A TISZA országjárásának bajai állomásán Magyar Péter a színpadra szólította Kincse Csongort, a fiatal orvost, aki a Szegedi Tudományegyetem diplomaátadó ünnepségén elhangzott beszédével vált ismertté. Csongor ez alkalommal másodszor állt színpadra a TISZA rendezvényén — ráadásul hazai pályán, hiszen Baján nőtt fel.

Beszédében élesen bírálta Zsigó Róbertet, aki 27 éve a térség országgyűlési képviselője. Arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Baja elkerülő útja még mindig csak ígéret maradt:
„A 2022-es választások előtt pár markolót kivezényeltek, kiástak egy gödröt, csináltak pár fotót. A gödör visszatemetődött, az út pedig azóta sincs sehol.”

Kincse Csongor arról is beszélt, hogy Baja és a Bácska megtartó ereje gyengül, mert a fiatalok nem találnak munkát és lehetőséget: „A barátaim közül sokan elköltöztek, mert úgy érzik, itt csak azok érvényesülhetnek, akiknek kapcsolataik vannak – nem azok, akiknek tudásuk, tehetségük.”

A fiatal orvos szerint itt az idő leszámolni az elmúlt 30 év elhasználódott politikájával és arcaival: „Nem akarom majd a gyerekeimnek azt mondani, hogy sajnálom, nem sikerült. Azt szeretném, ha húsz év múlva büszkén mondhatnánk: sikerült egy jobb országot, egy jobb Bácskát, egy jobb Baját építeni.”

Csongor beszélt az egészségügyről és a szociális szféra válságáról is.  Rámutatott: „Ma Magyarországon 260 egészséges csecsemő él kórházban, mert nincs elég csecsemőotthon és nevelőszülő. Ez elfogadhatatlan. Nem hagyhatjuk cserben sem a legkisebbeket, sem az időseket.”

„Hozzunk létre egy összetartó közösséget, építsünk egy jobb Magyarországot, egy jobb Bácskát – ahol jó élni, és ahol a fiatalok büszkeségből maradnak és  nem kényszerből.”

Magyarországon ma több ezer gyermek él állami gondozásban – penészes falak között, leromlott épületekben, megalázóan kevés forrásból fenntartott intézményekben. Miközben a kormány évek óta „gyermekvédelemről” beszél, valójában magukra hagyja a legkiszolgáltatottabbakat – és azok ellen lép fel, akik szót emelnek értük.

Orbánék megint hazudtak. A Szőlő utcai rém kapcsán megpróbálták becsapni a magyarokat: azt állították, hogy a bűnözőnek nem voltak kiskorú áldozatai. A valóság ezzel szemben az, hogy Juhász Péter Pállal szemben már korábban is több eljárás indult kiskorúakkal szembeni visszaélés miatt — és most újabb áldozat állt a nyilvánosság elé.

“Követeljük, hogy Orbán Viktor szólaljon meg, és vállalja a felelősséget a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójának kinevezése miatt, valamint azért, hogy ez a személy a hatóságok és a politikai elit támogatásával tíz éven át folytathatta bűncselekményeit. Elég a hazugságból, elég az elhallgatásból! Nyilvános vizsgálatot és felelősségre vonást követelünk — vagy ha úgy jobban tetszik: megtorlást és jogkövetkezményeket!”- írta Magyar Péter.

A Szőlő utcai ügy ismét megmutatta, hogy a rendszer nem védi, hanem elárulja a gyerekeket. Az igazgató, akit a hatalom nevezett ki, és tíz éven át nemcsak megtűrt, hanem ki is tüntetett, gyerekekkel szemben követett el szörnyűségeket – a kormány mégis tagad és menteget.

A TISZA országjárásán Magyar Péter felidézte személyes tapasztalatait is: Miskolcon, egy befogadó otthonban 3–5 éves gyerekek élnek penészes vizesblokkokkal, ajtó nélküli zuhanyzókkal, beázó lámpákkal. Amikor a TISZA önkéntesei és magyar mesteremberek felajánlották, hogy saját költségen felújítanak néhány vizes blokkot, a kormány ezt megakadályozta.

Miközben több száz nevelő hagyta el a pályát, ezernél is több gyerek van szökésben az otthonokból. Közülük sokan bűnözők vagy emberkereskedők kezébe kerülnek. Ez ma a magyar „gyermekvédelem” valósága.

Magyar Péter világosan fogalmazott: ”A magyar emberek vizsgálatot, felelősségre vonást és valódi gyermekvédelmet akarnak.”

A TISZA a gyermekek védelmét nem pártpolitikai ügynek tartja, hanem nemzeti minimumnak. Ha egy ország nem tudja megvédeni a gyerekeit, akkor semmilyen hatalomra nincs erkölcsi alapja.

A TISZA a kórházak nagyobb önállóságát, az orvosok szabad véleménynyilvánítását, az ágazat átlátható működését és jelentős béremelést ígér. Hegedűs Zsolt egy új szemléletű, orvos által vezetett egészségügyi minisztérium létrehozásán dolgozik, amely szerinte „visszaadja az orvoslás becsületét és az ellátás biztonságát”. A szakember tíz évet dolgozott Angliában, ahol precíz szervezettséget és következetes szakmai kultúrát tapasztalt. Azóta is ingázik a két ország között, állami és magánszektorban is dolgozik, így pontosan látja a két rendszer közötti különbséget – szakadékot.

„Kint olyan, mintha egy Forma–1-es pilóta kapná a tökéletes autót. Itthon viszont sokszor még a kormány sincs rögzítve” – fogalmazott.

Hegedűs Zsolt szerint az állami kórházakban a szervezési hiányosságok miatt az orvosok sem érezhetik magukat biztonságban, és ez a betegek ellátására is kihat. Csak akkor vállalna kizárólag állami munkát, ha érezné a szakmai megbecsülést és a fejlődés lehetőségét.

A TISZA célja, hogy hosszú távú egészségügyi stratégiát vezessen be a „folyamatos tűzoltás” helyett. Hegedűs Zsolt szerint a jelenlegi kormány hibája, hogy nem alakított ki ciklusokon átívelő koncepciót. A jövőbeni minisztérium teljesítményarányos bérezési rendszert tervez: ahol javulnak az ellátási mutatók, ott pluszforrást kap az intézmény. Az orvosbéreket nemcsak emelni, hanem érdemalapon differenciálni is szeretnék. A TISZA kormányra kerülve nyilvánossá tenné a kórházi fertőzések, műhibák és nem kívánt események adatait is.

„Nem félni kell az igazságtól, hanem megmutatni, honnan indulunk, és mit tudtunk javítani” – mondta a TISZA orvos szakértője.

A transzparenciát kiterjesztenék a magánegészségügyre is, és szigorúbban szabályoznák a betegvélemények és reklámok etikus használatát.

Hegedűs Zsolt szerint a jelenlegi, belügyi irányítás alá vont egészségügyben félelemkultúra alakult ki.

„A TISZA alatt az őszinteség nem kockázat, hanem kötelesség lesz” – hangsúlyozta.

A kórházigazgatók nagyobb döntési jogköröket kapnának, az orvosok pedig szabadon nyilatkozhatnának szakmai ügyekben. Hegedűs Zsolt partneri viszonyt ígér a Magyar Orvosi Kamarával, és támogatja a kötelező kamarai tagság visszaállítását. A kamara feladata lenne a szakmai minőség és az orvoshiány monitorozása. Az alapellátást kiemelt területként kezelnék: a háziorvosok nagyobb önállóságot, biztos jövőképet és megbecsülést kapnának. Az ügyeleti rendszert újragondolnák, a fiatalokat pedig ösztöndíjprogramokkal csábítanák a hiányszakmákba.

A tervek szerint hét regionális szuperkórház jönne létre fejlesztésekkel és új beruházásokkal. A szakemberhiányt az európai szemléletű, hibákból tanuló kultúra, a jobb munkakörülmények és ösztönzők oldhatják meg. Két programot is indítanának: a Hugonnai Vilma-programot a fiatal orvosok számára, valamint az Andrássy Ilona-programot az ápolóképzés támogatására – mindkettőt 15 milliárd forintos kerettel. A TISZA évente 500 milliárd forinttal növelné az egészségügyi kiadásokat, de nem pusztán pénzt öntenének a rendszerbe: a bürokrácia csökkentésével, az átlátható betegutakkal és a valós költségek szerinti finanszírozással tennék hatékonyabbá az ellátást.

A Hegedűs család több tagja ismert közéleti szereplő, de Zsolt hangsúlyozza: nem politikai, hanem szakmai feladatot vállal.

„A bátyámmal sokat vitázunk, de a szeretet mindig erősebb. Én most az egészségügyért dolgozom, nem pártpolitikáért” – zárta gondolatait.

Fotó: hvg.hu

A TISZA 80 napos országjárásának szolnoki állomásán különleges pillanatnak lehettek tanúi a résztvevők. Polonkai Zoltán korábbi válogatott labdarúgó egy legendás ereklyét adott át Magyar Péternek – egy Törőcsik András által aláírt, réges-régi futball-labdát.

Polonkai, a legendás Törőcsik András barátja és egykori csapattársa többször futballozott 70-80 ezer néző előtt, és ő volt az, aki megdöntötte Maradona dekázó rekordját azzal, hogy hétezer fölé jutott. A korábbi focista meghatottan idézte fel a magyar öregfiúk válogatott sikereit, amelyet több mint nyolcvan mérkőzésen át veretlenül vezettek.

„Ez a labda sok mindent megélt, de a rajta lévő név miatt felbecsülhetetlen. Törőcsiké az aláírás. A kérdésem csak annyi: elfogadod-e?” – mondta a közönség előtt.

Magyar Péter miután miután átvette a labdát elmondta, hogy azt jótékonysági célra ajánlják fel. „Ez a labda nemcsak egy sporttörténeti emlék, hanem szimbóluma annak is, amit Törőcsik András képviselt: tehetséget, bátorságot és emberséget” – mondta.

Polonkai személyes történetét is megosztotta a közönséggel. Felidézte, hogyan küzdötte vissza magát az életbe egy nagyon súlyos betegség után.  Az egykori focista arról is beszélt, hogy a Fidesz hívta a Digitális Polgári Körökbe vagy a Harcosok Klubjába, de soha nem volt hajlandó eladni magát. „Eddig igyekeztem becsületesen élni, nem eladni magam – ezután sem fogom” – mondta.

Nem ő volt az első korábbi válogatott labdarúgó, aki megjelent a Tisza rendezvényén: Váczi Zoltán nemrég arra biztatta a többi sportolót, hogy bátran álljanak ki és vállalják véleményüket.

A szolnoki esemény az országjárás 68. napján zajlott, és a TISZA útjának egyik legemberibb, legmeghatóbb pillanata volt: egy darabka magyar futballtörténelem találkozott egy új, emberséges korszak reményével.

Egyre sötétebb árny vetül a magyar diplomáciára: a Direkt36 múlt heti oknyomozása szerint a 2010-es évek közepén magyar hírszerzők dolgoztak Brüsszelben „diplomatafedésben”, akik nem az ország érdekeit védték, hanem információkat gyűjtöttek uniós tisztviselőkről és politikusokról. Az ügy középpontjában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság jelenlegi magyar biztosa, valamint Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter áll.
A botrány következtében Brüsszelbe Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyesen hallgatta meg Várhelyit, aki mindent tagadott. Az Európai Bizottság eközben vizsgálóbizottságot állított fel az ügy feltárására.

„Titkosszolgálati emberek ültek a magyar nagykövetségen”

A kémkedési ügyre Magyar Péter, a TISZA vezetője is reagált közösségi oldalán. Posztjában világosan fogalmaz: ő maga első kézből tapasztalta a 2015–2018 közötti időszakban, hogy „furcsa figurák” jelentek meg Brüsszelben a magyar uniós nagykövetségen, akik nem szakmai felkészültséggel, hanem fedett hírszerzői háttérrel érkeztek.

„A brüsszeli uniós nagykövetségen köztudomású tény volt, hogy Lázár János minisztersége idején titkosszolgálati emberek kerültek kihelyezésre Brüsszelbe. Feladatuk valószínűleg az volt, hogy magánéletileg és politikailag terhelő információkat gyűjtsenek magyar és külföldi diplomatákról, vezetőkről.” – írta Magyar Péter.

Magyar Péter elmondta, hogy Várhelyi Olivér, aki akkor a nagykövetséget vezette, nem mond igazat, amikor tagadja, hogy tudott volna a műveletekről. Hozzátette: a valódi diplomaták többsége – köztük ő maga is – visszautasította az együttműködést a gyanús körülmények között kihelyezett „új emberekkel”.

„Nem magyar érdeket szolgáltak”

A TISZA vezetője posztjában azt is felveti: a titkos tevékenység nem kizárólag magyar érdekeket szolgált, és összefügghetett a magyar külpolitika orosz irányba tolódásával.

A magyar diplomáciában 2015 után megerősödött a Moszkvában képzett régi gárda, és a magyar külpolitika azóta egyre inkább az Orbán–Putyin-tengely logikája szerint működik.

„Orbán Viktor és Szijjártó Péter nem a sötétben árulják el a magyar érdekeket Moszkvának, hanem a reflektorfényben, mosolyogva – és még büszkék is rá.” – írta.

Magyar Péter elmondta, hogy az Orbán-kormány nyíltan dolgozik azon, hogy kivezesse Magyarországot az Európai Unióból. A 2026-os választás tehát  valójában népszavazás lesz arról, hogy az ország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon-e.

Tagadás, elismerés, káosz a Fideszben

Orbán Viktor szavaival élve Lázár János most „meghosszabbította Bicskéig” a brüsszeli kémügyet: gyakorlatilag elismerte, hogy felügyelete alatt az Információs Hivatal valóban kémkedhetett EU-s intézmények ellen. Sőt, Lázár még büszke is erre, és szerinte a magyar kémek valójában kitüntetést érdemelnének. Lázár szavai különösen azért érdekesek, mert egészen eddig mindenki mindent tagadott.

Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő szerint a Direkt36 cikke „nem más, mint Magyarország elleni lejárató kampány”, amelyet szerinte „külföldi hírszerző szolgálatok” szerveztek. Várhelyi Olivér pedig azt állította Ursula von der Leyennek, hogy „nem tudott semmiféle kémkedésről” a saját nagykövetségén – noha a vizsgálat épp az ő idejére esik.

„Hazánk helye Európában van”

Magyar Péter posztja a végén egyértelmű üzenettel zárul: „Orbán Viktor már nem titokban viccelődik azon, hogy kivezetné hazánkat az Európai Unióból. De ezt az ördögi tervet már nem fogja tudni megvalósítani. Hazánk helye – akár tetszik ez Orbán Viktornak, akár nem – Európában volt, van és lesz.”

A brüsszeli kémügy újabb fejezete annak a történetnek, amelyben az Orbán-kormány nem az ország, hanem a hatalom túléléséért dolgozik. Ha igazak a vádak, a magyar diplomácia nemcsak szégyent hozott hazánkra, hanem veszélybe sodorta nemzetünk jövőjét is az Európai Unióban.

A TISZA álláspontja ugyanakkor egyértelmű: Magyarország helye a szabad, demokratikus Európában van – nem az orosz befolyás hálójában.

Fotó: Mario Salerno | Forrás: Európai Parlament

„Pontosan hat hónap múlva, 2026. április 12-én, ha mindenki odateszi magát, egy másfajta országban fogunk ébredni.”

Magyar Péter felidézte, hogy politikai szerepvállalása a kegyelmi és pedofilbotrány idején kezdődött, amikor – mint mondta – világossá vált számára, hogy „a kormány nemcsak elhanyagolta, hanem rendszerszinten tette tönkre a gyermekvédelmet”. Kiemelte, hogy a bicskei és a Szőlő utcai ügyekben máig nincsenek felelősök, és ez szerinte az állam erkölcsi válságának egyik legfájóbb tünete. „A gyermekvédelem nem pártpolitikai kérdés. Egy ország kormányáról az állítja ki a legpontosabb bizonyítványt, hogyan bánik a legelesettebbekkel – márpedig ezek a gyerekek” – fogalmazott.

A TISZA programja szerint önálló minisztériumot hozna létre a gyermekvédelemért és a szociális ügyekért, az oktatásért, az egészségügyért. A szakemberek bérét legalább 25, a dologi kiadásokat 20 százalékkal emelnék, és a rendszer működését „felülről nyitott költségvetéssel” biztosítanák. Magyar Péter szerint a cél az, hogy „ne penészes fürdőszobákban éljenek a gyerekek, és ne lelakatolt hűtőszekrények legyenek az otthonokban”.

Az interjúban államreformról is szó esett. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy nem adóemelésre, hanem az állami kiadások újraszervezésére van szükség. „Nem adóemelés kell, hanem a pazarlás megszüntetése. Az állam nem magára, hanem az emberekre költsön” – mondta. Hozzátette, évente 3–5 ezer milliárd forint tűnik el korrupciós csatornákon, miközben az oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem forráshiánnyal küzd.

A TISZA programja a korrupció felszámolásával és a kiszámítható gazdaságpolitikával már az első évben több százmilliárd forintos megtakarítást ígér. Az adópolitikai elképzelések szerint kétmillió ember fizetne kevesebb adót, a minimálbért keresők pedig havonta akár 20 ezer forinttal vihetnének haza többet. Az alapvető élelmiszerekre és gyógyszerekre radikális áfacsökkentést vezetnének be, ugyanakkor vagyonadót vetnének ki az 1–5 milliárd forint feletti magánvagyonokra. Magyar Péter ezt „a társadalmi szolidaritás formájának” nevezte, amely csupán néhány ezer nagyvagyont érintene. „Orbán Viktor azért fél ettől, mert ez az adó az ő családját, barátait és oligarcháit is elérné” – jegyezte meg.

Az interjúban a 2026-os választásokat Magyar Péter nemcsak politikai, hanem erkölcsi és társadalmi értelemben is sorsdöntőnek nevezte. „Ha mindenki odateszi magát, jövő áprilisban nemcsak kormányváltás, hanem rendszerváltás lesz Magyarországon” – fogalmazott. A TISZA célja egy átlátható, szociálisan érzékeny, szakértelemre épülő állam felépítése, amely a közszolgáltatásokat – az egészségügyet, az oktatást és a gyermekvédelmet – újra a köz érdekében működteti.

A beszélgetés során a TISZA elnöke többször is élesen bírálta a Fidesz-kormányt: szerinte az Orbán-rendszer „szétverte az emberek hitét az államban”, miközben a kormányfő saját fizetését 30 százalékkal emelte, a nyugdíjasok mindössze 3 százalékos emelést kaptak. A TISZA ezzel szemben a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős növelését és kibővített támogatásokat ígér.

Arról is beszélt, hogy a párt országos szervezete ma már több mint 50 ezer önkéntessel dolgozik, a TISZA Világ applikációt pedig több mint 350 ezren töltötték le. A vidéki hálózatot a TISZA Szigetek építik, Magyar Péter szerint ez a valódi társadalmi mozgás bizonyítéka.

Külpolitikai kérdésekben a béke és az európai elkötelezettség politikáját képviseli a párt. A kormány a NATO-ban megbízható partnerként működne, miközben a szomszédos országokkal kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyra törekedne.

Magyar Péter kijelentette: „A TISZA közösségének most az a feladata, hogy megmutassa mindenkinek – a Fidesz-szavazóknak is –, hogy lehet ezt az országot jobban, tisztábban és emberségesebben vezetni.” A megélhetési válság, az oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem szerinte az új Magyarország alapjai lesznek.

Összegzésként Magyar Péter világossá tette: a TISZA párt nem a bosszú, hanem az igazságtétel és a közbizalom helyreállításának politikáját képviseli. Programjuk középpontjában az átláthatóság, a felelősségvállalás és a társadalmi szolidaritás áll – egy olyan Magyarország megteremtése, ahol az állam ismét az embereket szolgálja, nem pedig uralkodik felettük.

Szolnokon Magyar Péter szembetalálta magát az eddigi legfiatalabb kérdezőjével; Zolika kapott őszinte gyermeki kíváncsisággal, de már felnőttes aggodalommal tette fel kérdését:

„Egy ember egy munkahelyből meg tudna élni? Mert akárhová megyek, azt látom, hogy a felnőtteknek több munkájuk van, és nem bírják már, nem tudnak a családjukkal lenni.”

A közönség is üdvözölte a kérdést, hiszen nagyon sokan vannak, akiknek két vagy akár több munkahely kell ahhoz, hogy a mindennapi kenyeret le tudják tenni az asztalra. Magyar Péter elismerően szólt Zolikához – Zolikáról:

„Amikor ilyen fiatalok kérdeznek, akkor azt mondja az ember, hogy van remény. Zolika nem a saját problémáiról beszélt, hanem a felnőttekéről – és ez példa mindannyiunk számára.”

A TISZA elnöke válaszában arról beszélt, hogy Magyarországon ma sok család számára valóban nehéz megélni egyetlen keresetből, és ez a gazdaság helyzetéből fakad.

„Be kell indítanunk a gazdaságot, segíteni kell az embereket és a vállalkozásokat, hogy mindenkinek legyen lehetősége tisztességesen megélni” – fogalmazott.

Részletesen elmagyarázta, hogy a magyar cégek versenyképességét jelenleg rontja a magas energiaár, a gyenge vásárlóerő és az uniós források elmaradása.

„Az a pénz ott van Brüsszelben, az a magyar embereké. Csak haza kell hozni – nem ellopni –, és ebből lehetne támogatni a szolnoki vállalkozásokat, a helyi gazdákat, a tanárokat, a buszsofőröket, az ápolókat” – mondta.

Magyar Péter kiemelte, hogy a cél a magyar munka becsületének visszaállítása és a bérek érdemi emelése:

„Ha megbecsüljük a magyar munkavállalót, ha a cégek is támogatást kapnak, akkor újra lehet olyan országot építeni, ahol egy ember egy fizetésből is meg tud élni. Ez nem nagy elvárás, hanem természetes igény – és ezen fogunk dolgozni.”

Végül Magyar Péter megkérdezte Zolikától, mi szeretne lenni, ha felnő. A kisfiú azt válaszolta: Hát… ilyen tudós-féle.

Mi drukkolunk Zolikának, hogy teljesüljön az álma! Magyarországnak nagy szüksége van az ilyen őszinte, tiszta szívű tudósokra.

Talán soha nem volt olyan fontos október 23-a a rendszerváltás óta, mint az idei. Idén rajtunk a sor, hogy megmutassuk: Magyarország nem fél, nem felejt, és nem adja fel a reményt egy emberséges, működő országért.

Október 23-án, 14 órakor Budapesten, a Deák Ferenc téren gyülekezünk, ahonnan együtt vonulunk a Terror Háza és az orosz nagykövetség érintésével a Hősök terére. A Nemzeti Menet nemcsak emlékezés 1956 hőseire, hanem közös kiállás a jövőnkért. Ezen a napon azokra a férfiakra és nőkre, fiatalokra és idősekre, munkásokra és értelmiségiekre emlékezünk, akik kimondták: elég volt a zsarnokságból. Ma ismét erre a bátorságra és összefogásra van szükség.

Ahogy Magyar Péter fogalmazott, a rendszerváltás óta talán még soha nem volt ennyire fontos ez a nap. Most valóban mindenkire szükség lesz. A 80 nap alatt Magyarország körüli országjárás során Magyar Péter bejárta a magyar vidéket, az Ormánság kis falvaitól Pécsen, Kaposváron, Mohácson és Baján át egészen a Zemplénig és a Nyírségig. Mindenütt ugyanaz a hit és elszántság fogadta: hogy közösen képesek leszünk leváltani Orbán Viktor korrupt, embertelen rendszerét, és újjáépíteni egy működő, igazságos és emberséges Magyarországot. A Nemzeti Menet ennek a hosszú országjárásnak a záróeseménye lesz, az egység, a bátorság és a remény napja.

A Békemenet résztvevőit is szeretettel várjuk ezen a napon. A Fidesz és az adófizetői milliárdokból működtetett álcivil szervezetei olyan időpontra és helyszínre szervezték a buszoztatott eseményüket, hogy annak résztvevői pont átérhetnek minden idők legnagyobb október 23-i rendezvényére, a Nemzeti Menetre.

Nyitott szívvel, tisztelettel és békével várjuk tehát a Békemenetre érkezőket is. Hisszük, hogy ezen a gyönyörű nemzeti ünnepen több dolog köt össze bennünket, mint ami elválaszt. Bízunk abban, hogy sokan eljönnek, és meghallgatják, miként kíván a TISZA hat hónap múlva minden magyar emberrel közösen egy működő és emberséges országot építeni.

A Nemzeti Meneten első kézből hallhatják majd, hogy a TISZA megőrzi a déli határkerítést, nem fogad el migrációs paktumot, nem enged szabadon elítélt embercsempészeket, és a demográfiai válságot nem külföldi munkások tömeges behozatalával, hanem a magyar családok támogatásával kívánja kezelni. A TISZA kiáll majd Brüsszelben és Moszkvában is a magyar emberek érdekeiért, de elfogadja a korrupcióellenes intézkedéseket, és hazahozza a magyaroknak járó uniós milliárdokat, hogy végre beindulhasson a magyar gazdaság. A Nemzeti Meneten arról is szó lesz, hogy a TISZA a nyugdíjemelés és az adócsökkentés kormánya lesz, valamint hogy a gyermekvédelem megerősítése nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti ügy. Meggyőződésünk, hogy ebben minden magyar ember egyetérthet.

Ahogy 1956-ban senki sem maradt otthon, most is mindenki számít. Kérjük, jöjjenek el a Nemzeti Menetre, hívják el családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket, és mutassuk meg együtt, hogy Magyarország képes újra felemelkedni békében, szabadságban és emberségben.

1956 forradalom – 2026 rendszerváltás!

Időpont: 2025. október 23., 14:00
Helyszín: Budapest, Deák Ferenc tér – Andrássy út – Hősök tere
Facebook-esemény: Nemzeti Menet – Október 23.
Találkozzunk a Nemzeti Meneten!

Mesteriben, a Ság-hegy lábánál, egy tányér húsleves mellett ült le beszélgetni Magyar Péter és Hegyi Ildikó, egykori gyámügyi ügyintéző. A szakember 15 éven át dolgozott a gyermekvédelemben. A beszélgetés már a legelejétől fontos és súlyos kérdéseket érintett – a magyar gyermekvédelem válságát, a rendszerben dolgozók megbecsülésének hiányát, és azokat a gyerekeket, akikről, ahogy Hegyi Ildikó fogalmazott: „mintha elfeledkezett volna a rendszer.”

Hegyi Ildikó felidézte, hogy amikor pályája elején gyermekotthonokat látogatott, még volt állandóság az intézményekben. A gyerekek három váltásban dolgozó nevelőkhöz kötődhettek, akik éveken át kísérték őket. „Volt kihez kötődni, volt kihez ragaszkodni” – nosztalgiázott.

Ma már ez ritkaság. A szakemberek sorra hagyják el a pályát, a helyükre pedig gyakran tapasztalatlan emberek kerülnek, sokszor bármiféle felkészítés nélkül. A szakma felhígult. „Már az is siker, ha találnak valakit, aki elvállalja. De a legjobbak elmennek. Nem fizetik meg őket, és az erkölcsi megbecsülés is eltűnt. Sokszor bárkit felvesznek, csak legyen ember.”” – fogalmazott szomorúan.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az intézmények túlterheltek: sok helyen 50 százalékkal több gyermek él, mint amennyit a jogszabály enged. A pszichológusok, fejlesztőpedagógusok hiánya pedig még kilátástalanabbá teszi a helyzetet. „Ezek a gyerekek eleve traumatizáltak. És nincs, aki szeresse őket” – mondta megrendülten Hegyi Ildikó.

A beszélgetés során szóba került az a nemrégiben napvilágra került eset is, hogy egy hároméves kisfiú hónapok óta a pécsi kórházban él, mert senki nem vitte tovább – sem családhoz, sem otthonba. „Elfelejtették. Ez a legszörnyűbb. Olyan ügyintézők dolgoznak ma a hivatalokban, akik soha nem hallottak a gyámügyről, és nincs, aki betanítsa őket” – összegezte a szakember röviden a rendszer anomáliáját.

Az örökbeadások is lelassultak: miközben többszáz gyermek vár intézményben, rengeteg örökbefogadó szülő évek óta várakozik. „Nem bírják a tempót, és nem is tudják elvégezni azt a rengeteg munkát, ami ezzel járna” – tette hozzá.

Magyar Péter felidézte, mit látott a miskolci gyermekotthonban. „A plafonból folyt a víz, penészes volt a vizesblokk, nem volt ajtó a zuhanyzón, és 3-5 éves gyerekek éltek ott. Az állam feladata az lenne, hogy ha már kiemeli a gyereket a családból, legalább emberi körülményeket biztosítson neki” – mondta a TISZA elnöke.

Hegyi Ildikó hozzátette: tíz évvel ezelőtt még elfogadható állapotokat látott a Vas megyei intézményekben, de azóta minden összeomlott. A túlzsúfoltság miatt megszaporodtak a szökések, a gyerekek gyakran kerülnek bűnözői körökbe. „Régen azért nem volt ennyi szökés, mert volt állandóság, volt kapcsolat a nevelők és a gyerekek között. Ezek a gyerekek már eleve sérültek. Ha ott sincs, aki szeresse őket, az borzalmas. Belegondolni is nehéz” – mondta.

A szakember arról is beszélt, hogy miért hagyta ott a pályát: „Nyolc éve mondtam fel, mert nem bírtam tovább azt a nyomást, ami a járási hivatalokban volt. Azt éreztem, hogy mindenkit figyelnek, mindenki besúg valakit. És anyagilag is attól függött, hogy ki milyen párthoz húz.”

Elmondása szerint kollégájának fizetésemelést ígértek, három feltétellel: lépjen be a Fideszbe, jelentsen a kollégáiról, és vegyen részt a párt telefonos kampányában. „Ha hosszú a nyelve, akkor emelik a fizetését.” – hangzott el a keserű ténymegállapítás.

A beszélgetés végén Magyar Péter hangsúlyozta: a TISZA célja, hogy visszaállítsa a gyermekvédelem és az oktatás méltóságát. „Egy országról az mutatja meg a legtöbbet, hogyan bánik a magára hagyott, traumatizált gyerekeivel. Az oktatás és a gyermekvédelem rendbetétele az alapja annak, hogy működő, emberséges országot építhessünk” – fogalmazott.

Hegyi Ildikó szerint ehhez nemcsak pénzre, hanem erkölcsi elismerésre és valódi szakmai autonómiára van szükség. „Rendet kell rakni, de ez nem megy egyik napról a másikra. Az oktatás és a gyermekvédelem együtt omlott össze, és együtt kell újra felépíteni.”

Ez a beszélgetés egy kórkép: egy olyan összeomlott rendszeré, amely magára hagyta a legvédtelenebbeket – a gyerekeket, és azokat is, akik egykor szívvel-lélekkel dolgoztak értük.

Amit szinte minden nap tapasztalhatunk: hamisított dokumentumok, hazug mesterséges intelligencia videók, háborús uszítás. A Fidesz palettája változatos. Mindent bevetnek, hogy valahogy megfordítsák, vagy legalábbis megállítsák azt a hegymenetet, amire a TISZA párttá szerveződése óta kapcsolt.

De hiába a hazug propaganda, a TISZA továbbra is 18%-kal vezet az állampárt előtt.

A 21 Kutatóközpont volt az egyetlen intézet, amely pontosan eltalálta a 2024 EP választás eredményét. A félelem tehát nem alaptalan. Az emberek többsége látja, mi történik az országban és változást remél.

Egyre sürgetőbben.

A TISZA az adócsökkentés és a nyugdíjemelés kormánya lesz, amely valódi békét hoz és egy működő, emberséges országért fog dolgozni.

A TISZA ismét az emberek véleményére kíváncsi. Öt fontos kérdésben dönthetünk arról, milyen irányba haladjon Magyarország. Az egyik kérdés arról szól, hogy több forrásból gazdálkodhassanak-e a családok.  A Nemzet Hangja 2. kampány október 23-ig tart, a szavazás a TISZA Világ alkalmazásban érhető el, ahol néhány kattintással bárki elmondhatja a véleményét.

A kérdés így hangzik:

Egyetért azzal, hogy a TISZA-kormány megemelje a legalacsonyabb nyugdíjakat, duplájára növelje az időskori járadékot, és évi 200 ezer forintig támogatást nyújtson az időseknek?

Orbán Viktor kormányzásának 15 évében minden 4. magyar nyugdíjas a létminimum alatt él. A TISZA elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben honfitársaink százezrei egy tisztességesen ledolgozott élet után napról-napra élnek, addig a miniszterelnök és az oligarchái magánrepülőkön és jachtokon utazgatva maguknak luxuséletet biztosítanak a lopott közpénzből. 2010-ben az átlagnyugdíj még az átlagbér 75%-át tette ki. 2025 elejére ez az arány már csak 53%. Közel 800 ezer nyugdíjas kap 175 ezer forintnál kevesebbet havonta. 

A TISZA differenciált nyugdíjemelést, azaz a kisebb összegű nyugdíjak nagyobb mértékű emelését és a nagyobb nyugdíjak kisebb mértékű javasolja. Ezen kívül a minimálnyugdíjat 120.000 forintra emelnék. Ahhoz, hogy még jobban csökkentsék a nyugdíjasok terheit, 27-ről 5 százalékra csökkentenék az egészséges élelmiszerek áfakulcsát, a vényköteles gyógyszereket pedig áfamentessé tennék.

Azok számára, akinek nincs meg a 20 éves munkaviszonya, tehát nem jogosultak normál nyugdíjra, az időskorúak járadékát megdupláznák.

Továbbá 50%-kal emelnék az otthonápolási díjat: A jelenlegi 49-89 ezer Ft-ról 75-135 ezer Ft-ra nőne. Ez kb. 58 ezer embert érintene közvetlenül.

A TISZA ajánlata a 20 000 új modern férőhely létesítése is: a fele államilag finanszírozott szociális otthonokban, másik fele pedig piaci alapon működő nyugdíjasházakban létesülne.

A TISZA hisz abban, hogy minden embernek joga van méltóságban megöregedni. Erre az államnak kötelessége garanciákat nyújtani. A TISZA ajánlata egyértelmű.

Aki szintén úgy gondolja, hogy a nyugdíjas társadalomnak végre valódi támogatás jár, töltse le a TISZA Világ applikációt és válaszoljon a Nemzet Hangja valódi kérdéseire! Mindenki véleménye számít!

A TISZA ismét az emberek véleményére kíváncsi. Öt fontos kérdésben dönthetünk arról, milyen irányba haladjon Magyarország. Az egyik kérdés arról szól, hogy több forrásból gazdálkodhassanak-e a családok.  A Nemzet Hangja 2. kampány október 23-ig tart, a szavazás a TISZA Világ alkalmazásban érhető el, ahol néhány kattintással bárki elmondhatja a véleményét.

A kérdés így hangzik:

Támogatja-e, hogy a TISZA-kormány jelentősen kibővítse a családi kedvezmények és juttatások körét?

A magát családbarátnak hazudó FIDESZ csak látszólag szolgálja a családokat.  A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, a támogatások jelenlegi rendszere csak a gazdagoknak kedvez, az egyszülős családok és egy gyermekesek nem kapnak érdemi támogatást a kormánytól.

Orbán Viktor cserbenhagyta a családokat és nem támogatja a családi kedvezmények emelését.

A TISZA komplex, a családokat és a gyermekeket minden élethelyzetben támogató intézkedéscsomagot fog bevezetni és jelentősen megemeli a gyermekek után járó pénzbeli ellátásokat, amelyek újra érezhetőek lesznek a családi kasszában. Ennek részeként:

• megduplázzuk a családi pótlékot, ezzel 1,7 millió gyermek és 1,2 millió család életét könnyítjük meg,

• megduplázzuk az anyasági támogatást, hogy évente 80 ezer kisbabának legyen gondtalanabb az életbe indulása,

• minden újszülöttnek "Kisbabánk született!" babaápolási kezdőcsomagot biztosítunk 40 ezer forint értékben, tele jó minőségű magyar termékekkel,

• lehetővé tesszük, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a CSOK-ot vagy a CSOK Plusz-t, ami jelenleg évente 3-5 ezer család életét keseríti meg,

• támogatjuk az eddig háttérbe szorított egy gyermekes és egyszülős családokat is.

Szavazni október 23-ig lehet a TISZA Világ Appban. Aki igazságosabb közteherviselést és tisztább országot akar, mindenképpen mondja elvéleményét!

A Tiszta Hang podcast harmadik adásában Magyar Péter vendége Kármán András közgazdász, a TISZA párt pénz- és adóügyi szakértője volt. A beszélgetés középpontjában az igazságos adórendszer, a nyugdíjasok helyzete, valamint a kormányzati pénzszórás és korrupció visszaszorítása állt.

Kármán András a műsor elején arról beszélt, hogy közgazdászként mindig is az emberek életét tartotta szem előtt:

„A pénz nem elméleti kérdés, hanem nagyon is valóságos. Amikor a hó végén elfogy a megtakarítás, az nem statisztika – az szorongás és félelem.”

A szakértő szerint a mai magyar gazdaság nemcsak versenyképesnek, hanem méltányosnak is kell lennie. Éppen ezért a TISZA adópolitikájának központi eleme a minimálbéresek és az alacsony jövedelműek tehercsökkentése, valamint a szupergazdagok megadóztatása.

A tervek szerint:

• a minimálbér adója 15%-ról 9%-ra csökkenne,

• a legalapvetőbb élelmiszerek és gyógyszerek áfája 27%-ról 5%-ra esne,

• a leggazdagabbakat pedig vagyonadó terhelné.

Kármán András szerint ez a három intézkedés tenné újra arányossá és igazságossá a magyar adórendszert:

„Ma az alacsony jövedelműek arányaiban jóval több adót fizetnek, mert a jövedelmük nagy részét elköltik, és megfizetik a 27 százalékos áfát. A gazdagok ezzel szemben megtakarítanak, vagyonosodnak – adó nélkül.”

A szakértő a nyugdíjasok helyzetét is kiemelte. Ma minden negyedik nyugdíjas a létminimum alatt él, és az átlagnyugdíj az átlagbér 75 százalékáról alig több, mint 50 százalékra csökkent az elmúlt 15 évben.

A TISZA programja szerint:

• 120 ezer forint lenne a legalacsonyabb nyugdíj,

• megdupláznák az időskori járadékot,

• és minden nyugdíjas évente egyszer 100–200 ezer forintos támogatást kapna, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre vagy pihenésre költhetne.

A beszélgetésben szó esett a forrásokról is. Kármán András szerint a szükséges pénz bőségesen rendelkezésre áll, ha megszüntetik a luxusköltéseket és a korrupciót.

„Csak a nemzeti konzultációkra százmilliárdokat költöttek. A vadászati világkiállításra 75 milliárdot, miközben ebből négy évig lehetett volna emelni az ápolási díjakat. A túlárazott közbeszerzések lefaragásával ezermilliárdokat lehetne megtakarítani.”

Arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság legnagyobb problémája a bizalomhiány.

„A bizalom olyan a gazdaságnak, mint az olaj a motornak. Ha elfogy, lefullad a rendszer.”

A szakértő szerint a TISZA-kormány célja egy átlátható, kiszámítható, számonkérhető költségvetés megalkotása lenne, amely visszaadja a befektetők és a lakosság bizalmát, és ezzel csökkenti az államadósság finanszírozási költségeit is.

A beszélgetés végén Magyar Péter kiemelte:

„A gazdaságpolitikának az emberek életét kell szolgálnia. Nem a számok, hanem a mindennapi megélhetés számít. Mi olyan programot kínálunk, ami mindenkinek jó – a családoknak, a vállalkozásoknak és az országnak is.”

Bóna Szabolcs, a TISZA agrárszakértője és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke a Magyar Narancsnak adott interjúban a hazai agrárium kihívásai mellett személyes hitvallásáról és közéleti szerepvállalásáról is beszélt.

Tavasszal Bóna Szabolcs állattartó gazdaságát is elérte az északkelet-magyarországi állattartókat rettegésben tartó ragadós száj- és körömfájás. A betegség súlyos csapást mért a telepre: több mint 800 marhát és számos sertést kellett leölni. Bár a járvány mind lelkileg, mind anyagilag rendkívül megterhelő volt, Bóna nem a veszteségre, hanem a talpra állás lehetőségére és a rendszerszintű hibák feltárására koncentrál. Mint mondta, a kártalanítási rendszer rugalmatlansága és a joghézagok jól mutatják, mennyire távol áll a kormányzat az agrárproblémák valós megoldásától.

A TISZA szerinte azért fontos politikai közösség, mert nyitott a szakmai tudásra, és hajlandó meghallani a vidékről érkező hangokat. „A TISZÁ-n belül azt a nézetet támogatom, hogy meghallgassák és megfontolják azon szakemberek véleményét, akik értenek a saját területükhöz.” „Az elmúlt években már nem javaslatokat, hanem segélykiáltásokat fogalmaztak meg szakemberek – de a mai politikai elit süket, miközben a vidéki Magyarország jövője forog kockán” – fogalmazott.

Bóna Szabolcs úgy gondolja a TISZA azért fontos politikai közösség, mert nyitott a szakmai tudásra, és hajlandó meghallani a vidékről érkező hangokat. „A TISZÁ-n belül azt a nézetet támogatom, hogy meghallgassák és megfontolják azoknak a szakembereknek a véleményét, akik valóban értenek a saját területükhöz.”

Átfogó képet festett a hazai agrárium helyzetéről is: a rendszerváltás utáni birtokszerkezet szétzilálódása, a háztáji gazdálkodás megszűnése és az ipari logika térnyerése együtt vezettek oda, hogy a magyar mezőgazdaság alapanyag-termelővé silányult. Az ukrán gabonaimport kérdését nem ellenségkereséssel, hanem reális helyzetfelméréssel kell kezelni: „A problémát elsősorban az okozza, hogy a magyar mezőgazdaság nem találta meg a saját pályáját.”

A jövőt Bóna Szabolcs nem a mennyiségi, hanem a minőségi termelésben és a regeneratív talajművelésben látja. „A víz, a föld és a napfény mellé tudásnak is társulnia kell, hiszen Magyarország jövőjének fontos része az agrárium – de csak akkor lehet versenyképes, ha tudást is adunk hozzá.”

Az interjú személyesebb részében Bóna arról is beszélt, hogy katolikus hite és emberközpontú szemlélete határozza meg a mindennapjait. „Nem értem, hogyan fér bele a keresztény kultúrába a gyűlöletkeltés – a kereszténység a szeretet vallása” – mondta, utalva a jelenlegi politikai kommunikációra.

Bóna Szabolcs számára a mezőgazdaság nem számokról, hanem emberekről, jószágokról és a termőföld szeretetéről szól. Nyolcvanöt munkatársával dolgozik együtt – mindenkit név szerint ismer, tudja, kinek milyen gondja van, és sokan tanácsért fordulnak hozzá. „Ők nem humán erőforrások, hanem a kollégáim” – mondja. A járvány után pszichológust is hívott, hogy segítsen kollégáinak feldolgozni a történteket, mert sokan a mai napig sem tudnak beszélni róla. Gyermekkora óta magában hordozza azt a tanítást: az állattal úgy kell bánni, mintha a saját gyermeke lenne.

Bóna Szabolcs története jól példázza, miért van szükség a TISZA-ra: mert az agráriumban a szakértelem, az emberség és a felelős gazdálkodás ma háttérbe szorultak. Ahogy fogalmazott: „A magyar mezőgazdaságnak nem politikai, hanem szakmai válaszokra van szüksége – és végre halló fülekre.”

A TISZA közösség több ezer tagjának adatai kerültek illegális módon nyilvánosságra, egyelőre ismeretlen okokból. Radnai Márk, a TISZA alelnöke levélben hívta fel a TISZÁsok figyelmét az adatszivárgásra.

Mint írta:

„Az elmúlt napokban egy anonim internetes oldalon illegális módon közzétettek egy adatbázist, amelyben több ezer név és több mint ezer elérhetőség szerepel. Az orbáni propaganda zászlóshajója, az Index bűncselekményt elkövetve nyilvánosságra hozta ezen adatokat.

Az adatbázis nem a miénk, abban számos ellentmondás, manipulált elem és külső forrásokból összeszedett tudatosan félrevezető információ található. A nyilvánosságra került adatok között mostani tudásunk szerint több mint ezer valódi, a TISZA közösségéhez köthető email cím és telefonszám is elérhetővé vált.

A folyamatban lévő belső vizsgálat szerint a TISZA adatbázisait összehangolt titkosszolgálati akció keretében támadták, és erős a gyanú, hogy a TISZA egyik, az adatbázisokra rálátó önkéntese az orbáni titkosszolgálat beépített embere volt. Az érintett személyt szeptember 12-én azonnali hatállyal eltávolítottuk a szervezetből, és rövidesen feljelentést teszünk személyes adatokkal való visszaélés miatt.

Az adatok illegális nyilvánosságra hozatala után a TISZA az eddigieknél is szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetett be, hogy senki ne férhessen hozzá törvénytelenül személyes adatokhoz.”

Radnai Márk azt kéri a közösségtől, hogy a kiszivárogtatott információkat ne adják, ne osszák tovább, ne üljenek fel a propaganda által gerjesztett provokációnak.

Ha bárkit megkeresnek azzal, hogy szerepel a listán, akkor jelezzék az esetet a Sziget kapcsolattartóknak, akik továbbítják a jelzéseket a regionális koordinátorok felé.

A cél a megfélemlítés, viszont a TISZA közössége nem fél! Sőt, az ilyen provokációk csak még erősebbé tesznek minket.

A TISZA ismét az emberek véleményére kíváncsi. Öt fontos kérdésben dönthetünk arról, milyen irányba haladjon Magyarország. Az egyik legnagyobb támogatottságú kérdés a nagyértékű felhalmozott tulajdonok adóztatására vonatkozik.  A Nemzet Hangja 2. kampány október 23-ig tart, a szavazás a TISZA Világ alkalmazásban érhető el, ahol néhány kattintással bárki elmondhatja a véleményét.

Egyik kérdés így hangzik:

Egyetért-e azzal, hogy a TISZA-kormány már az 1 milliárd forint feletti vagyonokra is 1%-os vagyonadót vessen ki?  

A TISZA korábban az 5 milliárd forint feletti vagyonokra javasolta az 1%-os adót, de az országjárás során egyértelművé vált: az emberek szerint a határt lejjebb kell vinni. Sokan érzik úgy, hogy miközben a többség hónapról hónapra él, néhány tucat kiváltságos milliárdos az állam pénzéből és politikai kapcsolatokból építette fel a birodalmát.

A javaslat szerint az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra 1%-os adót kellene fizetni. Tehát, ha valakinek 1,2 milliárd forintja van, akkor a fölös 200 millió után 1%, vagyis 2 millió forint adót fizetne. Azokat, akiknek 900 millió forintos vagyonuk van, továbbra sem kellene pluszban fizetniük. A cél az, hogy a leggazdagabbak arányosabban vegyék ki a részüket a közös teherviselésből.

Nem meglepő, hogy Orbán elutasította a vagyonadó ötletét. A javaslat ugyanis leginkább az ő szűk körét, a családtagjait, barátait érintené. Miközben a miniszterelnök papíron szerény megtakarításokat vall be, kiváltságos környezete luxusbirtokokon él, magángépekkel utazik és saját tengerparti villákban, valamint luxus jachtokon pihen. A hatvanpusztai birtok felújítása például több mint 11 milliárd forintba került, míg Tiborcz István vagyona 150 milliárd forint fölé nőtt – jórészt állami megrendeléseknek köszönhetően.

A TISZA szerint egy igazságos ország nem a kiváltságosok védelmére épül. A vagyonadó bevezetése azt jelentené, hogy a leggazdagabbak is hozzájárulnak az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer finanszírozásához. Ez annak az elismerése, hogy mindenki viseljen felelősséget a közös jövőért.

