolgálat.

Szerinte Miskolcon elsőként a közbiztonságot kell helyreállítani, mert az embereknek joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek. Úgy látja, a turizmus újjáépítése is elengedhetetlen, hiszen a Diósgyőri vár elhibázott felújítása és a leégett Barlangfürdő körüli évek óta tartó tehetetlenség teljesen megbénította a város fejlődését. A térség harmadik kiemelt ügyének az egészségügy fejlesztését tartja, mivel a megyei kórházban gyakorlatilag a dolgozók fele hiányzik. Olyan Miskolcot szeretne, ahol valóban jó élni, dolgozni és gyereket nevelni.

Dr. Czipa András Miskolcon született és nőtt fel, és ezt az örökséget élete egyik legfontosabb részének tartja. Bár egyetemi évei alatt több évet is külföldön töltött, a szíve mindig visszahúzta. Jelenleg Brüsszelben, az Európai Parlamentben dolgozik, de ha a választók úgy döntenek, egy pillanatig sem kérdés számára, hogy mindent feladjon, és itthon dolgozzon tovább hazájáért.

A rendszerváltás számára elsősorban az igazságosságról szól. Szerinte a változás lehetőséget ad arra, hogy véget vessünk az „uram-bátyám” mentalitásnak, és újra valódi teljesítményre építsük a közéletet.

Andráshoz különösen közel áll: az értelmi fogyatékossággal élők helyzete, amelyhez személyes családi érintettsége és önkéntes munkája révén mély empátiával közelít; a fiatalok elvándorlásának megállítása, mert hiszi, hogy Miskolc adottságai jóval többre predesztinálják a várost annál, mint hogy háttéripari szerep jusson neki; valamint a kultúra újraélesztése, közösségi terek, fesztiválok, művészeti projektek és a sportélet fejlesztése, amelyek szerinte új lendületet adhatnak a városnak és a helyiek önbizalmának.

Dr. Németh Csilla Arlón született, és orvosként mindig is a saját közössége szolgálatát tartotta a legfontosabbnak. Debrecenben végzett általános orvosként, neurológusként szakvizsgázott, majd úgy döntött: hazatér Ózd térségébe, hogy ott segítsen, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ma Arló háziorvosa – nap mint nap szembesül a térség súlyos szociális problémáival és az összeomló egészségüggyel.

Úgy látja, valódi rendszerváltás nélkül nincs esély egy élhetőbb Magyarországra: amíg az oligarchák tovább gazdagodnak, a mélyszegénységben élők száma nő, az egészségügy pedig romokban hever, addig nincs valódi kiút. Csilla szerint a változás alapja az, ha meghallgatjuk a másikat – ahogy orvosként, úgy jelöltként is az emberek valós problémáiból kell kiindulni, és következetesen képviselni az érdekeiket.

Kiemelt céljának a munkahelyteremtést tartja, hiszen Ózd a kohászat összeomlása óta kiszakadt az ország gazdasági vérkeringéséből. Mellette elsődlegesnek látja a térségben élő, gyakran mélyszegénységben felnövő gyerekek támogatását és a helyi egészségügyi ellátás újjáépítését. Csilla szerint mindez nem csupán feladat, hanem kötelesség: valódi jövőt adni az itt élőknek.

Hatala-Orosz Csaba hatgyermekes, keresztény családból érkezik, ahol legnagyobb testvérként korán megtanulta a felelősséget és a gondoskodást. Ezt a szemléletet vitte tovább tanárként is: számára a hivatás mindig mások szolgálatáról szólt. Közéleti szerepvállalását is így tekinti – lehetőségnek, hogy még több ember életét tegye jobbá.

Úgy véli, valódi rendszerváltásra van szükség, mert a jelenlegi rendszer elpazarolja a tehetséget, az ötleteket, sőt az emberi életeket is. Meggyőződése, hogy Magyarország többre hivatott.

Csaba nem kampányszlogenekben, hanem a munkában hisz. Pontosan tudja, milyen problémákkal élnek az itt élők, és biztos abban, hogy tapasztalata, kommunikációs készsége és határozottsága alkalmassá teszi arra, hogy ő képviselje őket.

A választókerületben fontosnak tartja az önfenntartó közösségek megerősítését: szerinte a vidék gondjaira gyakran nem a pénz, hanem az erős közösség a válasz. Fontosnak tartja a kis- és középvállalkozások támogatását, amelyek helyben adnak munkát és megállíthatják az elvándorlást. Célja továbbá az állami szolgáltatások – iskola, közlekedés, egészségügy – méltó, fenntartható visszaépítése, mert a tisztességgel befizetett adóért tisztességes ellátás jár.

