Bodóczi István Békéscsabán született és ma is itt él családjával. Elkötelezett lokálpatrióta, aki nemcsak saját, hanem gyermekeinek jövőjét is a városban képzeli el, és ezért nap mint nap tesz. Már fiatalon a közösség szolgálatába állt: 18 évesen diákpolgármesterként, majd 2020-tól egy fiatalokat összefogó civil szervezet vezetőjeként, 2024-től pedig Békéscsaba önkormányzati képviselőjeként dolgozik az itt élőkért.

Célja, hogy Békés térsége olyan hely legyen, ahol a fiatalok nem elvándorolnak, hanem maradni akarnak, mert van jövő, megélhetés és biztonság. Hite szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a tudás és a szorgalom számít, nem a kiváltságok; és ha a középosztály újra erős alapot kap.

Kiemelt céljának tartja a fiatalok elvándorlásának megállítását, a versenyképes jövedelmek megteremtését, az élelmiszer-feldolgozóipar újjáépítését, valamint a lakhatási válság megoldását bérlakásépítési programmal és kedvezményekkel. István elhivatott abban, hogy Békés és Magyarország mindenki számára élhető, igazságos és gyarapodó hely legyen.

Gombár Dávid Szarvason él, Kecskeméten végezte el a szakgimnáziumot. Ezután egyből dolgozni kezdett, mert nagyon fontos volt számára a függetlenség és az értékteremtés. Szakmájában már a kezdetektől sikeres volt, ezért rövidesen vállalkozásba is kezdett.

Helyi lakosként teljes mértékben átérzi a Békés megyeiek nehézségeit. Tudja, milyen erőfeszítés egyszerre több munkahelyen dolgozni és tudja, milyen fájó sokkal kevesebb időt eltölteni a családjával, mint szeretne. Van víziója arról, milyen területeken kell beavatkozni ahhoz, hogy végre a vidék is működjön és megszűnjön a tömeges elvándorlás. Véleménye szerint a térség legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya: modern, a fiatalokat megfogó munkalehetőség szinte már nincs is, a közmunkaprogram nem megoldás. Csakúgy, mint az egész országban, itt is katasztrofális állapotban van az egészségügy, több településen betöltetlenek a háziorvosi praxisok, néhol ügyelet sincs. A közutak állapota miatt egy esetleges sürgős orvosi ellátás nem minden esetben megoldott. A főútvonalak sok esetben nehezen járhatóak, míg az alacsonyabb rangú utak szinte járhatatlanok.

Dolog tehát van bőven. Dávid szerint ehhez az első lépés a valódi rendszerváltás.

Ráki Zsolt 59 éves kétgyermekes édesapa, aki Miskolcon született, Borsodban nőtt fel, majd Budapesten élt, mielőtt 1995-ben Gyulára költözött. A Külkereskedelmi Főiskolára járt, később szakközgazdász végzettséget szerzett. A városhoz azóta erős és tartós kötődés fűzi: ekkor vásárolta meg azt a felszámolásban lévő tehenészeti telepet, amelyből mára a Körös–Maros Biofarm nőtte ki magát. Ügyvezetőként több vállalatnál is dolgozott Győrben, logisztikai szolgáltatásokban, de életének középpontja a biotej-előállítás lett. Ma mintegy 800 tehén és több mint 860 növendék tartozik a gazdaságához, évente 7,5 millió liter tejet termelnek.

Zsolt jogbiztonságot, kiszámítható gazdasági környezetet és olyan országot szeretne, ahonnan a jó minőségű magyar tejet nem kényszerből kell kiexportálni, hanem itthon is találni rá piacot és feldolgozóipart.

A Viharsarkot szegény, sokszor magára hagyott térségnek látja, ahol az aszály és a gazdasági lejtmenet miatt egyre nehezebbek a mindennapok. Szerinte a vidéknek nem több ígéretre, hanem működő lehetőségekre van szüksége: erősebb egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra, valódi perspektívára a fiatalok számára, és tisztességes támogatásra a kisvállalkozóknak, akik a térség motorjai lehetnének. Hisz abban, hogy EU-s forrásokkal, átlátható gazdálkodással és célzott fejlesztésekkel meg lehet fordítani a negatív folyamatokat, és boldogabb, élhetőbb vidéket lehet teremteni azoknak, akik ma is kitartanak a dél-alföldi otthonuk mellett.

Ianosné Dr. Gurzó Mária Magdolna Méhkeréken született, jelenleg Orosházán él. Több, mint három évtizede él boldog házasságban, két felnőtt gyermeke van. Két szakvizsgával rendelkező fogszakorvos, megyei szakfelügyelő, a Magyar Orvosi Kamara országos és területi küldöttje, valamint az Országos Román Önkormányzat képviselője. Hivatását mindig a szolgálat és az emberek iránti elkötelezettség határozta meg.

Számára a rendszerváltás nem csupán politikai cél, hanem erkölcsi kötelesség: a korrupció megállítása, a jogállam helyreállítása, az egészségügy újjáépítése és Magyarország európai irányba fordítása.

Meggyőződése, hogy a térségnek egy csapatszellemben gondolkodni tudó, közvetlen, becsületes, kitartó és az emberek bizalmát élvező képviselőre van szüksége. Célja, hogy a térség lakosai valódi érdekképviseletet kapjanak, és olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek mindenki életét jobbá teszik.

Kiemelten fontos számára az orosházi kórház fejlesztése, a gyógyturizmus és a helyi gazdaság erősítése, valamint a termálenergia és az öntözőrendszerek széleskörű hasznosítása. Mária elhivatott abban, hogy a térség fejlődjön, az itt élők pedig biztonságban és méltóságban élhessenek.