A Nemzet Hangján ismét minden magyar hangja számít. Szavazni október 23-ig lehet a TISZA Világ Appban. Aki igazságosabb közteherviselést és tisztább országot akar, mindenképpen mondja elvéleményét!

A magyar gazdaságpolitika ma orosz rulettet játszik – fogalmazott Kármán András, a TISZA gazdaságpolitikai szakértője a 444.hu-nak adott interjújában. Szerinte a kormány kiszámíthatatlan döntései és a „mekkelekeskedés” súlyos károkat okoznak az országnak, miközben a költségvetés átláthatatlan és fenntarthatatlan. A TISZA ezzel szemben egy tiszta, versenyképes és igazságos gazdasági rendszert biztosít majd.

Kármán András hangsúlyozta: a TISZA nem megszorításokban gondolkodik, hanem a pénzszivárgások megszüntetésében. A cél az, hogy a közpénzek ne magánzsebekbe vándoroljanak, hanem valódi fejlesztéseket szolgáljanak. Ennek egyik kulcsa a közbeszerzési rendszer teljes reformja: ma sok beruházás akár 30–40 százalékkal is túlárazott, mert a kiírások csak a politikai körökhöz köthető nagyvállalkozóknak kedveznek. A TISZA ezzel szemben több kisebb, átlátható tenderrel, valódi versenyt teremtene.

Amikor a TISZA kormányra kerül, az első feladat az uniós források lehívása és hatékony, korrupciómentes felhasználása lesz. Kármán András szerint elengedhetetlen egy új, reális költségvetés kidolgozása, amely lezárja a felesleges, túlárazott projekteket, és átláthatóvá teszi az állami pénzmozgásokat. Emellett a koncessziós rendszert – például az autópályák, trafikok és szerencsejátékok működtetését – is újra kell tárgyalni, mert ezek jelenleg a politikai elit pénzcsapjaiként működnek.

A TISZA gazdasági programja az igazságosabb adórendszerre és az emberek megélhetésének javítására épül. A párt visszaállítja majd a KATÁ-t a mikrovállalkozók számára, csökkenti a legalacsonyabb jövedelműek terheit, és támogatja a fiatalokat, a családokat és a dolgozókat. A minimálbérek adóterhe 9 %-ra csökken, miközben az alapvető és egészséges élelmiszerek, a gyógyszerek és a tűzifa áfája mérséklődik, emellett megmarad a 13. havi nyugdíj. A 25 év alattiak adómentességét, valamint a lakhatási támogatásokat – például a CSOK-ot – továbbra is megtartja a TISZA, de átláthatóbb, célzottabb formában működne. A legvagyonosabbak nagyobb részt vállalnának a közös terhekből a vagyonadó révén, ami az igazságos közteherviselést szolgálja, a középosztályt viszont nem érinti.

Kármán András elmondta, hogy a kormányzati kiszámíthatatlanság az egyik legnagyobb probléma. „Ez a gazdaságpolitika orosz rulett: sosem lehet tudni, mikor jön egy váratlan intézkedés, amely újraírja a játékszabályokat. Így senki sem mer hosszú távra tervezni” – mondta Kármán. Ennek következménye, hogy a befektetők elbizonytalanodnak, a kamatok magasak maradnak, az államadósság finanszírozása pedig egyre drágább.

A TISZA programjában szerepel az euró bevezetése is, de ehhez előbb stabil pénzügyi környezetet kell teremteni. Az euró átvétele nemcsak a kamatokat csökkentené, hanem növelné az ország hitelességét és megvédené a lakosságot a forint árfolyam-ingadozásától.

Kármán András arról is beszélt, hogy minden titkos állami szerződést – például a kínai hiteleket – nyilvánosságra kell hozni, és újratárgyalni, ha azok nem szolgálják a magyar érdekeket. „Nem lehet többé úgy gazdálkodni, hogy a közpénz útja rejtve maradjon. A TISZA átláthatóságot, tiszta szabályokat és elszámoltathatóságot hoz a gazdaságba” – fogalmazott.

Az interjú kitért arra is, hogy Orbán Viktor 2011-ben azt állította: ő rúgta ki Kármánt a minisztériumból, de a szakértő elmondta, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert ő mondott fel, ugyanakkor, még ezt követően is felkérték különböző feladatokra. 

Kármán András hangsúlyozta, hogy a TISZA mögött ma már nemcsak széles társadalmi támogatottság, hanem erős szakmai bázis is áll. Sok közgazdász, vállalkozó és közigazgatási szakember dolgozik a háttérben a gazdasági program kidolgozásán, és egyre többen csatlakoznak, akik korábban nem mertek szerepet vállalni. „Rengeteg szakember keresi meg a TISZÁT. Van, aki még nem állhat ki a neve alatt, de segít, tanácsot ad, számol, gondolkodik velünk. A háttérben ma már egy erős, felkészült csapat dolgozik” – mondta.

Fotó: Németh Dániel/444

Magyar Péter beszélgetőtársa Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes, pszichológus és a párt társadalompolitikai szakértője volt. A diskurzus középpontjában az emberi méltóság, a szociális igazságosság és a rendszerszintű változás igénye állt.

Bódis Kriszta pályáját és elhivatottságát ismertetve hangsúlyozta, hogy alkotói és társadalompolitikai tevékenysége mindig egymásra épült. Mint mondta, a dokumentumfilmezésen keresztül jutott el a hátrányos helyzetű térségek valóságához, amely később a „Van Helyed” Alapítvány és a hozzá tartozó rendszer megalkotásához vezetett – egy olyan, az oktatásra és közösségépítésre épülő modellhez, amely a társadalmi integrációt szolgálja.

A beszélgetésben mindkét fél személyes hangvételben idézte fel a rendszerváltás időszakát.
Bódis Kriszta elmondta, hogy ellenzéki családban nőtt fel, ahol a Szabad Európa Rádió szólt éjszakánként, és a politikai szabadság reménye a mindennapok része volt. A rendszerváltást „csodának” nevezte, ám rövid időn belül csalódást keltett számára, hogy a gazdasági átalakulás következményeként tömegek kerültek kilátástalan helyzetbe.

„Nagyon gyorsan elkezdett szétnyílni az olló, és a szegénységben élő emberek egyszerűen eltűntek a statisztikákból is” – fogalmazott. A későbbi években ez a tapasztalat vezette ahhoz, hogy kilépjen a közmédiából, mert – mint mondta – „a valóság feltárását már nem tűrte meg a televízió”.

A TISZA társadalompolitikai szakértője szerint Magyarországon jelenleg „nincs társadalompolitika”.
Kritikája szerint a kormányzati működés nem az emberek szükségleteire, hanem szűk érdekcsoportok gazdasági érdekeire épül. Ennek eredményeként a szolgáltatások – az oktatástól a szociális ellátásig – nem a közjót, hanem a hatalom fenntartását szolgálják.

Bódis Kriszta úgy véli, az ország jövője csak rendszerszintű átalakulással biztosítható: „Nem jó gyakorlatot hoztunk létre, hanem modellt. A Van Helyed arról szól, hogyan kellene működnie egy igazságos államnak.”

Kiemelte: a gyerekek oktatási esélyeinek egyenlősége és a helyi közösségek megerősítése nélkül nem lehet hosszú távon fenntartható társadalmat építeni.

A beszélgetés egyik legerősebb üzenete az emberi közösség és az egymás iránti felelősség hangsúlyozása volt. Bódis Kriszta szerint „a társadalom úgy működik most, mint egy test, amelyben a kéz kiszúrja a szemet” – utalva arra, hogy a társadalmi csoportok közötti megosztottság mesterségesen fenntartott és a hatalom érdekeit szolgálja.

Magyar Péter ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: „Azoknak sem jó, akik felül vannak. A vagyon és hatalom rabszolgáivá váltak. Az emberek végül nem a gazdagságra, hanem a jóságra és az emberi méltóságra emlékeznek.”

Bódis Kriszta szerint a gazdasági és erkölcsi egyensúly helyreállítása nemcsak morális, hanem gazdasági szükségszerűség is. „A tudásba és az emberekbe fektetett bizalom nélkül nincs gazdasági növekedés sem” – mondta.

A beszélgetés végén Bódis Kriszta arról beszélt, miért vállalta a társadalompolitikai szerepet a pártban: „A TISZA adja vissza azt a reményt, amit az előző rendszerváltás után elveszítettünk – hogy rendszerszintű változás lehetséges. Azért ülök itt, mert még mindig van mit tenni.”

Magyar Péter hozzátette: a TISZA célja, hogy új alapokra helyezze a társadalmi párbeszédet és a közösségi felelősséget: „A mi feladatunk, hogy visszaadjuk az embereknek a hitet: érdemes együttműködni, érdemes hinni abban, hogy az ország mindannyiunké.”

A beszélgetés nem csupán két ember személyes tapasztalatcseréje volt, hanem egy szélesebb társadalmi tükör: hogyan jutott el Magyarország a rendszerváltás eufóriájától a mai szociális feszültségekig, és hogyan lehet ebből újra közösséget építeni. A TISZA politikai célkitűzései ebben a keretben egyértelműen megfogalmazódnak: emberközpontú, szolidáris, a valóságra építő társadalompolitika megteremtése.

A Nemzet Hangja 2. szavazás témái között kiemelt helyen szerepel a megélhetés könnyítése és az adórendszer igazságosabbá tétele.

Az egyik ilyen kérdés így hangzik:

Egyetért azzal, hogy a TISZA-kormány 9%-ra csökkentse a minimálbért keresők jövedelemadóját, és 2,2 millió forintos átlagbér alatt keresőknek jelentős adókedvezményt nyújtson?

Ma Magyarországon több százezer ember dolgozik teljes munkaidőben, mégsem tud megélni a fizetéséből. A jelenlegi adórendszerben a legalacsonyabb jövedelműek fizetik be arányosan a legtöbbet. Ez nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is: elfogadható-e, hogy a legkevesebbet keresők aránytalan részt vállalnak a közterhekből?

Kármán András, a TISZA költségvetési és adópolitikai szakértője többször hangsúlyozta:

Az adórendszer egésze ma aránytalan. Az alsó jövedelmi ötöd, az adózók húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak.

A szakértő szerint az új TISZA-modell célja, hogy a munkából élőknek több maradjon a zsebükben, miközben a legtehetősebbek arányosan járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz.

Az adójóváírásnak több mint kétmillió haszonélvezője lesz, a vagyonadót pedig néhány száz, legfeljebb ezer-kétszáz adózó fizeti majd.

A Nemzet Hangja 2. nem csupán egy kampány, hanem országos társadalmi egyeztetés arról, milyen Magyarországban szeretnénk élni.

Ha egyetértesz azzal, hogy a tisztességes munka többet érjen, és a közteherviselés igazságosabb legyen, mondd el a véleményedet!

Október 23-ig szavazhatsz a TISZA Világ applikációban vagy a nemzethangja.hu-n.

A TISZA pénteken Vácon rendezte „Rendszer és bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című egészségügyi konferenciáját. A rendezvény célja nem pusztán a problémák feltérképezése volt, hanem egy olyan jövőkép megfogalmazása, amelyben az egészség nem kiváltság, hanem minden magyar ember alapvető joga.

A konferenciát követően a TISZA lakossági fórumán három egészségügyi szakember is színpadra lépett, hogy megosszák tapasztalataikat és gondolataikat arról, milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy a magyar egészségügy végre újra működő és emberséges legyen.

 „192 nap múlva át fogjuk venni a kormányzás feladatát, és az egészségügy lesz az egyik legfontosabb terület, amelyet helyre kell állítani” – mondta Magyar Péter. A TISZA elnöke kiemelte: csak úgy lehet sikeres reformokat végrehajtani, ha az orvosokat, szakdolgozókat és az egészségügyi szervezeteket – köztük a kamarát – partnerként kezeli a politika, és létrejön egy önálló, valódi felhatalmazással rendelkező egészségügyi minisztérium.

Elsőként dr. Porpáczy Krisztina háziorvos lépett színpadra, aki két évtizede dolgozik Győr-Moson-Sopron megyében, és szeptemberig a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi munkacsoportját is vezette. A szakember arról beszélt, hogy a háziorvosok az egészségügy kapuőrei: ők azok, akik a betegek életének legszebb és legnehezebb pillanataiban is mellettük állnak. „Mi vagyunk az utolsó kapaszkodóik. A hozzánk fordulók mindössze 11 százalékát küldjük tovább, a többieket mi magunk látjuk el. De egyre kevesebben vagyunk, miközben egyre többen szorulnak ellátásra” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a fiatal orvosok számára biztonságos, kiszámítható környezetet kell teremteni, ahol az állam valódi segítséget nyújt helyettesítéssel, az adminisztrációs terhek csökkentésével és szakmai megbecsüléssel. Végül határozottan reagált Takács Péter államtitkár sértő kijelentéseire: „Mi nem maradékelven választódtunk ki. Ezt a szakmát hivatásból végezzük, és elvárjuk a tiszteletet.

” Ezt követően Kincse Csongor, fiatal orvos lépett a színpadra, aki szeptemberben kezdte pályáját, és a Szegedi Egyetemen tartott diplomaátadó beszédével vált ismertté. „Fiatalként gyakran azt látjuk, hogy nem a tudás, hanem a kapcsolatok számítanak. De én hiszem, hogy lehet ebből az országból olyan hely, ahol az itthon maradás nem kompromisszum, hanem boldog jövőkép.” Kincse Csongor elmondta, hogy a magyar egészségügy már nem az összeomlás szélén van – hanem szinte össze is dőlt. Mégis maradni szeretne. „Nem akarunk elmenni. Csak működő országot szeretnénk” – fogalmazott.

Végül dr. Hegedűs Zsolt ortopédsebész, a TISZA egészségügyi szakpolitikusa zárta a szakmai felszólalásokat. Az Egyesült Királyságban is dolgozó főorvos hangsúlyozta: a TISZA célja, hogy a betegek emberhez méltó körülmények között kapjanak ellátást, csökkenjenek a várólisták, és az orvosok, ápolók munkáját megbecsülés övezze. „Tudnunk kell, mit éreznek a betegek a kórházban: mennyit várnak, hogyan bánnak velük. Az önök hangja kell nekünk, önök nélkül nem fog menni.” Hegedűs Zsolt szerint szemléletváltásra van szükség – mert az egészségügy megújulása nemcsak pénz, hanem bizalom kérdése is. Elmondta, hogy az új TISZA-kormány egyik kiemelt célja lesz az egészséges életmód és a szűrőprogramok támogatása.

A TISZA egészségpolitikájának célja világos: az egészségügyi válságot nem tüneti kezeléssel, hanem rendszerszintű átalakítással kívánja orvosolni. Az egészségügyi blokk zárásaként Magyar Péter arra kérte a résztvevőket, hogy higgyenek a közös cselekvés erejében: „Sajnos beteg a nemzet – de együtt meg tudjuk gyógyítani. Áprilisban segítsenek, hogy egy működő, emberséges Magyarországot építhessünk.”

A TISZA Párt bemutatta átfogó egészségügyi programját, amelynek célja, hogy Magyarországon végre európai színvonalú, igazságos és betegközpontú egészségügy működjön. A részletekről Dr. Hegedűs Zsolt, a TISZA egészségügyi szakpolitikusa — ortopédsebész és a hálapénz megszüntetéséért küzdő orvosi mozgalmak egyik korábbi vezetője — beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Dr. Hegedűs Zsolt szerint a TISZA célja, hogy „a humán erőforrásba fektessen, ne csempébe és vakolatba”. Az egészségügyi dolgozók megbecsülése, megtartása és motiválása a program egyik legfontosabb eleme. A párt létrehozná a Hugonnai Vilma- és Andrássy Ilona-ösztöndíjakat, összesen 15 milliárd forintos keretből, hogy támogassák a fiatal orvosokat és ápolókat.

„A célunk, hogy a fiatalokat pályán tartsuk, az idősebbeket pedig méltósággal engedjük el, ne a sírig dolgozzanak” – fogalmazott a szakpolitikus.

A TISZA kormányra kerülése esetén önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre, amely nem a Belügyminisztérium vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozna, hanem független, orvos által vezetett tárca lenne. Ez – Hegedűs szerint – garancia arra, hogy az egészségügy végre valódi prioritást kapjon, és szakmai alapon, nem politikai érdekek mentén szülessenek döntések.

A TISZA hét regionális szuperkórház létrehozását tervezi a ciklus alatt. Ezek olyan csúcsközpontok lesznek, ahol minden szakterület elérhető, így a betegek gyors, komplex ellátást kaphatnak.
Fontos azonban, hogy a kisebb kórházak nem megszűnnének, hanem hathatós kormányzati segítségnyújtással megerősödnének, különösen a lokális ellátásokban és rehabilitációban.

„Egy szülészet vagy sebészet csak akkor biztonságos, ha elegendő esetszámot végeznek, mert a gyakorlás a minőség záloga” – hangsúlyozta Hegedűs. Tehát ahol nincs elég esetszám, ha egy ortopéd sebész csak 3-4 műtétet végez el havonta, az egészségbiztosítási szempontok alapján nem minősül biztonságosnak. Az ilyen osztályokat ezért országosan felül kell vizsgálni.

A TISZA Párt átlátható minőségbiztosítási rendszert vezetne be a kórházakra, orvosokra és ápolókra vonatkozóan. „A betegek döntéshozói helyzetbe kerülnek: tudniuk kell, melyik intézményben milyen eredményességgel dolgoznak az orvosok, milyen a fertőzési arány vagy a várólisták hossza” – mondta Hegedűs Zsolt.

A cél az, hogy a jó gyakorlatokat pozitív ösztönzőkkel terjesszék el az országban, és az orvosi kamara jogosítványait európai szintre emeljék.

A program kiemelten kezeli a várólisták csökkentését. Hegedűs Zsolt szerint ennek kulcsa nem csupán a pénz, hanem a logisztika és szervezés: „Ma sok műtét azért marad el, mert nem hívnak be időben új beteget a kieső helyekre. Egy jól működő betegmenedzsmenttel naponta több beavatkozást is el lehetne végezni.”

Példaként említette, hogy az angliai tapasztalatok alapján Magyarországon is bevezetnék az egynapos sebészeti modelleket, ahol a beteg reggel érkezik, este pedig hazamehet — ez jelentősen csökkentené a várakozást.

A TISZA már az első kormányzati évben legalább 500 milliárd forinttal növelné az egészségügyre fordított állami forrásokat, és ezt minden évben emelné, amíg Magyarország el nem éri az uniós átlagot.

Jelenleg a GDP 4,7 százaléka jut egészségügyre, míg a nyugat-európai arány 7–8 százalék.

A cél egy igazságos, fenntartható és etikus egészségügyi rendszer, ahol a hibákat nem eltussolják, hanem tanulnak belőlük.

A háziorvosi rendszer kiemelt helyet kap a programban: több jogosítványt, nagyobb megbecsülést és stabil anyagi hátteret kapnának a háziorvosok, hogy tehermentesítsék a kórházakat. „Az alapellátás kap a legnagyobb szobát a minisztériumban” – fogalmazott Hegedűs Zsolt, utalva arra, hogy a TISZA a megelőzésre és a közvetlen betegkapcsolatra építi egészségpolitikáját.

A TISZA programja egyértelműen az emberi méltóságra, szakmai minőségre és átláthatóságra épít.
A szakpolitikus szerint az egészségügyi reform nem csupán kórházakról vagy forrásokról szól, hanem arról, hogy a magyar betegek végre bizalommal fordulhassanak egy olyan rendszerhez, ahol az orvos és a beteg egyaránt megbecsülést kap.

Október 7-én Magyarországon az állami gondoskodásban élő gyermekekre irányul a figyelem. 2021 óta ezen a napon hívják fel a figyelmet azokra a fiatalokra, akik különböző okokból intézményi ellátásban vagy nevelőszülői hálózatban élnek. Ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az odafigyelésre, védelemre és valódi támogatásra – mégis, a jelenlegi kormány sem elég forrást, sem figyelmet nem biztosít számukra.

A TISZA álláspontja szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer súlyos válságban van. A hiányos anyagi és személyi feltételek mellett mindennaposak az anomáliák, visszaélések és törvénysértések. A legkiszolgáltatottabb gyerekek gyakran nem kapják meg a fejlődésükhöz szükséges alapfeltételeket sem.

A TISZA már többször nyújtotta segítő kezét az állami gondozásban élő gyerekeknek. Ezek sajnos volt, hogy csak próbálkozások maradtak, hiszen a kormány nem partner abban, hogy mindenki úgy segítsen ezeknek a gyerekeknek, ahogy ereje engedi. Nem értik, hogy ezzel nem a politikai ellenféllel ártanak – hanem legkiszolgáltatottabbaknak.

Néhány példa: a TISZA felajánlotta, hogy felújítja a miskolci gyermekotthon Manócska részlegének omladozó fürdőszobáját, miután Magyar Péter ottjártakor kiderült, hogy állapota méltatlan a benne élő gyerekekhez. A kormány azonban nem engedélyezte a felújítást. Ugyanez történt karácsonykor is: a párt több millió forint értékű ajándékot gyűjtött össze, hogy minőségi játékokat vihessenek az otthonokba, de a kezdeményezést elutasították, és a TISZA önkénteseit egyszerűen nem engedték be a gyerekekhez.

A nyáron megrendezett „A gyermek nem egy paragrafus” című gyermekvédelmi konferenciát a TISZA Bódis Kriszta társadalompolitikai szakértő szervezésében hívta életre. Az esemény célja az volt, hogy szakemberek, civilek és érintettek közösen dolgozzanak ki javaslatokat egy átlátható, humánus és működő gyermekvédelmi rendszer kialakítására.

A panelbeszélgetéseken szó esett a rendszer strukturális problémáiról, az intézményes rendszerabúzusról, a gyermekbántalmazás és gyermekkereskedelem elleni fellépés hiányosságairól, valamint a drogprevenció és a pszichológiai támogatás elégtelenségéről. Több egykori állami gondozott fiatal személyes története is elhangzott – rávilágítva arra, hogy a gyermekvédelem ma sokszor inkább tűzoltás, mint megelőzés.

Magyar Péter a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta:

„A gyermekvédelem nem csupán intézményes feladat, hanem közös felelősség. A család, a társadalom, a gazdaság és az állam együttműködése nélkül nincs jövője a gyerekeinknek.”

A konferencián elhangzott, hogy a TISZA kormányra kerülése esetén nyilvánosságra hozná a bicskei pedofilügy teljes dossziéját, beleértve annak politikai összefüggéseit is.

A párt továbbá azonnali 25%-os béremelést ígér a gyermekvédelemben dolgozóknak, 20%-kal növelné az intézmények működési forrásait, és 2030-ig felújítaná az összes gyermekvédelmi intézményt, hogy sehol ne maradjanak el a legszükségesebb munkák.

Bódis Kriszta a konferencián kiemelte:

„A gyermekvédelem nem csak a veszélyeztetett gyerekek ügye. Minden gyermek esetében állami kötelesség biztosítani az optimális fejlődés feltételeit.”

A statisztikák szerint az állami gondozásban élő gyerekek száma 2005-ben még 17 500 volt, ma már meghaladja a 24 000-et. Eközben a nevelőszülők száma csökken, a gyámok túlterheltek, és számos intézmény nem felel meg a törvényi előírásoknak sem.

A TISZA Párt Nemzet Hangja című országos konzultációjában külön kérdés foglalkozik a gyermekvédelemmel:

„Támogatja-e, hogy a TISZA-kormány független vizsgálatot indítson a gyermekbántalmazási ügyek feltárására, valamint párhuzamosan erősítse a gyermekvédelmi rendszert?”

Ez is azt mutatja, hogy a TISZA nem kampánytémaként kezeli a gyerekek védelmét, hanem alapértékként.

A TISZA meggyőződése szerint a gyermekvédelem állami alapszolgáltatás, nem politikai szívesség.
Az ország jövője a gyerekeink sorsa – és a párt szerint nincs erősebb üzenet annál, mint hogy a legkiszolgáltatottabbak védelme minden döntés középpontjába kerüljön.

Magyar Péter egy budapesti kávézóban adott másfél órás interjút a Fókuszcsoport YouTube-csatorna műsorvezetőjének, Nagy Ádámnak. A beszélgetés elején a politikus az október 23-ig tartó országjárásáról mesélt, amely során nap mint nap új településekre látogat el. Mint mondta, a fáradtság ellenére a személyes találkozások és a támogató gesztusok mindig új erőt adnak számára. Példának hozta fel azt az esetet – melyet amúgy már többször is megemlített, ebből látszik, hogy érzelmileg tényleg mélyen megérintette - amikor egy tízéves kislány átadta neki első úszóérmét. Az, hogy egy gyermek ilyen kedvesen jelezte felé a bizalmát és azt, hogy mennyire számít rá, a legnehezebb, legfáradtabb pillanatokon is átsegíti.

Több szívszorító emberi történetet is felidézett, amelyekkel azóta találkozott, hogy politikus lett. Említette az Ózd melletti Hétes-telepi bejárását, vagy a legutóbbi tiszalöki látogatást, ahol mély nyomot hagytak benne a helyi gyerekek.

„Találkozol ott a hatéves, tizenkét éves gyerekekkel, akik gyönyörűen rajzolnak, ragyog a szemük, és beengednek a házukba, ahol nincs víz, nincs gáz, és a nyílászárók is rosszak. Mégis van egy tévé a nappaliban, és elmesélik, hogy ismernek a TV2-ből vagy az M1-ről. Megkérdezem, hogy elhiszitek, amit ott mondanak rólam? - Áh, dehogy!” — mesélte mosolyogva.

A propaganda hatalmas összegeket fordít arra, hogy befolyásolja az embereket, de a változás mégis lehetséges.

Így fogalmazott: „Ahogy Jim Carrey a Truman Show-ban, el lehet jutni a buborék szélére.”

Magyar Péter szerint nem cél mindenkit meggyőzni vagy átállítani a saját oldalára. Mint mondta, a családi és baráti kapcsolatok értékesebbek annál, hogy a politika tönkretegye őket.

„Ha valaki húsz éve Fidesz-szavazó, nem könnyű felismernie, hogy nem ő változott meg, hanem a párt. De a politikai szimpátia nem vallás, mindenki képes változtatni a véleményén.”

Beszéltek a hatalom pszichológiájáról, a hatalommal való kapcsolatáról is. A pártelnök arról beszélt, hogy a hatalom ritkán formálja jó irányba az embereket. „A szükséges rossz.” A hatalommal rendelkezők idővel elkényelmesednek, elszakadnak a valóságtól. Ezért szerinte elengedhetetlenek a fékek és ellensúlyok, amelyek megakadályozzák a hatalom túlkapásait.

A TISZA Párt vezetője három fő vidéki problémát azonosított: a lakhatás nehézségeit, a képzettségüknek megfelelő munkahelyek hiányát és a közszolgáltatások leépülését.

„Sok helyen, még megyeszékhelyeken is este kilenckor megáll az élet: nincsenek szórakozóhelyek, bezárnak az éttermek” — mondta. A fiatalokról szólva hozzátette: egy negyedik probléma is van, mégpedig a szabadság hiánya. „A fiatalok szeretnek szabad világban élni. Ez természetes igény, és sokan azért költöznek Budapestre vagy külföldre, mert itthon ezt a szabadságot nem érzik.”

A miniszterelnök Magyar Péter szerint sokkal másabb ember, mint amit látunk belőle:

„Orbán Viktor tehetséges ember, és amikor nem politikai szerepben van, hanem fél liter bor és cigányzene mellett, sokkal nyitottabb alkat, mint amilyennek mutatja magát.”

Ugyanakkor szerinte sok politikus, köztük Gulyás Gergely is, annyira beleéli magát a szerepébe, hogy egy idő után maga is elhiszi, amit mond.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy továbbra is saját maga írja a közösségi médiás kommentjeit és bejegyzéseit, mert fontos számára az őszinteség és a közvetlen kapcsolat az emberekkel.

„Ha valamit kommentálok, a lapok átveszik, és persze sokan szidnak, de ahogy Gábor Zsazsa mondta: a negatív reklám is reklám.”

Elmondása szerint az ismertsége egy hónap alatt robbant be, főként a lejárató kampányok hatására — „olyan tempóban, ahogy másoknál évtizedek alatt épül fel”.

A sajtó szerepéről úgy vélekedett, hogy a politikusokat bíráló független média is fogadja el a kritikát a másik irányból.

„Ha a sajtó sokat bírál, akkor azt is el kell viselnie, ha őt is kritizálják” — jelentette ki.

Magánélete az utóbbi időben nem nagyon volt, 3-4 órákat alszik, a fiaival nagyon ritkán tud minőségi időt tölteni. A feladat viszont adott, és ő ebbe a feladatba száz százalékosan beleteszi magát.

Ami biztos: Pihenni ráérünk később is. Most rengeteg a dolog.

Ma, október 6-án a nemzeti gyásznapon az aradi vértanúkra emlékezünk – azokra a hősökre, akik életüket adták a magyar szabadságért. Tarr Zoltán, a TISZA európai parlamenti képviselője videós bejegyzésben idézte fel a történelem e fájdalmas, mégis felemelő napját, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságvágy ma is bennünk él, ugyanazzal az erővel, mint 1849-ben.

„Ma azokra a hősökre emlékezünk, akik különböző nemzetek fiai voltak – köztük magyar, szerb, örmény, horvát, osztrák, német emberek – mégis egy közös hazáért, a magyar szabadságért adták életüket. Mert számukra nem a származás, hanem az igaz ügy számított” – fogalmazott Tarr Zoltán a bejegyzésében. 

Tarr Zoltán videójában a budapesti Szabadság térről jelentkezett, amely egykor a vértanúk börtönének adott otthont. Tarr felidézte: itt végezték ki Magyarország első szabadon választott miniszterelnökét, Batthyány Lajost, és ugyanebben az időben Aradon 13 honvédtábornokot – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knezić Károlyt, Lázár Vilmost, Lahner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.

Tarr Zoltán kiemelte: a 19. századi hősök szabadságvágya nemcsak történelmi emlék, hanem a mai magyar társadalom alapvető értéke is. „Mi magyarok egy szabadságszerető és szabadságra vágyó nép vagyunk. Így ismernek bennünket a világban” – mondta, hozzátéve, hogy a TISZA célja, hogy ezt a szabadságvágyat békés, demokratikus eszközökkel vigye sikerre 2026-ban.

A megemlékezése végén Tarr Zoltán arra biztatott mindenkit, hogy október 23-án – a forradalom és szabadságharc évfordulóján – minél többen csatlakozzanak a TISZA rendezvényéhez, hogy együtt adjanak hangot a magyarok szabadság iránti elkötelezettségének, hisz aki ezt a szót egyszer kimondja, annak hangját soha nem lehet elhallgattatni.”

Október 6-án így nemcsak a múlt hőseire, hanem a szabadság örök üzenetére is emlékezünk – arra, hogy a magyar nemzet szabadságvágya generációkon átívelő erő, amely újra és újra képes életet adni a reménynek.

Október elsején Magyar Péter bejelentette a TISZA második országos szavazási akcióját, a Nemzet Hangja 2-t. Azóta országszerte megjelentek a TISZA-szigetek és az önkéntesek pultjai, hogy minél több emberhez eljuttassák a szavazás lehetőségét.

A cél, hogy a lehető legtöbben nyilvánítsanak véleményt az öt kulcskérdésben, amelyek az ország jövőjét érintik. A szavazás kizárólag digitálisan, a TISZA Világ alkalmazáson keresztül zajlik október 23-ig. Az appot már rengetegen letöltötték, és népszerűsége napról napra nő.

Az elmúlt napokban Bogácstól Pásztóig, Hajdúszoboszlótól a Balatonig számos településen zajlottak kitelepülések. A szigetesek nemcsak szórólapot osztottak, hanem beszélgettek az emberekkel, meghallgatták a történeteiket, és segítettek azoknak, akiknek gondot jelentett az okostelefon vagy az applikáció használata.

„Az éttermesek és butikok szívesen átvettek tőlünk több szórólapot, hogy a vendégeiknek is ajánlják” – mesélte egy bogácsi önkéntes. A helyi csapathoz még távolabbi településről is csatlakoztak, sőt, pogácsát és meleg teát is hoztak a résztvevőknek.

Pásztón egy nő mondta el, hogy lánya és veje Norvégiába költözött dolgozni. „Ha csak egy halvány remény van arra, hogy hazajöhetnek, akkor azért meg kell tennem mindent!” – mondta.

Egy másik emlékezetes történet a Heves megyei Hasznosról érkezett: egy idős hölgy hosszú ideig spórolt egy okostelefonra, és mióta megvette „kinyílt előtte a világ”. Nagyon örült, amikor megkapta a TISZA újságát, sőt, csekket is kért, hogy támogatni tudja a közösség munkáját.

A pultoknál a leggyakoribb kérés az, hogy segítsenek az applikáció letöltésében. Egy hajdúszoboszlói önkéntes így mesélt: „Sokan megálltak velünk beszélgetni, és többen kérték, hogy mutassuk meg, hogyan kell szavazni a TISZA Világban. Jó érzés volt látni, hogy idősek és fiatalok egyaránt lelkesednek.”

A Nemzet Hangja 2. akció központi üzenete, hogy a magyar emberek ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyenek a döntéseknek. A tavaszi első akcióban több mint 1 millió 137 ezer ember vett részt – most pedig az a cél, hogy ennél is többen mondják el a véleményüket.

A TISZA meggyőződése, hogy a változás kulcsa az emberek kezében van. Ezért mindenkihez elviszi a szavazás lehetőségét – pultokon, szórólapokon, beszélgetéseken keresztül.

Vegyen részt Ön is a Nemzet Hangja szavazáson! Töltse le a TISZA Világ applikációt, és mondja el véleményét öt fontos kérdésben.

A bejelentésről szóló cikkünket itt olvashatja el.

A TISZA 80 napos országjárásának celldömölki állomásán egy fiatal önkormányzati képviselő szólalt fel a helyi problémákról. Németh Martin, Bük város önkormányzati képviselője szenvedélyes felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Vas megye számos települését a közszolgáltatások leépítése és a források elvonása sújtja.

Elmondta, hogy a Fidesz-kormány megszüntette az orvosi ügyeletek nagy részét, postákat zárt be, és nem tett semmit a répcelaki sajtgyár megmentéséért sem. Kitért arra is, hogy a 20-as számú vasútvonal felújítása a tavalyi ígéretekkel szemben idén nyárra sem készült el, miközben a térségben továbbra is szakemberhiánnyal küzdenek. Hangsúlyozta: a régió lakói mindennap tapasztalják, hogy nem fejlődés, hanem vidékleépítés zajlik. Emiatt aláírásgyűjtés is indult többek között a légimentő-bázis és a szennyvízcsatorna-hálózat hiánya miatt.

A képviselő kérdésében így fogalmazott: „Mit üzen a TISZA és mit üzen Ön a magyar vidéknek, az észak-vasi embereknek, akiknek nem élhető vidéket építenek, hanem földesúri majorságokat?”

Magyar Péter válaszában kiemelte, hogy a TISZA kormányzása alatt nem lehet másodrendű állampolgárnak tekinteni a vidéken élőket. Hangsúlyozta, hogy élhető vidék nélkül nincs magyar jövő. A legfontosabb feladatnak az uniós források hazahozatalát és valódi munkahelyteremtő beruházások indítását nevezte. Szavai szerint a TISZA nem veszélyes akkumulátorgyárakat támogatna, hanem a helyi kis- és középvállalkozásokat, családi gazdaságokat és fiatal gazdákat, hogy ne szűnjenek meg tömegesen a vállalkozások.

A helyi viszonyokra kitérve Magyar Péter elmondta: „Ez az egyetlen régió, ahol nincs légimentő-bázis, és másfél millió ember marad valódi légimentés nélkül. Az ő biztonságuk ugyanannyit ér, mint a fővárosiaké. Ezért ez a TISZA kormány alatt meg fog valósulni.”

Beszédében kitért az önkormányzatok megerősítésére is: „Az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan leépítette az önkormányzatiságot. Mi vissza fogjuk adni a jogköröket és a forrásokat a helyi közösségeknek, mert valódi fejlődést csak így lehet elérni.”

A TISZA magyar vidék jövőjét nem a bezárásokban, hanem a közszolgáltatások, a helyi munkahelyek és az élhető települések megteremtésében látja.

A TISZA Párt egészségügyi konferenciája a magyar közélet egyik legégetőbb kérdését, az egészségügy állapotát helyezte a középpontba. A váci rendezvény üzenete világos: a TISZA az egészségügyi válságot nem tüneti kezeléssel, hanem rendszerszintű átalakítással kívánja orvosolni.

Az esemény a „Rendszer és bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” címet kapta, amely önmagában is jelzi, hogy a párt a strukturális átalakítás mellett a társadalmi bizalom helyreállítását is alapfeltételnek tartja. A délelőtti szakértői előadások többek között a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság témakörét járták körül.

Magyar Péter beszédében következetesen egy visszatérő képet használt. Azt a bizonyos A4-es lapot, melyekkel a betegek a kórházi ajtókra ragasztva találkoznak nap, mint nap. Ezeken üzenik meg, hogy a szakrendelés szünetel, az eszköz elromlott vagy nincs elérhető orvos. Láthatjuk: az Orbán-kormány által kiépített rendszerben semmi sem működik.

A váci Jávorszky Ödön Kórház helyzetének bemutatása – vezető orvos és főápoló nélküli belgyógyászat, 16 betöltetlen orvosi állás, beázó gyermekosztály – további egyértelmű jelzés a totális összeomlásra. És ez a rendszerhiba az egész országra kiterjed.

Az elmúlt 15 évben több százezer ember vesztette életét az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt, miközben a kabinet nem használta fel a gazdasági növekedés és az uniós támogatások nyújtotta lehetőségeket. Persze ebben is a megértésünket kérik - hiszen Orbán Viktor politikája a felelősség elhárításával azonos.

Ezzel szemben a TISZA programja három fő ígéretre épült:

1. Érdemi forrásbővítés – évente 500 milliárd forinttal több jutna az egészségügyre.

2. Humánerőforrás megerősítése – ösztöndíjprogramok, bérrendezés, a külföldön dolgozó orvosok és ápolók hazacsábítása.

3. Szerkezeti és intézményi változtatások – önálló Egészségügyi Minisztérium, 7 régiós szuperkórház, szigorú protokollok és teljesítményösztönző rendszer.

Emellett a párt részletes szakpolitikai bejelentéseket is tett: a várólistákat 2027-re legfeljebb fél évre rövidítenék, országos higiéniai és betegbiztonsági programot indítanak, fejlesztik a kisebb vidéki kórházakat, és külön ösztöndíjprogramokat hirdetnek a hiányszakmákban dolgozó orvosok (Hugonnai Vilma-program) és az ápolók (Andrássy Katinka-program) számára.

Magyar Péter kijelentette: „Nincs több megértés, nincs több türelem. Vége van.”

A hosszú távú cél az, hogy az évtized végére az állami egészségügy a magyar sikerágazatok közé tartozzon. Ennek alapját a nyíltság, a szakmaiság és az emberség hármas pillére képezné. A jövőkép része egy olyan rendszer, ahol a betegek biztonságban érzik magukat, az orvosok és ápolók megbecsült környezetben dolgoznak, és a társadalom újra bízik a közellátásban.

A TISZA egészségügyi konferenciáján felszólaló szakemberek:

Dr. Hegedűs Zsolt:

ortopéd sebész főorvos, csípő- és térdprotézis-specialista, 2005 óta az Egyesült Királyságban is praktizál. Egészségpolitikai és szakmai közéleti szerepvállalása ismert: a „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalom vezető tagja volt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke (2019–2023).

Dr. Porpáczy Krisztina:

Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkező háziorvos, aki a gyermek- és felnőttellátás mellett aktívan részt vesz az alapellátás fejlesztésében, prevenciós programokban és közösségi egészségügyi kezdeményezésekben. Pályafutása során egyéni praxist vezetett, ügyeleti rendszert szervezett, valamint érdekképviseleti és vezetői szerepeket töltött be a Magyar Orvosi Kamarában. Célja, hogy szakmai tudásával és elkötelezettségével hozzájáruljon az alapellátás fenntartható fejlődéséhez és a lakosság egészségének javításához.

Dr. Gilly Gyula

Orvos, egészségügyi szakmenedzser (MSc). Egészségügyi rendszervezési szakember. A Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság orvos- és antidopping-igazgatójaként a rendezvény teljes egészségügyi és közegészségügyi biztosítását tervezte, szervezte és felügyelte. Korábban a központi államigazgatásban és a felsőoktatás irányításában is dolgozott. Egészségpolitikai szakértőként, 2004-2012 között a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal állandó egészségpolitikai szakértője. Kezdeményezője volt a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ létrehozásának, melynek megszervezésében is közreműködött.

Dr. Schiszler István

Orvos, MBA, egészségügyi informatikai és ellátásszervezési szakember, A Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen MBA-t. Nevéhez fűződik az Operatív Törzs járványkezelését támogató vezetői információs rendszer tervezése és bevezetése, vállalati és felsőoktatási vezetői információs rendszerek kialakítása, valamint MI-alapú orvosi döntéstámogató algoritmusok fejlesztésében való szakértői közreműködés. A Róbert Károly Magánkórház vezérigazgatója és a Duna Medical Center ügyvezetője volt.

Dr. Túri Péter:

Baleseti sebész, kézsebész szakorvos, nemzetközi hírű légimentési szakember, entrepreneur. Egyetemi tanulmányainak vége óta foglalkozik a mentésüggyel, légimentési és légi betegszállítási rendszerek fejlesztésével. A ma is működő állami légimentés koncepciójának megalkotója, 2005-2011 között a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. létrehozója és ügyvezető igazgatója volt.

Dr. Nemes Balázs Áron:

Sebész, transzplantációs szakember, igazságügyi orvosszakértő és egészségügyi menedzser. 1993 óta egyetemi oktató, két magyar egyetemen is dolgozott, jelenleg tanszékvezető docens. A Magyar Transzplantációs Társaság vezetőségi tagja

Dr. Kincse Csongor:

Kincse Csongor a Szegedi Tudományegyetemen 2025 júniusában szerzett általános orvosi diplomát. Tanulmányai során az Egyesült Államokban is tapasztalatokkal gazdagodott, és a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciája kutatásával II. díjat nyert. Jelenleg a Bajai Szent Rókus Kórházban dolgozik szülész-nőgyógyász rezidensként. A diplomaosztón elmondott bátor, kritikus beszéde országosan ismert lett.

Dr. Lovász György:

Nemzetközileg elismert ortopéd szakorvos, több mint 40 év tapasztalattal. Csípő- és térdprotézisek, valamint kéz-, csukló-, láb- és boka-sebészet specialistája. Magyarországon klinikai vezető ortopédsebészként dolgozott, az Egyesült Arab Emírségekben ortopéd-traumatológiai tapasztalatokat szerzett. Jelenleg az Egyesült Királyságban dolgozik, ahol már több mint 7000 műtétet végzett, köztük az egyik leginnovatívabb, egynapos sebészeti eljárással. Praxisa jó példa lehet a magyar egészségügynek arra, hogyan lehet egy innovatív eljárást jó és általánosan alkalmazott gyakorlattá, a jelenlegi több éves várólistákat pedig lényegesen rövidebbé tenni.

Dr. Mágori Krisztina:

Igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi közvetítő, igazságügyi orvostan és egészségbiztosítás szakorvos. Jelenleg vállalkozóként végzi igazságügyi orvosszakértői tevékenységét, emellett 2023 óta igazságügyi közvetítőként betegjogi tanácsadást végez, és műhiba ügyekben segíti elő a beteg és az egészségügyi intézmény közti peren kívüli megegyezést.

Hackl Krisztián:

Egészségügyi menedzser, közgazdász, közbeszerzési és egészséggazdaságtani szakértő. Eredményei: 80 kórház beszerzési rendszerének kialakítása, egészségügyi eszközbeszerzések szakértői támogatása, vezetői és koordinációs szerep központosítási projektekben és szakmai közösségekben.

Berkes György:

Gazdasági szakember, több mint 20 év operatív vezetői, értékesítési, kereskedelmi, ügyfélkapcsolati, műszaki üzemeltetési és beruházási területen szerzett tapasztalattal rendelkezik.

Bicskei László:

Több mint tizenöt éve foglalkozik biotechnológiával, gyógyszerfejlesztéssel és mesterséges intelligenciával. Diplomáit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen szerezte Orvos biológus mérnök és Műszaki informatikus mérnök szakokon.

Barth Anita:

Ápolástudományi kutató és egyetemi oktató. 2018 óta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar nyíregyházi campusának adjunktusa. Oktatóként kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi pályát választó fiatalok szakmai fejlődésének támogatására és a képzés fejlesztésére.

Vitrai József:

Népegészségügyi szakember, tudományos munkatárs a Széchenyi István Egyetemen, PhD témavezető a Pécsi Tudományegyetemen, a Multidiszciplináris Egészség és Jóllét folyóirat alapító főszerkesztője.

A TISZA egészségügyi programja radikális forrásbővítést, intézményi reformot és humánerőforrás-megbecsülést ígér.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 második negyedévének végére a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság 76,2 százalékra emelkedett. Ez hároméves csúcsot jelent, forintban kifejezve közel 64 ezer milliárd forintot. Az elmúlt hat hónapban az államadósság több mint 4.000 milliárd forinttal nőtt.

Kármán András, a TISZA Párt adópolitikai szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a GDP-arányos államadósság jelenlegi szintje megegyezik a 2015-ben mért értékkel, vagyis tíz év alatt nem sikerült tartósan csökkenteni az adósságrátát. Ugyanakkor jelentős különbség, hogy míg 2015-ben az állam átlagosan 3,6 százalékos kamatteher mellett finanszírozta magát, addig 2025-ben már ennek dupláját, 7,2 százalékot kell fizetni.

Ez a változás súlyos terhet ró a költségvetésre: az állam jelenleg a GDP közel 5 százalékát fordítja kizárólag az adósságszolgálat kamatköltségeire. Kármán András szerint, ha a kormány képes lenne a befektetői bizalom erősítésével és fegyelmezett gazdaságpolitikával a hozamszintek mérséklésére, évente százmilliárd forintok szabadulhatnának fel, amelyek egészségügyre, oktatásra vagy a nyugdíjrendszer megerősítésére fordíthatók lennének.

A szakértő úgy véli, a jelenlegi helyzet elsősorban annak következménye, hogy az állam minden évben tartósan többet költ a bevételeinél, miközben a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát a piac magasabb kamatfelárral bünteti.

A TISZA álláspontja szerint a helyzet stabilizálásához több lépésre van szükség:

• kiszámítható és fegyelmezett költségvetési politika,

• a költségvetés őszi elfogadásának visszaállítása,

• reális makrogazdasági és inflációs előrejelzések,

• érdemi tartalékok képzése a váratlan események kezelésére,

• átlátható döntéshozatal, amely szerint a költségvetés lényegi módosításáról kizárólag az Országgyűlés dönthessen,

• a gazdasági ciklusokat kiegyensúlyozó fiskális politika.

Kármán András hangsúlyozta: egy szakmai alapú, hiteles kormányzás képes lenne mérsékelni a kamatterheket, és az így felszabaduló forrásokat a társadalom javára fordítani.

Orbán Viktor egészségügyi államtitkára Takács Péter egy szerdai podcast adásában olyan kijelentést tett, amely példátlan felháborodást váltott ki az egészségügyben: 

„A háziorvos az, hogy is mondjam, maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova a klinikumban nem fért be.”

A Magyar Orvosi Kamara közleményt adott ki, melyben elutasítja a sértő állítást: ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak, sérti a háziorvosok méltóságát, és ellentmond az orvosi nyilvántartás adataiból is látható tényeknek. A kamara hangsúlyozta: a háziorvoslás a gyógyítás egyik legnagyobb kihívást jelentő területe, ahol a megelőzéstől a sürgős esetekig széles spektrumú szakmai feladatokat látnak el az orvosok. Kiemelték, hogy a háziorvosok között sokan kiváló diplomával, több szakvizsgával rendelkeznek, miközben munkájukat az állam évtizedes elhanyagolása, bürokratikus terhek és alulfinanszírozottság nehezíti. A MOK bocsánatkérést és érdemi munkát követel az államtitkártól.