Lontay László Sárospatakon él párjával és középiskolás fiával. Pályája évtizedeken át az állami természetvédelemhez kötődött: uniós projektekben és a Természetvédelmi Őrszolgálatban szerzett tapasztalataival a térség szinte minden szegletét, mind a 98 települést jól ismeri. Másfél éve hagyta el az államigazgatást, miután a Fidesz több mint egy évtizedes kormányzása szerinte nemcsak a szakmát, hanem az egész térség társadalmi és gazdasági állapotát is romba döntötte. Úgy látja: valódi megújulás csak a korrupciós hálók felszámolásával és a rendszer leváltásával érhető el. Ez a legsürgetőbb feladat, mert enélkül szerinte sem demográfiai, sem gazdasági fordulat nem képzelhető el.

László hosszú természetvédelmi karrierje során megtanult közösségekben gondolkodni, hitelesen kommunikálni és felelősséggel dönteni. Erős helyismerete, empatikus hozzáállása és kiterjedt kapcsolatrendszere miatt úgy érzi: képes valódi képviseletet adni a választókerület településeinek. Célja a helyi munkahelyek megőrzése és bővítése, az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a természeti környezet ökoszociális szolgáltatásainak megerősítése.

Dr. Bihari Zoltán 58 éves ökológus, aki hivatásának egész életében a természet védelmét tekintette. Szerencsen született, Mádon nőtt fel, és több mint húsz éve Tokajban él. Szoros kötődése van a borvidékhez: vezette a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet, könyvet írt a szőlészkedésről, és a helyi gazdálkodás jövőjét szívügyének tekinti. Tizenhat évig dolgozott egyetemi oktatóként, így közel áll hozzá a fiatal generáció gondolkodása és szemlélete. Két gimnazista fiának példát mutat azzal, hogy nem elég beszélni a felelősségről – tenni is kell a közösségért. Jelenleg hajózási üzletág vezetőként dolgozik, de szabadidejét továbbra is a természetnek és a kertészkedésnek szenteli.

A rendszerváltás számára elsősorban arról szól, hogy Magyarországon újra teljesítményalapú, tisztességes viszonyok között lehessen boldogulni.

Mélyen ismeri a választókerület minden szegletét – itt született, itt tanult, itt dolgozik, és egész élete a borvidékhez kötődik. Ökológiai szemlélete segíti abban, hogy rendszerben gondolkodjon: gazdaságról, társadalomról és környezetvédelemről együtt, egymásra ható tényezőkként. Meggyőződése szerint becsületes hozzáállással, szakmai alázattal és hosszú távú gondolkodással lehet valódi fejlődést elérni.

Csézy Erzsébet Mezőkövesden született és nőtt fel, egész családja az 1700-as évek óta itt él, tudásával gyarapítja és gazdagítja a közösséget. Itt tanulta meg, mit jelent egymásra figyelni, és felelősséget vállalni a másikért, és ma is itt él. A matyó Kisjankó népművész család leszármazottja. A matyó népművészet, amely ma az UNESCO világörökség része, számára nem régmúlt idők hagyománya, hanem élő valóság, amely Mezőkövesdhez köti, és amelyért ma is felelősséget érez.

A zene már gyerekkoromtól meghatározta az életét. Édesanyja énektanárként korán felismerte zenei érdeklődését, tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban folytatta, majd a Miskolci Egyetemen énekművész diplomát szerzett. Pályája során sokfelé járt a világban, fellépett Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is, de bármerre vitték útjai, Mezőkövesd mindig az otthona maradt.

A népművészet és az alkotás ugyanilyen fontos része az életének. Tervezőként a matyó hagyományokat kortárs formában igyekszik továbbadni. Hatalmas megtiszteltetés volt számára, amikor Karikó Katalin őt kérte fel ruhái megtervezésére, köztük arra az estélyi ruhára is, amelyben átvette a Nobel-díjat. Mindez megerősítette abban, hogy a helyi értékek világszínvonalúak lehetnek, ha teret és megbecsülést kapnak.

Hisz abban, hogy Mezőkövesd és környéke sokkal többre képes annál, mint amit ma látunk. Szeretne a helyiekért dolgozni: azokért, akik itt élnek, itt nevelik a gyermekeiket, és itt képzelik el a jövőjüket. Fontos számára a párbeszéd, az együttműködés és az, hogy a döntések valóban az emberekről szóljanak.

Férje, Dr. Szabó László epigenetikus rákkutatató, aki szintén mezőkövesdi születésű, gyermekéveit pedig a közeli Szomolyán töltötte. A szép sikerek mellett voltak nehéz küzdelmek is az életében. Férjével hosszú éveken át harcoltak a gyermekvállalásért, tapasztalatait nyíltan megosztotta, mert hisz abban, hogy egymás támogatása erősebbé tesz bennünket. 2025-ben megszületett a kislányuk, Elizabet, aki minden nap emlékezteti arra, miért fontos, hogy felelősen gondolkodjunk a jövőről.

Azért fog dolgozni, hogy Mezőkövesd olyan hely legyen, ahol jó élni, ahol a hagyomány és a jövő egymást erősíti. Ehhez kéri a helyiek bizalmát és támogatását.