Hegedűs Zsolt, a TISZA egészségügyi szakértője is felháborodásának adott hangot: “Ahelyett, hogy támogatta volna a háziorvosokat, általánosságban megbélyegezte és lejáratta őket – ez szakmailag, emberileg, etikailag is elítélendő. Egy ágazatvezető nemhogy nem mondhat, de nem is gondolhat ilyet a kollégáiról. Remélem, az egészségügyért felelős miniszter, Pintér Sándor végre megszólal, világosan állást foglal a háziorvosok méltóságát sértő kijelentéssel szemben, és kiáll az alapellátásban dolgozó kollégák mellett.”

„Orbán Viktor szakvizsga és érdemi gyógyítói tapasztalat nélküli egészségügyi államtitkára ezekkel a szavakkal megalázta a háziorvosainkat. Az orvosi szakma eddig is tudta, hogy Takács alkalmatlan a pozíciójára, de most mindenki számára nyilvánvalóvá vált: emberként, orvosként, kollégaként és politikusként is megbukott. Aki ilyet mond, az szakmailag és etikailag is alkalmatlan egészségügyi vezetőnek. Takács Péternek távoznia kell. Azonnal.” - mondta Magyar Péter.

A háziorvosok a magyar egészségügy gerincét jelentik. Nem megalázásra, hanem megbecsülésre, támogatásra van szükségük. A TISZA célja, hogy olyan egészségügyi rendszert hozzon létre, amely tiszteletet és megbecsülést ad az orvosoknak és minden egészségügyi dolgozónak, miközben a betegek számára biztonságos, emberséges és kiszámítható ellátást biztosít.

A TISZA 80 napos országjárásának hajdúnánási állomásán Dominik, egy miskolci fiatal  nagyon jó kérdéssel állt elő. Elmondta, hogy ő már hisz a TISZA-ban, de az édesanyját nehéz meggyőzni, és arra volt kíváncsi, mit üzenne neki Magyar Péter.

A kérdés különösen hasznos volt, hiszen sok fiatal és családtag éppen ugyanebben a helyzetben van. Magyar Péter ezért nemcsak neki, hanem minden hasonló helyzetben lévőnek adott érveket.

Először azt tanácsolta: mondja el az édesanyjának, hogy a választás jelentős mértékben szól a fiatalok, a gyerekek jövőjéről. A magyar fiatalok fele ma elhagyná az országot – a TISZA célja viszont az, hogy olyan környezet szülessen, ahol érdemes maradni, boldogulni és családot alapítani. A nagyszülők is sokkal boldogabban, teljesebben élhetik meg a hétköznapjainkat, ha az unokák nem külföldön nőnek fel, hanem itthon, a nagyszüleik közelében. Hangsúlyozta: a TISZA alatt valódi rendszerváltás jön majd, erős intézményi fékekkel és ellensúlyokkal. Lesz politikai felelősség, két ciklusos miniszterelnöki korlát, független ügyészség és valódi elszámoltathatóság.

A racionális érvek mellett Magyar Péter a saját példáját is felhozta: három fia van, de az utóbbi évben sokkal kevesebbet látja őket. Korábban minden edzésükön és meccsükön ott volt, ma ezt csak ritkán tudja megtenni. Azért vállalta mindezt, mert hiszi, hogy most van itt az idő rendszert váltani, és a következő nemzedéknek szabadabb, jobb országot teremteni.

Arra is figyelmeztetett, hogy a 2026-os választás történelmi lehetőség: „Ez egy soha vissza nem térő lehetőség. Most megmutathatjuk, hogy képesek vagyunk új irányt adni az országnak, és olyan jövőt építeni, amire büszkék lehetünk.”

A beszélgetés végén így zárta üzenetét:  „Köszönöm szépen a kérdést, jó egészséget kívánok neki is, és neked is.”

Az idősek világnapját október elsején tartjuk, amely jó alkalom arra, hogy hálával gondoljunk azokra, akik munkájukkal, kitartásukkal, szeretetükkel alapokat teremtettek a jövő generációi számára. Ők azok, akik a nehéz időkben is helytálltak, akik családot neveltek, közösségeket építettek, és akiknek bölcsessége ma is eligazít bennünket. A TISZA hiszi, hogy egy társadalom valódi ereje abban mérhető, hogyan bánik időseivel – ezért kiemelten fontos számunkra, hogy a szépkorúaknak méltó, biztonságos és megbecsült élet jusson.

Magyar Péter 80 napos országjárásán szinte minden állomáson érkeztek kérdések az idősektől, akik őszintén beszéltek mindennapi gondjaikról: a megélhetési nehézségekről, a nyugdíjak elértéktelenedéséről, a gyógyszerárak terheiről és az idősotthonok hiányosságairól. Ezek a hangok is hozzájárultak ahhoz, hogy a TISZA kidolgozza átfogó időspolitikáját, amely egyszerre ad gyors segítséget és hosszú távú biztonságot minden nyugdíjasnak.

Magyar Péter és Kármán András  - a TISZA gazdasági szakértője - a múlt héten mutatta be a TISZA nyugdíjprogramját, amely több mint 2,2 millió nyugdíjas életkörülményeinek javítását célozza. A program legfontosabb elemei közé tartozik a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése, az alacsony nyugdíjak célzott kiegészítése, az időskorúak járadékának duplázása, az idősotthonok fejlesztése 20 ezer új férőhellyel, valamint az otthonápolási díjak 50 százalékos növelése.

A TISZA vállalja, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzi, és hosszabb távon igazságosabb, a gazdasági növekedéshez kötött rendszert alakít ki. A program forrásait a luxusvagyonokra kivetett vagyonadó, az uniós támogatások és a kormányzati pazarlás megszüntetése biztosítja majd 

Az idősek világnapján Magyar Péter így üzent: „A TISZA meggyőződése, hogy minden szépkorú honfitársunknak jár a biztonság, a méltóság és a nyugodt időskor. Nem pusztán kötelességünk, hanem felelősségünk és hálánk kifejezése is, hogy az időseknek méltó jövőt biztosítsunk.” 

A TISZA nyugdíjkalkulátorával itt kiszámolhatja, mekkora nyugdíjra számíthat a TISZA kormány idején.

A TISZA nyugdíjprogramjáról részletesen itt olvashat.

A TISZA október elsején elindítja második, országos szavazási akcióját Nemzet Hangja néven. A szavazás kezdését Magyar Péter szerda reggel sajtótájékoztatón jelentette be. A kezdeményezés célja, hogy a magyarok ne elszenvedői, hanem alakítói legyenek a legfontosabb döntéseknek. Ezúttal öt kérdésben mondhatják el véleményüket az emberek, és a szavazás október 23-ig zajlik kizárólag a TISZA Világ applikációban.

„Magyar Péter ma reggel sajtótájékoztatón jelentette be a Nemzet Hangja 2 szavazási akció elindítását. A rendezvényen ismertette azokat a kérdéseket is, amelyekben október 1. és 23. között az állampolgárok véleményt nyilváníthatnak a TISZA Világ applikáción keresztül. A kampány célja, hogy a legfontosabb társadalmi ügyekben ne csak a politikusok, hanem minden magyar ember beleszólhasson az ország jövőjének alakításába.”

TISZA öt új égető kérdésben kéri ki a lakosság véleményét.

1. Egyetért azzal, hogy a TISZA-kormány 9%-ra csökkentse a minimálbért keresők jövedelemadóját, és az átlagbér alatt kereső minden honfitársunknak jelentős adókedvezményt nyújtson?
2010 óta az Orbán-kormány több mint 60 új adót vezetett be vagy emelt meg. A 27%-os áfa és a rekordmagas infláció miatt a magyarok pénze ma feleannyit ér, mint három évvel ezelőtt. Az egységes 15%-os személyi jövedelemadó aránytalan: a kis- és közepes keresetűek sokkal nagyobb terhet viselnek, mint a leggazdagabbak, akik számos adókedvezményt élveznek. Ezért a TISZA igazságosabb adórendszert szeretne, amely könnyíti a mindennapok terheit, nem pedig súlyosbítja azokat.

2. Egyetért azzal, hogy a TISZA-kormány megemelje a legalacsonyabb nyugdíjakat, duplájára növelje az időskori járadékot, és évi 200 ezer forintig támogatást nyújtson az időseknek?
Az Orbán-kormány 15 éve alatt minden negyedik magyar nyugdíjas a létminimum alatt él. 2010-ben az átlagnyugdíj még az átlagbér 75%-át tette ki, 2025 elejére ez az arány már csak 53%. Közel 800 ezer idős ember kap havonta 175 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, miközben a kormány luxusrepülőgépeken és jachtokon utaztatja saját elitjét. A TISZA elfogadhatatlannak tartja, hogy egy tisztességesen ledolgozott élet után százezreknek napról napra kelljen élniük. Ezért valódi, érzékelhető nyugdíjemelést és plusz támogatást adna az időseknek.

3. Egyetért azzal, hogy a TISZA-kormány már az 1 milliárd forint feletti vagyonokra is 1%-os vagyonadót vessen ki?
A TISZA korábban már jelezte: a 5 milliárd feletti vagyonokra vagyonadót vezetne be. Az országjárás során azonban sokan jelezték, hogy ezt lejjebb kell vinni, mert a szakadék a gazdagok és a hétköznapi emberek között egyre nő. Ezért most azt javasolják, hogy már az 1 milliárd feletti vagyonokat is terhelje az 1%-os adó. Így például egy 1,2 milliárdos nettó vagyon után 200 millió forint lenne adóköteles, amely után 2 millió forintot kellene fizetni. Ez igazságos, hiszen a leggazdagabbaknak is hozzá kell járulniuk a közös terhekhez. Orbán Viktor és köre ellenzi a vagyonadót – érthető okból: saját vagyonukat féltik.

4. Támogatja-e, hogy a TISZA-kormány jelentősen kibővítse a családi kedvezmények és juttatások körét?
A Fidesz magát családbarátnak hirdeti, de a valóság más. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, és a jelenlegi támogatási rendszer főként a tehetősebbeket segíti. Az egyszülős vagy egygyermekes családok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne támogatásra, alig kapnak segítséget. A TISZA éppen ezért átfogó, minden élethelyzetre kiterjedő családtámogatási csomagot dolgozott ki. Ennek része lenne a családi pótlék és az anyasági támogatás megduplázása, a babaápolási kezdőcsomag biztosítása minden újszülöttnek, valamint az egygyermekes és egyszülős családok támogatása is.

5. Egyetért azzal, hogy a TISZA-kormány független vizsgálatot indítson az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására, és ezzel párhuzamosan megerősítse a gyermekvédelmi rendszert?
A kegyelmi botrány óta mindenki számára világos: a Fidesz csak látszólag védi a gyermekeket. A gyermekvédelmi intézményekben napvilágra került pedofil ügyek sokkolták az egész társadalmat, mégsem történt érdemi változás. Soha nem kaptunk választ arra, kik voltak a kegyelmi ügy valódi felelősei. A TISZA szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekek biztonságban nőhessenek fel. Ezért független vizsgálatot indítanának, miközben megerősítik a gyermekvédelmi rendszert, hogy hasonló bűnök soha többé ne ismétlődhessenek meg.

Hogyan lehet szavazni?

A szavazásban részt venni kizárólag a TISZA Világ applikáción keresztül lehet. Ez azt jelenti, hogy most nincs papíralapú kitöltés, minden voksot digitálisan lehet leadni. Éppen ezért a TISZA arra kéri a támogatókat, hogy töltsék le az alkalmazást, és segítsenek azoknak az ismerőseiknek is – különösen az időseknek –, akik kevésbé jártasak az okostelefonok és applikációk használatában.
A TISZA Szigetek és az önkéntesek standokkal is kint lesznek a településeken, hogy segítsenek az applikáció használatában, és minél több emberhez eljuttassák a szavazás lehetőségét, ezzel is biztosítva, hogy mindenki beleszólhasson az ország jövőjébe.
A Nemzet Hangja szavazás lényege, hogy senki ne maradjon ki a döntésekből, mert a feltett kérdések az ország jövőjét, és így mindannyiunk életét közvetlenül befolyásolják – ezért most felelősségünk is, hogy éljünk a szavazás lehetőségével.

Sikeres Nemzet Hangja akció tavasszal 

A TISZA idén áprilisban már bebizonyította, hogy lehet tisztességes, közpénzpazarlás nélküli, valódi konzultációt szervezni: az első Nemzet Hangja akcióban több mint 1 millió 137 ezer ember vett részt. A kezdeményezés alig 60 millió forintból valósult meg, szemben a kormány 7 milliárd forintos „nemzeti konzultációjával”. Akkor az emberek olyan kérdésekben nyilváníthattak véleményt, mint az egészségügy finanszírozása, az adócsökkentés vagy a nyugdíjasokat érintő juttatások – és a válaszok világosak voltak: a magyarok döntő többsége változást akar.

A jövő közös döntésekkel épül

A TISZA meggyőződése, hogy a változás kulcsa az emberek kezében van. Nem a hatalom, hanem a polgárok mondhatják meg, merre haladjon Magyarország. A Nemzet Hangja szavazás most ismét lehetőséget ad arra, hogy mindannyian beleszóljunk a közös jövőnkbe.

„Vegyen részt a Nemzet Hangja szavazáson: töltse le a TISZA Világ applikációt, és mondja el véleményét öt fontos kérdésben!”

A TISZA Világ applikáció és Nemzet Hangja szavazás itt érhető el.

Tarr Zoltán, a TISZA európai parlamenti delegációjának vezetője hétfőn egy jelentős és megtisztelő esemény részese volt, amikor az Európai Néppárt Vallásközi és Kultúraközi Párbeszéd Munkacsoportját XIV. Leo pápa a Vatikánban fogadta.

A Szentatya hangsúlyozta, hogy Európa csak akkor maradhat önmaga, ha képes megőrizni kulturális és vallási gyökereit, miközben nyitott marad más kultúrák és vallások felé. Külön kiemelte az „egészséges szekularizmus” fontosságát, amely nem csupán a vallás és a politika szétválasztását jelenti, hanem olyan értékalapú gondolkodást, amely tiszteletben tartja a vallás szerepét, miközben biztosítja a közélet autonómiáját.

Tarr Zoltán szerint a pápa üzenete nemcsak politikai iránymutatás, hanem lelki küldetés is. „Emlékeztet arra, hogy a politika feladata nem csak a mindennapi döntések meghozatala, hanem az emberi értékek és a közösségi jó szolgálata. Ez az üzenet erőt ad ahhoz, hogy a párbeszéd és a tisztelet jegyében dolgozzunk Európában, miközben hűek maradunk gyökereinkhez és hitünkhöz” – fogalmazott Tarr Zoltán.

A képviselő hozzátette, hogy hisz egy olyan Európában, amely egyszerre modern és hűséges gyökereihez, képes a békére, a kölcsönös tiszteletre és a lelki megújulásra. Hálás azért, hogy hazánkat és közösségünket képviselhette ezen a különleges találkozón, és elkötelezett amellett, hogy a pápa üzenetét, a remény, a párbeszéd és az értékek Európáját továbbadja.

Ma reggel elindult a TISZA új podcast sorozata, a TISZTA Hang, amelyben Magyar Péter első vendége Tanács Zoltán, a TISZA szakértői kormányzati felkészülését irányító munkacsoport vezetője volt. Tanács Zoltán - a TISZA csapatának új tagja - a következő időszakban több mint ezer szakértő és hatvanöt munkacsoport közös munkáját irányítja majd.

Tanács Zoltán bemutatkozásában elmondta, hogy több mint huszonöt éve dolgozik vezetési és informatikai tanácsadásban, itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Pályafutása során minisztériumokkal, önkormányzatokkal és nagyvállalatokkal dolgozott együtt, és komoly tapasztalatot szerzett a közigazgatás és a versenyszféra fejlesztésében. Mint fogalmazott: most érkezett el az a pont, amikor a megszerzett tudást és tapasztalatot hazája szolgálatába szeretné állítani.

Az adásban szó esett arról is, hogy a TISZA kormányzati felkészülése már hónapok óta zajlik. A beszélgetésben Tanács Zoltán rövid prezentációban mutatta be a TISZA kormányzati felkészülésének eddigi eredményeit és menetrendjét. Elmondta, hogy több mint ezer szakértő és hatvanöt munkacsoport dolgozik azon, hogy a program valódi válaszokat adjon a társadalom problémáira. Kiemelte: a munka nem csupán szakpolitikai javaslatok összegyűjtését jelenti, hanem egy hosszú távú, átfogó jövőkép kialakítását Magyarország számára. A prezentációban hangsúlyozta a párbeszéd és az együttműködés fontosságát, hiszen a TISZA célja, hogy a program ne a politikai elit, hanem a magyar emberek közös terve legyen a következő évtizedekre. Több ezer oldalnyi háttéranyag, folyamatos egyeztetések és szakértői munka eredményeként hamarosan elkészül az a hosszú távú kormányzati program, amely a következő 10–15 év Magyarországáról szól. „Felelős párt nem gondolkodhat pusztán négyéves ciklusokban, víziót kell adni a jövőről” – hangsúlyozta Tanács Zoltán.

Magyar Péter kiemelte: a TISZTA Hang podcast célja, hogy bemutassa a szakmai munkát és a csapat tagjait, akik a magyar társadalom többségével közösen egy működő és emberséges országot akarnak építeni. A következő adásokban a különböző szakterületek vezetői és szakértői is megszólalnak majd.

Az első rész teljes egészében elérhető a TISZA új podcast csatornáján.

Ruszin-Szendi Romulusz, a TISZA biztonságpolitikai szakértője rendszeresen kap leveleket katonáktól és rendvédelmi dolgozóktól, akik támogatásukról biztosítják őt és a TISZÁ-t. Ezek az üzenetek legtöbbször név nélkül érkeznek, hiszen sokan féltik állásukat, mégis fontos visszajelzései annak, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervek tagjai közül is sokan változást szeretnének.

A szakértő legutóbb egy levelet osztott meg közösségi oldalán. Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott: „Egy levél a rengeteg közül. Ezeknek köszönhetően is, megyünk tovább, bízhattok bennem, bennünk. A rengeteg szeretet és támogatás, amit tőletek kapok, még nagyobb lendületet és elszántságot ad.”

A levél szerzője több mint huszonhat éve szolgál a honvédségben, a hivatása az élete része, mégis kockázatot vállalt, hogy nyíltan támogassa a TISZÁT. Levelében arról ír, hogy tarthatatlannak tartja a kormány politikáját, a honvédelmi miniszter döntéseit és azt a lejárató kampányt, amely Ruszin-Szendi ellen zajlik. Úgy fogalmazott, hogy a mostani vezetés soha nem látott károkat okozott az ország biztonságának, a szövetségi kapcsolatoknak és a honvédség jövőjének.

A katona beszámolt arról is, hogy a félelem légköre miatt a katonák nem mernek nyilvánosan kiállni, a közösségi médiában kedvelni vagy megosztani egy-egy bejegyzést, hiszen mindenki félti az állását. Mégis sokan titokban követik Ruszin-Szendi írásait, és erőt merítenek abból, hogy valaki nyíltan fel meri vállalni a véleményét.

A levél végén a katona biztosította Ruszin-Szendit arról, hogy a TISZÁ-val van, és jövő tavasszal sokadmagával a változásra fog szavazni. „Mi Önnel és a TISZÁ-val vagyunk, és jövő tavasszal számíthat sokunkra. Egy szó mint száz: mi tudjuk, hogy igaza van. Várjuk vissza, hogy rendet tegyen ebben a kuplerájban” – fogalmazott a sorok írója.

Ez az üzenet csak egy a sok közül, amelyeket a TISZA biztonságpolitikai szakértője kap nap, mint nap. A támogatás soraiból egyértelműen kirajzolódik, hogy a fegyveres és rendvédelmi testületek tagjai közül is sokan bíznak abban, hogy a változás elkerülhetetlen, és a TISZA képes lesz helyreállítani az ország biztonságát és a honvédelem megbecsülését.

Magyar Péter szeptember elején Kötcsén bemutatta a TISZA új alelnökét, Forsthoffer Ágnest, akinek neve pillanatok alatt országosan ismertté vált. Ágnes most a 24.hu-nak adott interjút.

A balatonfüredi szállodatulajdonos, aki több mint másfél évtizede építi családi vállalkozását, rövid időn belül a kormánysajtó célkeresztjébe került. Az őt ért támadások azonban nem tántorították el: mint mondja, vállaltan tenni szeretne a rendszerváltásért, és nincs oka félni, mert életútja és munkája tiszta.

Balatonfüredtől a politikáig

Forsthoffer Ágnes gyerekkora óta kötődik a Balatonhoz. A füredi általános iskola és a veszprémi gimnázium után Budapesten szerzett közgazdasági diplomát, majd rövid kitérőt követően a családi szállodavállalkozásban folytatta pályáját. A 2006-ban megvásárolt szálloda fejlesztését hosszú éveken át irányította: a korábban csak szezonálisan működő házat egész éves, rendezvényeknek is helyet adó intézménnyé alakították. „Mindig arra törekedtünk, hogy ne csak a nyarat töltsük meg, hanem tartós munkahelyeket hozzunk létre” – emeli ki.

A turizmusban végzett munkáját széles szakmai körben ismerték, hiszen aktív tagja volt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének is. Amikor azonban alelnökké választották a TISZÁban, összeférhetetlenség miatt lemondott iparági tisztségéről. „A szövetség politikamentes működését tiszteletben kellett tartanom” – mondja, hozzátéve, hogy kollégáitól sok bátorító üzenetet kapott.

„A támadások annak szólnak, aki ki mer állni”

Az alelnökké választásával járó figyelmet tudatosan vállalta, noha tisztában volt a kockázatokkal. „Számítottam rá, hogy támadások érnek majd. De semmi rejtegetni valóm nincs, így nem tartottam attól, hogy ebből nehézségünk származhat” – mondja.

A kormányközeli média számos valótlanságot közölt róla, ám szerinte a személye elleni lejárató kampány túlmutat rajta. „Ezek a támadások nemcsak nekem szólnak, hanem mindazoknak, akik gondolkodnak rajta, hogy kiállnak a nyilvánosság elé. Ez a rendszer tragédiája: aki ki meri nyitni a száját, annak számolnia kell azzal, hogy az egzisztenciáját próbálják ellehetetleníteni.”

Mindez nem tántorította el, sőt, megerősítette: „Ha valaki csak a propagandát látja, és emiatt ellenséges velem, azért sem haragszom. Tudom, hogy megtévesztették.”

A morális válságtól a közösségépítésig

Politikai pályája nem régi keletű: a 2024-es önkormányzati választáson függetlenként indult, helyi szinten szeretett volna változást hozni. Bár nem nyert, úgy érzi, a kiállás önmagában is példát mutatott.

A valódi fordulópontot Magyar Péter Partizán-interjúja hozta. „Olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyeket sokan magunkénak éreztünk. Akkor láttam, hogy ebből a közösségből szeretnék része lenni” – meséli.

Füreden tavaly szeptemberben alapított TISZA Szigetet, majd aktív önkéntesként, választókerületi koordinátorként bizonyította szervezőkészségét a „Nemzet Hangja” kampányban. Több ezer jelentkező közül választották ki a párt szakmai vezetői közé, és rövidesen a TISZA Párt harmadik alelnökévé nevezték ki.

Hiteles szakmai szemlélet

Forsthoffer Ágnes szakmai hátterét a turizmusban eltöltött közel két évtized adja. Nyíltan beszél a Kisfaludy-pályázatok igazságtalanságáról, az átláthatatlan támogatási rendszerekről és a belföldi turizmust sújtó problémákról. „Százszor inkább egy igazságos és kedvező hitelprogramot támogatok, mint olyan támogatásokat, amelyekről nem tudjuk, mi alapján osztják ki. A transzparencia itt is kulcskérdés” – fogalmaz.

Szerinte a turizmusban dolgozók munkáját sokszor torz statisztikák nehezítik, miközben a valós problémák – például a munkaerőhiány és az infláció – megoldásra várnak. Úgy véli, ha politikai változás következik, sok, külföldre távozott magyar szakember térhetne haza, hiszen „tisztességesebb környezetben ismét érdemes lenne itthon dolgozni”.

A Tisza Párt közösségéről

Alelnökként is hangsúlyozza, hogy a TISZA nem egyszemélyes párt. „Komoly szakpolitikai munkacsoportok dolgoznak, a döntések közösen születnek” – mondja. Bár szerinte a TISZA népszerűsége gyorsabban nőtt, mint ahogyan a párt szervezeti struktúrája beérhette volna, biztos abban, hogy a választásokig minden feltétel adott lesz a sikeres szerepléshez.

Magyar Péterről úgy véli: karizmatikus vezető, aki képes az üzeneteket eljuttatni a választókhoz, még akkor is, ha ehhez formabontó eszközöket használ. „Lehet, hogy a stílusa nem mindenkinek tetszik, de az irány világos. A TISZA közössége nem a gyűlöletre, hanem az emberségre épít.”

„Érdemes Magyarországon élni és dolgozni”

Forsthoffer Ágnes története egyszerre szól a helyi közösség iránti felelősségről, a szakmai tisztességről és a politikai elköteleződésről. Bár gyors karriert futott be a TISZÁban, ő ezt nem villámrajtként, hanem kemény munkával elért közösségi építkezésként látja.

„Nem a személyes ambíció vezérelt, hanem az, hogy változást szeretnék. Hiszek abban, hogy érdemes Magyarországon élni és dolgozni – és mindent meg kell tennünk, hogy ez a hit újra közös élménnyé váljon.”

Fotó:24.hu

A TISZA Szigetek első országos focitornáját szeptember 28-án Törökbálinton rendezték meg, ahol az ország minden szegletéből érkező közösségek mérhették össze erejüket a futballpályán. A baráti hangulatú, mégis izgalmas és komoly küzdelmeket hozó eseményen 20 csapat – az ország 19 megyéjének és Budapestnek a szigeteit képviselve – lépett pályára.

A torna célja a sport mellett az volt, hogy a TISZA közösségeinek tagjai személyesen is találkozhassanak, megismerjék egymást, és a közös sportélményen keresztül még szorosabbra fűzzék az együttműködést. A csapatokat mindenhol több sziget tagjai közösen alkották, így nemcsak megyén belüli, hanem országos szintű kapcsolatok is tovább épültek a nap folyamán.

A mérkőzéseket csoportkörök, majd egyenes kieséses szakasz követte, és már a kezdetektől látszott: a TISZA közössége nemcsak beszél az összefogásról, hanem a pályán is képes példát mutatni belőle. Volt taktika, sportszerűség, és persze rengeteg gól.

A nap végére Borsod-Abaúj-Zemplén megye csapata bizonyult a legjobbnak, ők emelhették magasba a győztesnek járó trófeát. A második és harmadik helyezettek is éremmel térhettek haza, minden játékos pedig emléklapot kapott a részvételért.

A nap egyik legvidámabb pillanata a gálamérkőzés volt, ahol a TISZA belső irodájának csapata mérkőzött meg a szigetek központi koordinátorainak válogatottjával. A találkozón Magyar Péter is pályára lépett – nem titkoltan közel áll hozzá ez a sport, hiszen két fia is a utánpótláscsapatban futballozik. A jó hangulatú, de ugyanakkor szép megoldásokkal tarkított meccset végül a belső iroda csapata nyerte meg.

A díjátadón Magyar Péter beszédében a sport és a közélet közös tanulságaira hívta fel a figyelmet. „A csapatsport megtanít arra, hogy mindenki számít, és senki sem juthat előre egyedül. Vannak jobb és rosszabb pillanatok, hibák és kihagyott ziccerek, de az a lényeg, hogy kitartsunk egymás mellett, és mindig felsegítsük a társunkat. Ugyanez a hozzáállás kell nekünk a következő hónapokban is.”

A rendezvényen több mint 200 játékos vett részt, a meccsek mellett pedig közös gulyásparti, lecsó és közös fotózás is erősítette a közösségi élményt. A szervezők pedig már most jelezték: a hagyomány folytatódik, a következő tornát jövő tavasszal tervezik.

A TISZA közössége ezen a napon nemcsak fociban, hanem összefogásban is győzött. A pályán szerzett élmények és kapcsolatok biztos alapot adnak ahhoz, hogy a szigetek a következő hónapokban is egy csapatként dolgozzanak közös céljaikért.

Tokajban, a Tisza partján találkozott hét ibrányi, nyugdíjas hölggyel Magyar Péter. A beszélgetés során szóba kerültek a mindennapi megélhetési gondok, a nyugdíjrendszer igazságtalanságai, valamint az is, hogyan változott meg sokak politikai látásmódja az elmúlt években.

A találkozón Marika néni, háromgyermekes, tizenhárom unokás nagymama is elmondta, hogy 80 ezer forintos nyugdíjából alig tud megélni:

„Ha a rezsit és a gyógyszereket kifizetem, semmi nem marad. Szégyen kimondani, de csak úgy tudok fűteni, hogy ismerős segít előre megvenni a tűzifát, amit majd hónapokkal később, a 13. havi nyugdíjamból törlesztek” – fogalmazott.

Magyar Péter hangsúlyozta: legalább egymillió nyugdíjas van hasonló helyzetben, akik életük nagy részét munkával töltötték, mégsem számították be minden évüket a nyugdíjba. A TISZA párt programjából kiemelte: az alacsony nyugdíjakat első körben 120 ezer forintra emelnék, és minden nyugdíjas számára új támogatási rendszert vezetnének be a SZÉP-kártyán keresztül, amelyből gyógyszerre, élelmiszerre és egészségmegőrzésre lehetne költeni. Emellett a gyógyszereket áfamentessé, az alapvető élelmiszereket és a tűzifát pedig a 27%-ról 5%-os áfakulcs alá sorolnák.

A beszélgetés során többen elmondták, hogy korábban a Fideszre szavaztak, sőt volt, aki önkormányzati képviselőként dolgozott a párt színeiben.

„Amíg nem volt okostelefonom, csak a tévéből tájékozódtam, és elhittem a kormánypropagandát. Az internet viszont megnyitotta a világot előttem, és rájöttem, hogy átvertek.”

Büszkén mesélték, hogy az okostelefont nemcsak tájékozódásra használják, hanem például a TISZA Világ applikációt is letöltötték és megtanulták alkalmazni.

Mások hozzátették: sokan a mai napig félnek nyíltan véleményt mondani vagy egy TISZA-rendezvényen megjelenni, mert retorzióktól tartanak munkahelyükön. „Ez is mutatja, milyen állapotban van az ország” – jegyezte meg egy résztvevő.

Összehasonlították, hogy míg 1986-87-ben már az MSZMP-vel szemben nyíltan merték vállalni ellenvéleményüket az emberek, addig manapság egyre inkább bezárkóznak és félnek a valós megtorlástól. Egy-egy ellenzéki politikus oldalára küldött like akár a munkahelybe is kerülhet – amire nem egyszer volt már példa Ibrányban is.

A találkozó végén Magyar Péter arra buzdította a jelenlévőket, hogy ne hagyják magukat elhallgattatni, és vegyenek részt a közösségi eseményeken. Felhívta a figyelmet az október 23-i nagygyűlésre is, amely 14 órakor indul a Deák Ferenc térről a Hősök tere felé.

„A nyugdíjasokat nem lehet magukra hagyni, mert ők tartották fenn évtizedeken át ezt az országot. Most rajtunk a sor, hogy kiálljunk értük” – zárta szavait Magyar Péter.

Az Orbán-rendszer minden eszközzel támadja a változást akaró embereket. Magyar Péter Facebook bejegyzésében arról ír, hogyan védi meg a TISZA közössége jelöltjeit, és hogyan készül a rendszerváltásra.

„A TISZA elnöksége már korábban egyértelművé tette, hogy egyszerre fogjuk bejelenteni az összes egyéni választókerületben azt a 3-3 jelöltet, akiket a TISZA közössége és az adott választókerület lakosságának bizalmába ajánlunk. Ezen a döntésünkön nem változtatunk, ahogy az eddig példa nélküli demokratikus kiválasztási folyamaton sem: nyílt pályázat, közös döntés.

Majd tízezren jelentkeztek a jövő vezetői pályázatra, már majd ezer jelöltet hallgattunk meg személyesen és HR szakemberekkel a legjobbak közül és az első kiválasztási lépcső a végéhez közeledik. Az utóbbi napokban és hetekben azonban világossá vált, hogy még komolyabban kell vennünk a vesztét érző, aljas orbáni hatalom fenyegetéseit és a várható embertelen és határokat nem ismerő lejáratásait.

Láthattuk, hogy mit tettek a már bejelentett szakértőinkkel. Láttuk, milyen aljas módon akarták tönkretenni alig 24 óra alatt Forsthoffer Ágnest és családját. Láttuk, mi történt azzal a mentős vezetővel, aki szalonnasütés közben felvett egy, a hatalomnak nem tetsző pólót. Láttuk, mi történt a niklai óvoda vezetőjével, miután átvette tőlünk a szegény sorsú gyerekeknek szánt ajándékokat. És sajnos azt is láttuk, hogy mit tett a hatalom hódmezővásárhelyi propagandája a város rendőrkapitányával.

Az elmúlt hetekben azt is megtapasztaltuk, hogy milyen aljas hazugságkampányra lesz képes adófizetői milliárdokon az orbáni maffia. Képesek a csillagokat is lehazudni az égről, ha úgy érzik, hogy ezzel megnehezíthetik a TISZA további áradását. Képesek az adócsökkentésre azt hazudni, hogy adóemelés, vagy épp a nyugdíjemelésre azt, hogy az csökkentés.

Ezekre az aljasságokra a TISZA közösségének, beleértve a majd 50 ezer önkéntest is, természetesen reagálnia kell. Mindig a körülményeket figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva kell meghoznunk a döntéseinket, hogy 197 nap múlva megkezdhessük az emberséges és működő ország felépítését.

A fentieket figyelembe véve, az elnökség és a TISZA operatív vezetése úgy döntött, hogy a következő hetekben minden emberi erőforrásunkat a Nemzet Hangja szavazásra és az utcai jelenlétre, valamint a TISZA Szigetek és a több tízezres önkéntes hálózatunk bővítésére és a TISZA Világ applikáció minél szélesebb rétegekhez való eljuttatására fordítjuk. Egyben a leendő jelöltjeink személyes védelme és a családjaik biztonsága érdekében, a jelöltállítás módját és véghatáridejét megtartva, a kiválasztási folyamat nyilvánosság előtt zajló részét jelentősen lerövidítjük és csak november elején indítjuk el.

A jövő vezetői pályázatra jelentkezők addig is dolgozni fognak. Ajtóról ajtóra járva bizonyíthatják rátermettségüket, mert ezt a választást nem a legprofibban nyilatkozó és hazudozó politikusgépekkel, hanem az emberek között járó, problémáikat ismerő és értő jelöltekkel fogjuk megnyerni.

Orbán Viktoréknak még nincsenek bejelentett képviselőjelöltjeik, pedig ott egyszemélyi döntés lesz mindenről és mindenkiről. Jelenleg is zajlik a maffián belüli harc, hiszen 2026-ban rengetegen veszítik el a jól fizető, zsíros állásukat. Erről, valamint a TISZA adócsökkentési és nyugdíjemelési programjáról akarta volna elterelni a korrupt hatalom a közfigyelmet a TISZA jelöltjeinek hazug lejáratásával. Nem teszünk nekik szívességet és a lehető legtovább védjük a mai Magyarország legbátrabb embereit, akik kiállnak a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének maffiózói ellen.

Október 1-jén elindítjuk a Nemzet Hangja szavazást, a következő hetekben folytatódik a 80 nap alatt Magyarország körüli országjárás, október 23-án 14.00 órától pedig megrendezzük az eddigi várhatóan legnagyobb rendezvényünket, a Nemzeti Menetet a Deák Ferenc tértől a Hősök teréig.”

A TISZA 80 napos országjárásának egyik különleges állomása a tiszalöki Újtelep volt, ahol Magyar Péter és Bódis Kriszta személyesen találkozott a helyi roma közösséggel. A szegregátumban élők nyíltan meséltek arról, hogyan alakult az életük az elmúlt évtizedekben, milyen nehézségekkel küzdenek nap mint nap, és milyen változások tették egyre nehezebbé a mindennapjaikat.

Régen itt aranybánya volt – mesélik. Az idősebbek visszaemlékezései szerint korábban a környékbeli üzemekben, gyárakban és a TSZ-ben sokaknak jutott munka, amiből stabilan meg tudtak élni, emellett a a családok állatokat is tartottak a ház körül. Mára a legtöbb ilyen lehetőség megszűnt, sokan csak közmunkából vagy alkalmi idénymunkából tudnak bevételhez jutni, mások kénytelenek távolabbi városokban vagy külföldön munkát vállalni. A biztos megélhetés hiánya az egész közösséget bizonytalanságban tartja.

Az egész településen nincs vezetékes gáz, és a 80 házból alig háromban van vezetékes víz. A legtöbb család kútról hordja a vizet, sokszor több száz métert gyalogolva. Az orvosi ellátás is romlott: megszűnt a helyi ügyelet, a sürgősségi esetekhez Tiszavasváriból vagy Debrecenből kell orvost hívni.

A gyerekek örömmel fogadták a vendégeket,  kíváncsian kérdezgettek, rajzokat mutattak és arról is meséltek, hogy a tévében mit hallanak Magyar Péterről. Egy kislány például széket tolt oda, amikor Magyar Péter leguggolt, hogy beszélgethessen egy idős férfival. A TISZA stábja pedig hagyta, hogy a gyerekek is részesei legyenek az eseménynek: volt, aki a kamerát tarthatta, más a mikrofont fogta – igazi riporterré válva pár percre.

A helyiek őszintén meséltek arról is, hogy félnek a téltől a drága tűzifa miatt, hogy nagyon hiányzik a közvilágítás, és hogy a közlekedés akadályozza a munkavállalást. A nyugdíjasok arról számoltak be, hogy a megélhetés szinte lehetetlen a mai juttatásokból. 

Bár a problémák súlyosak, a beszélgetés mégis derűsen telt. A közösség tagjai barátságosan fogadták a vendégeket, és az elhangzottakból világosan kirajzolódott: az itt élők összetartóak, kitartóak, és a legnehezebb körülmények között is próbálják megőrizni méltóságukat.

A tiszalöki Újtelep története egyszerre szól a múlt elveszett biztonságáról, a jelen nehézségeiről és a jövő iránti reményről. Magyar Péter és Bódis Kriszta látogatása pedig arról, hogy ezek a hangok is teret és figyelmet kapnak a TISZA világában és programjában.

Magyar Péter országjárásának nyíradonyi állomásán nem mindennapi pillanatoknak lehettek tanúi a résztvevők. A rendezvényen ugyanis egy matematika–fizika szakos tanár rögtönzött matekóra keretében próbálta érzékeltetni a közönséggel, mekkora vagyonnal rendelkezik Mészáros Lőrinc.

A pedagógus húszezres bankjegyekkel szemléltette a vagyon nagyságát. Viszonyításképpen: ha valaki milliomos, akkor a lakását végig tudja rakni húszezresekkel. Ha milliárdos, akkor ez a húszezres sor már két falunyi távolságra is elérhet.

És akkor ott van Mészáros Lőrinc. Ő már nem milliárdos, hanem billiárdos.

Az ő vagyonát úgy kell elképzelni, hogy a húszezreseivel ötször körbe lehetne rakni Magyarország kerületét. Sőt, az autópályákat, főutakat is végig lehetne rakni vele. "Budapestről Moszkváig, Izraelig, sőt New Yorkig is kijutna belőle" – magyarázta a tanár.

A rögtönzött szemléltetés nagy derültséget keltett a közönség körében, ugyanakkor erőteljes üzenetet is hordozott: a pedagógus szerint az ország közös vagyonáról van szó, amely ilyen aránytalanságok mellett egyre kevésbé szolgálja a magyar emberek érdekeit.

Az esemény rávilágított arra, hogy a mindennapi emberek kreatív módon próbálják kifejezni felháborodásukat a vagyonkoncentráció és az igazságtalanságok miatt.

Orbán Viktor ma odáig süllyedt, hogy már nemcsak a TISZA politikusait támadja válogatott hazugságokkal, hanem a TISZA közösségét is.

Helyesebben mindenkit, aki kitöltötte tavasszal a Nemzet Hangja elnevezésű, online népszavazási kezdeményezésünket. Pontosan 1 millió 137 ezer 266 magyar embert hazudtolt ma meg.

A szokásos péntek reggeli, Kossuth rádiós szenánszon, az előre megírt kérdésekre előre megírt válaszokkal felkészült miniszterelnök először a következőt találta mondani:

„Vigyázni kell, a politikában sok a hazugság. Tehát mindenkit óvatosságra intenék.”

Majd következő mondataiban egy hatalmas hazugsággal be is bizonyította mindezt.

„A TISZA szavazóinak, most nem a pártvezetőről beszélünk, a TISZA szavazóinak többsége adóemelést akar, progresszív adót akar. Tehát mostanában egykulcsos adó helyett progresszívet akar. Erről meg is szavaztatták őket. Tehát nincs miről beszélni, ezek ténykérdések. Mindenki láthatta az egész országban azokat a felvételeket, ahol szavaztak, 80-90%-ban azt mondták a progresszív a jó, hát ezt így gondolják, így tanították nekik, lehet, hogy ez a meggyőződésük, én ezt nem tudom megmondani.”

A miniszterelnök nem csupán csúsztatott ezzel a kijelentéssel. Nem valamelyik kérdést értelmezte szándékosan félre. Ugyanis sem progresszív, sem a többkulcsos adózásról nem tettünk fel kérdést.

A miniszterelnök tehát hazudott, tudatosan hergelve ezzel a választóit. Pedig 15 év kétharmados kormányzás után a kormányzóképesség felmutatását várná el inkább a magyar nép.

Emlékeztetőül álljon itt a 12+1 kérdés és az azokra adott válaszok aránya:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható? – 92,37% Igen 

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0%-ra csökkenjen? – 92,52% igen 

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magán egészségügyi beruházások támogatására és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére? – 98,29% igen 

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk? – 99,33% igen 

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5% legyen? – 98,38% igen 

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) egységesen 9%-ra csökkenjen? – 81,90 igen 

7. Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a KATA adózási forma? – 90,77% igen 

8. Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra? – 96,08% igen 

9. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon? – 98,68% igen 

10. Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját? – 96,52% igen 

11. Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatás, egészségügy és szociális területen? – 98,85% igen 

12. Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen? – 92,93% igen 

13. Támogatja ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? – 58,18% igen 

A TISZA elnöke Facebook oldalán hozta nyilvánosságra azt a leleplező videót, amelyen közmunkások Fideszes szórólapokat osztanak Baranya megyében.

Magyar Péter szerint ez nyílt választási csalás, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a Fidesz a közpénzből finanszírozott közmunkaprogramot politikai kampánycélokra használja fel.

Így fogalmazott:

„Odáig süllyedt ez az aljas hatalom, hogy országszerte közmunkásokkal szóratja ki a közpénzen gyártott hazug, Fideszes propagandaanyagot. (…) A közmunkások feladata az lenne, hogy a településeket rendezettebbé és tisztábbá tegyék. Ehhez képest Orbánék arra kényszerítik őket, hogy szemetet szórjanak.”

Hozzátette: Orbán Viktor és a kormány „naponta követ el nyílt választási csalást”.

A videófelvétel a Baranya megyei Szőkéden készült. A videón hallható párbeszédből kiderül, hogy a közmunkások elismerték: nem saját döntésükből terjesztették a szórólapokat, hanem „nekik ezt mondták, most nem mondhatnak mást”.

A felvételt készítő, egyébként TISZÁs önkéntes így kommentálja a történteket:

„Ez teljes mértékben törvényellenes. Baranya megyében a Fideszes polgármester szórat közmunkásokkal a TISZA adóról. Köszönjük szépen, Orbán Viktor, idáig süllyedtünk!”

A videó újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz minden eszközzel kapaszkodik a hatalomba és nem riad vissza attól sem, ha ezzel a közpénzek pártpolitikai célokra történő legális felhasználását kérdőjelezi meg.

A TISZA minden eszközzel fel fog lépni a választási visszaélések ellen, és dokumentálni fogják azokat az eseteket, ahol a kormány a közmunkát vagy az önkormányzatokat kampánytevékenységre használja.

fotó: Szőkéd fb oldala

A szeptember 24-i Fővárosi Közgyűlésen a TISZA frakció számos, a budapestiek mindennapjait közvetlenül érintő ügyben szólalt fel: a gyermekvédelemtől a fiatalok mentális egészségén át a lakhatási válságig, az energiaáraktól a közlekedés és városfejlesztés kérdéseiig. A TISZA képviselői világossá tették: minden olyan javaslatot támogatnak, amely a főváros működőképességét és fejlődését szolgálja, de elutasítják a politikai színjátékot és a hiteltelen provokációkat.

Gyermekvédelem és felelősségre vonás

Gémes Szilvia hiteltelennek és felháborítónak nevezte a kezdeményezést, rámutatva: a kormány maga ad okot a legnagyobb félelemre a gyermekvédelem területén.

Molnár Dániel szerint a legaljasabbak azok, akik kiszolgáltatott gyermek helyzetével élnek vissza, és azok is, akik ezt fedezik. Emlékeztetett: az ügyekben érintett igazgatót a Fidesz nevezte ki és többször ki is tüntette.

Porcher Áron feltette a kérdést: miért kapott kegyelmet K. Endre, és miért mindig a Fideszes oldalról kerülnek elő a legsúlyosabb botrányok? Felszólalását azzal zárta: el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor a Fidesznek is szembe kell néznie a valósággal, és nem marad el a felelősségre vonás.

Fiatalok és közösség

A TISZA kiállt a budapesti fiatalok mentális egészsége mellett, sürgetve a már korábban elfogadott segítő terek megnyitását. Emellett kezdeményezte a véradás népszerűsítését a végzős középiskolások körében, erősítve ezzel a közösségi felelősségvállalást.

Lakhatás és otthonteremtés

A lakhatási válság kapcsán Porcher Áron kifejtette: Magyarországon emelkednek leginkább az ingatlanárak az EU-ban, ezért új megoldásokra van szükség. A TISZA a többkörös pályáztatás mellett áll, amely egyszerre védené a főváros vagyonát, biztosítana megfizethetőbb árakat és forrást teremtene új lakásprogramokhoz.

Energia és rezsicsökkentés

Gerzsenyi Gabriella hangsúlyozta: a kormánynak a kifogások helyett végre dolgoznia kellene, hiszen ma is a világpiaci ár többszörösét fizeti mind a lakosság, mind a vállalkozások. A TISZA kormány 2026-tól uniós forrásokból átfogó szigetelési és energetikai programot indít, amellyel 10 éven belül a magyar otthonok legalább negyedének rezsiköltsége nulla lesz – ez lesz az igazi rezsicsökkentés.

Városfejlesztés és közlekedés

A TISZA frakció javasolta Budapest történelmi épületeinek felújítását, ami biztonságot, rendet és gazdasági élénkülést hozna. A Kelenföldi közlekedési csomópont rendbetételét célzó előterjesztésük tiszta, biztonságos és méltó környezetet teremtene a térségben. Az éjszakai mikromobilitás biztonságáért pedig olyan nemzetközi gyakorlaton alapuló reakcióteszt bevezetését kezdeményezték, amely érdemben csökkentené a balesetek számát.

A TISZA számára a budapestiek mindennapi élete, a város működőképessége és fejlődése mindig fontosabb lesz, mint a politikai színjáték.

Magyar Péter újabb bejegyzésben szólította fel a kormányt, hogy ne hazudozással, fenyegetőzéssel és figyelemeltereléssel, hanem valódi válaszokkal álljon ki a közvélemény elé a bicskei gyermekotthonban kirobbant pedofilbotrány ügyében.

A TISZA elnöke szerint a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Gulyás Gergelynek a következő kérdésekre kellene felelnie:

1. Ki utasította Novák Katalint, hogy adjon kegyelmet a bicskei pedofil rém segítőjének, Kónya Endrének?

   
   

2. Miért nem kért az Orbán-kormány a mai napig bocsánatot, amiért évekig nem tudta megvédeni a bicskei fiúkat?

   
   

3. Ki és mikor vállalja végre a politikai felelősséget a Bicskén elkövetett bűnökért és egy fiatalember haláláért?

   
   

4. Miért nevezte ki Orbán Viktor embere 2011-ben Juhász Péter Pált a Szőlő utcai Javítóintézet élére a szakemberek figyelmeztetései és a korábbi feljelentések ellenére?

   
   

5. Hogyan folytathatta tíz éven keresztül a rémtetteit Juhász Péter Pál a politikai elit és a hatóságok asszisztálása mellett?

   
   

6. Miért tüntették ki fideszes politikusok ezt az embert, miközben politikai körökben ismertek voltak az ellene felhozott vádak, és miért szerepel szinte minden fideszes képviselővel közös, mosolygós fényképen?

   
   

7. Hány fideszes politikussal és NER-es oligarchával ápolt szoros kapcsolatot Juhász Péter Pál?

   
   

8. Hogyan mehetett át egy ilyen bűnöző a kifogástalan életvitel vizsgálaton?

   
   

9. Igaz-e, hogy már tíz éve fedett nyomozás indult a javítóintézeti üzelmei miatt, de azt leállították?

   
   

10. Ki vállalja a jogi és politikai felelősséget a tönkretett életekért?

    
    

11. Mikor kér Orbán Viktor személyesen bocsánatot, amiért az állam nem tudta vagy nem akarta megvédeni a rábízott, legkiszolgáltatottabb gyermekeket?

    
    

12. Miért próbálják elterelni a lényegről a figyelmet egy helyesírási hibáktól hemzsegő, „kamu” jelentéssel, amelyet néhány óra alatt dobtak össze, még azelőtt, hogy a kormányrendelet felhatalmazást adott volna erre?

    
    

13. Miért nem ejtenek soha egy szót sem az áldozatokról?

 Magyar Péter szerint ezekre a kérdésekre kell választ adni, ha a kormány valóban tisztázni akarja felelősségét az ügyben. Hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy ne a felelősség elhárításáról és politikai támadások kivédéséről szóljon a kormány kommunikációja, hanem az áldozatok szenvedésének elismeréséről és a rendszer hibáinak feltárásáról.

A TISZA 80 napos országjárásának miskolci állomásán egy váratlan fordulatnak lehettek tanúi a résztvevők: Magyar Péter a beszédét megelőzően egy életnagyságú Orbán-figurát helyezett el a színpadon. Az akció hatalmas nevetést váltott ki a tömegből. Több ezren skandálták percekig, hogy „Árad a Tisza!”, jelezve: elegük van a kormányból és Orbán politikájából, és kiállnak a TISZA mellet.

Magyar Péter az új „útitárs” bemutatásakor így fogalmazott: „Remélem, hogy holnap már esetleg Tiszavasváriban üdvözölhetjük a valódi Orbán Viktort, de ameddig nem, addig a papírfigura körbe fog velem jönni az országban. Mától nem csak tőlem lehet kérdezni, hanem tőle is. Amíg nem válaszol élőben, addig én fogok helyette válaszolni, a legjobb tudásom szerint.”

A közösségi oldalán közzétett posztban Magyar Péter részletesebben is kifejtette a szimbolikus lépés jelentését: „Amíg a valódi miniszterelnök nem szedi össze a bátorságát, és 20 év után nem áll ki egy nyílt, egyenes vitára hazánk állapotáról és jövőjéről, addig a papírmása jön velem. Aki papírtigrisként csak a TEK-esek mögött és a sajátjai között mer megjelenni, és csak előre megírt kérdésekre ad előre leírt válaszokat, az nem alkalmas miniszterelnöknek.”

A miskolci állomás így nemcsak a közönség mérete, hanem az Orbán-figura megjelenése miatt is emlékezetes marad: szimbolikus gesztus lett abból a politikai kihívásból, amelyet Magyar Péter hónapok óta ismétel – vitára hívja a miniszterelnököt, de a válasz mindeddig elmaradt.

Néhány nap múlva az uniós szabályozásnak köszönhetően megszűnnek a politikai hirdetések a Facebook és az Instagram felületein, amit a Google már elkezdett kivezetni. A Fidesz és a hozzá köthető szervezetek ezt pontosan tudják, ezért az utolsó hetekben példátlan pénzszórással próbálják elárasztani a közösségi médiát propagandával.

A Meta hivatalos adatbázisa szerint mindössze egy hónap alatt közel egymilliárd forintot költöttek el Fidesz-közeli oldalak hirdetéseire. Ebből több, mint kétszázmillió ment Orbán Viktor személyes oldalára, de százmilliós nagyságrendben hirdette magát a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, a Megafon influenszerei, valamint a Mediaworks és a Mandiner is.

Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 31 millió forintnyi közpénz égetett el kormánypropagandára a Facebookon. Összehasonlításképp: a TISZA-hoz köthető oldalak összesen 3,6 millió forintot költöttek ugyanebben az időszakban – vagyis a Fidesz 258-szor több pénzt fordított a saját üzenetei erőltetésére.

És ez csak a jéghegy csúcsa. A Fidesz nemcsak az online térben, hanem minden fronton önti a közpénzt a saját hatalmának bebiztosítására: stadionokban szervez grandiózus csapatépítő rendezvényeket híveinek, kétnapos „edzőtáborokkal” építi a Harcosok Klubját, óriásplakátokon uszít magyart a magyar ellen.

Ahogy Magyar Péter fogalmazott a hétvégi kórházjárás során: „Mindenki könnyen kiszámolhatja, hogy Harcosok Klubjának uszító rendezvénynek költségéből hány kórházat, vagy mennyi oktatási intézményt lehetett volna támogatni.”

A TISZA közössége hisz abban, hogy nem milliárdokból, hanem emberek pozitív hozzáállásából lesz változás. Nem plakátokkal és fizetett propagandával, hanem valódi közösségi erővel, tiszta beszéddel és tiszta cselekedetekkel lehet felépíteni azt az országot, ahol a közpénzt nem hatalomépítésre, hanem kórházakra, iskolákra és a magyar emberek jövőjére költik.

A TISZA nemrég indította el új applikációját TISZA Világ néven, amely egy önszerveződő közösségi teret jelent a felhasználók számára, akik személyre szabottan láthatják a környékükön elérhető ügyeket és eseményeket, csatlakozhatnak hozzájuk, vagy akár saját kezdeményezést is indíthatnak. Ennek az új felületnek része az a különleges lehetőség is, hogy bárki levelet írhat a jövőnek „Magyarország jövőjének”, vagy akár a saját gyermekének. 

A felhívásra már több mint ezer megható, elgondolkodtató és inspiráló levél érkezett. Olyan erős írások, hogy Magyar Péter 80 napos országjárásának állomásain a beszédei elején és végén is felolvas belőlük. Az első levelet Szekszárdon hallhatták az érdeklődők, azóta pedig hagyománnyá vált, hogy minden fórumon elhangzik egy-egy üzenet a jövőnek.

Egy édesapa így fogalmazott fiainak: „Soha ne hagyjátok, hogy valaki hazugsággal vagy csak a hangerejével elnyomjon benneteket. Az igazságért még a legkisebb igazságért is ki kell állni. Amíg kiálltok egymásért, magatokért és a szabadságért, addig nem kell félnetek.”

Vannak levelek, amelyek a félelemtől mentes, emberséges jövőt idézik meg:  „Nem a bosszú ideje jön el, hanem a számvetésé. Nem a mutogatásé, hanem a kézfogásé. Hogy a szomszéd, akivel összevesztünk a választáson, megint visszaköszönjön a lépcsőházban, és mi is neki.”

 Egy harmadik írásban pedig a tisztességes, emberközpontú ország képe rajzolódik ki:
„Arról álmodom, hogy egyszer a politikusok szakmaként, tisztességgel, erkölcsösen dolgoznak majd, nem gőgösen, nem pénzéhesen. A magyar emberek legyenek egészségben, és kapjanak minden lehetőséget, hogy megelőzzék a betegségek kialakulását.”

A levelek mind más hangon szólnak, mégis ugyanaz a vágy hatja át őket: egy igazságosabb, szabadabb, emberségesebb Magyarország. Egy olyan haza, ahol a közösség tartja a gyengébbeket, ahol nem a félelem uralkodik, hanem a bizalom, a tisztesség és a kölcsönös tisztelet.

Ezért különleges ez a kezdeményezés: mert a jövő felé írt szavakban benne van a ma cselekvésre hívó ereje.

A TISZA applikáció letöltésével bárki részese lehet ennek az új közösségi térnek, ahol a jövő formálása közös ügy. Az üzenetírás lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk, milyen Magyarországért küzdünk ma, és milyen országot szeretnénk átadni a következő generációknak. Várjuk a leveleket, amelyeket folyamatosan közlünk majd közösségi felületeinken.

Magyar Péter, a TISZA elnöke és Kármán András, a párt gazdasági szakértője közösen ismertették a TISZA nyugdíjpolitikáját, amelynek célja, hogy több mint 2,2 millió nyugdíjas életkörülményein javítson. A program egyszerre kíván reagálni a legsúlyosabb szociális problémákra és rendszerszintű hiányosságokra.

Magyar Péter szerint az elmúlt másfél évtizedben drámaian romlott az idősek helyzete. 2010-ben még csak minden huszadik, ma viszont már minden negyedik nyugdíjas a létminimum alatt él. Akkor az átlagnyugdíj az átlagbér 75 százalékát tette ki, mára ez az arány 50 százalék alá csökkent. „Majd egymillió nyugdíjasnak nincs napi ezer forintja élelmiszerre” – hangsúlyozta.

 Felidézte, hogy Európa legmagasabb inflációja évekig sújtotta Magyarországot, miközben a kormány „háborús inflációról” beszélt. Szerinte a nyugdíjasokat különösen nehéz helyzetbe hozza az, hogy sokaknak a hónap közepére dönteniük kell, élelmiszerre, rezsire vagy gyógyszerre költsenek.

A felvezető után a TISZA elnöke prezentálta a TISZA nyugdíjprogramját, melynek lényegi elemei a következők:

1. Nyugdíjas SZÉP-kártya

   • A nyugdíjasok 97 százaléka kapná.

   • 250 ezer forint alatti nyugdíj esetén évi 200 ezer forint, 250–500 ezer forint között 100 ezer forint járna.

   • Félmillió felett a jogosultság megszűnne.

   • A kártya élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre használható.

2. 120 ezer forintos minimálnyugdíj

   • Az alacsony, 60–100 ezer forintos nyugdíjak azonnali kiegészítése. Ez 280 ezer főt érintene.

3. Célzott emelés a legalacsonyabb jövedelműeknek

   • A 120–140 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált növelése.

   • Például a 120–125 ezer forintos nyugdíjak 12 ezer forinttal, a 135–140 ezer közötti ellátások 6 ezer forinttal nőnének. Ez további 160 ezer embert érint.

4. Az időskorúak járadékának megduplázása

   • Azoknál, akik nem rendelkeznek 20 év munkaviszonnyal.

   • Így például egy egyedülálló, 75 év feletti idős 56 940 forint helyett 113 880 forintot kapna.

5. Az idősotthonok fejlesztése

   • 20 ezer új férőhely építése, modern intézményekben.

   • Fele államilag finanszírozott szociális otthon, fele piaci alapon, de államilag támogatott nyugdíjasház.

   • A beruházások nagy részét uniós forrásból finanszíroznák, így a költségvetés terhei jelentősen csökkennének.

   • Ezzel - főként vidéken - 13 ezer új munkahely is létrejönne.

6. Az otthonápolási díjak 50%-os emelése

   • Ez közvetlenül 58 ezer embert érintene, köztük mintegy 40 ezer nyugdíjast és családtagjaikat.

Kiegészítő lépések

• ÁFA-csökkentés: az alapvető élelmiszerek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.

• Egészségügyi forrásbővítés: évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék az állami egészségügy költségvetését.

A TISZA vezetői elismerték: az idősotthonok korszerűsítése hosszabb folyamat lesz, nagyjából 4–8 évre tehető, de a cél, hogy az első ciklusban a legtöbb intézmény megújuljon. A munkaerőhiány kezelésére béremelésekkel, társadalmi megbecsültség növelésével és a külföldön dolgozó magyar szociális munkások, ápolók hazacsábításával számolnak.

A TISZA szerint a nyugdíjak reálértékének megőrzése elsődlegesen az inflációhoz kötött emeléssel biztosítható, de hosszabb távon a gazdasági növekedéshez vagy az átlagbérekhez való indexálás bevezetése is megfontolandó. Mint elhangzott: a nyugdíjak az elmúlt 15 évben jelentősen leszakadtak a bérektől, így szükség van egy egyszeri felzárkóztatásra és egy igazságosabb rendszer kialakítására.

Magyar Péter a költségvetés tervezésének újrastrukturálásáról is beszélt. Szerinte a jelenlegi, 2026-ra elfogadott költségvetés „homokra épült”, hiszen már a 2025-ös év számai is felborultak. A TISZA ezért szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a kormány félévvel korábban fogad el büdzsét, és bevezetné a rugalmasabb, valós számokra épülő tervezést. Ennek részeként 2026-ban már érvényesíteni kívánják a differenciált nyugdíjemelést, amely egy nagyobb felzárkóztatást jelentene, majd ezt követően inflációkövető, illetve gazdasági növekedéshez kötött emeléseket vezetnének be.

András azt ismertette, hogy a TISZA milyen forrásból biztosítaná a nyugdíjprogramját. Mint azt elmondta, a program költségeit az 5 milliárd forint feletti magánvagyonokra kivetett vagyonadóból, az uniós források lehívásából, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások lefaragásából fedeznék.

Magyar Péter úgy fogalmazott: a TISZA célja, hogy minden idős ember számára biztosított legyen a tisztességes megélhetés, a megfelelő egészségügyi ellátás és a biztonságos időskor.

A TISZA történetének legnagyobb eseményére készül: október 23-án Budapesten rendezi ünnepi megemlékezését, amely egyben a július 8-án indult, 80 napos országjárás méltó lezárása lesz. Magyar Péter és a TISZA az elmúlt hetekben bejárták Magyarország városait és falvait, hogy közvetlenül beszélgessenek az emberekkel a programról, a közös jövőről – és arról, hogyan lehet végre egy működő és emberséges Magyarországot építeni.

Az október 23-i nemzeti ünnep különleges jelentőséggel bír: ezen a napon a magyar nép bátran szembeszállt az idegen megszállással. Ma, amikor Orbán Viktor látványosan szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, különösen fontos, hogy méltóképpen idézzük meg 1956 szellemét – a szabadság, a szuverenitás és az összefogás üzenetét.

Magyar Péter így fogalmazott a felhívásában: “Álljunk ki közösen egy valóban független, valóban szuverén és működő Magyarországért, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulóját a szabadságharcosaink emlékéhez méltóan ünnepelhessük 2026-ban!”

A 21 Kutatóközpont az aHang megbízásából végzett felmérést, amely szerint a magyarok 56 százaléka támogatná, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter nyilvános vitát tartson. Az ötletet 23 százalék utasította el, 21 százalék bizonytalan maradt.

A TISZA Párt szavazóinak 86 százaléka áll ki a vita mellett, míg a Fidesz táborában csak 35 százalék. A fiatalok és a harmincasok körében különösen magas a támogatás, a budapestiek háromnegyede szintén igennel válaszolt.

A kutatást augusztus végén ezer ember bevonásával készítették, a minta reprezentatív a teljes lakosságra, a hibahatár három százalékpont.

Magyar Péter országjárásának szinte valamennyi állomásán megemlíti – és más fórumokon is rendre szóba hozza -, hogy kész kiállni vitázni Orbán Viktor miniszterelnökkel. Mint mondja, az emberek nem a gyűlöletkampányra kíváncsiak, nem a propagandahazugságokra. Hanem arra, hogy hogyan vált Magyarország a z EU legszegényebb és legkorruptabb tagállamává a Fidesz kormányzása alatt. 15 évük volt arra, hogy a fejlődés irányába indítsák el az országot, ám ehelyett mást sem tettek, csak árkot ástak magyar és magyar ember között, valamint a zsebüket tömték.

Szeretnénk végre megtudni, mi a cél a lerohasztott oktatással, egészségüggyel, a minősíthetetlen gyermekvédelemmel, a megélhetésre alkalmatlan nyugdíjakkal, az embertelen szociális hálóval, a korrupció miatt befagyasztott uniós forrásokkal, a nem létező környezetvédelemmel, a tönkretett mezőgazdasággal, vízgazdálkodással és talán nincs is olyan terület, amelyen górcső alá véve azt látjuk, hogy ez a kormány a saját embereinek meggazdagodásán kívül bármire is szakszerűen, kompetensen és emberközpontúan reagált volna.

Láthatjuk, hogy az emberek nagy része igényli a két legnagyobb párt elnöke közötti vitát. Ez minden demokratikus országban alapvetés, hogy a párt programjának nyilvános bemutatása, a víziók, a stratégiák, a célok megismerése segítsen dönteni, kinek adjuk az X-et jövő év áprilisában.

Orbán Viktor utoljára 2006-ban vitázott Gyurcsány Ferenccel, azóta nem volt jelölti vita, sőt, ezt a fajta diskurzust a Fidesz teljesen kiirtotta a magyar közéletből.

Ideje tehát újraéleszteni ezt a fajta demokratikus alapvetést.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke csatlakozott a Bajtársak Digitális Polgári Körhöz. A DPK tagság a Fidesz pártpolitikai kommunikációjának támogatását hivatott segíteni, ezért a csatlakozás minden kétséget kizáróan pártpolitikai tevékenységnek minősül. A lépés súlyosan összeegyeztethetetlen a pozíciójával, hiszen a vonatkozó törvény egyértelműen tiltja, hogy a hivatal vezetője pártpolitikai közszereplést vállaljon.

A jogszabály szerint:

„A Hivatal elnöke nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője. A Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.”

Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott: Lánczi ezzel a lépéssel „tulajdonképpen lemondott az orbáni ÁVH vezetéséről”, és véget kell vetnie a közpénzből finanszírozott kiváltságainak. „Figyu, máskor legalább olvasd el a rád vonatkozó jogszabályt, vagy kérj meg rá valakit. Tovarisi konyec” – szólította meg a TISZA elnöke Lánczit.

Az Ügyvédkör közleményben jelezte: összeegyeztethetetlen, hogy Lánczi a Digitális Polgári Kör egyik alapítója, ezért Orbán Viktornál összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményeznek. Szerintük „a DPK tevékenysége kétséget kizáróan pártpolitikai tevékenység, mivel a választói akarat befolyásolására irányul.”

Lánczi reakciójában nem a törvényekre, hanem sértegetésre hagyatkozott. Szerinte a polgári kör nem egy politikai párt. Érdekes újraértelmezése ez a hivatkozott törvényszövegnek.

A történtek egyértelműen mutatják: Lánczi Tamás törvények felett állónak képzeli magát. Miközben a jogszabály világosan tiltja a pártpolitikai részvételt, őt ez szemmel láthatóan egyáltalán nem zavarja, sőt, ahelyett, hogy rendezné a helyzetet, támadással válaszol.

Magyar Péter álláspontja világos: Lánczi lépésével lemondott hivataláról, és meg kell vonni tőle a pozícióval járó juttatásokat. Az Ügyvédkör kezdeményezése pedig igazolja, hogy ez az ügy jogilag is tarthatatlan.

Lánczi Tamásnak felelnie kell a törvénysértésért. Nincs több kibúvó: a Szuverenitásvédelmi Hivatal élén nem állhat olyan ember, aki a törvények felett képzeli magát.

Fotó: hvg.hu

A TISZA közössége egész napos akcióban juttatta el a jóérzésű magyar emberek felajánlásait országszerte a kórházakba. A több mint 20 millió forint értékű higiéniai termékeket, fertőtlenítőszereket és játékokat tartalmazó csomagokból az országban 86 intézményhez jutott segítség. A nap folyamán Magyar Péter is személyesen látogatott meg öt budapesti kórházat, több helyszínen élő bejelentkezéssel, sajtótájékoztatón számolt be az akció részleteiről.

Az adományok célba juttatásában kulcsszerepet vállaltak a TISZA Szigetek tagjai és önkéntesei, akik az ország minden részéből segítették, hogy a közösség felajánlásai eljussanak a betegekhez és az egészségügyi dolgozókhoz.

Az adományozó akciót reggel a Szent János Kórházban kezdte Magyar Péter, akit Hegedűs Zsolt, a TISZA egészségügyi szakértője is elkísért a helyszínekre.

Hegedűs Zsolt az adományok átadásakor a magyar egészségügy állapotáról éles kritikát fogalmazott meg. „Az, hogy egy magyar kórházban 2025-ben legyen mindenütt tisztaság, minden vécé, minden mosdó tökéletesen tiszta legyen megoldható. Ez nem matematikai lehetetlenség, ahogy Takács Péter államtitkár állítja. Véges számú mosdó van, ehhez kell véges számú takarítónő, megfelelő fertőtlenítőszer, törölköző és vécépapír.” Hozzátette: a fertőtlenítés nem luxus, hanem alapvető feltétel a biztonságos betegellátáshoz. Szerinte szemléletváltásra van szükség az egészségügyben, ahol nem a hibáztatás, hanem az őszinteség, a transzparencia és a betegek, valamint az orvosok meghallgatása kerül középpontba.

Mindeközben a Fidesz gyűlöletre építve rendezett eseményt a Harcosok klubjában. Magyar Péter így fogalmazott: „Mindenki könnyen kiszámolhatja, hogy ennek a mai uszító rendezvénynek a költségéből hány kórházat, vagy mennyi oktatási intézményt lehetett volna támogatni.” Ma minden eddiginél világosabbá vált a különbség az aljas, embertelen és korrupt hatalom, valamint az emberséges, működő Magyarország között.

Az egyik helyszínen a Bethesda Gyermekkórháznál Magyar Péter bemutatta a TISZA új kabinetfőnökét, Velkey György szociológust, egyetemi tanárt. Megbízatása különleges helyzetet teremt, hiszen édesapja, idősebb Velkey György a Bethesda kórház főigazgatója, aki egyben a Fideszhez kötődő digitális polgári kör egyik tagja. A kabinetfőnök bemutatásához kapcsolódva Hegedűs Zsolt úgy fogalmazott: „Elindulhat igenis egy olyan változás, amikor a családok széthúzása, a vasárnapi asztal körüli politikai viták lassan elsimulnak, és nem ellenségeket látunk egymásban, hanem emberséget. Így tudjuk megteremteni az emberséges egészségügyet is.”

Magyar Péter a nap végén így foglalta össze a történteket:  „Felemelő napon vagyunk túl. 86 kórházba eljuttattuk a 20 millió forint értékű adományokat. Egyedül a Szegedi Tudományegyetem klinikája nem vette át a jóérzésű honfitársaink felajánlásait. Sajnálom, hogy sok kórház, engedve a politikai nyomásnak, nem engedte meg, hogy az önkénteseink belépjenek az intézményekbe. Hálás köszönetem a sok ezer önkéntesünknek és TISZA Sziget tagnak, hogy ezt a csodálatos akciót meg tudtuk valósítani. Büszkék vagyunk erre a fantasztikus közösségre.”

A TISZA országos akciója nemcsak a betegellátást segíti, hanem üzenetet is hordoz: Magyarország működhet másképp. Nem gyűlöletkampányokra és közpénzégetésre van szükség, hanem emberségre, összefogásra és valódi megoldásokra.

Az esemény nagy érdeklődésre tartott számot, a sajtó, a TISZA Szigetek tagjai és a TISZA önkéntes közössége is szép számmal képviseltette magát.

 Ma reggel 10 órakor a Szent János Kórház bejárata előtt gyűlt össze a TISZA közössége, hogy először ebbe a kórházba juttassák el a fertőtlenítőszereket és higiéniai eszközöket tartalmazó adománycsomagot. Mára eljutott arra a szintre az egészségügy, hogy civil támogatás nélkül nem biztosított az alapvető higiénia és tisztálkodáshoz szükséges felszerelés. Mindez Semmelweis Ignác hazájában. A fenntarthatatlan állapotok enyhítésére a TISZA civil közössége fogott össze és mintegy 20 millió forint összértékben juttatnak el adományokat szerte az országban. Összesen 87 kórházat látogatnak meg a TISZA aktivistái.

Magyar Péter, a TISZA elnöke nyitotta meg a mai mozgalmat élő bejelentkezésével. Emlékeztetett, hogy a TISZA akciójával egyidőben a kormányzat nagygyűlést tart a Digitális Polgári Köröknek, körülbelül 1 milliárd adófizetői pénzből.

„Mindenki ki tudja számolni, hogy csak ennek a mai gyűlölet rendezvénynek, ennek az uszításra, a magyart a magyar ellen fordító rendezvénynek, a költségéből mennyi kórháznak lehetett volna, vagy mennyi oktatási intézménynek segíteni.”

Az átadáson részt vett Hegedűs Zsolt, a TISZA egészségügyi szakértője is. Mint elmondta, a fertőtlenítés nem luxus, hanem alapvető követelmény, hiszen így lehet elkerülni azt, hogy a fertőzések egyik betegről a másikra terjedjenek.

„Az, hogy egy magyar kórházban 2025-ben legyen mindenütt tisztaság, minden vécé, minden mosdó tökéletesen tiszta legyen, az megoldható, az nem egy matematikai lehetetlenség, mint amit Takács Péter államtitkár mond. Ugyanis véges számú mosdó és fürdőszoba van a kórházakban, ehhez kell véges számú takarítónő, ehhez kell megfelelő alkoholos gélpapír, törölköző, vécépapír, és ezt megfelelő logisztikával és szervezéssel meg kell oldani.”

Magyar Péter szerint meg kell látni azt, hogy „ilyen nagyon nagy matematikai feladványokat megoldani, amit Takács Péternek és Orbán Viktornak kormányról sem sikerül, azt még ellenzékből, kormányzati felhatalmazás nélkül is lehet.”

Hangsúlyozta a példamutatás fontosságát és azt, hogy a politika, a közélet középpontjában az ember álljon. Nem digitális harcosok, nem közpénzégetők és nem oligarchák, hanem az ember.

Az adományok átadásában Magyar Péter és Hegedűs Zsolt mellett Rost Andrea, a Legyél a Változás! Egyesület alelnöke is részt vesz.

A TISZA közgyűlése szeptember 19-én Forsthoffer Ágnest választotta meg a párt harmadik alelnökének. Az új alelnök  szeptember elején, a kötcsei nagyszabású kampánynyitón mutatkozott be, ahol turisztikai szakpolitikusként és a TISZA közösségi életének aktív szereplőjeként lépett színre.

Forsthoffer Ágnes közgazdász, szállodaüzemeltető, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének korábbi balatoni régióvezetője. Balatonfüreden él, pályafutása során pedig mindig fontosnak tartotta a közösségi felelősségvállalást és a szakmai együttműködést. 

Hangsúlyozza a női szerepvállalás fontosságát a politikában és a közéletben, hiszen a nők kitartása, empátiája és tapasztalatai nélkül nem épülhet igazságosabb társadalom.

Alelnökként Forsthoffer Ágnes vezeti majd a TISZA közel 50 ezer tagot számláló Szigetek közösségét, amelyek több mint 2.200 helyszínen működnek Magyarországon és a határon túl. Ágnes a TISZA nyolc regionális koordinátorával dolgozik majd együtt.

Forsthoffer Ágnes így fogalmazott bemutatkozásakor:  „Hiszek abban, hogy közösen, együtt  meg tudjuk teremteni az új, emberséges Magyarországot.”

Gratulálunk Forsthoffer Ágnesnek a megválasztásához, és sok sikert kívánunk az alelnöki munkához!

Holnap országos akciót indít a TISZA; a TISZA Szigetek önkéntesei több, mint száz kórházba visznek fertőtlenítőt, vécépapírt és a gyermekkórházakba játékokat. A felajánlások értéke több tízmillió forint. Az adomány civilektől származik, akik így szeretnék enyhíteni a magyar egészségügy mindennapi hiányosságait és így szeretnének segíteni a magyar állam működési nehézségein.

De a kormány még ezt a nemes kezdeményezést is próbálja valahogy megakadályozni. Magyar Péter közösségi oldalán számolt be arról, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár utasítására a kórházi vezetőknek megtiltották az adományok átvételét. Az Országos Kórházi Főigazgatóság hivatalos válasza sokáig nem érkezett meg, miközben több intézmény vezetője jelezte: felsőbb utasításra nem fogadhatják a segítséget.

Miután Magyar Péter nyilvánosan felszólította Orbán Viktort, hogy ne akadályozzák a felajánlások eljuttatását, a kormány láthatóan megijedt a társadalmi felháborodástól. Az államtitkár sietve visszakozott, és azt javasolta: az adományokat az utcán vegyék át a kórházak képviselői.

Magyar Péter erre így reagált:

„Elég volt a hazudozásból és az embertelenségből, Takács elvtárs! Ha már ön nem képes biztosítani, hogy 2025-ben minden kórházban legyen kézfertőtlenítő és WC-papír, akkor legalább azt ne akadályozza meg, hogy civilek a saját pénzükön vásárolt adományokat méltó módon, a kórház területén adhassák át.”

A TISZA önkéntesei a főbejáraton keresztül érkeznek a kórházakba és az egészségügyi dolgozók által kijelölt helyen fogják átadni az adományokat, a hivatalos szabályoknak megfelelően. Sajtótájékoztatót nem tartanak az intézményekben, de az átadásokat dokumentálják.

Ez az akció egyértelműen megmutatja: a TISZA közössége elszántan kiáll a magyar emberek mellett, miközben a Fidesz hatalmi gépezete még az alapvető emberi gesztusokat – a szolidaritást, az összefogást – is próbálja ellehetetleníteni.

Érdemes megemlíteni, hogy a TISZA segítő akciójával egyidőben a Fidesz Harcosok Klubja nagyrendezvényt tart, egymilliárd forint közpénzből. Érezhető, hogy melyik oldal az, amelyik valóban a magyarok oldalán áll.

A TISZA nyomtatott kiadványa, a TISZTA Hang több mint újság. Ezrek közös küldetése, amelynek célja, hogy a valóság minden magyar otthonba eljusson – oda is, ahol eddig csak a közpénzekből fizetett propaganda szólt. Ez a lap a rendszerváltás akaratának hangja, és minden önkéntes keze nyomán újra és újra megszólal.

A segítők között vannak fiatalok, családok, nyugdíjasok, akik időt, energiát és sokszor saját költséget nem sajnálva indulnak útnak. Van, aki biciklivel járja végig a falvakat, más autóba ül és akár száz kilométert is vezet, hogy eljusson a legkisebb településekre. A kézbesítés pedig nem csak munka, hanem találkozások, igazi közösségi élmény. Beszélgetések, kézfogások, bátorító szavak születnek minden alkalommal.

Vannak egészen különleges történetek is. Egy önkéntes például vásárolni indult, de véletlenül a TISZTA Hanggal tele táskáját vitte magával, nem pedig azt, amiben a pénztárcája volt. Már majdnem visszatette az árut, amikor egy fiatal férfi kifizette helyette, és csak ennyit mondott: „Áradjon!” Ez az egészen rendkívüli pillanat jól mutatja, hogy ott vagyunk mindenhol. A pénztárnál, a vonaton, a benzinkútnál, a fodrásznál. 

A Csorna környéki falvakban egy helyi vállalkozó elutasította a lapot, de pár házzal arrébb  fiatal alkalmazottja traktorral állt meg, hogy elkérje azt. A Dunakanyarban maga Gerzsenyi Gabriella Európa Parlamenti képviselő is osztotta a kiadványt az önkéntesekkel és azt tapasztalta: egyre többen érzik a változást és azt, hogy a politika végre róluk kell szóljon. Baján az ifjúsági TISZA Sziget tagjai beszélgettek az emberekkel – nyitottsággal és reménnyel fogadták őket, miközben megosztották velük helyi tapasztalataikat és problémáikat. Egy budapesti önkéntes beszámolójában elmesélte, hogy a lakótelepeken minden kaputelefon-csengetésnél nagy nyitottsággal fogadták a TISZA önkénteseit. „Máris, persze, hogyne!”- ezekkel a szavakkal reagáltak a csengetésre és a lakók sorra engedték be az önkénteseket, hogy a TISZTA Hang a tízemeletesek postaládáiban is bekerülhessen.

Ez a közös munka bizonyítja, hogy Magyarországon felébredt a rendszerváltó akarat. Nemcsak várjuk a változást, hanem tesszük is, minden nap, minden utcában, minden faluban. Hálásak vagyunk minden önkéntesnek, aki ebben a történelmi küldetésben részt vállal. Ők azok, akik a saját példájukkal mutatják: a közös jövőnkért érdemes áldozni.

„Nélkülük sehol nem lennénk. A legnagyobb melegben, hétköznap, munka után hordják a legkisebb településekre is az újságokat. Ez a feladat a közös jövőnkről szól” – mondta Magyar Péter és hozzátette: „Munka, munka, munka – és egy nagy adag hazaszeretet - erre van most szükség.” 

A TISZA árad, a TISZTA Hang pedig megszólal – veletek, értetek.

A TISZTA Hang nyomtatásához itt lehet hozzájárulni.

Magyar Péter országjárásának paksi állomásán világított rá arra, miként fosztja ki az orbáni hatalom a magyar államot, a jól megérdemelt bukásuk előtt pár hónappal. Mint mondta, Orbán Viktor és köre a nemzeti vagyon utolsó darabjait próbálja „elsíbolni” és „átjátszani” a saját családjának és oligarcháinak.

„Ez a bukott, korrupt hatalom a végnapjait éli. És mit látunk? Az utolsó pillanatokban még mindent megpróbálnak ellopni. Olyanok, mint a szovjet katonák, amikor kivonultak, és még a radiátort is lefűrészelték, a kilincset is leszerelték. Orbánék most ugyanezt teszik a magyar állam vagyonával.” – mondta a TISZA elnöke.

Az elmúlt hónapokban sorra kerültek kalapács alá a magyar kastélyok, kulturális örökségeink, a nemrégiben milliárdokból felújított épületek. Most azonban még magán is túltett a kormány: a Belügyminisztérium épületét is eladták – a budapesti Lánchíd lábánál álló, patinás, ikonikus ingatlant.

Az eladás folyamata egyenesen felháborító. Nem nyilvánosan lett meghirdetve, mint az törvényileg adott az állami tulajdonok esetében. Egy kétnapos online liciten kelt el az épület. Egy olyan liciten, amelyről gyakorlatilag senki sem tudhatott előre. És hogy mi lett eredmény? Egyetlen – természetesen alkalmas - jelentkező akadt – aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozik.

Ez a botrányos ügylet nemcsak Magyarországon példa nélküli.

„Ilyen Európában nincs, de szerintem még banánköztársaságokban sem fordul elő, hogy egy kormány a saját családjának játssza át a nemzeti vagyon legértékesebb darabjait.”

A belügyi épület eladásával Orbán Viktor átlépett minden határt. Mi lesz a következő? A Pénzügyminisztérium, az Államkincstár, vagy akár maga a Parlament? – tette fel a kérdést Magyar Péter, figyelmeztetve: semmi sem állítja meg őket, ha a magyar emberek nem állnak ki a közös vagyonuk védelmében.

Fel kell tennünk a kérdést: hogyan lehetséges, hogy az ország szimbólumait, történelmi értékeit, milliárdokból felújított közvagyonát egy szűk kör sajátíthatja ki titokban, a választások előtti utolsó hónapokban? Ez már nem egyszerű korrupció – ez az állam teljes kifosztása.

Magyar Péter felidézte Freddie Mercury híres kérdését a Parlamentre nézve – „Is it for sale?” De Freddie 1986-ban csak viccelt. Orbán Viktor Magyarországán már nem vicc. Igen, itt már minden eladó.

Közlekedtél már valaha Budapesten kerekesszékkel? Cipeltél már fel babakocsit lépcsőn az aluljáróból vagy tettél fel régi villamosra? Mi az, ami másnak természetes, de kerekesszékben élők vagy kisgyermekes szülők számára komoly akadályt jelent? Ezekre a kérdésekre kereste ismét a választ Magyarósi Csaba, aki másodszor ült kerekesszékbe, hogy a saját bőrén tapasztalja meg a mindennapok kihívásait. Társa ebben Bovier György, a TISZA fővárosi képviselője, valamint esélyegyenlőségi és akadálymentesítési tanácsnoka volt.

Gyuri történetét sokan ismerhetitek: 2002-ben, 17 évesen egy autó utasaként baleset érte, gerinctörést szenvedett. Azóta kerekesszékben él, de nem hagyta, hogy ez határozza meg az életét. Sportolóként, motivációs előadóként, trénerként, majd politikusként is azt bizonyítja: a korlátokat nem elfogadni kell, hanem lebontani azokat. A TISZA Párt fővárosi önkormányzati képviselőjeként, valamint esélyegyenlőségi és akadálymentesítési tanácsnokaként azért küzd, hogy Budapest és az egész ország akadálymentesebb, emberközpontúbb és mindenki számára elérhető legyen.

A közös városi út során Csaba és Gyuri sorra szembesültek a hétköznapi akadályokkal: lépcsők, rosszul megépített rámpák, vagy éppen olyan tömegközlekedési megoldások, amelyek papíron akadálymentesek, a valóságban viszont nehezen használhatók. Olyan helyzeteket kellett megoldaniuk, amelyek másnak teljesen természetesek, nem okoznak gondot – például használni a közösségi közlekedést, bejutni egy mosdóba, vagy átkelni a zebrán, ahol nincs akadálymentesítve az útpadka.

A teszt során kiderült: az elmúlt években történtek ugyan előrelépések, de a fővárosban még mindig rengeteg a munka azért, hogy teljesen akadálymentesnek tekinthessük. Bovier Gyuri hangsúlyozta: az esélyegyenlőség, és ezen belül az akadálymentesség nem külön ügy, hanem mindannyiunk közös felelőssége. A város csak akkor lehet élhető, ha mindenki számára egyenlően hozzáférhető – legyen szó közlekedésről, kulturális intézményekről vagy egyszerűen a mindennapi ügyintézésről.

Ez az élmény nemcsak Csaba számára jelentett tanulságot, hanem mindannyiunknak üzenetet hordoz: az akadálymentes környezet alapvető jog, ami nem csak fogyatékossággal élő embereknek, hanem kisgyermekes szülőknek, idős honfitársainknak, de még a kutyásoknak is, tehát előbb - utóbb mindenki számára szükséges megoldást jelent.

A TISZA számára ezért kiemelten fontos az esélyegyenlőség javítása – hogy mindenki, függetlenül attól, hogy jár vagy gurul, egyenlő eséllyel vehessen részt a város, és így az ország életében. Ezért is indítunk egy teljes, az egész országra kiterjedő akadálymentesítési programot a jövőben.

A mostani videó nem előzmény nélküli: Csaba és Gyuri évekkel korábban már bemutatták, milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdenie annak, aki kerekesszékben éli az életét.

Videók:

Kerekesszékkel a városban 1.

Kerekesszékkel a városban 2.

Szekszárdba is követte a Partizán stábja Magyar Péter országjárását. Tolna megye székhelyén több száz érdeklődő gyűlt össze szerda este, hogy meghallgassák a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének beszédét. A Partizán először saját választási szakértőjével elemezte a körzetet.

Kovalcsik Tamás rámutatott: Szekszárd lakossága 2023-ra 30 ezer fő alá csökkent, jelenleg alig 29 500-an élnek a városban. A szakértő szerint a fiatalok elvándorlásának egyik fő oka, hogy a térségben nincs jelentős foglalkoztató vállalat, a gazdaság motorját a paksi atomerőmű jelenti – amely azonban nem Szekszárdon található. Hozzátette: Tolna megye helyzete a statisztikai adatok alapján ugyan nem a legrosszabb az országban, de Paks nélkül a megye a legszegényebb térségek közé csúszna vissza.

A szakértő szerint a Tolna 1-es választókerület az ellenzék számára „kötelezően hozandó” kategóriába tartozik, ha országos győzelmet szeretne elérni. „Ez nem tartozik a TISZA legerősebb választókerületei közé, de a győzelemhez szükséges körzetek között mindenképp ott a helye”.

A beszélgetés közben a kamerák megmutatták a folyamatosan növekvő közönséget, amelyből jól látszott: Magyar Péter szekszárdi fórumára is nagy várakozással érkeztek az emberek.

Miközben gyűlt a tömeg, szó esett a TISZA új, innovatív applikációjáról, a TISZA Világról is. Abból az aspektusból jött szóba, hogy mennyire újfajta megközelítése a választóknak a játékosítás (gamification) bevonása. A fejlesztés egyértelmű üzenetet is hordoz: a TISZA szakít a múlt elavult eszközeivel. Míg a Fidesz évek óta a sokat vitatott, Kubatov-listának nevezett adatbázisra támaszkodik, amelyben passzívan gyűjtik a szavazói adatokat, addig a TISZA Világ aktív és önkéntes közösségi részvételre épít. „A Fidesz módszere az adatgyűjtésről és ellenőrzésről szól, míg a TISZA Világ a nyitottságot, a motivációt és a részvételt helyezi előtérbe” – hangzott el a beszélgetésben.

A TISZA Világ nem pusztán egy technológiai újítás, hanem a politikai szervezés modernizációjának szimbóluma. A játékosított rendszer nemcsak az aktivisták, hanem a szimpatizánsok szélesebb körét is bevonhatja, megteremtve egy digitálisan összekapcsolt közösséget. A fejlesztés így egyszerre jelent választási eszközt és mozgalmi innovációt: lehetőséget teremt arra, hogy a TISZA támogatóinak ezrei ne csak passzív szavazóként, hanem aktív közösségi szereplőként járuljanak hozzá a változáshoz.

Magyar Péter beszédét élőben közvetítette a Partizán youtube csatornája, majd már szokásukhoz híven visszatértek és helyieket szólaltattak meg a települést érintő aktualitásokról és a TISZÁval való kapcsolódásukról.

Elsőként Baka György, a Zöld Társ Alapítvány elnöke szólalt meg, aki több mint fél éve aktív résztvevője a TISZA közösségének, TISZA Sziget tag. A szakember több évtizedes agrármérnöki és környezetvédelmi tapasztalattal a háta mögött hangsúlyozta: a környezet ügye elválaszthatatlan a jövőnktől, és a TISZA közössége ebben valódi reményt nyújt.

Szekszárdon Baka és alapítványa immár 15 éve szervezi az Autómentes Napot, amely családok százait mozgatja meg minden ősszel. Az önkormányzat azonban idén példátlan módon 160 ezer forintos közterület-használati díjat szabott ki rájuk – annak ellenére, hogy a rendezvény közérdekű, oktató és közösségépítő célt szolgál. „Miközben egy multinacionális cég reklámkoncertjének ingyen biztosítottak közterületet, a helyi közösségi kezdeményezést ellehetetlenítették” – tette hozzá az elnök.

A TISZA népszerűsége Szekszárdon éppen az ilyen ügyek miatt növekszik. A helyiek azt látják, hogy míg az önkormányzat bürokratikus akadályokat gördít a civil közösségek elé, a TISZA valódi együttműködésre, közös cselekvésre épít.

A következő interjúalany egy ellenzéki önkormányzati képviselő volt, aki szerint a TISZA egyértelműen átvette a vezetést a környéken. „Sokkal több ember van, aki pozitívan fogad minket. Eltűnt a félelem, bátrabban mernek felszólalni a Fidesz ellen is. Ez korábban nem volt így Szekszárdon.” A képviselő hangsúlyozta: a TISZA mozgalomhoz sok helyi aktivista és civil szervezet kapcsolódott. A közösség szerintük valódi alternatívát kínál, és egyre több szekszárdi fiatal és család fordul feléjük.

A beszélgetésben kitért arra is, hogy Szekszárd évtizedek óta súlyos problémákkal küzd: a fiatalok elvándorolnak, több házi- és gyermekorvosi praxis betöltetlen, a Fidesz által bevezetett Otthon Start program pedig szerinte nem jelent valós megoldást. „Ez a konstrukció inkább felhajtja a lakásárakat. Egy önkormányzati lakásépítési program sokkal hatékonyabb lenne, olcsóbb lakásokat biztosítana helyieknek és hiányszakmák képviselőinek.”

A képviselő szerint a 2019 és 2024 közötti időszakban a Fidesz médiatúlsúlya döntően befolyásolta a választói percepciót, gyakran karaktergyilkosságokkal támadva az ellenzéket. Hozzátette: a legutóbbi választáson a Fidesz egy „civil egyesületet” indított, amely valójában a kormánypárt érdekeit szolgálta, és ezzel 7–8%-ot sikerült elvenniük az ellenzéktől. „Ez bőven elég volt ahhoz, hogy minden körzetet megnyerjenek, pedig a városban alapvetően sosem volt többségben a Fidesz.”

A műsort egy 25 éves fiatal, a Metakrisz néven rappelő futár zárta, aki elmondta, hogy szimpatizánsként támogatja a TISZA-t, mert szerinte hitelesen szólítják meg a fiatalokat is. Örül, hogy Magyar Péter ki meri mondani azt, amit egyébként mindenki gondol, és bízik abban, hogy mind a térségben, mind az országban hamarosan változás lesz.

Csütörtök reggel rendőrök jelentek meg Ruszin-Szendi Romulusz, a TISZA biztonságpolitikai szakértőjének otthonában. A hatóságok az engedéllyel tartott fegyverét foglalták le – egy olyan eljárás keretében, amelyről sem konkrét indoklást, sem átlátható tájékoztatást nem adtak.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy a rendőrök egy határozatot mutattak fel, amely alapján a lefoglalást végrehajtották. Jelezték neki, hogy megtagadhatja az átadást, de mivel semmilyen jogszabályt nem sértett, minden engedéllyel rendelkezett, nyugodtan átadta a fegyvert.

“Számtalan halálos fenyegetést kaptam, mióta a TISZA mellé álltam és magyarok millióival egy emberséges és működő országért küzdök. Nem csak én vagyok célpont: Magyar Péter pártelnök is hasonló fenyegetéseket kapott, és feljelentései ellenére a hatóságok eddig nem tettek érdemi lépést. Megpróbálják fenyegetni, zsarolni és elhallgattatni a TISZA közösségének tagjait. De kérem a TISZA közösségét: ne féljetek!” – írta Ruszin-Szendi Romulusz.

A rendőrség szűkszavú, bármiféle konkrétumot mellőző közleményt adott ki az ügyben és mindössze annyit írtak, hogy több feljelentés érkezett, ezért szabálysértési előkészítő eljárás indult. 

Magyar Péter a TISZA elnöke világossá tette: a párt teljes mellszélességgel kiáll Ruszin-Szendi Romulusz mellett. „A Nemzeti Együttbűnözés Rendszere 650 milliárd forintot lopott el a jegybanktól, a hatóságok pedig semmit nem tettek. Amikor viszont egy engedéllyel tartott fegyverről van szó, egyetlen nap alatt megjelennek a rendőrök. Ez politikai utasításra történt. Nem félünk. Ne féljetek! A TISZA közössége senkit nem hagy magára” – hangsúlyozta Magyar Péter.

Kifejtette azt is, hogy egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik. Ennek oka, hogy rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.

A hatalom minden nap emeli a gyűlölet szintjét, fenyeget, és megfélemlít – de ez csak azt mutatja, hogy retteg a változástól. Ruszin-Szendi Romulusz 38 éve szolgálja a hazát, katonaként és szakértőként most is a magyar emberek biztonságáért dolgozik.

A TISZA közössége nem hagyja magát megfélemlíteni. A hatalom próbálkozhat bármivel, az igazságot és a változást nem lehet megállítani.

Barcson, a Somogy 2-es választókerület központjában tartott fórumot Magyar Péter. Az országjárásra elkísérte a Partizán stábja is, akik a TISZA elnökének beszéde előtt és után is néhány helyi lakossal beszélgettek a város jelenlegi helyzetéről, illetve a politikai atmoszféráról. Milyen népszerűsége van az évtizedek óta bebetonozott Fidesznek, mi a közvélekedés az egy éves TISZÁról, és egyáltalán; hogyan élnek az emberek ezen a környéken.

A választókerülethez 77 település tartozik, ezek kétharmada 3000 fő alatti. Sok falu lakossága nem éri el a 100 főt. Az aktív terepmunka ezért kulcskérdés az ellenzék számára. Több, mint 150 TISZA aktivista dolgozik a térségben, rendszeresen kopogtatnak a falvakban, és bár a nyílt szimpatizálás sokaknak kockázatos, egyre többen támogatják őket csendben.

A fórum előtt a Partizánnal egy helyi aktivista, Deres János beszélgetett. Mint arról beszámolt, a kormánypropaganda különösen az idősek körében erős, számukra megkérdőjelezhetetlen az Orbáni bizalom. Ugyanakkor sokan tájékozódnak más forrásból is, és azért érzékelhető a TISZA erősödése. „Nem közvetlen nyilatkozatokban, hanem abban, hogy új településeken jelennek meg tagjaink, alakulnak TISZA-szigetek” – mondta. Jellemző megnyilvánulása az embereknek az, hogy a TISZA iránti szimpátiájukat egyelőre véka alá rejtik. Például a Nemzet Hangja kampányon nem a saját falujukban, hanem jellemzően 2-3 településsel arrébb álltak meg és írták alá. Félnek a megtorlástól és félnek a közösség esetleges negatív megítélésétől is.

A riportban helyi fiatalok is szót kaptak, hogy megosszák tapasztalataikat a dél-somogyi térség helyzetéről és jövőjéről.

A beszélgetésből kiderült: a diplomások többsége elhagyja a térséget, sokan Ausztriában vagy nagyvárosokban keresnek megélhetést. Tünde, egy tervezőgrafika szakos egyetemista lány például a művészeti pályán nem látott lehetőséget szülőhelyén, ezért költözött a baranyai megyeszékhelyre. Testvére, Csongor fiatal barcsi gazdálkodó; földműveléssel foglalkozik, saját családi, mezőgazdasági vállalkozásukban. Ő úgy tervezi, marad.

A fiatalok szerint a térség gazdasági lehetőségei korlátozottak: a fakitermelés mellett alig akad húzóágazat, a közlekedési kapcsolatok hiánya pedig tovább nehezíti a fejlődést. Úgy látják, egy új autópálya-összeköttetés Horvátország felé fellendülést hozhatna Barcsnak és környékének.

A kormány ifjúsági programjairól szkeptikusan nyilatkoztak: a 25 év alattiak szja-kedvezménye a továbbtanulók többségét alig érinti, a lakáshitel-támogatások pedig a helyi jövedelmekhez képest elérhetetlenek. Szerintük „a kedvezmények inkább felhajtják az árakat, mintsem megoldást nyújtanak”.

Arra a kérdésre, mit várnak Magyar Pétertől, egyöntetűen reményt és erkölcsi fordulatot emeltek ki. Azt várják, hogy felvillanyozza az embereket, és gondolkodásra sarkallja a térséget.

Orsós István egy fiatal matematika-fizika szakos tanár, aki friss diplomával tért vissza szülőföldjére, és ma egy helyi általános iskolában oktat.

„Körülbelül egy éve figyeltem fel Magyar Péterre, amikor az EP-választások kampánya zajlott. Szimpatikus volt, hogy kiáll az emberek elé, és lehet tőle kérdezni” – mesélte. Mint mondta, a nyíltság és a párbeszédre való hajlandóság ritka érték a mai közéletben.

A fiatal tanár úgy véli, hogy a barcsi fiatalok előtt két út áll: vagy továbbtanulnak és diplomás pályán próbálnak boldogulni, vagy külföldön keresnek munkát. Ő maga az első utat választotta, ám elismeri: az egyetemi évek alatt sokszor kellett nehéz fizikai munkát vállalnia a megélhetésért.

A közoktatás helyzetéről szólva elmondta: a digitalizáció megváltoztatta a gyerekek figyelmét, sokan nehezen birkóznak meg a szövegértéssel, ami a matematika feladatok megoldásában is akadályt jelent. Ugyanakkor hisz abban, hogy a tehetséges diákokat versenyekre kell vinni, és minden gyermekben meg kell találni a lehetőséget.

A pályakezdő pedagógus bruttó 640 ezer forintos gyakornoki fizetéssel indult, ami pótlékokkal 7-800 ezerig emelkedhet. Nettóban ez körülbelül 500 ezer forint, amiből szerinte a térségben tisztességesen meg lehet élni. „Nagyon jó helyen vagyok, szeretem a munkám, és itt van az otthonom” – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy nem minden változtatás pénzkérdés az oktatásban. Példaként említette, hogy az alsó tagozatos gyerekek túlterheltek a napi 6-7 órával, ami szerinte nem tesz jót sem a diákoknak, sem a tanároknak.

A rendezvényre szerinte sokan azért jöttek el, mert érzik: a politika közvetlenül hat a mindennapi életükre. „Ahogy az osztályban a tanár, úgy az országban a politikus is vezető szerepet tölt be. Nem mindegy, hogy milyen irányt mutat” – fogalmazott. Hozzátette: bár minden politikai párt rendezvénye iránt nyitott, fontosnak tartja, hogy a helyi közösségek érezzék: számítanak, és hogy van jövőjük itt, Barcson is.

A fórumot követően a riporter Árvai Erikával, az egyik helyi TISZA Sziget helyi tagjával beszélgetett, aki önkéntesként sokrétű munkájával segíti a párt népszerűsítését. Erika elmondta: Magyar Péter beszéde „telitalálat” volt, hiszen pontosan rávilágított a térség problémáira. „A Somogyi 2-es körzet halmozottan hátrányos helyzetű: csökken a lakosság, sok az idős, a fiatalok elvándorolnak a munkahelyek hiánya miatt, az egészségügyi ellátás romokban van” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy reálisan mit várhatnak el egy esetleges Tisza-kormánytól, Erika úgy válaszolt: a szemléletváltás a legfontosabb. „Nem a mutyira és a korrupcióra, hanem a szakmai tudásra és a befektetett munkára kell építeni. Ha rátermett emberek vezetik a várost és a térséget, akkor ide pénzt is lehet hozni.” Erika szerint a személyes kapcsolatépítés és a bizalomépítő beszélgetések a legfontosabbak.

A Fidesz helyi beágyazottságáról Erika így vélekedik: „Nagyon erősek, nagy a befolyásuk, főként az uniós és a Magyar Falu program forrásai miatt. Az emberek fejében él az a félelem, hogy ha nem a Fidesz marad, akkor összeomlik minden.” Ugyanakkor példaként hozta fel, hogy a tavalyi önkormányzati választáson Barcson meglepetésre ellenzéki polgármester győzött, ami szerinte arra utal, hogy a párt talapzata megingott.

Egy csokonyavisontai TISZA szimpatizáns elmondta: „Teljes mértékben támogatom Pétert, mert olyan súlyos gondok vannak az országban, hogy más választásunk már nincs, mint lebontani az Orbán-rendszert.” Hozzátette, hogy a térségben az elmúlt 15 évben gyakorlatilag nem történt valódi fejlesztés, csak ígéretek hangzottak el, miközben a lakosság száma folyamatosan fogy.

A Partizán végül röviden összegezte a Magyar Péter fórumán szerzett tapasztalatait: szó esett a fiatalok elvándorlásáról, a közmunkaprogram visszaéléseiről, valamint arról, hogy a helyi lakosok jelentős része csak a kormány által uralt médiából tájékozódhat. Mindez hozzájárult ahhoz a kilátástalansághoz, amit sokan nap mint nap átélnek.

Mégis, a hangulat nem a csüggedésről szólt, hanem a reményről. A résztvevők hangsúlyozták: szükség van egy olyan politikai erőre, amely képes valódi alternatívát mutatni. A TISZA helyi szigetei – amelyek nem klasszikus pártstruktúrák, hanem civil közösségek – éppen erre kínálnak lehetőséget. Lelkes önkéntesek dolgoznak azon, hogy a valóság eljusson minden településre, minden magyar emberhez.

A fórumon elhangzott gondolatok jól mutatják: a TISZA mozgalma képes megszólítani a hétköznapi embereket. Nem „professzionális politikusokat”, hanem tanárokat, vállalkozókat, munkásokat, szülőket von be a közéletbe. Ez a hiteles és emberközeli politizálás ad reményt sokaknak arra, hogy Magyarország végre kimozduljon a stagnálásból.

Somogy 2-es számú választókerületében már most látszik: a változás iránti vágy valós és erős. Ahogy az egyik megszólaló fogalmazott: „Először is meg kell szüntetni a korrupciót, rendbe kell tenni az oktatást és az egészségügyet. Ha mindenki egyenlő esélyt kap a médiában és a közéletben, akkor újra normális ország lehetünk.”

Magyar Péter és a TISZA mozgalma éppen ezt ígéri: tisztességes, átlátható, emberekért dolgozó kormányzást. A barcsi fórum bebizonyította, hogy a remény él – és egyre több magyar hisz abban, hogy közösen sikerülhet.

Fotó: Partizán Youtube csatorna

A TISZA 80 napos országjárásának szigetvári állomásán különleges pillanatnak lehettek tanúi a résztvevők. Egy helyi hölgy idézte fel a családi cukrászatuk történetét: 1991-ben Antall József miniszterelnök mohácsi tartózkodása idején édesapja műhelye készíthette el a vacsora desszertjeit. Ez az élmény nemcsak családi büszkeséget és személyes emléket jelentett, hanem felidézte a rendszerváltás utáni évek hangulatát is.

Most ő maga hozott tortát a fórumra, amelyet szeretettel ajánlott fel Magyar Péternek és a TISZA közösségének – édesapja és Antall József emlékére gondolva.

Magyar Péter köszönettel fogadta a gesztust és saját korabeli emlékeit is felidézve Antall József örökségére utalva idézte azt a mondatot, amely gyermekkora óta kíséri: „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle.” 

“A szeretet és a támogatás, amelyet az ország minden pontján kapunk, óriási erőt ad a folytatáshoz” – mondta.

Szigetváron ismét látszott, hogy a TISZA közösségét nemcsak a politikai ügyek, hanem az emberi történetek és a közösen őrzött emlékek is összekötik.

Kármán András, a TISZA új költségvetési és adópolitikai szakértője a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jelenleg egy helyben toporog, miközben az infláció tartósan magas, az államadósság pedig fenntarthatatlan pályán mozog. Úgy véli, a Fidesz választási költekezése és felelőtlen gazdálkodása miatt a következő kormányra nehéz feladatok várnak, és könnyen előfordulhat, hogy meglepetések derülnek ki, amikor napvilágra kerül a költségvetés valódi állapota.

A TISZA gazdasági programjának középpontjában az igazságosabb adórendszer áll. Kármán hangsúlyozza, hogy több mint kétmillió embernek csökkenne a személyi jövedelemadója az adójóváírás bevezetésével, különösen az alacsony és közepes jövedelműek járnának jól. Ezzel szemben azoknak, akik az elmúlt években aránytalanul kevés közteherrel járultak hozzá a közös kasszához, nagyobb részt kellene vállalniuk. Ennek része a vagyonadó, amely mindössze néhány száz, legfeljebb ezerkétszáz szupergazdagot érintene – őket viszont valódi hozzájárulásra kényszerítené.

A mindennapi életet érintő változtatások közé tartozik, hogy a TISZA csökkentené az alapvető fogyasztási cikkek, például a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, amely a jelenlegi 27 százalékról mindössze 5 százalékra mérséklődne. Ez közvetlenül érezhető könnyebbséget jelentene a vásárlóknak, különösen a kisgyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak. Ugyancsak hangsúlyos eleme a programnak a kisvállalkozók helyzetének javítása: a TISZA újragondolva vezetné be a KATA-t, amely ismét egyszerű és kedvező adózási formát kínálna, miközben biztosítaná a nyugdíjjogosultságot is, amely korábban hiányzott a rendszerből.

Kármán szerint a jelenlegi kormány nem a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt. A közpénzeket propagandára, klientúraépítésre és túlárazott közbeszerzésekre fordítja, miközben az ország képtelen lehívni a neki járó uniós forrásokat. A TISZA ezzel szemben a korrupció felszámolásával, a tisztességes verseny helyreállításával és az átlátható gazdálkodással milliárdokat takarítana meg, amelyeket a közszolgáltatások és a gazdaság fejlesztésére lehetne fordítani.

Kármán András kiemelte azt is, hogy Magyarország számára kiemelt érdek az euró mihamarabbi bevezetése. A közös valuta nem csupán szimbolikus lépés lenne, hanem kézzelfogható előnyökkel járna a mindennapokban is: stabilizálná az árakat, csökkentené a kamatokat, erősítené a befektetői bizalmat és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtene a magyar vállalkozások és családok számára egyaránt.

Kármán András összegzése világossá teszi, hogy a TISZA gazdaságpolitikája egyaránt épít az igazságosságra és a szakmai felelősségre. Nem a szűk elit kiváltságait, hanem a többség mindennapi biztonságát szolgálja – és ezzel új irányt mutat Magyarország számára.

Kármán András bemutatkozása a TISZA kötcsei fórumán itt olvasható.

Kármán Andrással készült HVG interjú itt érhető el.

Új utat nyitunk a demokráciában azzal, hogy már a képviselő-jelöltet is a nép választja meg. Magyar Péter Facebook bejegyzésében számolt be a részletekről.

A TISZA Párt olyan különleges jelöltállítási folyamatot dolgozott ki, amely egész Európában ritkaságnak számít. A rendszer egyszerre nyitott, közösségi és átlátható: a pártvezetés által ajánlott jelölt-jelöltekből a politikai közösség és végül maga a választókerület lakossága dönt a TISZA végső jelöltjeiről. Magyar Péter szerint ez a rendhagyó, a népakaratot maximálisan tiszteletben tartó előválasztás csakis sikerre lehet ítélve.

Hangsúlyozta: a demokrácia nem működhet zárt, „szivarfüstös szobákban” meghozott döntésekkel, és nem szabad, hogy egyszemélyes hatalmi körök válasszák ki az ország jövőbeli vezetőit.

A TISZA jelöltjei nem politikai apparátusból érkező „droidok” lesznek, hanem óvónők, vállalkozók, tanárok, gazdák, orvosok, művészek, tudósok és sportolók állnak majd a pályázók között. Valódi emberek közül választunk majd, akik egyek közülünk. Igaz hazafiak, akik mindent meg fognak tenni egy működő és emberséges ország felépítéséért” — fogalmazott Magyar Péter.

Ez a megközelítés erős legitimitást ad a jelölteknek: nem pártközponti kinevezésről van szó, hanem a helyi közösség aktív részvételéről és döntéséről.

A TISZA jelöltállítási rendszere két lépcsőben zajlik:

Belső kiválasztás a TISZA közössége által: A több ezer jelentkező közül a párt vezetése minden választókerületben megnevezi azokat a jelölt-jelölteket, akiket szakmai szempontok alapján ajánl a TISZA Szigetek tagságának. Ezek a jelöltek végigjárják választókerületüket, bemutatkoznak a helyi közösségnek, és személyes kapcsolatokra építve ismertetik programjukat.

Digitális közösségi válogatás, majd teljes választói döntés: A TISZA Világ applikáción keresztül a párt politikai közössége előszűri a három jelöltet két jelöltre. Ezt követően a választókerület teljes lakossága — szintén a TISZA Világon keresztül — dönthet a végső jelöltről. Így a választók közvetlenül beleszólnak abba, ki képviselje őket az Országgyűlésben.

Magyar Péter külön kiemelte a személyes kampány fontosságát: a jelöltek ajtóról ajtóra, szemtől szembe találkoznak a választókkal, és a helyi, kézzelfogható kapcsolatokra építenek. Ugyanakkor a TISZA központi kommunikációja is támogatja a folyamatot, szem előtt tartva a rendszerváltás súlyát és a demokratikus átmenet felelősségét.

A pártelnök állítása szerint az ilyen fokú nyitottság és közösségi részvétel még a legfejlettebb demokráciákban is ritka: ott sem gyakori, hogy a jelöltek kiválasztása ilyen mértékben átadódjon a helyi lakosok és a széles politikai bázis kezébe. Éppen ezért a TISZA megoldása példaértékű lehet, mert legitimálja a jelölteket, erősíti a helyi demokráciát és összeköti a kampányt a valódi, mindennapi problémákkal.

„Már most felhívom a közösségünk minden tagját, hogy egy emberként álljanak ki azok mellett a jelöltek mellett, akik óriási kockázatot vállalnak a propagandával szemben” — üzente a TISZA elnöke. Szerinte a közös kiállás, a személyes találkozások és az applikáción keresztüli részvétel együttesen biztosítják a győzelem lehetőségét: „Döntő fontosságú időszakra készülünk és közösen, egymást segítve győzni fogunk. Nem kicsit, hanem nagyon.”

A TISZA modellje több ígéretet is tartalmaz egyszerre: növeli az átláthatóságot, visszaszorítja a zárt párt-elit szerepét, és lehetővé teszi, hogy a helyi közösségek valós szerepet kapjanak képviselőik kiválasztásában. A digitális és személyes eszközök kombinációja ráadásul a modern kampány eszköztárát hitelesíti a közösségi részvétel mögött.

Ha a rendszer beválik, Magyar Péter víziója szerint nem csupán egy párt, hanem egy újfajta, erősebb helyi demokrácia is születhet Magyarországon — amely mintaként szolgálhat más országok számára is.

A hétvégén zajlott a Harcosok Klubjának - Fidesz mozgósító csoportjának -  az “edzőtábora”, ahol Orbán Viktor is megjelent. A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videójában az látszik, hogy szállásának erkélyén poloskák vannak, és nevetgélve söpri le őket. A felvételen azt is hallani, ahogy megjegyzi: „szorgalmasnak kell lenni, mindenki sorra kerül.”

A jelenet azért is keltett nagy visszhangot, mert Orbán március 15-i beszédében szintén „poloskáknak” nevezte politikai ellenfeleit, civileket, újságírókat és bírókat. Akkor a nagy felháborodás miatt kénytelen volt pontosítani, hogy elsősorban Magyar Péterre gondolt, de a beszédet így is széles körű felháborodás kísérte.

Most Magyar Péter úgy reagált, hogy a történelemben a hasonló uszító retorika mindig tragédiákhoz vezetett. „Orbán Viktor poloskázik, eltaposandó rovarokról beszél, és azt mondja: mindenki sorra kerül. Egészen elképesztő, hogy ilyen gyűlöletbeszéd elhangozhat egy hivatalban lévő miniszterelnöktől” – fogalmazott. Hozzátette: Orbán a bizalomvesztését gyűlöletkeltéssel próbálja pótolni.

Az újabb videó azt mutatja, hogy a miniszterelnök nem engedi el a „poloskázást” – még akkor sem, ha a közvélemény ezt megengedhetetlennek, veszélyesnek és uszítónak tartja.

A TISZA országos szintű kampányt indított hétvégétől, amelynek középpontjában az adócsökkentés és a tisztességes megélhetés biztosítása áll. Magyar Péter Facebook bejegyzésében arról számolt be, hogy a következő hetekben minden magyar háztartásba eljuttatják programjuk fő üzenetét.

„A hétvégétől elindítottuk a TISZA adócsökkentési kampányát szerte az országban. A Tiszta Hang 2 millió példánya mellett 4 millió szórólapot juttatunk a magyar háztartásokba. Október 23-ig újra minden magyar településre eljutunk az igazsággal” – írta.

Hangsúlyozta: a TISZA kampányát nem fizetett zsoldosok, hanem több tízezer lelkes önkéntes viszi el az emberekhez – főterekre, kisboltok mellé, templomokhoz, a mindennapok színtereire.

Közben dinamikusan növekszik a TISZA Világ applikáció felhasználói bázisa is, amelyet naponta több ezer ember tölt le. Ez a digitális közösség egyre erősebben kapcsolja össze az ország különböző pontjain élő támogatókat.

 A legfontosabb programpontok:

Igazságosabb adórendszer:

9%-ra csökkentik a minimálbért keresők jövedelemadóját.

Csökkentik a 625 ezer forintnál kevesebbet keresők jövedelemadóját.

Senkinek sem növelik a munkabért terhelő adókat.

Megélhetési könnyítések:

Az egészséges élelmiszerek áfája 27%-ról 5%-ra csökken.

A tűzifa áfája szintén 27%-ról 5%-ra csökken.

A vényköteles gyógyszerek áfamentessé válnak.

Családtámogatás és nyugdíjas biztonság:

Duplájára emelik a családi pótlékot.

Bővítik a családi adókedvezményeket.

Megtartják a 13. havi nyugdíjat.

Bevezetik a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyát.

Igazságos teherviselés:

Megadóztatják az 5 milliárd forint feletti vagyonokat, hogy a közteherviselésből a leggazdagabbak is kivegyék a részüket.

Miközben a kormány milliárdokat költ politikai propagandára és megosztásra, a TISZA programja az emberek valós problémáira ad választ: megélhetési könnyítések, tisztességes adópolitika és erősebb közszolgáltatások. Hiszen a magyar társadalomnak nem gyűlöletre, hanem szolidaritásra és összefogásra van szüksége.

„A TISZA közössége nem a hatalmat szolgálja, hanem az embereket.”

Hétvégén Felsőörsön gyűltek össze a TISZA önkéntesei az ország minden tájáról. Mára 50 ezren tartoznak ebbe a közösségbe – ők azok, akik nap mint nap segítik a TISZA munkáját: szórólapoznak, standolnak, és ott vannak minden rendezvényen.

A rendezvényen felszólalt Magyar Péter is, aki angsúlyozta: a közösség példátlan erőt mutat, olyat, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa Magyarországon.

Beszédében több személyes történetet is megosztott  – az El Camino zarándokútjától a nagyszülei életének példájáig –, amelyek mind arra világítottak rá: a legnehezebb küzdelmeket is kitartással, közösséggel és hittel lehet megnyerni.

„Ez a közösség az, ami legyőzhetetlen. Nem a pénz, nem a hatalom, hanem az, hogy ti ott vagytok minden településen, beszélgettek vagy segítetek az embereknek, vagy csak egy jó szót adtok. Ezzel nem tud versenyezni a hatalom” – mondta.

Magyar Péter arra kérte az önkénteseket, hogy a következő hónapokban fegyelmezetten, egymást támogatva dolgozzanak, mert most valóban mindenki munkájára szükség van. „Együtt, közösen, egymás kezét fogva fogunk áthaladni győztesen a célszalagon legkésőbb jövő áprilisban” – zárta beszédét.

Egy hétvége két világ:  Miközben Felsőörsön több mint 1500 önkéntes gyűlt össze a TISZA rendezvényén egy kötetlen hangulatú találkozón, ugyanezen a hétvégén Orbán Viktor a Harcosok Klubja tagjainak szervezett kétnapos tábort Sátoraljaújhelyen. Az állami pénzből felújított helyszínen, a Rákóczi Táborban „exkluzív események, közösségi médiás képzések és bulik” zajlottak.

A két rendezvény éles kontrasztban áll egymással: míg az egyik oldalon önzetlen önkéntesek építik közösen a rendszerváltás ügyét, addig a másikon szállással, étkezéssel ellátott harcosokat edzik komoly milliókból.

Az önkéntestalálkozó üzenete, hogy  a TISZA ereje a közösségben rejlik. Több tízezer ember munkája, lelkesedése és önzetlensége az, ami reményt ad a változásra.

Magyar Péter felsőörsi beszéde itt tekinthető meg.

A Fidesz kampánystratégiájáról egy mondatban annyit lehet elmondani: nem ismer határokat, ha az ellenfél lejáratása a cél. A 444 sorra vette az eddigi fekete kampányokat, karaktergyilkosságokat, a hazug és lejárató kampánygépezetet, ami a Fideszt eddig négyszer segítette 2/3-os győzelemre.

Magyar Péterrel kapcsolatban szinte naponta próbálkoznak. Van, hogy egy teljes projektet indítanak a lejáratására, van, hogy csak egy új becenevet kap. A lényeg, hogy a mechanizmus állandó.

Ráadásul megszámolhatatlan új felületen támad a kormányzat. Míg tavaszig a Megafon volt az, amely viszonylagos vízfejként funkcionált, ma már a Harcosok Klubja, a DPK, a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, újabb és újabb podcastek, csatornák, portálok, követhetetlen mennyiségben ontják magukból a propagandát. Teljes pályás letámadást indítottak (amely taktikát a miniszterelnök a hétvégi harcosedzésen is kihangsúlyozott) Viszont eddig minden hatástalan, Magyar Péterékről minden lepereg. Úgy tűnik, Magyar Péter lett a Fidesz kriptonitja.

A TISZA elnöke pártja kampánystratégiáját így foglalta össze: nem felelőtlen ígéretekkel, hanem megvalósítható és szakmai alapokra helyezett programmal kell meggyőzni a választókat. Csak olyan vállalásokat kell tenni, amit aztán be is tudnak tartani. Szerinte az is bizonyítja majd a TISZA sikerét, ha képesek lesznek győzni a jelenlegi, egyáltalán nem fair szabályok és torz médiaviszonyok között. „Ez lesz a legnagyobb cáfolata annak, hogy autokratikus rendszert nem lehet békésen leváltani” – fogalmazott.

A pártelnök hangsúlyozta: mindent meg fognak tartani, ami jól működik, de megszüntetik azokat az intézményeket, amelyek a hatalom kiszolgálói. Példaként említette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek 6,2 milliárdos költségvetését a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz csoportosítanák át.

Sokan felvetik, hogy miként lehet békét teremteni egy megosztott országban. Magyar Péter szerint a válasz egyszerű: példamutatással. A TISZA politikusai és önkéntesei nem foglalkoznak a magánéletben vájkáló támadásokkal, nem készítenek gyűlöletkeltő plakátokat, hanem szakpolitikáról és pártpolitikáról beszélnek, kemény, de tisztességes kritikákat fogalmazva meg.

„Amikor megszüntetjük a közpénzből folytatott propagandát, az olyan lesz, mint amikor kihúzunk egy hajszárítót a konnektorból: megszűnik a gyűlöletpropaganda, és mindenki ráébred, hogy amit eddig látott, az nem a valóság volt” – fogalmazott.

Megerősítette azt a közszájon forgó feltételezést, miszerint saját Facebook-oldalát személyesen ő kezeli. Minden komment tőle származik, még akkor is, ha hihetetlenül soknak tűnik. A célja ezzel az, hogy folyamatos és közvetlen kapcsolatot tartson a választókkal. „Ha látják, mekkora propagandagépezettel megyünk szembe, érthető, hogy minden eszközt arra fordítunk, hogy eljuttassuk hozzájuk a saját narratívánkat. Ezért kérem mindenki elnézését, akik szerint egy kicsit sok vagyok” – tette hozzá.

A mozgalom mára több tízezer önkéntessel működik, szemben a kormányoldal fizetett apparátusával. A TISZA önkéntesi mozgalma a héten lép akcióba. Mind a 3555 településen ott lesznek, minden postaládába eljuttatják a Tiszta Hangot vagy a TISZA szórólapját. Pultoznak, járják az országot. Építik az emberségesebb jövőt.

Kép: 444 youtube csatorna

A TISZA országjárásának kerepesi állomásán egy olyan beszélgetés zajlott le, ami tökéletesen példázza, mennyire kártékony a propaganda – és mennyit számítanak a személyes találkozások.

Egy unokáival érkező nyugdíjas hölgy felháborodva ragadta magához a mikrofont. Elmondása szerint mindig a tévét nézi, abból tájékozódik – szavaiból pedig világosan kiderült, hogy maradéktalanul elhiszi mindazt, amit a propagandamédia nap mint nap sulykol. „Orbán Viktor helyrehozta az országot” – jelentette ki, majd szemrehányást tett Magyar Péternek.

A párbeszéd fordulatot akkor vett, amikor a hölgy maga mondta ki: nyugdíjasként rosszul él. Innen bontakozott ki a beszélgetés, amelyben Magyar Péter konkrét példákkal világított rá a valóságra: míg 2010-ben minden huszadik, ma már minden negyedik nyugdíjas él a létminimum alatt, miközben Orbán Viktor saját fizetését 7,5 millió forintra emelte. Magyar Péter hozzátette: ő ezzel szemben a saját fizetése felét minden hónapban jótékony célra ajánlja fel. Ismertette a TISZA terveit is: a nyugdíjasok 200 ezer forintos SZÉP-kártyáját, az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek áfájának csökkentését, az olcsóbb megélhetést.

A hölgy a vita végére belátta, hogy valóban lenne mit javítani az ország helyzetén és átéléssel telített mondanivalóját nevetve azzal zárta: „Akkor legyél “fasza” csávó és rátok fogok szavazni, hajrá!”

A párbeszéd mindent elmond arról, hogyan működik a propaganda: alternatív valóságba zárja az embereket, még akkor is, amikor saját tapasztalataik ennek ellenkezőjét mutatják. Ebben a képzelt világban Orbán Viktor mindig a megmentő, és a hibákért sosem ő felel. Azt is megmutatta, mennyire fontos személyesen találkozni, beszélgetni, kérdezni és válaszolni. Mert a propaganda páncélja sokszor egyetlen őszinte beszélgetéssel reped meg.

Ahogy Magyar Péter fogalmazott: „Ezért érdemesebb az országot járni, mint a hatvanpusztai pánikszobából gyűlöletet és hazugságot önteni a magyarokra. Aki átveri, megnyomorítja, kirabolja és közben fenyegeti a honfitársait, az nem “fasza csávó”, hanem egy bukástól rettegő császár, akin hamarosan átlép a magyar nemzet.”

A TISZA 80 napos országjárásának kerepesi állomásán egy hölgy kérdezte Magyar Pétert arról, mennyire számíthat hazánk a NATO-ra a jelenlegi politikai helyzetben. A kérdés különösen aktuális, mivel a napokban orosz drónokat lőttek le Lengyelország légterében, ami példátlan incidens a szövetség történetében. Eközben a magyar kormány rendre elhallgatja vagy relativizálja Oroszország agresszióját.

Magyar Péter válaszában hangsúlyozta: Magyarország teljes jogú NATO-tag, katonáink rendszeresen részt vesznek közös gyakorlatokon, a szövetség légvédelmi műveleteiben, és más tagállamok gépei védik a magyar légteret is. Ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi kormány politikája miatt vannak olyan stratégiai megbeszélések, ahonnan Magyarországot kihagyják, mert szövetségeseink nem bíznak abban, hogy az átadott információk nem kerülnek egyenesen Moszkvába vagy Minszkbe.

„Amikor jön a TISZA-kormány, Magyarország ismét a NATO és az Európai Unió megbecsült, teljes jogú tagja lesz. Ha adódnak is nézetkülönbségek, mi mindig konstruktívan, a szövetségesi rendszer és hazánk érdekeit összehangolva fogunk dolgozni  s nem leszünk bot a küllők között” – jelentette ki Magyar Péter.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy miközben Orbán Viktor a védelmi kiadások emelését „tüdőlövésnek” nevezte, kormánya végül egy szó nélkül elfogadta a NATO döntését a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költségvetés növeléséről. A kormány ráadásul az állami hadiipari cégeket is „elkótyavetyélte” NER-közeli vállalkozásoknak.

„Ahelyett, hogy az állam kezében maradt volna egy stratégiai ágazat, ma NER-es magáncégek profitálnak a fegyver- és lőszergyártásból. Ez nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is” – hangsúlyozta Magyar Péter.

A rendezvény végén kijelentette: a TISZA kormányzása alatt Magyarország ismét olyan szövetséges lesz, amelyre partnerei valóban számíthatnak – nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is.

Ezt találta mondani a miniszterelnök szokásos péntek reggeli szeánszában.

Orbán Viktor már-már bravúrosan lavíroz a saját maga által alkotott, ellentmondásos világban. Talán már észre sem veszi, hogy eszmefuttatásaiban rendre a kognitív disszonancia veszélyes vizein evez, csak sajnos nem egyedül ül a hajóban. A valóságtól teljesen elrugaszkodott gondolatai hol az uniós elvek jéghegyében, hol a Putyini kiszolgáltatottság bilincseivel ütköznek.

Mert, ahogyan azt Magyar Péter is kijelentette: „Orbán Viktor egy fogott ember. Úgy táncol, ahogy a Kreml és a saját oligarchái fütyülnek.”

Mai beszélgetésében is visszatükröződik, milyen veszélyes az, ha az orosz csizma valakinek a nyakán tapos.

„Hogy mire volna szüksége Európának? Ugye, nekünk felül kell vizsgálni a zöld átmenetet, mert a magyaros energiaárakat részben az zöld átmenet okozza, és ez halálos az európai gazdaságnak.” – fejtette ki Orbán, majd pár mondattal később megemlítette a Budapest deklarációt, melyet tavaly Budapesten fogadtak el az uniós vezetők. Mint azt most is megerősítette a miniszterelnök, a deklaráció az európai versenyképesség megmentéséről szólt és szerinte azt kellene csinálnunk, de nem azt csináljuk.

Viszont a Budapest deklaráció 13 pontjából 4 konzekvensen a zöldpolitika mellett foglal állást, és ebben hazánk markáns zöldpolitikai kiállása is körvonalazódik.

Figyelembe veszi többek között a dekarbonizációs célok elérését, a klímasemlegesség mellett 2050-re elérhető energiafüggetlenséget, és egy új energiauniót irányoz elő. Hangsúlyozza a körforgásos gazdaság jelentőségét, a fenntartható és ellenálló agrárium mellett foglal állást.

És most, 10 hónappal a paktum elfogadása után Orbán Viktor egyenesen halálba taszításról nyilatkozik a zöldpolitika kapcsán.

Érdemes elgondolkozni rajta, hogy mi értelme lehet miniszterelnökként beállni egy ügy mögé, képviselni egy álláspontot, majd hirtelen az egészet semmissé tenni és szembemenni az akkori értékrenddel.

Mivel Orbán Viktor értékrendje mindig is hajlítható volt, és ezt még megfejeli az orosz kiszolgáltatottság is, ezért aztán nincs ma olyan kézzel fogható elv, ami mentén el tudjuk képzelni a kormányzati politikát. Itt érdekek vannak, orosz irányítás, megfélemlítés és hatalomféltés.

Amíg a Fidesz lesz kormányon, ne is reménykedjünk abban, hogy a klímapolitika egy percig is figyelembe lesz véve az ország jövőjével kapcsolatban. Maximum egy-két üres szólam, néhány kézfogás, üres mosolyok erejéig. De Putyin nem akar tőle függetlenedő energiapolitikáról hallani, ezért, szembemenve az uniós előirányzással, Magyarország keresztbe szalmát nem fog tenni, hogy nyisson a jövő energiaforrásai felé. A Budapest deklaráció annyira felesleges volt, mint Orbán Győzőtől magyarázatot várni arra, hogy honnan mentik a zebrákat, amelyek rendre nála kötnek ki.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a miniszterelnök Kötcsén azon kesergett, hogy internet van és mobiltelefon.

Ő tényleg végleg a múltban ragadt. Mi viszont szeretnénk végre arccal a Nyugat, a jövő energiái felé tekinteni.

fotó: index.hu (a kép a Budapest deklaráció elfogadásán készült, 2024.11.12.én)

A nagykátai fórumon egy férfi nem gazdasági számokról, nem politikai stratégiákról kérdezte Magyar Pétert. Egyszerű, de annál szívhez szólóbb kérdést tett fel:

„Láthatod, hogy milyen sokan eljöttünk mi tápióvidéki emberek, mert kíváncsiak voltunk a TISZA jövőképére. Nekem csak egyetlen kérdésem lenne: amikor a TISZA átveszi majd a kormányzást, mennyire lesz fontos neked a vidék és benne a mi otthonunk, a Tápió-vidéke?”

A kérdés láthatóan megérintette Magyar Pétert, aki felidézte tavaszi békéért és összefogásért tett 300 kilométeres, Budapesttől Nagyváradig tartó gyalogútját. Az út elején, amikor Úriból Tápiómentére érkezett a naplementében, a falubeliek nagy szeretettel és frissen sült pogácsával várták. Gyerekek meséltek neki sorsukról, gondolataikról, az útépítő munkások pedig a műszak után siettek, hogy a falu határában találkozhassanak vele. „Ez egy olyan élmény volt számomra, amit soha nem fogok elfelejteni” – mondta.

Magyar Péter hozzátette, hogy amikor majd a Parlamentben leteszi az esküt, ezek a pillanatok jutnak eszébe. A nyugdíjasok kérdései, az egyedülálló édesanyák történetei, vagy éppen a tápiómenti emberek szeretete.

„Ezért fontos, hogy egy politikus minél többet legyen a városok és falvak közösségeiben. Nekünk egy emberséges országot kell építenünk, ahol mindig az ember áll a középpontban – legyen az itt a Tápió-vidéken, vagy bármely más magyar településen” – hangsúlyozta.

Az esemény végén Magyar Péter külön is köszönetet mondott a tápiómenti közösség támogatásáért. Elmesélte, hogy irodája falán ott lóg az a fénykép, amely azon a naplementés estén készült, emlékeztetve őt arra, miért olyan fontos ez a vidék. A kérdező ezzel zárta a beszélgetést:

„Számíthatsz ránk, mi is számítunk rád. Kérlek, gondolkodj így a jövőben is, és ne felejts el bennünket.”

A miniszterelnök legutóbbi propaganda interjújában három olyan kijelentést tett, melyek sokat elárulnak arról, hogyan működik ma Magyarországon a politika és a hatalom.

Elmondta, hogy a kormány újabb nemzeti konzultációt indít, amely valójában nem az emberek véleményének megismeréséről szól, hanem legerősebb ellenzéki erő, a TISZA lejáratását szolgálja. Nyíltan beszélt arról, hogy a kérdéseket úgy fogalmazzák majd meg, hogy azok a Fidesznek kedvezzenek, és mindezt közpénzből finanszírozzák. Ez gyakorlatilag annak a beismerése, hogy közpénzmilliárdokat költenek törvénytelen módon a Fidesz pártpolitikai kampányára.

Az elmúlt években többször felmerült, hogy Orbán Viktor luxusrepülős utazásait valójában állami pénzből finanszírozzák. Legutóbb az ír–magyar válogatott mérkőzésre utazott így: a mostani interjúban maga mondta el, hogy Csányi Sándor, az MLSZ elnöke hívta meg, és az ő magángépén repült Dublinba. A költségeket azonban a magyar állam állta, mivel a miniszterelnök ezt hivatalos útnak tekinti. Csakhogy az ír külügyminisztérium szerint nem volt hivatalos program vagy politikai találkozó. Vagyis valójában a magyar adófizetők pénzéből finanszírozták a miniszterelnök írországi meccsnézését.

A társadalmi igazságosság egyik alapja, hogy a leggazdagabbak is kivegyék a részüket a közteherviselésből. A TISZA javaslata szerint az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra különadó vonatkozna, amelyből a közoktatást, az egészségügyet és a szociális ellátást lehetne erősíteni. Orbán azonban egyértelműen kijelentette: nem hajlandó a milliárdosokat megadóztatni, hanem inkább óvja őket. „Én óvnám magunkat ettől”- mondta az interjúban. Ez világossá teszi, hogy a kormány inkább a NER-oligarchák érdekeit védi, mint a magyar családokét.

Magyar Péter rámutatott, hogy bármelyik európai országban akár egyetlen ilyen botrány is elegendő lenne a kormány bukásához.

„Legkésőbb jövő áprilisban megbukik ez a rendszer” – hangsúlyozta.

A TISZA célja, hogy a változás a  magyar emberek javát szolgálja: egy igazságos, emberséges és működő ország felépítését, ahol a közpénz valóban a közös célokat szolgálja.

Az interjúrészlet megtekinthető Magyar Péter youtube csatornáján.

Érdekes levelet kapott ma a TISZA a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjétől.

Az egy oldalas, hivatalosnak szánt levelet a TISZA ügyfélszolgálatának küldte meg Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal havi nettó 5,5 millió forintot kereső vezetője. A pár mondatos, „tájékoztatás kérése” tárgyú levél hemzseg a helytelen megállapításoktól és a tényszerűtlen feltételezésektől.

A hivatal az ügyben fordult a TISZA ügyfélszolgálatához, hogy a TISZA Világ applikációval kapcsolatban szerezzen felvilágosítást, de már az első mondatban valótlanságokat állít. Nem augusztus, hanem szeptember 9-én mutatták be az alkalmazást Magyar Péter hivatalos Facebook, illetve Youtube csatornáján, a levél szerint a TISZA Kontroll csatornáján, ami szintén egy hatalmas tévedés, hiszen a Kontroll egy teljesen önállóan létező, online hírportál, nincs köze e párthoz, csupán élőben közvetítették ők is a bemutatót.

A kérdések zavarosak, nem tudni, mi a célja és mi a következménye ennek a levélnek.

Magyar Péter érdemben pont úgy reagált rá, ahogy erre a teljesen fejetlen kérdéshalmazra lehet: „Kedves Lánczi Elvtárs, erre a gagyi levélre nem fogsz választ kapni. Javaslom, hogy havi 5,5 millióért fuss neki még egyszer a dolognak és próbálj meg összeütni egy olyan hivatalos levelet, ami nincs tele marhaságokkal. Ha pedig megvagy vele, küldd el hivatalos úton.”

Elképesztő, hogy adófizetői pénzből működő állami hivatal nem képes egy érdemi levél megírásához.

A vak is látja, hogy ez nem valós, szükséges adatvédelmi tevékenység, hanem felsőbbrendűség, önkényeskedés és fenyegetőzés.

A TISZA kormány ezt a hivatalt is sóval fogja beszántani, a propagandával egyidőben.

A közvéleménykutató cég mérései szerint a biztosan választani tudók között TISZA-Fidesz 51-38%.

Ebből világosan látszik az, hogy országosan a TISZA szimpatizánsai és támogatói azok, akik konzekvensen kitartanak pártpreferenciájuk mellett. Ez az erős kötődés kezdetektől jellemző a TISZA közösségére.

Októberben lesz egy éve, hogy ez a szám egálba került, azóta folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Tehát kimondhatjuk, hogy ez egy töretlen, biztos fölény, a változásra való igény már nemcsak érezhető, hanem módszertanilag is kimutatható.

Pedig a kormány már mindent bevet, a Rogáni propagandagépezet maximumon dübörög. Közpénz milliókat költenek el hazug, lejárató kampányokra, a hatás azonban elmarad.

Az emberek már hisznek a saját szemüknek.

Elhiszik, hogy a luxus, a korrupció és az elhibázott döntések kormánya nem a hazát, hanem saját érdekcsoportját szolgálja. Ebből pedig elég volt 15 év. A rendszerváltásnak és a felelősségre vonásnak meg kell történnie. Erre társadalmi igény mutatkozik, ezt látjuk a pártpreferencia adatokban is.

A választani tudók több, mint fele végre működő országban szeretne élni.

A TISZA szeptember 9-én bemutatta közösségépítő mobilalkalmazását, a TISZA Világot, amely kevesebb mint egy nap alatt az App Store listavezetője lett. Alig 24 óra alatt 63 000 felhasználó csatlakozott, és a szám folyamatosan nő. Már az első napon 120 új esemény, 30 kihívás és több száz javaslat született, amelyek közül sokat a következő fejlesztési fázisokba is beépítenek.

Az alkalmazás célja egy átlátható, önszerveződő közösségi tér megteremtése. Regisztráció után mindenki személyre szabottan láthatja a környezetében elérhető ügyeket és eseményeket, és azonnal csatlakozhat hozzájuk. A TISZA Világ lehetőséget teremt arra, hogy bárki bekapcsolódjon a közösségi életbe, saját kezdeményezést indítson, és aktív részese legyen a változásnak.

A TISZA Világ ma reggeltől a Google Playen is elérhető.

Alig egy nappal azután, hogy a TISZA a kötcsei rendezvényén bejelentette: Forsthoffer Ágnes lesz a párt turisztikai szakértője és szeptember közepétől harmadik alelnöke, komoly csapás érte a családi vállalkozását.

Forsthoffer Ágnes közösségi posztban számolt be arról, hogy egy rendszeresen visszajáró állami nagyvállalat mindössze 16 órával a kezdés előtt lemondta a százfős rendezvényüket, amelynek előkészítésén napok óta dolgoztak. Az utolsó pillanatban történt lemondás több millió forintos kárt okozott a balatonfüredi szálláshelyet üzemeltető családi cégnek.

Arról is beszámolt, hogy a TV2 stábja a városban járva próbálja rossz hírbe hozni vállalkozásukat.

„Sajnos úgy tűnik, hogy a propaganda és a hatalom megkezdte a vállalkozásunk tönkretételét” – mondta, hozzátéve: mindez közvetlenül köthető kötcsei szerepléséhez.

Magyar Péter a történtekre így reagált:

„Ez az embertelen orbáni hatalom valódi arca. Orbánékat sem a több tucat munkavállaló sorsa, sem a becsületes vállalkozók nem érdeklik. Azt akarják elérni, hogy mindenki rettegjen tőlük. Nem fogjuk megtenni nekik ezt a szívességet.”

Forsthoffer Ágnes kijelentette: azon fog dolgozni, hogy gyerekei olyan országban nőhessenek fel, ahol a tisztességes munka számít – nem a politikai hovatartozás.

„Nekem csak egyetlen kérdésem lenne: ön szerint nulla forintból hány ember él Magyarországon?” – tette fel a kérdést egy asszony Magyar Péternek Mezőkövesden. Elmondta, hogy évek óta semmilyen jövedelme nincs, nem kap támogatást, sem nyugdíjat, sem szociális ellátást.

Több mint húsz év munkaviszony után betegségei miatt rokkanttá vált, mégis elutasították a rokkantsági ellátását. Hónapokig könyörgött a háziorvosának, hogy küldje a bizottság elé, de nem történt előrelépés. Közben több mint félmillió forintos NAV-tartozása halmozódott fel, mert nem tudta fizetni a TB-t.

A felkavaró vallomás után Magyar Péter arra kérte a TISZA Szigetek közösségeit, hogy vegyék fel a kapcsolatot az asszonnyal és segítsenek. A felhívásra gyorsan érkezett válasz: a helyi közösségek összefogásával sikerült egy hét alatt összegyűjteni a félmillió forintot, így a hölgy tartozása megszűnt.

A támogatók nem álltak meg itt: segítik abban is, hogy elinduljon és sikerrel záruljon a rokkantsági eljárása, és hogy végre hozzájusson a jogos ellátásaihoz.

Ilyen az emberséges Magyarország, amelyet együtt építünk: senkit nem hagyunk magára a bajban.

A TISZA 80 napos országjárásának vecsési állomásán Váczi Zoltán, a 90-es évek válogatott labdarúgója kérdezte Magyar Pétert arról, miként alakítaná át a magyar labdarúgást és a sport világát. A pártelnök világossá tette, hogy kormányra kerülésük esetén véget vetnek a pénzszivattyúként működő rendszernek és átláthatóvá teszik a sportfinanszírozást.

Magyar Péter három fő célt nevezett meg. Elsőként az amatőr- és tömegsport fejlesztését, mert szerinte minden településen biztosítani kell a sportolás lehetőségét. Ahol sokan mozognak, ott egészségesebb és hosszabb élet vár az emberekre. Második célként az utánpótlás támogatásának kiterjesztését emelte ki: nemcsak az öt látványsportágra, hanem minden olimpiai és nem olimpiai sportágra, méltányos finanszírozással. Harmadik feladatként pedig a politika kiszorítását nevezte meg, hiszen a sportot szakembereknek kell irányítaniuk, nem politikai kinevezetteknek.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a TAO pénzeket nem buszokra, békemenetre és francia pezsgőre kell költeni, hanem a gyerekekre és a sport valódi céljaira.

A TISZA-kormány alatt a sport támogatása nem csökkenne, sőt, átláthatóbb és igazságosabb rendszer jönne létre, amelyben a közpénzek valóban a sportolást, a sportolókat és az utánpótlást szolgálják.

Az app egyszerű, biztonságos és átlátható módon segíti a közösségi szerveződést, és lehetőséget ad a közös döntésekben való aktív részvételre. A helyi ötletekből akár országos kezdeményezések is születhetnek.

Az elmúlt másfél évben a TISZA Szigetek hálózata több mint 2200 közösséggel és 50 ezer taggal bővült. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a hagyományos kapcsolattartási formák már nem elegendők ekkora közösség fenntartásához. Erre ad választ a TISZA Világ: egy digitális platform, amely lehetővé teszi a feladatok felosztását, az események szervezését, az ötletek megosztását és a közösségi aktivitások nyomon követését.

Az alkalmazásban mindenki láthatja, milyen ügyek és programok zajlanak a környékén, és könnyen bekapcsolódhat akár egy szemétszedésbe, egy helyi fórum megszervezésébe vagy egy országos kampányba. Segít új közösségek létrehozásában is: bárki alapíthat TISZA-szigetet, vagy csatlakozhat egy meglévőhöz, így a legkisebb falvakban is megerősödhet a közösségi élet.

A fejlesztők külön figyelmet fordítottak az átláthatóságra és az adatbiztonságra. Az applikáció minden jogszabályi követelménynek megfelel, és rugalmasan alkalmazkodik a különböző felhasználói igényekhez: szimpatizánsként, önkéntesként vagy szigettagként mindenki a saját szintjén kapcsolódhat be a közös munkába.

A TISZA Világ nem egy újabb közösségi médiacsatorna, hanem egy valódi közösségépítő eszköz. Célja, hogy a változást akaró emberek hosszú távon is aktív alakítói legyenek közösségeiknek és az ország életének. Ahogy a bemutatón elhangzott:

„Ez nem digitális harcosok klubja, hanem egy modern eszköz, amely a hús-vér emberek munkáját és összefogását támogatja.”

Az applikáció letölthető az App Store-ból és a Google Play-ből. Regisztráció után mindenki személyre szabottan láthatja a környezetében elérhető ügyeket és eseményeket, és azonnal csatlakozhat hozzájuk.

A TISZA Világ lehetőséget teremt arra, hogy bárki bekapcsolódjon a közösségi életbe, saját kezdeményezést indítson, és aktív részese legyen a változásnak.

Propagandának nyilatkozni felesleges, mert úgyis manipulált, vágott felvételek kerülnek ki a vágószobából. Ez egy olyan aranyszabály, amit – sajnos – a közéletben, politikában aktívan részt vevők már nagyon jól ismernek.

Magyar Péter most mégis kivételt tett. Talán azért, mert még emlékezett az előző napra, ahol a kötcsei rendezvényen szépen kirajzolódott az a kontraszt, ami a Fidesz sajtótól elzárt világát és a TISZA mindenki felé nyitott kommunikációját jellemzi.

Így hát Császár Attila, az M1 riportere lehetőséget kapott arra, hogy mindenki előtt feleljen a TISZA elnöke által feltett kérdésre, miszerint hogy érezte magát ő, mint a Fideszhez maximálisan lojális sajtós, hogy még a köztévé stábját sem engedték forgatni az egyébként teljesen nyitott eseménynek propagált Fideszes kampánynyitón?

Császár Attila kusza válaszadásba kezdett arról, hogy hol voltak stábjai, hol nem, hol voltak kordonok, hol nem, mindenesetre az nem derült ki, hogy van-e önálló véleménye a sajtószabadság korlátozásáról. Azt állította: őt a TISZA nem engedte be forgatni.

Magyar Péter kifejtette: a TISZA rendezvényére mindenki belépést kapott, hiszen ott nem voltak kordonok, a hír tv stábja például a színpad mellett foglalt helyet, úgyhogy az, amit Császár Attila mond, hazugság. Mint mondta, a riporter arról híresült el, hogy a 2006-os eseményeket, a székházostromot élő adásban forradalomnak titulálta, ezért is lett az a ragadványneve, hogy Császár „Forradalom” Attila. És mint ilyen, hogy képes csendben, meghunyászkodva eltűrni, hogy a magyar sajtót teljeskörűen elzárják az információktól a Fideszes rendezvényen? Hogyan lehetséges az, hogy egy egyébként közpénzből finanszírozott eseményt elzárnak a köztelevíziótól?

A TISZA elnöke emlékeztetett a miniszterelnök zárt falak közt tett kijelentésére is: „Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud, ismernek engem, nem vagyok olyan ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve.”

Vajon kinek, kiknek szólt ez a fenyegetés?  - tette fel a kérdést Magyar Péter. „A félreállított vagy kirúgott Rogán Antalnak? Vagy éppen a parkoló pályára tett Gulyás Gergelynek? Vagy az oligarcháknak, akik nem hajlandóak ebbe a bukott kampányba újabb milliárdokat beletenni? Vagy az elhallgattatott, zsarolt polgármestereknek?”

A Fidesz kommunikációjában és politikájában egyre nagyobb káosz uralkodik, ezért már leghűségesebb kiszolgálójukban, az egyébként közpénzmilliárdokból fenntartott köztelevízióban sincs bizodalmuk. A kártyavár lassan leomlik, aminek egyik ékes bizonyítéka az is, hogy Császár Attila lassan csak a TISZA rendezvényein vehet részt.

Magyar Péter teljesen váratlant húzott azzal a lépésével, hogy a Fidesz több évtizedes hagyományát, a kötcsei évadnyitó szeánszot felülírta azzal, hogy nyilvános TISZA rendezvényt szervezett ugyanerre a helyszínre, ugyanabban az időpontban. Ezzel egy olyan felségterületre hatolt be, ami eddig a magyar emberek számára elérhetetlen volt.

A Fidesz nem is tudott vele mit kezdeni. Bár az utóbbi években minden rendezvényük a szabad sajtó teljes kizárásával, védett területen zajlik, és ez most sem volt másképp, a kihelyezett kordonok már nem a védelmet jelentették, hanem a félelmet és a gyengeséget. Megtört a megszentségteleníthetetlennek tűnő Fideszes elit elérhetetlensége. És Magyar Péternek pont ez volt a célja az esemény megszervezésével. Hogy megérezzék az emberek, hogy igenis joguk van tudni arról, hogy mi zajlik a színfalak mögött. Hogy lássák, mennyire a fejük felett döntenek a hatalmukhoz foggal-körömmel ragaszkodó kormányzati politikacsinálók.

A TISZA elnöke a napot szimbolikus sétával kezdte. Balatonőszödről gyalog indult el Kötcsére, fiatalok társaságában. Az út során élő kapcsolásban beszélt az elmúlt húsz év elszalasztott lehetőségeiről, a rengeteg elhibázott döntésről, ami hol szándékos, hogy szakmaiatlan volt. Az összegzés célja az volt, hogy rávilágítson arra a tényre, hogy Orbán és Gyurcsány tulajdonképpen egyetlen érdeket szolgáltak a két évtized alatt. A sajátjukat. Az, hogy eközben Magyarországot az EU legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tették, egyáltalán nem rettentette el őket. A két politikus beárazta magát és a sleppjét a legfőbb jónak, a másik oldalt a legfőbb rossznak, és mivel csak ez a két végpont létezett, a magyarságot végletesen megosztva uralkodtak rajtuk.

Ezt a szégyenkorszakot zárta le Magyar Péter és a TISZA közössége szeptember 7-én, egyúttal hivatalosan is megnyitották a kampányidőszakot.

A TISZA két szakértőt is bemutatott.

Kármán András több mint 25 éve dolgozik a pénzügyi szektorban, nevét leginkább az Erste Bank élén végzett munkája tette ismertté. Több, mint fél éve dolgozik a TISZA szakpolitikai munkacsoportjában, és most a TISZA költségvetési és adópolitikai szakértőjeként mutatkozott be.

Forsthoffer Ágnes közgazdász, szállodaigazgató, a TISZA turisztikai szakértője, a turizmus problémáit, kihívásait összefüggéseiben, testközelből ismeri, hiszen gyermekkora óta ebben a szektorban tevékenykedik. Forsthoffer Ágnes a TISZA leendő, harmadik alelnöke.

Magyar Péter beszédében kihangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszak olyan nehéz és akadályokkal teletűzdelt lesz, amit talán még el sem tudunk képzelni. Ezért mindenkire szükség lesz, aki változást szeretne elérni. Hiszen a korlátlan pénzzel és hatalommal bíró Fideszes holdudvart csakis összefogással, békésen, ugyanakkor nagyon határozottan lehet – és kell – legyőzni.

Üdvözölte azt a példátlanul erős közösséget, ami a TISZA alapját képezi, a Szigeteket, és bejelentett egy új, online kapcsolódási lehetőséget, a TISZA Világot, ahol mindenki megmutathatja magát és szerveződhet, ötletelhet, kezdeményezhet.

A TISZA rendezvény egy nagyszerű, baráti, lélekemelő rendezvény volt, sok mosollyal és nevetéssel. A jövőbe vetett hit tisztán látszódott a tekintetekben. Mindenki tudja, hogy nehéz lesz, de érezhető az elszántság és a motiváció. Tudjuk, hogy a múltnak egyszer és mindenkorra vége van, ezért is volt fontos a látványos lezárás. Új fejezetet nyitunk Magyarország történelmében. Egy olyan fejezetet, amelyben mindenkire számítunk.

A kötcsei rendezvények megmutatták Magyarország két arcát. Az egyik zord, kordonok mögötti világ, fenyegetésekkel, lázálmokkal, irreális víziókkal, követhetetlen eszmefuttatásokkal tarkítva.

A másik egy emberséges, letisztult, világos célt vetít elénk: a működő Magyarországot.

A képlet tiszta, a döntés csakis az állampolgárok kezében van. Múlt vagy jövő? Ez a kérdés, válasszatok.

Forsthoffer Ágnes, a TISZA turisztikai szakértője: a turizmus emberközpontú megújítása

A Balatonfüreden élő Forsthoffer Ágnes közgazdász, szállodaüzemeltető és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője. Hosszú pályafutása során mindig fontosnak tartotta a közösségi felelősségvállalást és a szakmai együttműködést.

Külön kiemelte, hogy fontosnak tartja a női szerepvállalást a politikában és a közéletben: szerinte a nők tapasztalatai, kitartása és empátiája olyan érték, amely nélkül nem épülhet igazságosabb társadalom. Ezért is vállalt szerepet a TISZA-ban, ahol a szakértelem és az emberség együtt számít.

„Hiszek abban, hogy meg tudjuk teremteni az új, emberséges Magyarországot. A turizmus számomra nem csupán iparág, hanem az egyik legnagyobb lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz” – fogalmazott beszédében.

Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta: a TISZA turisztikai stratégiája a vidéki térségek erősítésére, a kisvállalkozások támogatására, a fenntarthatóságra és a szezonalitás problémáinak enyhítésére épül. Mint mondta, a turizmusban dolgozók és vendégek egyaránt tiszteletet érdemelnek, ezért cél, hogy az ágazat ismét vonzó és megbecsült legyen.

Forsthoffer Ágnes a TISZA leendő, harmadik alelnöke.

Kármán András, a TISZA költségvetési és adópolitikai szakértője : igazságosabb adórendszer és stabil gazdaság

Kármán András több mint 25 éve dolgozik a pénzügyi szektorban, de nevét leginkább az Erste Bank élén végzett munkája tette ismertté. 2015 óta az Erste Jelzálogbank, 2017 óta az Erste Lakástakarék elnök-vezérigazgatója volt.

Bemutatkozásában leszögezte: a TISZA célja egy igazságosabb, átláthatóbb és emberségesebb gazdaságpolitika. „A gazdaság nem táblázatokban él, hanem a hétköznapokban: a család konyhapénzében, egy kisbolt túlélésében vagy egy idős ember gyógyszerében.”

Kiemelte, hogy a TISZA visszahozná a kisvállalkozók számára a KATÁ-t, bevezetné a leggazdagabbak vagyonadóját, és csökkentené a legkisebb keresetűek adóterheit. A mindennapi élet költségeinek enyhítése érdekében a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 %-ra, az egészséges élelmiszerekét és a tűzifáét 5%-ra mérsékelné a TISZA.

Kármán András személyes hitvallása szerint a gazdaságpolitika csak akkor működik, ha az emberek biztonságérzetét növeli. Úgy véli, a stabilitás és a kiszámíthatóság nélkül nincs fejlődés, és éppen ezért a TISZA gazdasági programja nem a rövid távú politikai haszonra, hanem a hosszú távú társadalmi jólétre épít. Meggyőződése, hogy Magyarország gazdasága képes a kitörésre, ha ismét hozzáfér a befagyasztott uniós forrásokhoz, és ha a pénzügyi döntések a közösség egészét szolgálják, nem egy szűk elit érdekeit.

A kötcsei esemény világosan jelezte: a TISZA nemcsak politikai alternatívát kínál, hanem felkészült szakemberekkel épít programot a jövő Magyarországának. „Lépésről lépésre bemutatjuk a működő és emberséges Magyarország programját, és a koncepció kidolgozásában közreműködő szakembereket” – mondta Magyar Péter.

Mindenki hallotta már azt az ikonikus, keserédes szlogent, hogy: Sorsod Borsod.

Bódis Kriszta ezt a szlogent teljesen magáénak tudhatja, hiszen több évtizedes, szívvel-lélekkel történő munkája alatt beleivódott a Borsodi régió küzdelmes léte.

Magyarországon Borsod mindig is a perifériára szorult, minden kormányzatnak a mostohagyermeke volt. Ezért is itt a legszegényebbek és a legboldogtalanabbak az emberek.

Pedig ennek nem kellene így lennie. Nem kellene generációsan továbbadni a tehetetlenséget, a szegénységet, a hiábavaló küzdelmet és legfőképpen az abba való beletörődést, hogy úgysem sikerülhet, jó lesz ez így is.

Kriszta a Van Helyed Alapítvánnyal bebizonyította, hogy igenis, bárhonnan jön a gyermek, ki lehet benne bontakoztatni a tehetséget. Sok türelem, odafigyelés, szeretet kell hozzá, persze. De ez busásan megtérül, mert a gyermek egy egészséges környezetben nő fel, egészséges öntudatot sajátít el, és értékes tagja lesz a társadalomnak, olyan szakmával a kezében, amelyben tehetséges és amit örömmel végez.

Bódis Kriszta forgatni érkezett Borsodba, majdnem 40 évvel ezelőtt, a Magyar Televíziónak dolgozott ekkor. És akkor Ózd, a Lyukó és más a hátrányos térségeket látva egyszer csak letette a kamerát és elkezdett a roma gyermekekkel filmezni, rajzolni, festeni. És a gyerekeknek végre nem azzal kellett foglalkozni, hogy az utcai csapról vizet hordjanak, hanem végre valóban gyermeknek érezhették magukat. Ebbe az ismeretlen, szeretetteljes környezetbe a családok is köréjük gyűltek. „Az anyukák is leültek a kis óvodás asztalhoz rajzolni, mert nekik se volt gyerekkoruk.” Kriszta ekkor döntött úgy, hogy ezzel fog foglalkozni. Mert megtapasztalta, hogy mindenki vágyik tanulni, és mindenki elérhet a legmagasabb szintekre is, hogyha lehetőséget adunk neki.

A Van Helyedben már a terhesség alatt is segítik a leendő édesanyákat, például az egészséges étkezés elsajátításával. Fontos, hogy a családokat is bevonják ebbe a folyamatba, hiszen az oktatás akkor működik, ha a szülő, a gyerek és a tanár együtt dolgozik. Együtt kell egyengetni a gyermek útját, és megfigyelni, miben tehetséges. Mert mindenki tehetséges valamiben, és az oktatásnak, az iskolának már egészen alapfokon lehetőséget kell adni, hogy ez kibontakozhasson.

Bódis Kriszta Sajószentpéteren megint megérezhette azt a semmihez sem hasonlítható „Sorsod Borsod” érzést. „Amikor néztem az arcotokat a Bányászhimnusz alatt, akkor nem csak a himnusz szépsége hatott meg, hanem azok a történetek, amit az arcotok mesélt. Magyarország történelme van az arcotokon. És az a helyzet, hogy ez egy szomorú történet. Itt vannak roma honfitársaink. Itt vannak, akik már ki tudtak emelkedni, vagy nem, és még most is küzdenek. Itt vannak az idősek, nyugdíjasok, akik megrokkantak a munkába. Itt vannak az asszonyok, akik végig dolgozták az életüket, meg még otthon is helyt álltak. Itt vannak a fiatalok, a gyerekek, akik még nem menekültek el. És az arcotokon ott van Magyarország drámája.”

A TISZA szociálpolitikai szakértője vallja: ha az életre oktatjuk a gyermekeinket, akkor helyt is fognak tudni állni a világban. Nem évszámokat kell tudni ma a gyerekeknek, hanem konyhakertet csinálni. Megtanulni az önfenntartó gondoskodást, az egészséges étkezést, a vegyszermentes kertészetet. Tanulniuk kell a mesterséges intelligenciáról is, hogy ne tűnjön olyan félelmetesnek. Nyelveket kell tanulniuk. Nem azért, hogy külföldre menjenek, hanem, hogy tudjanak kapcsolatokat teremteni.

Befejezésül egy emlékeztető: Szeptember 1-én azt üzente Orbán Viktor a fiataloknak Facebook oldalán: „Véget ért a tanév első napja. Kitartás, már csak 291 nap a nyári szünetig.”

A gyerekekben nem a kényszerűség érzését, az oktatás elszenvedését kell érzékeltetni. Hanem, hogy tanulni márpedig jó dolog! És figyelemmel, szeretettel és szakértelemmel megtámogatva minden gyermek csillogó szemekkel fog iskolába járni! A gyerekeknek nem kitartás kell, hanem életre szóló, tanító élmények.

A TISZA Párt elnökét a minap Orbán Viktor kiskakasnak hívta. Erre refletálva Magyar Péter azt a népmesét idézte fel, amelyben a kiskakas a gyémánt félkrajcárját veszélyes próbatételeken keresztül is visszaszerezte a török császártól. Török császár. Ez lett mára Orbán Viktorból. Rónai Egon megjegyezte, hogy a miniszterelnök most már személyesen is megszólítja Magyar Pétert, eddig kínosan kerülte, hogy egyáltalán szóba hozza. Magyar Péter szerint nemcsak őt szólítja meg Orbán, hanem a TISZA szavazóit és szimpatizánsait is, nagyjából 3 millió embert sérteget rendszeresen – legutóbb porszívóügynöknek hívta őket.

Magyar Péter Dunaújvárosból érkezett az ATV stúdiójába, ahol Országjárásának 39. napján többek között beszélt a TISZA adó- és társadalompolitikai programjáról, melyet most a stúdióban is ismertetett. Szó sincs a propaganda által napok óta maximumra járatott adóemelési tervekről. Éppen ellenkezőleg. A TISZA programja átfogó adócsökkentést ígér. Minden magyar ember adója csökken vagy változatlan marad, de ezt az szja9.hu oldalon mindenki le is ellenőrizheti. A minimálbéren élők havonta 20 ezer forinttal több pénzt vihetnek haza. Az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfája 27%-ról 5%-ra csökken, a gyógyszereké 0%-ra. Egyetlen új adó lesz: az 5 milliárd forint feletti vagyonokra bevezetendő vagyonadó – és az ebből származó bevétel fedezni fogja a jövedelemadó-csökkentést.

Magyar Péter szerint a magyar gazdaság az uniós pénzek nélkül nem tud növekedni. A TISZA egyik első intézkedése a korrupcióellenes reformok bevezetése és egy „Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal” felállítása lesz. Ezzel – mondta – hazahozhatók a befagyasztott uniós támogatások, amelyekből 3–4%-os gazdasági növekedés érhető el.

Az úgynevezett Szent István Program három pillérre épül:

1. 200 ezer külföldön élő magyar hazahozása a „Vár a haza” program keretében.

2. Az évente 30–40 ezer elkerülhető haláleset számának megfelezése az egészségügyi rendszer fejlesztésével.

3. A termékenységi mutató emelése, hogy „minden vágyott gyermek megszülethessen”.

Magyar hangsúlyozta: minden meglévő családtámogatást – 13. havi nyugdíj, CSOK, fiatalok adókedvezménye – megtartanak, de igazságosabbá teszik, különös tekintettel az egyszülős, egy gyermekes és fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családokra. Ígéretet tett arra, hogy 2035-ig minden régióban létrejön egy 21. századi szuperkórház, valamint a jelenlegi 4–7 éves várólistákat 2027 végéig 6 hónap alá csökkentik. „Nem propagandisták, hanem valódi szakemberek fognak dönteni az egészségügyről” – mondta.

Magyar Péter szerint eljött az idő, hogy lezárjuk a 20 éves Gyurcsány–Orbán korszakot. Ezért az interjú végén a TISZA vasárnapi kötcsei rendezvényre invitált mindenkit. Hangsúlyozta: békés, nyitott esemény lesz, amely szimbolikus helyszínen üzeni, hogy új korszak kezdődhet a magyar politikában.

Felidézte, hogy a nyolcvanas–kilencvenes években Lengyelország kifejezetten szegény volt, rosszabb helyzetben, mint Magyarország. A rendszerváltás idején a lengyel gazdaság romokban hevert, a vidék elmaradott volt, az infrastruktúra fejletlen, és a lakosság többsége nehéz körülmények között élt.

Ehhez képest mára Lengyelország nemcsak utolért minket, hanem messze maga mögött is hagyott. Gazdaságuk dinamikusan növekszik, a mezőgazdaság és az ipar modernizálódott, autópályák és korszerű vasútvonalak hálózzák be az országot, haderejük és védelmi iparuk pedig regionális középhatalommá emelte őket. Krakkó és Varsó között ma 200 km/órás sebességgel száguldanak a gyorsvasutak – miközben nálunk lerobbannak a mozdonyok, és Lázár János sorra állítja le a vasúti fejlesztéseket.

A fordulat 2023-ban következett be: a kormányváltás után Brüsszel feloldotta a korábban befagyasztott forrásokat, és Lengyelország történetének legnagyobb összegét, közel tízmilliárd eurót kapott fejlesztésekre. Ez óriási lökést adott a zöldenergiának, a vasútfejlesztésnek és az egészségügynek.

A lengyelek útja sem volt könnyű: náluk is váltották egymást a bal- és jobboldali kormányok. Egy évtizeden át Jarosław Kaczyński pártja irányította az országot, amely egyre inkább szembekerült az Európai Unióval. Őket győzte le 2023-ban Donald Tusk, aki ismét EU-barát pályára állította Lengyelországot.

Magyarország ezzel szemben leszakadt. A korrupció mindennapos, a közpénz nem a közjót, hanem egy szűk kör gazdagodását szolgálja. Oligarchák szipolyozzák ki az államot, miközben a magyar kis- és középvállalkozások alig kapnak lehetőséget. Az ország gazdasági tartalékait felélték, a modernizáció elmaradt, a közlekedési és az oktatási rendszer válságban van.

A TISZA világos üzenettel fordul az emberekhez: véget vetünk a korrupciónak, felszabadítjuk az intézményeket, és újra a magyar emberekért dolgozó politikát építünk. Ahogy Lengyelország hazahozta az uniós pénzeket és elindította a fejlődést, úgy mi is hazahozzuk a Magyarországnak járó forrásokat, és beindítjuk a gazdaságot.

Elmondta, hogy több mint húsz évet ledolgozott, mégsem kap sem nyugdíjat, sem rokkantsági ellátást. Hiába kérte három éven át háziorvosát, hogy indítsa el a rokkantsági eljárását, nem kapta meg a szükséges papírokat. Így minden támogatástól elesett.

„Nulla forintból élek. Ha a nullát emelik százalékosan, az továbbra is nulla.” – mondta kétségbeesetten.

Hangsúlyozta, hogy nem segélyt akar, hanem dolgozni szeretne, de állapota miatt csak speciális körülmények között tudna munkát vállalni.

Magyar Péter válaszában kiemelte, hogy Magyarországon százezrek élnek hasonlóan embertelen körülmények között, miközben a kormány évente 3–5 ezer milliárd forintot tüntet el korrupcióval és túlárazott közbeszerzésekkel.

A TISZA ezért „gondoskodó munkahelyi programot” fog indítani, amely adókedvezménnyel és célzott támogatással segíti azokat a cégeket, amelyek megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak.

„A legtöbb érintett nem segélyt kér, hanem munkát. Azt szeretnék, hogy részesei lehessenek a társadalomnak. Ez a program ezt fogja lehetővé tenni – uniós és nemzeti forrásból, akadálymentes munkahelyekkel.” – mondta Magyar Péter.

Hozzátette: a TISZA célja egy olyan emberséges Magyarország, ahol senki nem marad egyedül, és ahol a legelesettebbeknek is van esélyük a méltó életre.

A 21 Kutatóközpont legújabb, nyárvégi felmérése szerint a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó választók között a Tisza 52, a Fidesz 36 százalékon áll.

Bár a különböző felmérések száma némileg eltérhet, a tendencia és a számok aránya csekély mértékben változik. Török Gábor politológus posztjában a következőképpen reflektált az eredményre: „Hogy ki nyerte tehát a nyarat? Akinek jó, ha változatlanok az erőviszonyok.” Az erőviszonyok pedig 2024. október 23-ra kiegyenlítődtek, azóta pedig markánsan a TISZA térfelén súlyoznak.

Magyar Péter így fogalmazott: „Hiába próbálkoznak Orbánék és a szatellit pártok kamu mérésekkel. Nem meglepő módon, a magyarok jelentős többsége, a TISZA-t, az adócsökkentést, a korrupció felszámolását és egy működő ország felépítését támogatja, az orbáni összeomlás, infláció, korrupció és jachtozás helyett.”

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Demokratikus Koalíció erőteljes lejtmenetben már csak 2%-on áll, ami a parlamenti küszöb átlépésének legcsekélyebb reményeivel sem kecsegtet.

A TISZA most vasárnap még magasabb fordulatszámra kapcsol, Magyar Péter Kötcsére hirdetett találkozót.

A rendszerváltásban mindenkire számítunk!

A közgazdász és befektetési (CFA kvalifikáció-val rendelkező) szakember kiemeli; a Fidesz szereti azt hangsúlyozni, hogy ők vezették be az egykulcsos SZJA-t. Ez így azonban eléggé hiányos információ, ugyanis emellett elfelejtik megemlíteni azt a sok más adónemet, melyeket ők emeltek meg.

Íme a FIDESZ adóemelések listájából pár elem:

ÁFA: 2012-ben a Fidesz 25%-ról 27%-ra emelte az ÁFA-t, ami azóta is a legmagasabb az EU-ban. Ezzel a lépéssel megdrágították a bevásárlást minden egyes magyar számára.

Cafeteria adója: A béren kívüli juttatások rendszere átalakult és a SZÉP-kártya alá terelték. 2012-től a korábban adómentes, vagy kedvezményes elemek jelentős része magasabb adókulcs alá került (tipikusan kb 51% összteher).

Banki tranzakciós illeték: Utalás, készpénzfelvétel, csekk - ha mozgatnád a pénzed, a Fidesz adóztatni fog. 2013-ban vezették be és 2024-ben volt a legutóbbi emelés. Egy átutalás 2013-ban 0,2% adóterhet viselt (max. 6 000 Ft), de ez 2024-re 0,45%-ra nőtt (max. 20 000 Ft). A készpénzfelvétel után 2013-ban 0,3% adót kellett fizetni (max. 6 000 Ft), de ez is 2024-re már 0,9%-ra emelkedett, maximum érték nélkül.

EVA (egyszerűsített vállalkozói adó): 2012-ben a Fidesz jelentősen megemelte a mikrovállalkozások adóját, 30%-ról 37%-ra.

KATA megszüntetése: 2022-ben közel félmillió vállalkozó kényszerült egyik napról a másikra bonyolultabb, drágább adózási rendszerbe. Mindezt 100 nappal a választások után, míg a kampányban folyamatosan ígérték, hogy nem lesz adóemelés.

„Chipsadó” (NETA: Népegészségügyi termékadó): 2011-ben még egy szűk termékkörre vezették be, aztán évről évre tágítva a termékek körét és emelve az adó nagyságát.

A képviselő kommentben tételes felsorolással még tovább bővítette a listát:

– adójóváírások megszüntetése

– egyéni nyugdíjjárulék emelése

– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése

– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség szigorítása

– cégautóadó emelése

– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal

– szeszes ital jövedékiadó-emelése

– dohányáruk jövedékiadó-emelése

– környezetvédelmi termékdíj átalakítása, majd emelése

– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése

– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése

– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése, és persze áremeléssel

– baleseti adó bevezetése, de természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik

– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése

– a rokkantak ellátásának csökkentése, illetve megvonása

– szociális hozzájárulási adó bevezetése

– elektronikus útdíj bevezetése

– közművezeték-adó

– kaszinók bezárása, majd újranyitása bennfentes feltételekkel

– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése

– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése

– közmunkások nettó fizetésének csökkentése

– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése

– szociális segély összegének csökkentése

– egészségügyi járulék emelése

Hogy mi a konklúzió?

Az eredményt mindenki látja: ha vásárolsz, utalsz, telefonálsz, tankolsz, vagy vállalkozol, többet fizetsz az adóemelő FIDESZ-nek köszönhetően! Orbán Viktor azt mondta, hogy soha ne azt nézzük, amit mond, hanem amit csinál. Hát Miniszterelnök úr, látjuk mit csinál és az üzenet egyértelmű:

A FIDESZ az adóemelés kormánya, a TISZA az adócsökkentés kormánya lesz!

Tapasztalatai tehát testközeliek, az élményei pedig sokkolóak. A gyermekvédelem sajnos manapság súlyos aggályokat vet fel: bántalmazás, elhallgatás, szakemberhiány és méltatlan körülmények jellemzik sok intézmény mindennapjait.

Ádám arról beszélt, hogy őt magát is megpróbálták „eltakarítani” a rendszerből, nehogy hangot adhasson a problémáknak. Most mégis kiállt, és azt kérdezte: mi lenne a TISZA első három lépése a gyermekvédelemben?

Magyar Péter válasza egyértelmű volt. Első körben a TISZA-kormány gondoskodik arról, hogy a gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz, vagyis annyi pénz jut majd rá, amennyi szükséges a biztonságos és emberhez méltó körülményekhez. Második lépésként azonnali béremelésre van szükség, hiszen a nevelők, gyerekfelügyelők és pszichológusok nélkül nem működik a rendszer, a megalázó fizetések miatt azonban rengetegen elhagyják a pályát. Harmadik lépésként pedig valódi ellenőrzést és szakmaiságot kell bevezetni: nem politikai kinevezésekre, hanem hozzáértő vezetőkre van szükség, hogy ne ismétlődhessenek meg olyan botrányok, mint a Szőlő utcai javítóintézetben történt borzalmas visszaélések.

„Egy országról a legpontosabb képet az mutatja, hogyan bánik a legelesettebbekkel, a magára hagyott vagy család nélkül felnövő gyerekekkel. Nem hagyhatjuk, hogy ők is ugyanazokba az embertelen körülményekbe kerüljenek vissza, amelyekből egyszer már kiemelték őket” – fogalmazott Magyar Péter.

A fórumon elhangzott: Magyarország jelenlegi kormányának az mutatja a nyílt, leplezetlen arcát, ahogyan bánik az állami gondozott gyerekekkel. Ma is vannak intézmények, ahol penészes falak között, ajtó és fűtés nélkül kell felnőniük a gyerekeknek. A TISZA önkéntesei korábban felajánlották, hogy ingyen megjavítják a miskolci Manócska otthon vizesblokkját, de a hatalom nem engedte – inkább meghagyták a gyerekeket méltatlan körülmények között.

A TISZA programja szerint nemcsak az intézmények felújítására jut majd pénz, hanem létrejön a Gondoskodó munkahelyek programja is. Ez támogatná a gyermekvédelemből kikerülő fiatalokat, fogyatékkal élőket vagy más hátrányos helyzetűeket, hogy valódi esélyt kapjanak a munka világában.

Lakatos Ádám nem először szólalt fel: 2024 decemberében levelet írt Fülöp Attila államtitkárnak, amelyben „szánalmasnak és megalázónak” nevezte a körülményeket, amelyek között gyerekeknek kell felnőniük. Szavai sajnos összecsengenek sok szakember tapasztalatával: intézmények zárnak be, egyre nagyobb a szakemberhiány, a gyerekek pedig sokszor ellátatlanul maradnak.

A TISZA világosan fogalmaz: nem fogadható el, hogy Magyarországon kórházi ágyakban nőjenek fel csecsemők, akiket nincs, aki megöleljen, és nem fogadható el az sem, hogy gyerekek ilyen áldatlan körülmények között töltsék a gyerekkorukat. A változás elengedhetetlen.

Itt kezdődik az emberséges Magyarország építése.

Akkor Gyurcsány Ferenc így fogalmazott: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” Most pedig Lázár János mondta ki saját maga:

„Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit. Ez is egy képesség, és a Lázár Infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességüket még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam.”

Ez nem egy manipulált felvétel. A való életben hangoztak el ezek a szavak a kormány egyik vezető politikusától. Magyar Péter ezt a kijelentést kisvideóban is bemutatta közösségi oldalán, és országjárásán is beszélt róla.

A TISZA elnöke szerint Lázár János „megtartotta a saját őszödi beszédét”. Sőt, Lázár még túl is lépett a lelkiismereti kérdéseken. Hiszen ő nem döglik bele, éppen ellenkezőleg. Belemosolyog az arcunkba, és úgy kérkedik azzal, hogy a Fideszben ő fejlesztette tökélyre a hazudozást. Úgy beszél róla, mintha ez érdem lenne, nem pedig szégyen.

De nemcsak Lázár János szavai mutatják meg, mennyire cinikus a jelenlegi hatalom. Orbán Viktor luxusnyaralása, a családjára íratott hatvanpusztai birtoka, az oligarchák gazdagodása, a MÁV összeomlása, az egészségügy és az oktatás leépülése mind részei ugyanannak a történetnek: a kormány sokkal inkább saját vagyonának gyarapításával, mintsem az ország építésével foglalkozik.

Magyar Péter így fogalmazott: „Nem csak a lopás, nem csak a korrupció, nem csak az infláció miatt bukik meg a Fidesz. Hanem a pofátlanság, az arrogancia és a gátlástalanság miatt is. A Fidesz szavazói sem erre szavaztak.”

Gyurcsány őszödi beszéde után összeomlott az MSZP és az országban is súlyos bizalmi válság alakult ki. Lázár János a Fidesz egyik első embere most ugyanezt mondta ki – mosolyogva, nyilvánosan, mintegy elismerésre várva.

Közeledik a választás. A kérdés már csak az: vajon a magyar emberek hisznek végre a saját fülüknek?

Az üzemben állati hulladékot dolgoznak fel, ami önmagában szükséges és indokolt tevékenység. A gondot nem ez okozza, hanem az, hogy a cég évek óta nem költ a környezetvédelmi berendezések cseréjére és karbantartására.

Rendszeresen elviselhetetlen, szúrós szag árasztja el a várost: ellehetetleníti a kerti összejöveteleket, a kiteregetett ruhák percek alatt átveszik a dögszagot, és a főtéren sem lehet nyugodtan sétálni. Helyiek beszámolói szerint különösen városi rendezvények idején erősödik fel a bűz – mintha tudatosan olyankor „engednék rá” a lakosságra. Egy helyi lakost, aki rendre felemeli a szavát, a Fideszesek gúnyosan „gázállacos rémnek” nevezik.

A telep az államtól került át egy alapítványhoz, amelynek elnöke nem más, mint Lázár János. A cég hárommilliárd forintos osztalékot fizetett ki, a szükséges biofilter cseréjére azonban „nincs pénz”. Ez világosan mutatja a rendszer logikáját: a haszon a kiváltságosoké, a következményeket pedig a város lakói viselik.

Szent István-programunk egyik alappillére, hogy 2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítjuk.

Jövőre pedig már új alapokra kerül az oktatás, a TISZA-kormány visszaadja a tanulás méltóságát.

Szeptember elseje mindig különleges nap: gyerekek százezrei indulnak iskolába, és a családok izgulnak velük együtt. A TISZA ezúton kíván minden diáknak és tanárnak sok sikert, szép élményeket, kitartást és örömöt az új tanévben.

Az öröm mellett azonban ma Magyarországon az iskolakezdés sok családnak terhet is jelent. Egyre többen élnek nehezebb körülmények között, akiknek a tanszerek és az iskoláztatás költségei komoly kihívást jelentenek. A Tisza Szigetek közössége ezért is vett részt idén jótékonysági tanszergyűjtéseken, hogy az ország több pontján segítséget nyújtson a rászorulóknak.

A magyar oktatás súlyos válságban van. Ezer sebből vérzik a közoktatás, a KSH szerint 2025 első negyedévében 6.800 pedagógusi álláshely maradt betöltetlen, miközben iskolák tömegei keresnek tanárokat, fejlesztőpedagógusokat, logopédusokat és iskolapszichológusokat eredménytelenül. Az oktatásban alulfizetett, elöregedő pedagógusi életpálya jellemző, miközben a diákok túlterheltek és romlik a teljesítményük. A központosítás megbénítja az iskolák szabadságát, a tanulás élménye eltűnt, a lehetőségek beszűkültek, a társadalmi szakadékok mélyülnek, az Erasmus megszüntetése pedig a fiatalok világra nyitását és nyelvtanulását is elvette.

A TISZA radikális reformokra készül. Helyreállítjuk az iskolák és a tanárok autonómiáját, és önálló oktatási minisztériumot hozunk létre, mert az nem járja, hogy egy nyugdíjas rendőr felel az oktatásért is. Új, korszerű tanári életpályamodellt vezetünk be, visszahozzuk az Erasmus ösztöndíjat, biztosítjuk a tankönyvválasztás szabadságát, modern eszközökkel és korszerű tananyaggal építjük újra az oktatást. A pedagógusokat társadalmi és anyagi megbecsülés illeti meg, a diákokat pedig nem túlterhelni, hanem inspirálni kell. Hiszünk abban, hogy a jövő kulcsa a tudás, és ugyanazok az esélyek járnak egy vidéki kistelepülésről induló és egy városi gyereknek is.

Miközben magyar családok ezreinek nehézséget okoz a tanszerek árának előteremtése, a sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel férjével, Tiborcz Istvánnal és gyermekeikkel New Yorkban kezdi a tanévet. A hírek szerint egy elit iskolában, ahol az éves tandíj mintegy 14,5 millió forint.

A TISZA üzenete világos: egy ország jövője az iskolákban dől el. Ezért dolgozunk nap mint nap azon, hogy egy tudásalapú, igazságos és emberséges társadalmat építsünk. Az új tanév kezdetén minden tanulónak azt kívánjuk, hogy őrizzék meg a tudás iránti vágyát. Mert hiszünk abban, hogy “mindenki jó valamiben".

”A TISZA célja, hogy minden gyermek megtalálja a saját útját, azt a hivatást, amiben otthonra lel és amiben sikeres lehet. A jövő, a tudás és a hazánk sorsa rajtatok múlik. A mi feladatunk az, hogy minden szükséges feltételt biztosítsunk a tanuláshoz és a tanításhoz nektek és a tanáraitoknak, nevelőiteknek a bölcsődétől az egyetemig. Számíthattok ránk!” – mondta Magyar Péter a tanévkezdés kapcsán.

Szép és hasznos tanévet kívánunk mindenkinek.

Lázár János a napokban azzal kérkedett, hogy szerinte a Fideszen belül ő az, aki tökélyre fejlesztette a hazudozást. Mostantól mindig ennek tükrében érdemes a mondanivalóját górcső alá vetni.

Vizsgáljunk is meg néhány tőle elhangzott passzust.

„Az elmúlt hónapok a kimozdulás hónapjai voltak a MÁV-nál” – mondta Lázár, és talán arra gondolt, hogy volt olyan vonat, ami sikeresen elindult, bár jórészt késéssel kellett számolni. Aztán persze nem mindegyik mozdony gyulladt ki, ami szintén a Fideszes „jó hír” kategóriába esik.

„Hatvanpuszta nem tehertétel a kormány számára” – mondta a közlekedési miniszter, miközben minden bizonnyal a miniszterelnöki haciendától arányaiban ugyan kisebb, de a luxizást tekintve teljesen azonos értékkel bíró batidai birtokára gondolt, ami szintén közpénzből lett összeharácsolva és nagy valószínűséggel az sem tehertétel neki. Csak nekünk.

„500 olyan települést teszünk elérhetővé tömegközlekedéssel, ami jelenleg nem az” – vizionálta Lázár, mindezt úgy, hogy azokon a településeken is drámaian összeomlott a tömegközlekedés, ahol egyáltalán van.

„Nincsenek preferenciáim mozdonyügyben, nők ügyében van” – állította a batidai kastély tulajdonosa,, utalva arra, hogy leállította a Siemens mozdonyok beszerzését, de azt nem árulta el, hogy kapcsolódnak a miniszteri döntései a női nemhez.

„Van másik olyan terület, ahol félrementek a dolgok” – reflektált arra a felvetésre a ménesbirtok-tulajdonos, hogy mik a tervei 2026 után. Másik szakterületre szánja magát. Remélhetőleg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elég munkát fog neki biztosítani, hogy a félrement dolgokat rendezze.

„A MÁV-ot aránytalanul sok kritika éri” – jelentette ki Lázár azok után, hogy nem telt el olyan hét a nyáron, amikor ne számolt volna be a sajtó jelentős késésekről, kigyulladt és lerobbant mozdonyokról, az utazást megszakító pisiszünetekről, 10-20 km-es sebességgel vánszorgó vonatokról, megbénult forgalomról, a nyári hőségben klíma nélkül közlekedő szerelvényekről, lekésett, nem összehangolt csatlakozásokról. Ezt figyelembe véve a kritika nem aránytalan, és nem is alaptalan.

„Aki ismeri Orbánt, mint főnököt, az tudja, jobb ha messze van, mintha a közelben nyaralna” – Orbán Viktor biztosan örül neki, hogy az egyik legfőbb bizalmi embere legszívesebben minél messzebb tudná magától.

„A MÁV júniustól húsz perces késés után visszatéríti a jegy árának 50 százalékát” – 2010 előtt a 25%-át térítette vissza a társaság, aztán jött 15 év Fidesz kormányzás, amikor semmit. Ideje felzárkózni a múlthoz.

Magyar Péter országjárásának jászberényi állomásán a beszélgetés egy helyi lakos kérdésével humorosan kezdődött: „Péter! Tavaly találkoztunk, én a saját kezedbe adtam a Fidesz tagkönyvemet.” Magyar Péter nevetve reagált: „Köszönöm szépen! Szerencsére nem az egyedüli voltál! Adjam vissza?” A kérdező nevetve válaszolt: “Isten őrizzen meg tőle!”

A könnyed felütés után komoly kérdés érkezett: vajon mennyire veszélyezteti a TISZA győzelmi esélyeit más, kis támogatottságú pártok indulása a választáson? Magyar Péter elmondta, hogy egyértelmű az, hogy a Fidesz minden eszközzel, pénzzel és propagandával igyekszik életben tartani ezeket a pártokat, mert az a céljuk, hogy gyengítsék a valódi kihívót. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a szavazókat kritizálja, hanem a pártvezetőket, akik „Orbán Viktor hatalomban maradásáért dolgoznak – akár pénzért, akár megszokásból, akár tájékozatlanságból”. Elismerte ugyanakkor azokat a politikai erőket, amelyek készek áldozatot hozni a rendszerváltás érdekében, és „megemelte a kalapját” előttük.

Manapság egyre többször tetten érhető a politikai közéletben, hogy összenő, ami összetartozik. Legutóbb Toroczkai László magánakciója mutatta ékes bizonyítékát annak, milyen az, ha egy magát ellenzékinek mondó párt valójában a hatalmat szolgálja.

A választók döntése lesz a végső mérce 2026-ban: a magyarok jelölik ki, hogy ki képviselje őket, és milyen irányba haladjon az ország. A TISZA nem riválisokat akar kiszorítani, hanem rendszert váltani. “A választójogi és médiatörvény módosítását kezdeményezni fogjuk, hogy virágozhasson száz virág, és a jövőben legyen hely baloldali, zöld, liberális vagy radikális pártoknak. Most azonban az a feladat, hogy 2026-ban az emberek világosan dönthessenek: TISZA vagy Fidesz, Európa vagy a keleti szél, demokrácia vagy propaganda.”

A beszélgetés végén ismét visszatért a humoros hangvétel: a kérdéses „tagkártyát” megőrzik, akár múzeumi emlék is lehet belőle.

A TISZA közösségében gyakran merül fel a kérdés: hogyan lehetséges, hogy értelmes emberek is vakon ismétlik a kormánypropagandát? Miért van az, hogy sokan a legkiszolgáltatottabb helyzetben is ragaszkodnak a hatalom narratíváihoz?

Ezekre a kérdésekre adott választ közösségi oldalán Bódis Kriszta, a TISZA társadalompolitikai szakértője.

Mostani írásában a mindennapi pszichológia eszközeivel mutatja meg, hogyan válik a kikényszerített engedelmesség idővel belső hűséggé – és miért olyan nehéz szembenézni a saját tévedéseinkkel.

“Gyakran teszitek fel a kérdést, “de hát a kormány oldalon is vannak értelmes emberek, tényleg elhiszik a sok hazugságot, a saját propagandájukat?” Vagy: “miért pont a legkiszolgáltatottabb emberek hajlamosak elhinni a propaganda állításait”.

A pszichológia ismeri erre a magyarázatot, de ez a jelenség minden emberre áll, világnézettől és pártpreferenciától függetlenül, ugyanakkor a kormány propaganda politikája fokozottan épít erre:

Sok kormánypárti politikus, állami intézményvezető vagy médiaszereplő olyan állításokat kell, hogy képviseljen, amelyek ellentmondhatnak a saját tapasztalataiknak vagy akár régebbi nézeteiknek.

Sok szereplő pontosan tudja, hogy a kép egyszerűsített vagy torzított, de „kényszerből” mégis hangoztatja. A kényszer itt az egzisztenciális függőség, azt kell mondani, amit a vezetőség mond.

A magas rangú politikusok vagy állami pozícióban lévők esetében van erős külső indok: hatalom, fizetés, pozíció, így nincs szükség belső hiedelem-változásra, ők gyakran cinikusan kezelik a saját szavaikat.

De az „átlagos szavazó” vagy kisebb beosztású hivatalnok sokszor kevés közvetlen hasznot kap azért, ha ismétli a propagandát. És mivel az emberek feszültséget élnek át, ha a gondolataik, hiedelmeik, értékeik és a viselkedésük vagy döntéseik nincsenek összhangban egymással, igyekszik valamilyen módon csökkenteni ezt a feszültséget ( rossz érzést). Ha a környezetedben mindenki a kormány narratíváját ismétli, nehéz szembemenni vele – akkor is, ha nem értesz egyet. Ha nem mondod ki a véleményed az belül feszültséget okoz neked, és mivel nincs semmi megerősítés, hogy mégis kimondd, amit gondolsz, bizony sokan lassacskán belsőleg változtatja meg a véleményüket, hitüket, hogy összhangban legyen a közösségi elvárással.

Mondok egy egyszerű, konkrét példát:

2010 előtt Orbán Viktor és a Fidesz nagyon EU-párti volt, Brüsszelt a magyar érdekek szövetségesének tekintette.

2010 után fokozatosan kialakult a „Brüsszel az ellenség” narratíva. A régi szavazók és politikusok egy része pontosan emlékezhetett erre az ellentmondásra, és amikor ez lett a “mondás” , akkor a belső feszültség csökkentésére sokan átalakították a saját narratívájukat: „Valójában mindig is kritikusak voltunk az EU-val, csak most jött el az igazság pillanata.”

Ez tipikus példája annak, hogyan működik a kikényszerített engedelmesség: először kényszerből mondasz valamit, majd belsővé válik, hogy csökkentsd a belső feszültséget. Tehát a központi narratíva ismétlése gyakran nem spontán meggyőződésből, hanem külső kényszerből indul, és sajnos az ellentmondásokból fakadó feszültség miatt sok ember végül tényleg elkezdi hinni azt, amit mond.

Mert ha valaki 10–15 éve következetesen a Fideszre szavaz, akkor iszonyú nagy belső feszültséget okozna egyszer csak azt mondani: „Tévedtem.”

Ezért vannak az alábbi önigazolások: „Orbán nem tökéletes, de legalább megvéd minket” – vagy: „A többiek még rosszabbak lennének.” Így a feszültség megszűnik anélkül, hogy az alaplojalitást meg kellene kérdőjelezni.

Tehát: Egy Fidesz-szavazó tényleg elhiszi, amit a propaganda mond, mert így csökkenti az ellentmondást a “saját véleménye” a döntései és a valóság között. Ahogy pedig minden ember, ha tisztelettel, biztonságos módon, kis lépésekben ismer meg más ( adott esetben ellenkező) olvasatát a világnak , akkor lehetővé válik, hogy ne érezze magát ostobának vagy árulónak, ha elgondolkodik és változtat a véleményén.”

A TISZA elnöke a következő nyilatkozatot tette:

A TISZA-kormány az adócsökkentés kormánya lesz.

A költségvetési- és adópolitikai munkacsoportunk kidolgozta a jelentős áfacsökkentés melletti javaslatainkat.

A leendő TISZA-kormány a minimálbért keresőknél a jelenlegi 15%-os személyi jövedelemadót adójóváírással 9%-ra csökkenti. Ezzel a minimálbért keresőknek havi 20 ezer, évi 240 ezer forinttal kevesebb adót kell fizetniük a TISZA kormányra kerülése esetén.

Szintén csökkentjük a mediánbér, tehát a 625 ezer forint havi bruttó jövedelem alatt keresők személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét.

Egy havi 420 ezer forintos bruttó fizetésű ember havi 15 ezer forinttal fog kevesebb adót fizetni egy TISZA-kormány idején, míg egy 500 ezer forintos fizetésnél havi 10 ezer forint lesz a megtakarítás. De még egy 625 ezer forintos kereset mellett is havi 5 ezer forinttal több marad a munkavállaló zsebében.

Az átlagbér felett keresőknek marad a 15 %-os személyi jövedelemadó kulcs. A TISZA semmilyen munkabért terhelő adót nem fog emelni.

Szintén fontos döntés viszont, hogy a leendő TISZA-kormány az 5 milliárd forint feletti vagyonokra bevezeti az évi 1 %-os vagyonadót. Ebből majdnem annyi bevétele származik majd a költségvetésnek, mint amennyiből 2 millió honfitársunk személyi jövedelemadó terhét csökkentjük.

Ahogy az ismert, a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének eredményeképpen óriási vagyonfelhalmozást láthatunk. A leggazdagabb 1 % birtokolja az összes vagyon egyharmadát. A TISZA fontosnak tartja, hogy az ötmilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezők nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a társadalmi szolidaritásból.

Értjük a pánikot az Orbán-oligarchák között. Lebuktak Hatvanpusztával, lebuktak magánrepülőzéssel, urizálással, luxizással. Értjük, hogy ezért riogatnak mindenféle hazugsággal. De a TISZA, ahogy elmondtam, az adócsökkentés kormánya lesz. A mediánbér alatti jövedelműeknél, tehát több, mint 2 millió honfitársunknak jelentősen csökkentjük a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét.

A TISZA-ban döntés van továbbá az 5 milliárd forint feletti vagyonok adójáról, az egészséges élelmiszereket és a tűzifát terhelő áfakulcs 27-ről 5 %-ra csökkentéséről és a gyógyszerek áfamentessé tételéről.

És ami szintén fontos: döntés van a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal felállításáról is. Biztosíthatok minden oligarchát, hogy az utóbbival lesz a legtöbb dolguk. Elég, ha csak a miniszterelnök 20 milliárdos hatvanpusztai birtokára gondolunk.

Bóna Szabolcs agrárgazdaként, és a TISZA szakpolitikusaként Mosonmagyaróváron fejtette ki gondolatait a mezőgazdaságot érintő kérdésekről. A februárban felbukkant ragadós száj- és körömfájás-járvány az ő gazdaságát is sújtotta, ahol mintegy nyolcszáz szarvasmarhát és több ezer sertést kellett leölni. Az állami részkártalanítási folyamat hónapokig húzódott és csak nemrégiben kapta meg a határozatot, amely szerint jogosultak a kártérítésre. A probléma nem egyedi: a gazdák és a szakmai szervezetek szerint a lassú eljárások az agrárium egészét bénítják.

A járvány mellett más veszélyek is fenyegetik a magyar mezőgazdaságot. Egy invazív faj által terjesztett betegség, a sárga szőlőelhalás több borvidéket, köztük Somlót, Zalát és Sopront is veszélyezteti. Mindezek mellett az elszabadult infláció is sújtja a gazdákat. Bóna Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Ukrajnában háború dúl, az élelmiszerárak ott kisebb mértékben emelkedtek, mint Magyarországon. Itthon a drágulás elérte a negyven százalékot, egyes termékek esetében pedig 120-140 százalékot is.

A magas árak mögött nem csupán piaci folyamatok állnak. A különadók, az útdíjemelések, a rendszerhasználati díjak és az energiaárak növekedése egyaránt sújtja a termelőket. „Volt olyan gazda, aki minimális gázfogyasztás mellett is tizenegyezer forintos számlát kapott” – mondta az agrárszakember. Szerinte a kis- és középvállalkozások nemcsak a fogyasztás visszaesése miatt vannak bajban, hanem a pluszterhek miatt is, amelyek versenyképtelenné teszik őket a környező országok gazdáival szemben. Míg Magyarországon a költségek az egekben vannak, addig ezek Csehországban vagy Lengyelországban jóval alacsonyabbak. Ráadásul az említett országok már rég megkapták az uniós forrásokat, amelyeket tőlünk évek óta visszatartanak.

Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság gondjai a szakmai kérdéseken túl, politikai döntéseken is múlnak. A járványok, betegségek, az infláció és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyeket a gazdák segítség nélkül nem tudnak viselni.

Egy korábbi beszélgetésben Bóna Szabolcs az agrárium vízellátási kihívásairól, a fenntartható öntözés fontosságáról, a vidéki turizmus és fiatal generáció agrárkapcsolatának fejlesztéséről, valamint a termelői összefogás és a kiskérődzők szerepének erősítéséről beszélt.

A TISZA célja egy átlátható és igazságos föld- és támogatáspolitika megteremtése, a fiatal gazdák földhöz jutásának támogatása, a helyi feldolgozás és a vízgazdálkodás fejlesztése.

A TISZA honvédelmi szakértője Facebook posztban írt arról, hogy mennyire fontos, hogy egy országnak megfelelően működő nemzetbiztonsága legyen és hogy az tényleg a nemzet biztonságáról szóljon. Sajnos Magyarországon nem ez az elsődleges cél. A kiszolgáltatottság, az idegen hatalmaknak való kitettség nem biztonságos. Legalábbis nem a nemzetnek, legfeljebb a kormányzat belső köre profitál belőle. De kell ez nekünk?

A volt vezérkari főnök a következő gondolatokat osztotta meg ezzel kapcsolatosan:

„A titkosszolgálatok kérdése az egyik legérzékenyebb pontja a modern nemzetbiztonságnak – és Magyarországon különösen élesen látszik, hogy a Fidesz ezt az eszközt nem a haza, hanem a saját hatalmának védelmére használja. A szolgálatok feladata elvileg az ország védelme lenne, de ma nálunk nem az orosz befolyás visszaszorítása, nem a kiberhadviselés elleni fellépés és nem a hibrid támadások kivédése zajlik. Helyette újságírókat, civileket és ellenzékieket figyelnek meg, miközben a valódi fenyegetések ellen védtelenek maradunk.

A Pegasus-botrány világosan megmutatta: Magyarországon a titkosszolgálat politikai bunkósbot lett. Ehhez kapcsolódik a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelyet a kormány „nemzetbiztonsági” színekben ad el, de valójában arra jött létre, hogy a kritikus hangokat elhallgattassa és minden másként gondolkodót „külföldi ügynökként” bélyegezzen meg. Ez nem védelem, hanem fenyegetés – nem az ellenséggel szemben, hanem a saját állampolgáraival szemben.

Közben a világban az EU és a NATO évről évre erősíti a kiberbiztonsági stratégiákat, fejlesztik a dezinformáció elleni védelmet, és közös hibridvédelmi központokat működtetnek. A balti államok példája mutatja, hogy lehet szövetségben és felelősen megvédeni a társadalmat az orosz agresszió minden formájától. Nálunk viszont a titkosszolgálat figyelmét elviszi a belső ellenségnek kikiáltott magyar polgár megfélemlítése, miközben a valódi ellenség nyugodtan építheti befolyási hálózatát.

Ez a legnagyobb árulás. Mert a haza védelme nem azonos a hatalom védelmével. Amikor a nemzetbiztonsági intézményeket politikai rendőrséggé silányítják, akkor nemcsak a szabadságunkat veszítjük el, hanem a biztonságunkat is. A magyar állam így nem erősödik, hanem gyengül, és pontosan azok előtt nyitja ki a kaput, akik valóban veszélyt jelentenek a jövőnkre.

És van itt egy katonai szempont is: hogyan várhatjuk el a magyar katonától, hogy szükség esetén az életét áldozza a haza védelméért, ha közben a titkosszolgálat nem a hazát, hanem a párthatalmat védi? A honvédség ereje a hitből és a bizalomból táplálkozik – ha ez elvész, nem marad semmi. A katonát a nemzetnek kell vezetnie, nem a párt érdekeinek.”

A propaganda most éppen egy hamisított jegyzőkönyvet lobogtat körbe kiszivárgott belső információként. Egy olyan kabinetet megjelölve, ami nem is létezik és soha nem is létezett.

Mindig van lejjebb.

Az igazság ezzel szemben még mindig az, amit Magyar Péter már számtalanszor elmondott a fórumain és a Nemzet Hangja voksoláson is megerősítést nyert: A TISZA-kormány felelősen, a magyar emberek javára fogja megreformálni a magyar adórendszert.

A TISZA 80 napos országjárásának csongrádi állomásán egy 15 éves helyi fiatal, Bence tette fel a kérdést: hogyan lehetne elérni, hogy a mai fiatalok ne érezzék úgy, csak külföldön van jövőjük. Saját történetével érzékeltette a problémát, hiszen édesapját ritkán látta, mivel külföldön kellett dolgoznia, hogy a család megélhetése biztosított legyen.

Magyar Péter válaszában elmondta, hogy az országjárás egyik célja éppen az, hogy meghallgassák az emberek, így a fiatalok problémáit is, és együtt találják meg a megoldásokat. Három olyan fő okot említett, ami miatt a fiatalok tömegesen gondolkodnak az elvándorláson. Az egyik a lakhatási válság, amely ellehetetleníti az otthonteremtést azok számára, akik nem örököltek vagy nem tehetős családból jönnek. A másik a munkahelyek hiánya, hiszen sok településen nincs megfelelő lehetőség sem a szakmát tanuló fiataloknak, sem a diplomásoknak. A harmadik pedig a vidéki közszolgáltatások leépülése, amely a közlekedéstől az egészségügyön át a kulturális életig sok területen érezteti hatását.

A TISZA elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatalok döntéseit tiszteletben kell tartani. Aki külföldre akar menni tapasztalatot szerezni, annak érdemes ezt megtennie, hiszen nyelvet tanulhat, kipróbálhatja magát, és hazahozhatja mindazt a tudást, amit kint szerzett. Magyar Péter saját családi történetet is felidézett, amikor nagyapja a 20. század elején kivándorolt Amerikába, majd a megszerzett tudással és megtakarítással hazatért, és itthon alapított gazdaságot. „Miután kint kipróbáltátok magatokat, érezni fogjátok, hogy ide tartoztok. Nekünk az a feladatunk, hogy addigra legyen itt lakhatás, munkahely, biztonság, működő oktatás és egészségügy. Hogy öröm legyen hazajönni” – fogalmazott.

Szerinte az is fontos tapasztalat, hogy a külföldi élet sem könnyű. Sok nehézséggel és küzdelemmel jár, a beilleszkedés korántsem magától értetődő, és az emberek többsége honvágytól hajtva előbb-utóbb hazavágyik. A TISZA azt szeretné, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol jó maradni, ahová jó hazajönni, ahol a fiatalok biztonságban érzik magukat, és ahol a gyerekeik boldog magyar felnőttekké válhatnak.

„Nem azért mennek el a fiatalok, mert nem szeretik a hazájukat, hanem mert nem érzik biztosítottnak a jövőjüket. Nekünk az a dolgunk, hogy ez megváltozzon” – tette hozzá Magyar Péter. A TISZA programja éppen erre ad választ: hogy a következő nemzedékeknek ne kelljen választaniuk a szülőföld és a jövő között, mert mindkettőt egyszerre megtalálhatják itthon, Magyarországon.

Az Apáti Bence tulajdonában álló Ellenállás Mozgalom Kft. néhány hónap alatt Magyarország és az Európai Unió legnagyobb politikai hirdetőjévé vált. A cég szinte kizárólag Magyar Péter lejáratására költött el közel 300 millió forintot a Meta (Facebook, Instagram) és a Google (YouTube) felületein.

Kicsoda Apáti Bence? A Magyar Nemzet publicistája, a HírTV műsorvezetője, korábban balettművész. Az utóbbi években a kormányzati propaganda egyik legismertebb arca lett: rendszeresen szerepel a Megafon által szervezett kampányokban és a kormányközeli médiában. Az Ellenállás Mozgalom Kft. nevű cége tavaly alakult, hivatalosan alig 20 millió forintos bevételt produkált – ehhez képest most százmilliókat költ politikai hirdetésekre.

290 millió forint ment el hirdetésekre néhány hónap alatt

A Meta platformjain (főként Facebookon) 175 millió forintot költöttek május és augusztus között – ezzel többet hirdettek, mint a Fidesz és Orbán Viktor oldala együttvéve.

A Google felületein (főleg YouTube) 115 millió forintot költöttek – ezzel még az Európai Parlamentnél és a legtöbb uniós tagállam összesített politikai hirdetőinél is többet fizettek ki.

Minden tartalom Magyar Péter ellen

A hirdetések mindössze kilenc videóból és egy képből álltak, kizárólag Magyar Pétert támadva. Ezek között AI-generált tartalmak is szerepeltek, amelyek célja a karaktergyilkosság volt.

Finanszírozás

Az Ellenállás Mozgalom Kft. működése teljesen átláthatatlan. A cég bevételei alapján ilyen volumenű kampányt nem tudna finanszírozni. A háttérben a Megafonhoz köthető kapcsolatok sejlenek fel – a jól ismert propagandagépezet, amely kormányközeli forrásokból és oligarchák pénzéből működik.

Nincs ellenzék a top hirdetők között

A magyar top 10 politikai hirdető listán ellenzéki párt nem szerepel. Az első tíz helyet kormánypárti vagy kormányközeli cégek és médiumok uralják. Ez mutatja, mennyire aránytalan és tisztességtelen a politikai verseny Magyarországon.

Propaganda vs. TISZTA HANG

Nekünk nincsenek oligarcháink, nincsenek állami milliárdjaink, nincs fizetett trollhadseregünk. Közösségünket több tízezer önkéntes és több tízezer „rendszerváltó” tag tartja fent, akik saját szabadidejüket és saját pénzüket áldozzák a változásért.

Míg a hatalom százmilliókat költ lejáratásra, mi az adományból működtetett és az önkénteseink által terjesztett kiadványunkkal, a TISZTA HANG-gal érjük el az embereket. A propaganda zaját nem lehet pénzzel legyőzni – csak a valósággal, a közösség erejével és a tisztességgel.

fotó: hvg.hu

Az uradalmi birtok az Orbán klán mesés meggazdagodásának szimbóluma, a közvagyon magánvagyonná konvertálásának jelképe lett. Ez a tény, bár napról napra terhesebb a miniszterelnöknek és a Fidesznek, a magyar embereknek viszont segít a tisztánlátásban; irgalmatlan pénzek felett basáskodik az Orbán-család. Olyan vagyont halmoztak fel az évek során, amit hiába próbálnak a legális jövedelemmel magyarázni. Ezt a több tíz milliárdos attrakciót minél inkább mosdatják, annál szennyesebb lesz.

Orbán Viktor már arra is rákényszerült, hogy az apját, Orbán Győzőt tolja maga elé pajzsként. A 85 éves üzletember a Borsnak adott interjúval próbálta elmaszatolni az őket zavaró tényeket. Azt állította, hogy Hatvanpuszta egy gazdaság, és amit az emberek látnak a saját szemükkel, nevezetesen, hogy az egy luxuskastély, az nem az, higgyük el neki. A luxuskönyvtár, zebrák, antilopok, kazettás mennyezet, óriási étkező, feszített víztükrű medencék csupán délibábok a Fejér megyei pusztaságban. Azok valójában portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep, tisztilak, és visszaépített béresház.

Az energetikai tanúsítványok, miszerint a 4 épületből 3 lakóépület is biztos csak a véletlen műve.

Orbán Győző bányájának kolosszális sikerei is megérnek egy misét. Orbán apja szerint ő soha nem indul közbeszerzésen, akinek kő kell odamegy, és viszi. Ez azonban köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ha csupán ennyi lenne, akkor most nem quaddal terelnék a zebrákat a 3 milliós előnevelt fák árnyékában. A bevételi forrás jórészt abból áll, hogy az Orbán család senior feje beszállítóként működik közre az állami beruházásokban. Tehát ha vasutat, utat, csatornát építesz, hívd Orbán Győzőt! De csakis őt, mást ne merészelj! Szenvtelenül és elvtelenül hazudnak, ám az emberek egyre inkább hisznek a saját szemüknek, mint a maffia mesedélutánnak.

Magyar Péter a mai napon Facebook-posztjában szólította meg Orbán Viktor apját.

Nyílt levelében kér segítséget tőle, mert nem érti, „hogy jön ki a matek.”

„A minap azt állította, hogy a Dolomit Kft. bevételeiből fedezte a 300 hektár föld megvételét és 7000 négyzetméternyi építkezést. A 300 hektár föld ára 1 milliárd forint lehetett. A romok, valamint a veszélyes hulladék elszállításával és luxus anyagok beépítésével kalkulálva minimum 1,5 millió, de inkább 2 millió forintba kerülhetett az építkezés négyzetméterenként. De épült ott még mélygarázs, gyerekmedence, kerítés, napelempark. A mélyépítészeti és magas gépészeti munkákat még nem is számoltuk. Óvatos becslések szerint 15-20 milliárd forintba kerülhetett a családi birtok kiépítése. Ehhez képest a Dolomit Kft. 2010 óta körülbelül 16,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A cég 51%-a van az ön tulajdonában. Az adózott eredmény 51%-a 8,41 milliárd forint. Ha a cégből történt nyereség kivételekor is minden adót tisztességesen befizetett, akkor nagyjából 6 milliárd forint maradt belőle. A 300 hektár föld megvétele után maximum 5 milliárd forint maradt. A megmaradt 5 milliárd forintból hogyan fizethetett ki az uradalmi birtok felépítésére 15-20 milliárd forintot? Honnan van a pénz?”

Magyar Péter ezek után felszólítja Orbán Győzőt, hogy tegye nyilvánossá a szerződéseket, a számlákat és a kifizetéseket, amellyel bizonyíthatná, hogy mindenben tisztességesen jártak el. De akár megteszi ezt, akár nem; tíz hónap múlva akkor is kiderül minden, mert a kormányváltás után az adóhatóság minden tételt egyesével, tégláról téglára fog átvizsgálni. A TISZA-kormány ugyanis ígéretéhez hűen minden volt miniszterelnök, miniszter, képviselő és családtagjaik vonatkozásában húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez. Ezen kívül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal felállása után azonnal akcióba lendül és az elmúlt húsz év minden egyes visszaélését és korrupciós ügyét igyekeznek majd felgöngyölíteni.

A jogtalanul eltulajdonított közvagyont vissza fogják kapni a magyar emberek.

fotó: hvg.hu

A miniszterelnök Schmidt Mária családjának magángépével érkezett Brac szigetére. Schmidt Mária az elmúlt évtizedekben a NER egyik legfontosabb ideológusa, akinek családi cégeihez és alapítványaihoz százmilliárdos nagyságrendben áramlott közpénz.

Amikor kiderült a luxusrepülés, a kormány hirtelen már nem nyaralásként, hanem „munkamegbeszélésként” kommunikálta az utat. Ennek bizarr eredménye a miniszterelnök Facebook-posztja szerint egy tableten megjelenő nemzeti színű oroszlán, felette a felirat, hogy „Győzelmi terv 2026”.

Magyar Péter így reagált: „Furcsa, hogy a miniszterelnök nem a munkahelyén, hanem egy adriai luxushajón dolgozik a kormányzati stratégián. Orbán Viktor totális lebukása, a korrupció mintapéldája. Egy ilyen botrány után minden uniós tagállamban azonnal távozna a miniszterelnök.”

A képmutatás itt nem ér véget. Néhány hete még azt a látszatot próbálták kelteni, hogy fapados repülővel utazik Orbán Viktor, most pedig oligarchák luxusrepülőjét és feltételezhetően jachtját is használja.

Ez az orbáni rendszer valódi arca – a hatalom cinikus összefonódása az állami pénzekből gazdaggá tett oligarchákkal, amibe bármelyik európai ország vezetője belebukna.

Mi történik majd a Hír TV-vel, az M1-gyel, a TV2-vel és a hasonló csatornákkal egy TISZA-győzelem után?

Magyar Péter egyértelmű választ adott: „Nagyon egyszerű a megoldás. Ezek nem Rogánék vagy az urak saját pénzéből működnek, hanem a mi pénzünkből. Több tízmilliárd forint megy ki állami cégektől kamu hirdetésekre. Nem nézett csatornák, nem nézett éjszakai idősávjaiban hirdetnek. A Hír TV-n vagy a TV2-n minden állami vállalat – a Szerencsejáték Zrt.-től a Magyar Fejlesztési Bankig – túlárazott hirdetéseket rendel. Ha valóban a hatékonyság lesz a szempont és nem a pénzszórás, akkor ezek a csatornák nem maradnak életben. Jelenleg több médium tiltott állami támogatással működik, ami jelentősen torzítja a piacot.”

Majd hozzátette: „Ha nem öntjük tovább a közpénzt propagandára, csak azok a médiumok maradnak talpon, amelyekre valódi piaci igény van. A felszabaduló milliárdok pedig végre az egészségügyre és az oktatásra mehetnek. Ez önmagában óriási változást jelent.”

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a propaganda nemcsak hazugságot terjeszt, hanem mérgezi a társadalmat: „Gyűlöletet kelt, családokat, baráti társaságokat szakít szét. Olyan szintre jutottak, hogy a feketéről százszor elmondják: fehér, és azt gondolják, ettől fehér lesz. De ez kontraproduktív, mert ez már rengeteg Fidesz-szavazót is zavar.”

A jászfényszarui kérdés különösen aktuális egy friss fejlemény miatt. Ma reggel Magyar Péter Facebook-posztban figyelmeztetett: „Az Index lett Rogánék legfontosabb álhírgyára. Totális rettegés van a Karmelitában. Mivel minden propagandaoldaluk csődöt mondott, most az Indexet is az Origo és a TV2 szintre süllyesztik.”

Magyar Péter elmondta, hogy a portál újabb mélypontra került, amikor egy „harmadikos szintű, név nélküli hamisítvány dokumentumra” hivatkozva azt állította, hogy a TISZA adóemelésre készül. Magyar Péter erre így reagált: „Természetesen ebből egy szó sem igaz. A TISZA épp hogy adókat fog csökkenteni, ahogy azt számtalanszor elmondtuk. Az egyik fedezeti forrás pont az ilyen hazug propagandaoldalak állami támogatásának megszüntetése lesz.”

Zárásként azt tanácsolta: „Mindenkinek javaslom, hogy az Indexet messze kerülje el, ha igazságot akar olvasni. Ott legfeljebb kormánypropagandát talál.”

A TISZA célja, hogy a propagandára szánt milliárdokat közszolgáltatásokra fordítsák. Ahogy Magyar Péter fogalmazott: „Nemzeti minimum, hogy az időseket segítsük, a gyermekeinket védjük, a magyar vállalatokat támogassuk – nem pedig hazug plakátokra és álhírekre szórjuk a pénzt.”

Magyarországon ezen a területen is súlyos gondokkal szembesülünk. Az egyik legégetőbb probléma az alulfinanszírozottság. Számtalan civil szervezet, menhely és állatmentő csoport dolgozik nap mint nap óriási erőfeszítéssel, sokszor állami támogatás nélkül, önkéntesek erejére támaszkodva, hogy megmentsék és ellássák a bajba jutott állatokat.

A TISZA elkötelezett amellett, hogy ezen változtasson. Állatvédelmi szakemberekkel, civil szervezetekkel és önkéntesekkel működünk együtt annak érdekében, hogy kormányzásunk alatt hatékonyabb legyen a jogszabályi környezet, szigorodjanak az állatvédelmi előírások, és a meglévő szabályokat valóban betartassák. Kiemelten fontos számunkra az edukáció, a társadalmi szemléletformálás és az, hogy az állatvédelem végre ne háttérbe szorított ügy legyen.

Ehhez átlátható és humánus finanszírozási rendszerre van szükség, amely biztosítja, hogy az állatmentők és menhelyek stabilan és kiszámíthatóan működhessenek.

Az állatok védelme, jólétének biztosítása és a felelős állattartás mindannyiunk közös feladata. Mi hiszünk abban, hogy a változás lehetséges – és teszünk is érte.

Elmondása szerint a birtokon portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep, tisztilak, béresház, gépszín, szerelőakna, aszaló, szociális helyiség, munkáslakás és raktár található. A festett kazettás mennyezetű könyvtárban állítólag az Orbán család iratai kapnak helyet, a medence pedig – elmondása szerint – a tizenkét dédunokának készült.

Az interjúban azonban nem esett szó a 30 millió forintos előnevelt fákról, a pánikszobáról, a birtokon tárolt harcijárművekről, és nem került elő az antilop- vagy zebratenyésztés kérdése sem, mint esetleges fő profil.

Magyar Péter a Facebookon reagált az ügyre: „Kedves Győző Bátyám, ugyan én csak egy jogász vagyok, de ha lenne egy gazdaságom, akkor nem robotfűnyírót vennék, hanem birkákat.”

Arra, hogy a gazdálkodás már jövőre elkezdődhet, pont Orbán Győző 86. születésnapján, így reagált: „Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora. Vagyis annak, aki ezeket a válaszokat írta.”

A hatvanpusztai birtok ügye évek óta viták tárgya. Bár a kormány és Orbán Viktor következetesen azt állítja, hogy mindössze az apja mezőgazdasági üzeméről van szó, az épületek mérete és funkciói – több ezer négyzetméteres lakóépületek, átriumos könyvtár, vendégházak, kápolna, biztonsági funkciókkal ellátott pincerendszer, önellátásra alkalmas generátorállomás és a kiadott energetikai tanúsítványok – sokkal inkább egy luxusrezidenciára utalnak.

A történet 2011-ben kezdődött, amikor Orbán Győző megvásárolta József főherceg egykori műemléki majorját, majd tíz évre bérbe adta Mészáros Lőrincnek. Az építkezés 2018 után indult meg, és azóta folyamatosan bővült az ingatlankomplexum. 2025-re a terület 25 hektárral gyarapodott, a környéken pedig egzotikus állatok – antilopok, zebrák, bölények – is megjelentek.

Miközben milliók küzdenek a mindennapi megélhetésért, egy titokban épülő, jelentős méretű beruházás nő ki a földből, ami a miniszterelnök családjához köthető. A nyilvánosságra került részletek egyértelművé teszik: a hatvanpusztai birtok a hatalom cinizmusának és a magyar társadalom semmibe vételének szimbóluma.

Szitkozódott, kiabált, akasztással és fizikai bántalmazással fenyegette, sőt egy ideig követte is őket. Aktivistáink higgadtan és felelősen kezelték a helyzetet: jelezték, hogy rendőrt hívnak, mire a férfi elmenekült.

Ez az eset is jól mutatja, hová vezetett a kormány éveken át folytatott gyűlöletkampánya. Az uszítás és a megfélemlítés nem áll meg a kormányzati plakátokon és a propagandamédiában – sajnos lecsorog az utcákra, beférkőzik a mindennapjainkba. Ez elfogadhatatlan.

A TISZA álláspontja egyértelmű: a fenyegetések nem a kormányzati erőfölényről szólnak, hanem a félelemről. Mi azonban nem vagyunk megfélemlíthetőek. Célunk, hogy békét, nyugalmat és biztonságot teremtsünk minden magyar ember számára – és nem fogunk meghátrálni semmiféle nyomás vagy megfélemlítés előtt.

A történtek ellenére önkénteseink folytatták a munkát, és a nap többségben pozitív visszajelzéseket hozott. Nagykörű lakói közül sokan örömmel fogadták a TISZTA HANG újságot, volt, aki kettőt is kért, hogy szüleinek, nagyszüleinek is hazavihesse.

Ez ad erőt. Mert a valóság az, hogy a többség békés, emberséges és tisztességes Magyarországot akar.

Köszönjük önkénteseink kitartását, bátorságát, és kiállunk mellettük. A TISZA pontosan azért dolgozik, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahol nem félelem, hanem bizalom, nem gyűlölet, hanem összefogás határozza meg az életünket.

Nem véletlenül volt ez ennyire beszédes gesztus. A propaganda ugyanis korábban a napraforgót is lejárató szimbólumként használta fel Magyar Péter ellen. Erre válaszként érkezett most a csokor, és tette egyértelművé: a virág nem a gyűlölet, hanem a remény és a jóság üzenetét hordozza.

„Egy virággal soha nem fejezhetünk ki gyűlöletet” – hangzott el a fórumon. A napraforgó különösen szimbolikus: gyönyörű, ragyogó fejével mindig a fény felé fordul, az árnyékot maga mögött hagyja. Ezért lett a remény és a jövő szimbóluma.

A napraforgó története így nem csupán egy kedves gesztus maradt a szombathelyi fórumon, hanem a változás és a remény üzenete is. Ahogy a napraforgó a nap felé fordul, úgy kell Magyarországnak is a fény felé fordulnia – a sötétséget maga mögött hagyva, a jövőt választva.

A TISZA Szigetek ezért szerveznek országszerte adománygyűjtő akciókat, hogy könnyítsék a rászoruló családoknak az iskolakezdést.

Már egy éve, hogy a TISZA Szigetek folyamatosan szerveznek és vesznek részt karitatív programokban: tűzifaosztásban, karácsonyi ajándékgyűjtésben, élelmiszergyűjtésben, mikuláscsomag-akciókban, valamint gondozást nyújtó intézmények támogatásában. Ezek az alkalmak nemcsak a tárgyi segítségről szólnak, hanem a beszélgetésekről, a figyelemről és a problémák, az emberi sorsok megismeréséről is.

A Szigetek munkájának köszönhetően idén több száz hátrányos helyzetű gyermek juthat új, minőségi írószerhez és iskolatáskákhoz.

Júliusban a Legyél a Változás Egyesület által működtetett Ludas Matyi Alap a rászoruló családok iskolakezdését tűzte ki célul. A pályázatok közül az Igazgyöngy Alapítvány kapta a legtöbb szavazatot, így 4 350 000 forintos támogatásban részesült. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztak a TISZA Szigetek is tanszergyűjtéssel.

Akik szeretnének csatlakozni a kezdeményezéshez és tanszeradományt felajánlani, keressék a lakhelyükhöz legközelebb eső Tisza Szigetet. Minden adomány számít, és minden mosoly bizonyítja: könnyebb és jobb egy szolidáris országban élni.

Pannonhalmán, a Főapátság előtt gyűlt össze a TISZA népes családja, hogy egy nagyszerű közösségben ünnepeljék meg az Államalapítás és az Új Kenyér Ünnepét. Már a helyszín is biztosította az emelkedett hangulatot, hiszen hol is lehetne méltóbban megemlékezni Szent Istvánról, mint a magyarság egyik szent helyén, a Géza fejedelem által 996-ban alapított Főapátságnál.

A TISZA másfél év alatt bebizonyította, hogy amikor nemzeti ünnep van, akkor igenis, éljük meg együtt azt a büszkeséget, hogy magyarnak születtünk. Nem kirekesztve senkit, nem álszenteskedve, nem kisajátítva jelképeket, szavakat, cselekedeteket. Hanem felszegett fejjel és boldogan megélni az élményt, amit az együttlét öröme és a magyarságunk tudata ad. Ilyen szellemiségben telt ez a rendezvény is. Minden közös mosoly, kézfogás és ölelés biztosítéka volt annak, hogy ez a közösség nem egymás ellen, hanem egymásért dolgozik. A trikolór végre felszabadultan loboghatott, mert mindenkit képviselt, aki magyarul álmodik.

Az ünnepségen fellépett Rost Andrea, láthattunk mezőségi táncot, felszólalt Tar Zoltán, a TISZA alelnöke, és a rendezvény főszereplője, Magyar Péter pedig mérföldkőhöz ért azzal, hogy egy olyan programot hirdetett meg, amely a jelen emberének útmutatása egy élhetőbb jövő felé. A Szent István program nemzedékekre lett szabva. Egy olyan előremutató stratégia, mint István királyé volt, amikor megalapította a Magyar Államot.

Az Ünnepség után Magyar Péter a TISZA delegációjával meglátogatta a Főapátságot, ahol Hortobágyi Cirill főapát fogadta őket. Az igazán barátságos vendéglátás során végigvezette őket az épületen és egy közös étkezéssel is emléket állítottak a találkozónak.

Ezután Magyar Péter Kajátpécen Líviával, a Kék pék néven ismert kenyérsütő mesterrel sütötte meg az Ünnepi Új Kenyeret. A sütéshez csatlakozott Rost Andrea művésznő is, a végeredmény pedig gyönyörű, ízletes és ropogós kovászos kenyér lett.

A nap lezárásaként a TISZA elnöke az Öreg Duna egyik vadregényes mellékágán, Ásványrárónál ült kenuba a csapatával.

Nem kétséges, hogy augusztus 20 mindannyiuk egyik legfontosabb ünnepe volt és lesz.

Ebben az évben a következő időszakra szóló üzenetet vihetjük magunkkal Pannonhalmáról: Ora et labora. Imádkozzál és dolgozzál!

És egy kedves adalék a végére: A minap Péter sétarepülésen vett részt, a pilóta most a Balatonon strandolókat informálta az égből: Árad a TISZA! Köszönjük a kreatív megjelenítést!

Magyar Péter mély együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyar közösség felé: „Mélységes szomorúsággal értesültünk a Munkács városát és ezzel magyar honfitársainkat ért orosz rakétatámadásról. Jobbulást kívánunk a sérülteknek! Sulyok Tamás báb köztársasági elnök pedig mélységesen szégyellje magát!”

A TISZA elnöke emlékeztetett: Sulyok Tamás köztársasági elnök reggel ugyan „orosz rakétatámadásról” írt a közösségi oldalán, ám rövid időn belül módosította a bejegyzést, és az „orosz” jelző eltűnt a szövegből. „Mindig van lejjebb” – tette hozzá Magyar, aki szerint a külügyminiszternek azonnal be kellene kéretni az orosz nagykövetet.

Szijjártó Péter külügyminiszter közleménye vérszegényre sikerült: nem nevezte meg és nem ítélte el az orosz agressziót. A reakcióban nyoma sem volt a kárpátaljai magyarok iránti kiállásnak, és szó sem esett az orosz nagykövet berendeléséről.

Miközben az állam és a kormány vezető tisztségviselői igyekeznek kibújni az egyenes beszéd alól, Orbán Viktor miniszterelnök egyetlen szóval sem kommentálta a történteket, mélyen hallgat az ügyről.

A légicsapás egy elektronikai gyárat ért, a helyszínen hatalmas tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A hivatalos közlések szerint legalább 12 ember megsérült, közülük ötöt kórházban ápolnak. Ez volt a háború kezdete óta a magyar határhoz legközelebbi orosz támadás.

Fotó: hvg.hu

“A múlt parancsa cselekvésre kötelez, a jelen gondja pedig nem tűr halasztást, ma meghirdetem a Szent István-programot. Nem négy évre, hanem egy nemzedéknyi időre, sőt, amennyire lehet, minél messzebbre előre tekintve: hogy unokáink is magyarul álmodjanak, magyar földön, működő, méltányos, szabad hazában. Tíz pontban mondjuk ki, mit és hogyan vállalunk. Tíz pont, amelyben benne van az ország szívdobbanása. Tíz pont, amely mögé munka, tudás, felelősség és összefogás áll.”

A Szent István-program 10 pontja:

1. pont: 2035-ig megállítjuk a népességfogyást, és azt célozzuk, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé nőjön a magyarság. Ez nem számháború, hanem életprogram. A népességpolitika nem családtámogatási rubrika, hanem az élet infrastruktúrája: lakhatás, munka, közlekedés, gyermekorvos, védőnő, biztonság, jog, közösség.

2. pont: 2035-ig legalább 80 évre emeljük a születéskor várható élettartamot. Ez azt jelenti: megelőzés, tiszta levegő, jó minőségű ivóvíz, erős alapellátás, jól fizetett szakdolgozók, méltó kórházak. A magyar élet évei nem lehetnek kevesebbek szomszédainkénál. Nem lehet a születési helyünk sorsunk korlátja.

3. pont: 2030-ig megállítjuk a tömeges elvándorlást, és elindítjuk a „Vár a hazád!” programot: nyolc év alatt kétszázezer fővel növeljük a hazatérő magyarok számát. Nem plakátokkal, hanem lehetőséggel. Aki elment, sokszor kényszerből tette. Adjuk meg nekik az okot a hazatérésre.

4. pont: Szent István tíz falunként templomot rendelt. Mi tíz falunként egymilliárd forint közösségi fejlesztési keretet adunk. Nem központból utasítva, hanem helyben döntve. Az állam dolga, hogy partner legyen: adminisztrációt egyszerűsít, pénzt időben utal, a döntést pedig helyben hagyja. Aki a falu kútját használja, az tudja, hány vödör víz fogy egy nap.

5. pont: 2035-ig minden régióban épül egy szuperkórház a 21. század mércéjével. De ne csak fal legyen és gép, hanem szemmel látható tisztaság, betegbarát szervezés, tisztességes bérrend. A régiós csúcskórház mellett erősítjük a járási rendelőket és a mentőszolgálatot – mert minden perc életeket is jelent.

6. pont: 2035-ig az oktatásban visszakerülünk a Közép-európai régió élére, Klebelsberg szellemében. A tanári pálya újra rang lesz, nem szitokszó; a fizetés követi a gazdaság teljesítményét; a tananyag korszerű, a tankönyv érthető, a gyerek pedig gyerek marad, nem statisztikai adat. Mert a holnap gazdagsága a ma iskolapadjában születik.

7. pont: 2040-ig megduplázzuk a megújuló energia arányát a hazai energiaellátásban, és 2035-ig megszüntetjük az orosz energiafüggőséget. Ez nem ideológia, hanem szuverenitás. Energiában magyar és európai önállóságot építünk.

8. pont: Azonnal kezeljük a kritikus aszályhelyzetet. A Tisza és a Duna mederrendezése, tározók és árterek visszaadása a természetnek, belvíz és aszály kezelése egyszerre; az öntözés korszerűsítése, a talaj vízmegtartó képességének növelése. A Balaton, valamint álló- és folyóvizeink megmentése nem romantika, hanem nemzetstratégia: a vízminőség javítása 2030-ig, a part „közjó” jellegének helyreállítása, a nádasok védelme, a csapadékvíz visszatartása.

9. pont: 2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítjuk. Tiszta buszok a városokban, korszerű fűtés vidéken, energiahatékonysági programok a régi házaknál, zöld ipar a barna helyett. A gyermekeink tüdeje nem lehet az ár, amit a lassú alkalmazkodásért fizetünk. A tiszta levegő olyan, mint az igazság: nem lehet belőle kevesebbel beérni.

10. pont: Visszaadjuk az önkormányzatok szabadságát – függetlenséget, hatásköröket, forrásokat. Mert az ország akkor működik, ha a falvak és a városok működnek. És ők akkor működnek, ha nem pórázon vezetik, hanem felelősen megbíznak bennük. Függetlenség, hatáskör, forrás: együttműködés a közjóért.

“Ha ezt megvalósítjuk – és meg fogjuk –, akkor Magyarország nemcsak túlél, hanem gyarapodik. Nemcsak létezik, hanem példát ad. Nemcsak múltja, hanem jövője is lesz Európában. Mert mi nem Európa peremén akarunk álldogálni, hanem Európa szívéhez akarunk tartozni – úgy, ahogy Szent István akarta.”

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke világossá tette: a Fidesz kommunikációs trükkjei és a személyeskedő támadások nem terelhetik el a figyelmet Magyarország valós problémáiról.

Magyar Péter kijelentette, hogy a Fidesz „összeomló országáról” próbálja elterelni a közvélemény figyelmét, miközben a mindennapokban tapasztalható problémák drámai mértékben sújtják a magyar embereket.

Az ország nem működik – a problémák mindennaposak, a magyarok a bőrükön érzik, hogy romokban az ország.

Magyar Péter felsorolt néhány területet, ahol égető szükség lenne a megoldásra. Persze az nem érkezik, a kormány legfontosabb feladatának most a Digitális Polgári Körök létrehozását és Dopeman futtatását tartja.

Pedig; az egészségügy legfrissebb „fejleménye”, hogy az újszülöttek életét veszélyezteti a székesfehérvári kórházban elszaporodott, súlyos fertőzéseket is okozó baktérium. Az egészségügyi vezetés nem intézkedik, a miniszter pedig nyaral. Ez elfogadhatatlan.

A vasúti közlekedésben teljes a káosz, kigyulladt vonatok, üzemzavarok, késések – ez a magyar közlekedés valósága. Mintha valahol 1972 környékén ragadtunk volna.

Katonai gépekből lopnak ki alkatrészeket, miközben a honvédelmi miniszter lángosozós képeket posztol. Mindez háborús veszélyhelyzetben. Ez mindent elmond a kormány hozzáállásáról.

Magyar Péter úgy látja, a kormány már nem is erőlködik azon, hogy kormányozzon.

„Bedobták a törölközőt. Egyik miniszter sem végzi a dolgát, és az ország irányítás nélkül sodródik.”

Amit a TISZA kínál: működő Magyarország

Magyar Péter szerint a Fidesz kormányzása alatt nemcsak a rendszerek omlanak össze, hanem a közbizalom is. A kormány a korrupció miatt nem tudja hazahozni a Magyarországnak járó uniós forrásokat, ezért külföldi hitelekkel terheli az országot.

„Ha nem lopják el a közpénzt, és ha hazahozzuk az uniós forrásokat, akkor lesz miből rendbe tenni az egészségügyet, a közlekedést és a magyar gazdaságot. Mi nem letagadjuk a problémákat, hanem megoldjuk őket” – mondta a TISZA elnöke.

Augusztus 20-án „Szent István nyomában” címmel rendezvényt tartanak Budapesten, ahol konkrét javaslatokat mutatnak be a magyar vidék megerősítésére, a közszolgáltatások fejlesztésére és az önkormányzatok önrendelkezésének visszaadására.

„A kormány elhagyta az országot, mi viszont itt vagyunk az emberek között. Egy élhető és működő Magyarországot fogunk közösen felépíteni” – zárta gondolatait Magyar Péter.

Hétfőn a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkkel együtt ült tárgyalóasztalhoz, hogy a háború lezárásáról, a békéhez szükséges biztonsági garanciákról és Ukrajna jövőjéről egyeztessenek. Az asztalnál ott voltak a francia, brit, olasz, német és finn vezetők, valamint az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára is – Európa szava meghallgattatott Washingtonban. Egy európai „békeharcos” azonban feltűnően kimaradt: Orbán Viktor.

Magyar Péter így fogalmazott: „Ahhoz képest, hogy évek óta azt akarja elhitetni a hazug kormánypropaganda, hogy Orbán Viktoron kívül mindenki háborút akar Európában, tegnap azt láthattuk, hogy európai vezetők az amerikai és az ukrán elnökkel órákon keresztül tárgyaltak a valódi békéhez vezető útról és az ahhoz szükséges biztonsági garanciákról. Egy ‘békeharcos’ hiányzott nagyon tegnap az asztaltól. De hát ő éppen nyaral. Vagy csak nem hívták meg…”

Ez a kép mindennél többet mond: miközben a világ legfontosabb vezetői a béke lehetőségéről egyeztettek, Magyarország miniszterelnöke a tárgyalótermen kívül rekedt. Hiába gondolja magát „kompetens vezetőnek”, hiába állítja magáról, hogy ő az egyetlen, aki a béke pártján áll, a valódi döntéshozók nem tartják hiteles partnernek.

Trump és Zelenszkij a „legjobb tárgyalásukról” beszéltek, az európai vezetők pedig egyértelművé tették: Ukrajna szuverenitása nem alku tárgya. Macron hosszú távon erős ukrán hadsereget és erős európai védelmet sürgetett, Ursula von der Leyen pedig hangsúlyozta: az Oroszországba hurcolt gyerekeknek haza kell térniük.

Ezzel szemben Orbán Viktor otthonról üzenget, miközben a döntéseket nélküle hozzák meg. A nyaralás, a belpolitikai színpadias „békegalambkodás” és a közmédiában terjesztett hazugságok nem váltják ki a valódi diplomáciát.

Orbán pár napja még így nyilatkozott: “A politikában a tekintély számít. Nevetségesnek és szánalmasnak tűnni sosem szabad, mert akkor a végén gyenge és szánalmas is leszel.” Ezt azzal kapcsolatban fejtette ki, hogy az Uniós vezetők elkísérték Zelenszkijt - az ukrán elnök kérésére.

Ezzel szembehelyezkedik az a tény, hogy Donald Trump Ursula von der Leyent az Európai Bizottság kiváló és nagyra becsült elnökének nevezte és az összes vezetővel előremutató tárgyalást folytatott.

Azt se felejtsük el, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lerövidítette szabadságát, hogy részt tudjon venni a tárgyaláson - tehát a szabadság nem kifogás.

Magyar Péter javaslata világos: Orbán Viktor ismerje el az 1994-es Budapesti Memorandum érvényességét, és tegyen lépéseket, hogy Budapest adjon otthont egy Putyin–Zelenszkij találkozónak. „Lássuk, mi a fontosabb: a nyaralás és a hazug Facebook-posztok, vagy a valódi béke.” – zárta gondolatait Magyar Péter.

📷 Alexander Drago / REUTERS, ATV

Magyar Pétert országjárásának mai első helyszínén a több száz helyi TISZA szimpatizánson kívül a Mi Hazánk kb. 20 fős különítménye is várta, élükön Toroczkai Lászlóval.

A TISZA elnöke már a találkozó első pillanatától kezdve kinyilvánította az 1% körüli párt elnökének, hogy nem hozzá jött, hanem a dorogi emberekhez, de szemmel áthatóan Toroczkait nem zavarta, hogy nem osztottak neki lapot. Folyamatos bekiabálással és kérdőre vonással próbálkozott Magyar Pétert párbeszédre invitálni, ám a TISZA elnöke nem ült fel a provokációnak.

Toroczkai mikrofont és szót szeretett volna kapni, ám az országjárás nem arról szól, hogy olyan politikusoknak adjon hangot, akiknek egyébként ez lenne a feladatuk a Parlamentben – csak nem teszik, mert megfelel nekik a jelenlegi, működésképtelen ország elkeserítő helyzete.

Az országjáráson a civileknek, a magyar embereknek van joga kérdezni.

Pedig szemmel láthatóan nagyon készült a Mi Hazánk, az egész propagandasajtót odacsődítették a helyszínre – TV2, Hír tv, M1 – és ami a legbeszédesebb, hogy ezek a médiumok meg is jelentek a rendezvényen. Az tehát világos, hogy a Karmelitából történt utasításra Magyar Péter lejáratása volt a cél, viszont ahhoz hamarabb kell felkelnie Rogán Antalnak, hogy egy egyébként békés TISZÁS közösséget erőszakkal megzavaró slepp sikerrel járjon.

Nagyon helyesen léptek közbe a rendőrök is, hiszen a törvényesen bejelentett rendezvényt csak törvényesen bejelentett ellentüntetéssel lett volna jogalapjuk megzavarni, habár ez etikailag még így is megkérdőjelezhető lenne, hiszen a több száz ember azért érkezett oda, hogy a TISZA programját meghallgassák, nem azért, hogy szélsőjobboldali lózungokkal fárasszák őket.

A kezdeti konfliktus végül csillapodott annyira, hogy Magyar Péter meg tudta tartani a fórumot, sőt, Toroczkai László több ponton hevesen bólogatott a TISZA elnökének szavaira és még a poénokon is nevetgélt.

Az emberei – lehet, hogy ugyanaz a 20 fő, akik a Pride-on is tüntettek-, folyamatosan kötekedtek, így a rendőrök kénytelenek voltak a zajos elemeket kivezetni a tömegből. Toroczkai mentelmi jogára hivatkozva érintetlenséget kért – ugyanaz a Toroczkai, aki egyébként befogott orral tekint a mentelmi jogra és nem egyszer emelt már szót ellene.

A kelletlen vendégek tökéletlen kérdéseikkel tökéletesen rávilágítottak arra, hogy összenő, ami összetartozik. A Mi Hazánk többé le sem tagadhatná, hogy a Fidesz szatellitpártja és Orbán Viktorral kokettálnak. Persze, hiszen egyetlen reményük lehet, hogy a kormány megszánja őket és lejjebb viszik a parlamenti küszöböt, hogy aztán megint több százmilliót kiszipolyozva az állam zsebéből tovább hergeljenek kisstílű, demagóg uszításokkal.

Toroczkainak ez ma nem jött össze, csúnyán felsült mind ő, mind pedig a káderei. Talán legközelebb Dúró Dórát fogják kiküldeni pár tekercs fóliával és egy iratmegsemmisítővel, hátha azzal többre fognak menni.

Tisztelt Nagykövet Úr!

A kormányzásra készülő Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnökeként írok Önnek, közvetlen válaszul az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálata által 2025. augusztus 13-án kiadott nyilvános közleményre.

Ez a közlemény, amely név szerint említ engem és az általam vezetett pártot, elfogadhatatlan beavatkozást jelent Magyarország belpolitikai folyamataiba. Teljesen alaptalanul azt állítja, hogy az Európai Unió és annak vezetői arra törekednének, hogy én legyek Magyarország következő miniszterelnöke, és e célból „anyagi, média- és lobbierőforrásokat” mozgósítanak.

Egy külföldi állam hivatalos hírszerző szervének ilyen kijelentései csak egyetlen célt szolgálhatnak: a magyar választók befolyásolását, a közéleti vitáink torzítását és a demokráciánkba vetett bizalom aláásását.

Pártom és minden magyar állampolgár nevében egyértelműen kijelentem: Magyarország szuverenitása kizárólag a magyar népé. Egyetlen külföldi hatalomnak – legyen szövetséges, ellenfél vagy bármi más – sincs joga megkísérelni politikai jövőnk alakítását vagy választásaink kimenetelének meghatározását.

Ennek megfelelően ezúton:

Hivatalosan tiltakozom az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálata által tett kijelentések és azok hivatalos, illetve állami csatornákon való terjesztése ellen.

Haladéktalan és nyilvános magyarázatot kérek az Oroszországi Föderáció Nagykövetségétől a fent említett közlemény jóváhagyásával, céljával és szándékolt hatásával kapcsolatban. Egyértelmű biztosítékot követelek arra, hogy az Oroszországi Föderáció tartózkodni fog minden olyan cselekménytől, amely Magyarország belpolitikai folyamataiba való beavatkozásnak minősíthető, beleértve a dezinformációs kampányokat, kiberműveleteket vagy a politikai szereplők és állampolgárok megfélemlítését.

Magyarország szuverenitása és demokratikus folyamataink sérthetetlensége nem képezheti alku tárgyát. Ezen alapelvek betartása a minimumfeltétele bármilyen érdemi kétoldalú együttműködésnek országaink között.

Kérem, hogy tiltakozásomat késedelem nélkül továbbítsa kormányának, és e levélre mielőbb küldjön írásos választ vagy személyesen tájékoztasson kormánya álláspontjáról.

Tisztelettel,

Magyar Péter

elnök, Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA)

A TISZA országjárásán rengeteg releváns, az ország sorsát valóban érintő és előrevivő kérdés érkezik. Emellett azonban vannak fideszes képviselők vagy aktivisták, akik megpróbálják provokálni Magyar Pétert – nem párbeszédet keresnek, hanem a propaganda paneleit ismétlik vissza. Gyakran nem hagyják szóhoz jutni, bekiabálnak, megpróbálják megzavarni a rendezvényt. Láttunk ilyet Kecskeméten, Siófokon vagy Balatonalmádiban. Gyulán még szotyis zacskót is hajítottak Magyar Péter felé, Visegrádon pedig egy idős hölgy próbálta kifütyülni – amit végül nyugodt beszélgetés oldott fel.

Révfülöpön azonban más történt. Egy Amerikában élő magyar, fideszes férfi állt mikrofonhoz. Elsőként azt kérdezte, vajon Magyar Péter egyetért-e Antall József gondolatával, miszerint Magyarország miniszterelnöke 15 millió magyarért felel, és ő hogyan értelmezi ezt. Második kérdésében pedig arra volt kíváncsi: mivel a nyugati parti magyarság nagy része – így ő maga is – fideszes, mi lehet az az üzenet, ami miatt érdemes lenne megváltoztatni a nézetüket, és akár a TISZA mellé állni.

Magyar Péter válasza világos volt. Elmondta: igen, ő minden magyarért felelősséget érez – akár Los Angelesben, akár Székelyföldön, akár Battonyán él valaki. A hazaszeretet szerinte nemcsak azt jelenti, hogy mi szeretjük a hazánkat, hanem azt is, hogy a haza sosem fordulhat szembe a polgáraival, nem bélyegezheti őket hazaárulónak csak azért, mert más a véleményük. Kiemelte: a TISZA számára minden magyar fontos, nem csak a saját szavazóik. A TISZA nem gyűlöletet, hanem összefogást kínál, mert – ahogy fogalmazott – a magyar embereknek elegük van a megosztottságból és abból, hogy a hatalom szembefordítja őket egymással.

A TISZA egy olyan Magyarországot akar, ahol a kormány mindenkit képvisel – függetlenül attól, hogy kire szavazott. Ez a különbség a gyűlöletkeltés és a tiszteletteljes vita között. A kormány évek óta a megosztásra épít, a kocsmai stílust tette a politika nyelvévé. A TISZA viszont egy olyan országot szeretne, ahol értelmes kérdésre értelmes válasz érkezik, ahol a párbeszéd tiszteleten alapul.

Az utóbbi időben egyre több fiatal áll ki nyilvánosan is magáért, a családjáért, a településéért, a hazájáért egy valóban független, szuverén, működő és emberséges Magyarországért. Arra biztatta őket, hogy beszéljenek szüleikkel, nagyszüleikkel, dédszüleikkel, és mondják el nekik, hogy szeretnének itthon maradni, itt családot alapítani, gyereket nevelni, de ehhez változásra van szükség.

A fiataloknak azt javasolta, kérdezzék meg az idősebbeket, valóban olyan hatalomra szavaztak-e, ahol a miniszterelnök saját fizetését 7,5 millió forintra emeli, miközben a nyugdíjak csak minimálisan nőnek. Gondolják végig, hogy elfogadhatónak tartják-e, hogy a kormány ellenségként tekint azokra a magyarokra, akik nem Fidesz szavazók, semmibe veszi a magyar nemzeti szuverenitást, az őseink akaratát és áldozatát. El kell dönteni, hogy ilyen országban szeretnénk élni, vagy inkább olyat építünk, ahol több bennünk a közös, mint ami elválaszt, ahol lesznek nemzeti minimumok, és ahol a kormány minden polgárt egyformán képvisel – pártállástól függetlenül.

„Mondjátok el a nagyszülőknek, hogy mi egy olyan országot akarunk, ahol a hazaszeretet nem csak azt jelenti, hogy szeretjük a hazánkat, hanem azt is, hogy a haza is szeret minket. Senkit sem bélyegzünk meg, hanem segítünk” – mondta. A TISZA olyan országot épít, ahol mindenki szabadon és büszkén elmondhatja a véleményét, mert a vita nem ellenség, hanem a gondolkodás formálója.

Megkérte őket, hogy beszéljenek arról, hogy a TISZA-kormány megtart mindent, ami jó: a 13. havi nyugdíjat, a fiatalok adókedvezményét, a gazdák támogatásait, a földalapú támogatást, a déli határkerítést, és határozott, szigorú politikát folytat az illegális migráció ellen. És azt, hogy Magyarország megbízható szövetségese marad az Európai Uniónak és a NATO-nak.

„Nagyon fontos, hogy a valóság minden településre, minden családhoz, minden emberhez eljusson. Ebben a fiataloknak kulcsszerepük van, számítunk rájuk!” – mondta Magyar Péter.

A nő a beszéd közben folyamatosan közbekiabált, hazaárulónak nevezte a TISZA vezetőjét, és azzal vádolta, hogy „Brüsszel csicskása”.

Magyar Péter higgadtan, de határozottan reagált. Emlékeztette a jelenlévőket: Ursula von der Leyent nem ő, hanem Orbán Viktor jelölte az Európai Bizottság élére, és Manfred Weber is húsz éven át a Fidesz szövetségese volt. „A hazaáruló az, aki nem hozza haza a magyar embereknek járó 8000 milliárd forintos uniós forrást, aki eladósítja a gyerekeink jövőjét, és hagyja, hogy tízezrek haljanak meg az egészségügyi ellátás hiánya miatt” – jelentette ki.

A vita során Magyar Péter kitért a kormány korrupciós ügyeire, a nemzeti vagyon „elkótyavetyélésére”, a kastélyok és minisztériumi épületek oligarchák kezére játszására. Leszögezte: a TISZA-kormány minden jogtalan privatizációt vissza fog fordítani, és az érintetteket felelősségre vonja.

A beszéd egy pontján odaszúrt a Fidesz kommunikációs stílusának: „Önöket vagy fizetik, vagy megkérik, hogy jöjjenek ide. De ezzel csak ártanak, mert megmutatják a Fidesz valódi arcát – hogy lehazárulózzák, lepoloskázzák a saját honfitársaikat.”

Magyar Péter a szóváltást követően visszatért programjának ismertetéséhez: szólt a tervezett bérlakásépítési és energetikai programról, az egészséges élelmiszerek és gyógyszerek áfájának csökkentéséről, valamint az uniós pénzek hazahozataláról. Hangsúlyozta, hogy a TISZA-kormány a korrupció felszámolásával, az EU-s források lehívásával és a pazarló propaganda leállításával fogja megteremteni a fedezetet a társadalmi és gazdasági fejlesztésekre.

A napraforgót tartó asszony többszöri közbeszólása ellenére Magyar Péter következetesen kitartott amellett, hogy nem sértegeti politikai ellenfeleit, és nem engedi, hogy a személyeskedő vádaskodás elterelje a figyelmet a valódi problémákról.

„Poloskamentes, hazárulózásmentes jövőt szeretnénk, és mindenkinek, még a Fidesz-szavazóknak is jobb országot építünk” – zárta a vitát.

Elindítottuk nyomtatott kiadványunkat, a Tiszta Hangot, amelyet kéthetente, egymillió példányban juttatnak el önkénteseink Magyarország kisebb településeire. Célunk, hogy a valós híreket és a TISZA programját azokhoz is elvigyük, akikhez ezek eddig nem, vagy csak nehezen jutottak el.

Már az első napokban több ezer önkéntes és Szigettag indult útnak, hogy személyesen kézbesítse a lapot. Gyalogosan, kerékpárral és autóval vitték a kiadványt a legkisebb falvakba, a legtávolabbi utcákba is. Sokszor 35–40 fokos hőségben, munka után, szabadidejüket feláldozva dolgoztak azért, hogy minden házba eljusson a tiszta hang. A személyes kézbesítés előnye és értéke, hogy így önkénteseink beszélgetni is tudnak a helyiekkel a kiadvány tartalmáról.

„Nélkülük sehol nem lennénk. A legnagyobb melegben, nyáron, hétköznap, munkaidejük után hordják ki a legkisebb településekre ezeket az újságokat. Ez a munka a közös jövőnkről szól” – mondta Magyar Péter.

Az első, nyolcoldalas számban beszélünk az árrésstop káros hatásairól, a párt egészségügyi és lakhatási javaslatairól, a devizahitel-károsultak helyzetéről, bemutatjuk a TISZA problémabejelentő weboldalát, közlünk egy interjút Ruszin-Szendi Romulusszal, és részleteket mutatunk be a TISZA programjából.

Magyar Péter hangsúlyozta: „Az ország csak akkor változik meg, ha teszünk is érte. A TISZA árad, a Tiszta Hang pedig megszólal – veletek, értetek.”

Az épületben működik a szülészet, a perinatális intenzív osztály és a gyermekosztály is, így a fertőzés a legérzékenyebb betegcsoportokat érinti – újszülötteket és frissen szült édesanyákat.

Az orvosigazgató kérdéseire a következőket mondta el: a fertőzést július 27-én jelezték először; azóta több próbálkozás ellenére sem sikerült teljesen megszüntetni. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem rendelte el az épület ideiglenes bezárását, mivel eddig nem jelentettek megbetegedést a baktérium miatt. Külső vízvételi pontokat alakítottak ki, ásványvizet biztosítanak, és folyamatosan fertőtlenítik a hálózatot. Az elmúlt tíz napban körülbelül 100 szülést vezettek le; a kismamák bizalma „a nehézségek ellenére töretlen”. A probléma hátterében feltehetően a vízvezeték-rendszer műszaki állapota áll.

Magyar Péter a szülészeten történt esetekről, melyekben a kismamákat intim pillanataiban zavarták meg, azt mondta: „Utólag derült ki az orvosigazgató számára is, hogy ki nyitott be a vajúdó kismamához: egy olyan alkalmazott, aki a Pintér Sándor-féle B+N Referencia Zrt.-nél dolgozik, és egyben a kórház műtőssegédje is. Hajvédőt és lábzsákot viselt, munkaruhában ment be, és a szülés közben elkezdett szerelni, leszerelni. A kórház emiatt elnézést kért, de nyilvánvalóan ez elfogadhatatlan.” Az igazgató a másik, vizsgálaton lévő nőt érintő esetet cáfolta, bár azt nem vizsgálták ki."

Magyar Péter szerint az épület modern felszereltségű, tiszta mosdókkal és fertőtlenítőpontokkal rendelkezik, ugyanakkor a vízhálózati hiba komoly kockázatot hordoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban hasonló helyzetben azonnal bezárják az érintett osztályokat, teljes fertőtlenítést és szerelvénycserét végeznek. Példaként a brémai esetet hozta, ahol minden csaptelepet lecseréltek.

Kritikusan szólt a kormányzati tétlenségről is: sem Takács Péter egészségügyi államtitkár, sem Pintér Sándor belügyminiszter nem látogatott a kórházba a probléma kirobbanása óta.

A TISZA-kormány éves minimum 500 milliárd forintos pluszforrást biztosít az állami egészségügynek, amivel lépésről lépésre elérhetjük az európai átlagos ráfordítási szintet.

A beszélgetés során világossá vált: a következő generáció nemcsak érdeklődik a közélet iránt, hanem komoly, összeszedett gondolatokkal és felelős jövőképpel rendelkezik.

Az első kérdező, egy 14 éves budapesti fiú, a gazdasági kilábalásról, a bérlakásépítési programról, gazdaságélénkítő hitelekről és külpolitikáról is érdeklődött. Szavaiból kiderült, hogy érti a gazdasági növekedés, az oktatás és az egészségügy összefüggéseit, és fontosnak tartja Magyarország európai beágyazottságát.

„Szívesen vitáznék Lázár Jánossal is. Számom kérném, hogy az ország 15 év alatt… miért állunk itt igazából? Azok után, hogy az összes statisztika 2010-ig nagyjából felfelé mutatott, európai ország lettünk, európai uniós ország lettünk, iszonyatosan sok olyan program indult el az országban, ami azt próbálta volna szavatolni, hogy a magyar társadalmat, illetve a magyar gazdaságot felfelé tudjuk lendíteni. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság fel tudjon épülni, ehhez nyilván az oktatási rendszer, illetve – ahogy ön mondta – az egészségügyi rendszer megreformálása is szükséges lesz, mivel egy egészségtelen testi és lelki társadalomban nem lehet jó gazdasági rendszereket létrehozni.” – jegyezte meg a fiatal.

A második megszólaló, egy 15 éves diák, a minimálbér-emelés lehetőségeiről kérdezett. Magyar Péter emlékeztetett: 2001-ben egy év alatt 50%-kal nőtt a minimálbér, és ezt a gazdaság elbírta.

„Nem kommunikációs trükkökre van szükség, hanem tisztességes gazdaságpolitikára” – mondta, kiemelve, hogy a kis- és középvállalkozások megerősítése nélkül nem lehet tartós béremelést megvalósítani.

A harmadik fiatal a számonkérhetőségről beszélt: arról kérdezte Magyar Pétert, miként garantálja majd a TISZA-kormány, hogy a hatalom ne élhessen vissza a felhatalmazásával. Magyar Péter hangsúlyozta: független intézményekre, átlátható döntéshozatalra és valódi felelősségvállalásra van szükség, hogy „aki közpénzzel gazdálkodik, annak minden forintról el kell tudni számolnia”.

A siófoki est bebizonyította, hogy a fiatalok képesek a legfontosabb kérdésekben is partnerként megszólalni – a jövő Magyarországát nem lehet nélkülük tervezni.

„Hallod-e te, Orbán Balázs, hallod-e te, Kocsis Máté, Gulyás Gergely, Rogán Antal, Orbán Viktor, ez a magyar jövő, és ezt próbáljátok ti tönkretenni, elüldözni ebből az országból, de nem fog sikerülni.” – mondta Magyar Péter.

Fő üzenete egyszerű, mégis radikális: az egészségügyben a valóságról kell beszélni, őszintén, a hibákat beismerve és kijavítva.

Hegedűs Zsolt elmondta, hogy ma Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vezetők és az intézmények gyakran elhallgatják vagy kozmetikázzák a valós problémákat – sokszor a kormány politikai érdekei miatt. „A betegnek mindig igaza van” – hangsúlyozta –, és ennek szellemében olyan transzparens, betegközpontú rendszerre van szükség, ahol a kórházi vezetők azonnal bocsánatot kérnek, ha hibáznak, és nem félnek nyíltan beszélni a problémákról.

A TISZA tervei között szerepel egy anonim beteg-visszajelző rendszer, amelyben a páciensek és hozzátartozóik, de akár az egészségügyi dolgozók is jelezhetik tapasztalataikat. Ezeket az észrevételeket az új kormány rendszeresen elemezi, és ezek alapján értékeli majd a kórházak és vezetőik munkáját. „Nem az a baj, ha hibázunk, hanem az, ha letagadjuk a hibát” – mondta, hozzátéve: a jelenlegi hatalom a hibák elhallgatásában jeleskedik, nem a kijavításukban.

Dr. Hegedűs külföldi tapasztalatai alapján kiemelte: a nyugati egészségügyi rendszerekben a hibák bejelentése nem szégyen, hanem a fejlődés záloga. Példaként elmondta, hogy az angol kórházakban egy átlagos hónapban tízszer annyi hibát jelentenek be, mint Magyarországon – éppen azért, hogy azokat ki lehessen javítani.

A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a TISZA-kormány az első naptól kezdve megerősíti a betegbiztonságot, és minden járványügyi vagy higiéniai kockázatról azonnali, őszinte tájékoztatást ad majd. Nem fordulhat elő, hogy egy vízhálózati fertőzés vagy kórházi műszaki hiba eltitkolva maradjon a nyilvánosság elől – mint ahogy ez ma gyakran megtörténik, súlyos veszélybe sodorva a betegeket.

A finanszírozásról szólva elmondta: Magyarország jelenleg GDP-arányosan az EU-átlag felét költi egészségügyre, és a TISZA legalább évi 500 milliárd forinttal növeli az ágazat költségvetését, ami három év alatt 1500 milliárdos pluszforrást jelent. A pénz mellett azonban szervezési reformokra is szükség van: a dolgozók megbecsülésére, a teljesítmény arányos díjazására, és az ápolói életpályamodell bevezetésére.

A cél egy olyan egészségügyi kultúra megteremtése, ahol a dolgozók és a betegek is bíznak a rendszerben, ahol a szakmai etika minden szinten kötelező, és ahol a kormány nem plakátkampányokkal próbálja elfedni a bajokat, hanem valódi cselekvésekkel javítja a magyarok egészségét.

„Az egészségügyben rendszerváltásra van szükség – nemcsak a kórházakban, hanem a fejekben is” – zárta gondolatait Dr. Hegedűs Zsolt, hozzátéve: Magyarország képes lenne felzárkózni a legfejlettebb európai országokhoz, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, és közösen megváltoztatni azt.

Magyar Péter a Balatonfenyvesi fórumon egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: „Nyolc hónap, és véget vetünk ennek a félelemre épülő világnak. Ha bárkit atrocitás ér csak azért, mert velünk beszélt, azt a nyilvánosság elé visszük – ez a legerősebb fegyverünk.”

Az elmúlt időszakban a megfélemlítés példátlan formáival szembesültünk:

Egy zalai gazdának a látogatásunk után megmérgezték az állatait.

Egy tejtermelőtől a látogatásunk után nem vették át a tejet.

Egy gazdának “véletlenül” leégett 15 hektárnyi területe.

Egy óvodavezetőt elmozdítottak a pozíciójából.

Egy gyermekvédelmi vezetőt ellehetetlenítenek, mert elmondta az igazságot.

Volt, akinek az autójának az ablakát törték be.

Több helyen már azelőtt fenyegetik az embereket, mielőtt kiállnának mellettünk.

Sok esetben a látogatásunk után verbális és írásos fenyegetések érik a helyieket.

Ha ellátogatunk egy vendéglátóhelyre, a digitális harcosok tömegesen támadják annak online értékelését, hogy lerontsák a hírnevét.

Ezek az akciók nem gyengítik, hanem erősítik a magyar vidék változás iránti akaratát. A félelemkeltés és a gyalázkodás helyett az emberek összefognak, és egyre többen állnak ki a tisztesség, a szabadság és a változás mellett.

„Köszönöm mindenkinek a bátorságát és a kiállását! Közösen felépítjük a működő és emberséges Magyarországot. Veletek vagyunk!” – zárta gondolatait Magyar Péter.

Különleges éghajlata, magas napsütéses óraszáma és termékeny talaja ideális helyszínné teszi a gyümölcs- és zöldségtermesztés számára. Ha megfelelően gazdálkodnánk vele, a térség a magyar agrárium kirakatává válhatna – igazi magyar Saint Tropez lehetne.

A helyi gazdák munkája, szakértelme és kitartása évtizedek óta garantálja a kiváló minőségű, talajon termesztett magyar paradicsomot, paprikát, szilvát és más gyümölcsöket. Ezek az élelmiszerek nem vegyszerfürdőben készülnek a hosszú szállításra, nem éretlenül kerülnek a ládába – hanem a nap érleli őket, a természet adja az ízüket. A különbség ízben, minőségben és egészségben is mérhető.

A legnagyobb gond az, hogy az egészséges élelmiszerek ÁFÁ-ja Magyarországon az egyik legmagasabb Európában. Ez nemcsak a fogyasztók pénztárcáját terheli, hanem súlyos versenyhátrányt is okoz a hazai termelőknek. Eközben a piacokat elárasztja az olcsó, gyengébb minőségű, sokszor az Európai Unióban régóta betiltott növényvédő szerekkel kezelt importáru. Ezek ára alacsonyabb, de minőségben és biztonságban messze elmaradnak a hazai termékektől.

A TISZA szerint az első és legkézenfekvőbb lépés, hogy az egészséges élelmiszerek ÁFÁ-ját 5%-ra kell csökkenteni. Ez azonnali segítséget nyújtana a magyar termelőknek, csökkentené az árakat a családok számára, és erősítené a hazai gazdaságot. Emellett elengedhetetlen a szigorúbb ellenőrzés bevezetése az importárukra, hogy ne kerülhessenek a piacra olyan termékek, amelyek az EU-ban tiltott vegyszerekkel készültek.

A magyar föld értékét meg kell őrizni, a gazdákat támogatni, és a magyar fogyasztókat megfizethető, jó minőségű, hazai élelmiszerrel kell ellátni. A Homokhátságban benne van a lehetőség, hogy Magyarország egyik gazdasági és kulináris ékköve legyen – de ehhez határozott döntésekre és valódi cselekvésre van szükség.

Az anyák csak palackos vízzel tisztálkodhatnak, miközben a kórház több osztályán sem lehet inni a csapból. Ez súlyos higiéniai és fertőzésveszélyt jelent.

Egy édesapa elmondása szerint vajúdás közben vízvezeték-szerelők léptek be a szülőszobába, az anyát lepedővel kellett gyorsan betakarnia. A kórház először tagadta, majd más magyarázatot adott, az egészségügyi államtitkár pedig ellentmondásos nyilatkozatokkal mentegette a helyzetet. Eközben több család is hasonló esetet jelzett.

Magyar Péter így fogalmaz: „2025 Magyarországán egy szülőszobában, kétperces fájások közben szerelők dolgoztak, mert a víz hetek óta fertőzött. Ennél méltatlanabb helyzetet elképzelni sem lehet.”

Ez a helyzet az állami egészségügy súlyos válságát mutatja: országszerte nem működnek liftek, 35-40 fokos kórtermekben szenvednek a betegek, az elektronikus gyógyszerrendszer az EESZT napokra leáll, a várólisták pedig elviselhetetlenül hosszúak.

Teljesen abszurd, hogy míg itthon a betegek fertőzött vízzel küzdenek és méltatlan körülmények között szenvednek, a kormány 18,7 milliárd forint hitelt nyújt Tanzániának vízgazdálkodási projektekre.

Magyar Péter szerint az egészségügyi vezetőknek, Takács Péternek és Pintér Sándornak azonnal távozniuk kell. A TISZA követeli: biztosítsák a magyar betegeknek az emberhez méltó, biztonságos ellátást!

A 80 nap Magyarország körül országjárás 20. napján a sípolás egy pillanatra megtörte a találkozó menetét, de a történet hamar barátságos fordulatot vett.

Magyar Péter a távolból humorral reagált:

– Aki fütyül, ha nem gyerek, nyugodtan jöjjön előre, ha pedig gyerek, nyugodtan fütyüljön. Nem tudjuk, hogy digitális harcosról van-e szó, vagy egy gyerekről.

Amikor meglátta, hogy egy idős hölgy érkezett, közelebb hívta, és hozzátette: a TISZA őt is képviselni fogja. Franciska néni ekkor intett, hogy inkább ő súgna valamit a politikus fülébe. Magyar Péter odament, és a hallgatóság karéjában, mikrofon nélkül beszélgettek néhány percig. Hogy miről, azt csak ők tudják – de a végén már nem volt több sípolás, csak mosoly.

– Megbeszéltük a dolgokat Franciska nénivel – zárta le a rögtönzött epizódot Magyar Péter, majd folytatódott a fórum a megszokott, nyitott és közvetlen hangulatban.

Ez a visegrádi történet is megmutatta: a párbeszéd, a humor és a nyitottság még a legváratlanabb helyzeteket is közösségi élménnyé formálhatja.

A tervezett eljárás kiterjed Orbán Viktor hatvanpusztai uradalmi birtokára is, amelyről friss drónfelvétel mutatta be a rajta található felújított és újonnan épült épületeket, valamint a gondosan kialakított parkot. Ezek a felvételek egyértelműen cáfolják a miniszterelnök állítását, miszerint ott kizárólag mezőgazdasági üzem működik.

A TISZA szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a vizsgálat során minden szükséges adatot bekér majd az engedélyeket kiadó hatóságoktól és a műemlékvédelmi szervektől, valamint meghallgatja az építkezésen dolgozó beruházókat és munkásokat is.

„Ma már senki nem hiszi el Magyarországon, hogy a 13 milliárd forintba kerülő luxusingatlanokat Orbán Viktor közpénzen milliárdossá váló, 86 éves édesapja magának építtette” – fogalmazott Magyar Péter.

Bár a kormány tagjai és maga a miniszterelnök is azt állítja, hogy a hatvanpusztai birtok csak mezőgazdasági üzem, az energetikai tanúsítványok szerint lakóépületre is készült hivatalos dokumentáció.

A birtok közelében, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó földön korábban zebrákat és bölényeket, nemrég pedig antilopokat is lefotóztak.

A TISZA álláspontja szerint a közpénzből szerzett vagyon visszaszerzése nem politikai bosszú, hanem igazságtétel, amely elengedhetetlen egy tisztességes Magyarország megteremtéséhez.

Kérdés:

Az önkormányzatok körülbelül fele jelenleg Fideszes irányítás alatt áll. Hogyan tudják elérni, hogy ezekhez az önkormányzatokhoz úgy jussanak el a pályázati források, hogy azokat tényleg arra a célra használják, amire szánják?

Magyar Péter válasza:

Mi minden önkormányzattal – köztük a fideszesekkel is – együtt fogunk működni, mert ezért választanak meg minket. Lesz független igazságszolgáltatás, rendőrség, ügyészség, NAV és más hivatalok, helyreállítjuk a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ha ez működik, akkor a közpénzeket csak rendeltetésszerűen lehet majd felhasználni. Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy a Fidesz választókerületi elnökei döntsenek a fejlesztési források sorsáról, és ezzel befolyásolják vagy nyomás alá helyezzék a polgármestereket. Több polgármester – köztük fideszesek és függetlenek is – mesélik el zárt ajtók mögött, hogyan próbálják őket befolyásolni pályázatok, fejlesztési pénzek felhasználásával kapcsolatban. Ez a rendszer nem maradhat fenn. Tiszta, átlátható körülményeket kell teremteni, a TISZA ezt fogja képviselni.

A tegnapi fórum eleinte nyugodt mederben zajlott, majd a mikrofonhoz lépett Laczkó-Zsámboki Angéla, fideszes kecskeméti önkormányzati képviselő.

A politikus első kérdése azonnal vitát robbantott ki: „Tudjuk, hogy Bódis Kriszta az ön társadalompolitikai szaktanácsadója. Azt szeretném kérdezni, támogatja-e Bódis Kriszta genderpropagandáját az óvodákban és iskolákban? Csak egy igen vagy nem a válasz!” – követelte.

Magyar Péter elmondta, hogy Bódis Kriszta harminc éve dolgozik magára hagyott vagy szegénysorsú családokban nevelkedő gyerekekért, és munkájának eredményeként az általa segített gyermekek 100%-a befejezi az általános iskolát, 95%-uk a középiskolát, sokan pedig egyetemre, köztük külföldi felsőoktatási intézményekbe jutnak el.

„Ez a hölgy többet tett a magyar gyerekekért, különösen a szegénysorsúakért, mint ez a kormány tizenöt év alatt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Fidesz-közeli propaganda nőiségében és szakmaiságában támadja munkatársát, valótlan állításokkal.

A fideszes képviselő folytatta a kérdezősködést, visszatérve a „Csipke Józsika” című könyvre, amit Bódis Kriszta írt, és amelyet szerinte „genderpropagandát támogató” műként kell értelmezni, majd megjegyezte:

„Engem a saját gyerekeim érdekelnek.”

Magyar Péter azonban visszautasította a vádat, kijelentve, hogy a könyv tartalmát a kérdező valószínűleg nem is ismeri, hiszen az nem arról szól, ahogyan azt a kormányzati narratíva állítja.

A vita hevében a közönség többször is erős bekiabálásokkal reagált, de Magyar Péter nyugalomra intett mindenkit. Kitartott amellett, hogy Bódis Kriszta munkássága – a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása – példaértékű, és hogy a személyét ért politikai támadások nem a valóságról szólnak, hanem tudatos lejáratókampány részei.

A szóváltás végül azzal zárult, hogy Magyar Péter arra kérte a képviselőasszonyt: ne kiabáljon, hallgassa meg a választ, ahogyan egy valódi demokratikus vitában illik – majd átadta a szót a következő kérdezőnek.

Magyar Péter több településen is világossá tette: szakítanak az orbáni külpolitikával.

„A TISZA miniszterelnökének első útja nem Moszkvába, nem Pekingbe, és nem is Csádba vezet majd, hanem Varsóba.” Magyar Péter szerint a lengyel–magyar barátság nem csupán történelmi emlék, hanem ma is eleven érték, amire építeni kell. Mint fogalmazott: „Ezeréves barátság fűz minket össze és a bajban mindig számíthattunk egymásra. Nem véletlen, hogy minden magyar és minden lengyel ismeri a mondást: “Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.”

A második hivatalos út Bécsbe vezet majd. „Ugyan nem volt mindig szerelmetes a viszony az osztrákokkal, de mégis közös országunk volt.” Az osztrák–magyar közös múlt ugyanis nemcsak történelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos kapcsolódási pont, különösen az európai érdekérvényesítés területén.

A harmadik állomás pedig Brüsszel lenne. „A TISZA miniszterelnöke addig nem jön vissza, amíg haza nem hozza a Magyarországnak járó nyolcezer milliárd forintos uniós támogatást, amelyet az Orbán-kormány ipari méretű korrupciója miatt fagyasztottak be.” A TISZA célja, hogy a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklusban Magyarország nyertesként vegyen részt.

Fontos az is, hogy a közös közép-európai érdekek érvényesítése érdekében újra életre hívjuk a visegrádi együttműködést, kibővítve akár Ausztriával, Romániával, Horvátországgal vagy más balkáni országokkal. „Ha együtt lépünk fel, akkor nemcsak a országunkat tudjuk jobban képviselni, hanem valódi erőt jelenthetünk az Európai Unión belül.”

„A TISZA külpolitikája nem bezárkózik, hanem szövetségeket épít. Nem harcolunk az Európai Unióval, hanem tárgyalunk – határozottan, világos célokkal. Az utunk nem keletre, hanem nyugatra, Európába vezet” – mondta Magyar Péter.

Az akácméz felvásárlási ára jelenleg körülbelül 1 800 forint/kg, miközben a bolti ár 3 500 forint körül mozog. Nyugat-Európában a vegyes méz ára is meghaladja a 10 eurót. A magyar termelők versenyképességét rontja, hogy az ukrán és hamisított kínai méz nagy mennyiségben kerül a piacra, amelyet a nagykereskedők gyakran a magyar mézhez kevernek „javítómézként”.

Ennek következménye, hogy sok, évtizedek óta dolgozó méhész felhagy a tevékenységgel. A magukra hagyott kaptárakban betegségek ütik fel a fejüket, amelyek az aktív méhészetek állományát is veszélyeztetik. Ez különösen visszás annak fényében, hogy Nagy János agrárminiszter maga is hobbiméhész.

A TISZA álláspontja szerint a méhészet stratégiai jelentőségű ágazat, amely nélkülözhetetlen a hazai mezőgazdaság és a biodiverzitás szempontjából. Ezért célzott agrártámogatások bevezetését, a piaci versenyt torzító importtermékek visszaszorítását, valamint a méhészek munkafeltételeinek javítását tartjuk szükségesnek annak érdekében, hogy a magyar méz hosszú távon is versenyképes maradjon, és megőrizze helyét a világ élvonalában.

Magyar Péter gyulai beszéde közben olyan jelenet zajlott le – amely hűen tükrözi az orbáni rendszer természetét. A politikus éppen a helyieket köszöntötte, amikor egy férfi a tömegből kilépve egy teli sörösdobozt hajított felé.

A dobás célt tévesztett – de a gyűlölet, amely elindította, jól érzékelhetően célba talált.

A történtekről készült felvételen jól látszik a férfi célzott dühe, és Magyar Péter higgadt reakciója, aki így fogalmazott:

„Nem haragszom az úrra. Inkább sajnálom azokat, akiket az orbáni gyűlöletpropaganda felhergelt.”

A helyszínen közel húsz rendőr tartózkodott – mégsem történt semmilyen intézkedés. A férfit nem vették őrizetbe, nem igazoltatták, nem vitték el. Ez is világosan mutatja: a hatalom erőszakot tűrő közönye legalább akkora veszély, mint maga a gyűlölet.

A TISZA szerint mindenkinek joga van véleményt mondani – de nincs joga támadni. Egy demokrácia nem attól erős, hogy mindenki egyetért, hanem attól, hogy a vitákat nem sörösdobozokkal, hanem érvekkel vívjuk meg.

Magyarország ennél többet érdemel. Tisztességet. Nyugalmat. Békét.

A gyulai eset nem tántorított el bennünket – csak megerősített abban, hogy jó úton járunk. Azért dolgozunk, hogy Magyarország működő, békés ország legyen – mindenki számára.

A meleg ellenére sem lankad az állami forrásokból működtetett propaganda: az eseményen egy magát jobboldali influencernek nevező férfi próbálta meg kérdőre vonni Magyar Pétert. A párbeszéd során azonban hamar kiderült, hogy nem valódi kérdésekre, hanem provokatív állítások sulykolására törekedett.

Magyar Péter válaszaiban hangsúlyozta: nem a kérdésekkel van problémája – éppen ellenkezőleg, azokat szívesen fogadja. A valódi kérdés inkább az, miért nem a közéletet érintő ügyekről – például a 650 milliárd forintnyi MNB-s hiányról vagy az állami korrupció következményeiről – szólnak ezek a megnyilvánulások, miért személyeskedésre és kormányzati narratívák ismétlésére épülnek.

A beszélgetés hamar átterelődött magánéleti kérdésekre és támadásokra, amelyek jól illeszkednek az elmúlt időszak központosított propagandagépezete által alkalmazott kommunikációs panelekhez.

„Ha nem fizet titeket senki, miért gyaláztok kérdések nélkül, és miért nem kérdeztek inkább arról, hogy hova tűnt a közpénz?” – kérdezett vissza Magyar Péter a helyszínen. Ezután sorra visszautasította a személyeskedő vádakat, és ismét az ország valós problémáira irányította a figyelmet: a gazdasági visszaesésre, a következmények nélküli döntéshozatalra és az állami korrupcióra.

A mai tiszakécskei eset ismét rámutatott arra, hogy a TISZA rendezvényei nemcsak az érdemi viták és kérdések színterei, hanem a közpénzből fenntartott propaganda célpontjai is. De vajon miért zavarja ennyire a hatalmat az őszinte párbeszéd? Talán mert a valódi kérdésekre már nincsenek valós válaszaik.

A kérdések nyitva állnak – és ezekre a választ a magyar emberek fogják kikényszeríteni.

A TISZA vezetőjét ezúttal is hatalmas érdeklődés fogadta. A fórumon szó esett a működő Magyarország fontos kérdéseiről: az idősgondozásról, oktatásról, KATA-ról – sőt, a szülés méltóságáról is.

A fórumon egy kérdező mutatott rá az idősellátás súlyos problémáira: kevés a férőhely az állami otthonokban, hosszú a várólista, a magánintézmények pedig megfizethetetlenek. Ez sokakat arra kényszerít, hogy kilépjenek a munkából, hogy hozzátartozójukat otthon ápolják. A házigondozók túlterheltek, alulfizetettek, gyakran napi 8 órában 8–10 idős embert is ellátnak – ez emberfeletti teljesítmény. Magyar Péter elmondta, hogy a TISZA kormány célja a szociális szféra megerősítése, a gondozók megbecsülése és az idősek méltó ellátásának biztosítása lesz. Elmondta, hogy ezek nem profittermelő ágazatok, de egy működő ellátás esetén a hozzátartozóknak nem kell a munkájukat feladni.

A leszakadó térségek elvándorlása, az alacsony bérek és a leépülő oktatás is központi téma volt. A hozzászólók egy korszerű, gyakorlatorientált oktatási rendszer iránti igényt fogalmaztak meg, amely már gyerekkortól pénzügyi, vállalkozói és környezeti ismereteket is ad. Magyar Péter megerősítette, hogy a TISZA célja egy szolgáltató állam kialakítása, ahol az oktatás valóban felemel. Támogatják a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő civil kezdeményezéseket és a példaértékű modellek - például a Van Helyed Alapítvány - országos kiterjesztését, megvalósítását: Minden gyermek ugyanannyit ér. Az oktatás nem lexikális tudást kell, hogy átadjon, hanem életre nevelés kell legyen - mondta Magyar Péter.

A békéscsabai fórumon egy hozzászóló azt is kérdezte, nem lenne-e megnyugtató ígéret egy 2-3 éven belüli jogállami helyreállítás és előrehozott választás. Magyar Péter válaszában hangsúlyozta: a TISZA célja nem a hatalom megtartása, hanem a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása – független ügyészség, bíróság, valódi köztársasági elnök és szabad média nélkül nincs demokrácia. Kijelentette: „Két ciklus után senki ne maradhasson hatalmon.” A TISZA igazságosabb választási rendszert és médiaszabályozást terjeszt majd elő, de minden politikai közösségnek saját maga kell megküzdenie a támogatottságért.

Egy mikrovállalkozó kérdésére reagálva Magyar Péter elismerte, hogy a KATA kivezetése súlyosan érintette a becsületes kisvállalkozókat. Ahelyett, hogy a visszaéléseket szűrték volna ki, a kormány „kiöntötte a gyereket a fürdővízzel együtt”. A TISZA terve, hogy újra bevezetik a KATA-hoz hasonló egyszerűsített adózást – más korlátokkal, átláthatóbban, a visszaélések kizárásával. Külön kitért arra is, hogy a háztartási munkát végzők (takarítók, babysitterek, házi segítők) számára nyugat-európai mintára államilag támogatott, kedvezményes adózási formát vezetnének be, amely kifehéríti az ágazatot és biztosítja dolgozók társadalombiztosítását is. „Lesz KATA – de nem a régi formában. Tisztességes, átlátható, és valóban segítő rendszer kell.”

Szó esett a szülészet rendszeréről is, melynek kapcsán Magyar Péter elmondta, hogy ezen a területen is ideje szemléletváltásnak. A TISZA kormány célja, hogy a szülő nők valódi döntési lehetőséget kapjanak: legyen szó természetes szülésről, kórházi otthonszülés-jellegű élményről, vagy valódi otthonszülésről – biztonságos keretek között. Ehhez szükséges a méltó, felkészült környezet megteremtése. Magyar Péter elmondta: „A szülés az egyik legszentebb pillanat az életben – az állam dolga az, hogy ezt segítse, ne akadályozza.”

A békéscsabai fórum egy működő Magyarország rendszere körvonalazódott. Egy ország, ahol nemcsak az intézmények, hanem az emberek hétköznapjai is újra emberhez méltóvá válhatnak – idősektől a gyerekeken át a szülő nőkig.

Kérdés:

Mit ajánl a TISZA azoknak, akik a szociális szférában, mondjuk idősgondozásban dolgoznak? Az összeg, amit keresnek, méltatlanul alacsony. Az elhivatottság az, ami motivál. De mégis, reménykedhetünk változásban?

Magyar Péter válasza:

Először is köszönjük a munkátokat és a kitartásotokat. Nem vagytok ezzel egyedül, de az biztos, hogy a szociális szféra az egyik legalulfizetettebb, és leginkább magára hagyott szférája a magyar társadalomnak. Bódis Kriszta vezeti a TISZA társadalompolitikai munkacsoportját, akinek az életútja maga egy példa arra, hogy hogyan lehet ezt másképp csinálni. Ő a mi garanciánk.

Ez egy kiemelt terület lesz. Nemcsak a fizetésemelésről beszélünk, hanem a társadalmi megbecsültségről. Nyilván azzal nem lehet fizetni a boltban. Mégis fontos, hogy a becsületet visszaszerezzük, hogy újra legyenek képzéseink, mert ez egy nélkülözhetetlen szakma.

Egy részét kiszervezték már az egyházaknak, pedig ez abszolút állami feladat lenne. Azért fizetünk adót, azért fizetünk járulékokat, hogyha bármi problémánk van, akkor ez a szociális védőháló segítsen nekünk és fenntartson minket. Ez nem nagyon látszik megvalósulni, és tényleg köszönet azoknak a szociális munkásoknak, ápolóknak és egyéb, ezen a területen dolgozónak, akik erejüket megfeszítve dolgoznak, miattatok működik ez a rendszer.

Mondanám, hogy ez nem jó, de mégiscsak jó, mert az emberekről szól, és ti ezt hivatásként végzitek. Nagyon sok szakember dolgozik akár a sima szociális ellátásban, de említhetem a gyermekvédelmet is. Volt egy konferenciánk erről, egy egész napos konferencia a legjobb szakemberekkel, akik felvázoltak egy hosszútávú víziót, egy közép- és rövidtávú cselekvési tervet, hogy hova szeretnénk eljutni. Elmondták azt, hogy mi az, ami nem pénzbe kerül, csak annyit igényel, hogy a szakmai szervezeteket bevonjuk a döntésekbe, meghallgassuk, hogy mit lehetne jobban csinálni vagy kevésbé rosszul, és hát persze van, ahová költségvetési átcsoportosítások kellenek. És ugyan mindig költségként fogják fel a szociális területet, ahogy egyébként az egészségügyet is, meg az oktatást is, pedig ezek a legnagyobb befektetések. Hiszen, ha van egy jó szociális hálónk, védőhálónk, akkor nem esnek ki az emberek a normális életből.

Tehát, hogyha valaki bajba kerül, akár egészségügyi problémája van, akár munkahelyi problémája van, akár családi problémája van, nagyon sokan az utcán találják magukat, elveszítik a munkahelyüket is, és sodródnak több évtizeden keresztül. Ez sokkal többe kerül az államnak, mint hogyha van egy jó szociális szféra, vannak jó szociális munkásaink, akik tudnak segíteni akár az egészséges életbe visszajönni, akár a munka világába, akár mentál-higiéniés segítséget nyújtani neki, hogy ne csússzon ki alóla teljesen a talaj. De ugyanez igaz az egészségügyre. Minden forint, amit ott elköltünk, az sokszorosan térül meg.

A TISZA kormány középpontjában az ember fog állni.

Akkor is, ha gazdaságpolitikáról van szó, akkor is a közlekedésről, akkor is, ha egészségügyi oktatásról, környezetvédelemről. Nem az oligarchákról, hanem az emberekről.

Tudom, hogy ez most nagyon furcsának tűnik, hogy lesz egészségügyi minisztérium, hogy lesz szociális minisztérium, hogy lesz környezetvédelmi minisztérium, hogy lesz valódi vidékfejlesztési minisztérium, amit egy vidéki ember fog vezetni, aki tudja a problémákat, és talán ismeri a megoldásokat is és ismeri a vidékiek nyelvezetét is. Ezek kicsiségnek tűnnek, de 16 éve ezek nincsenek. Úgyhogy ez nem egy nagy teljesítmény, de azt tudom mondani, hogy nagyon fontos, hogy az egészségügyi miniszter, a szociális ügyekért felelős miniszter, vagy éppen az oktatási miniszter ott üljön a költségvetés tárgyalásánál. És addig ne hagyja azt elfogadni, amíg nem látja azt biztosítottnak, hogy az ott dolgozók, a szakdolgozók, akik jelenleg éhbérért dolgoznak, aki tényleg hazaszeretetből és a hivatásuk iránti alázatból maradnak ott, vagy mert sajnálják az embereket, hogy őket ott tudja tartani. Vagy éppen vissza tudja csábítani azokat, akik elmentek.

Ezt meg tudom ígérni, és ez sem kevés a jelenlegi körülmények között. És köszönjük a munkátokat még egyszer!

Jelenleg a magyar miniszterelnök és az egész kormányzati kommunikáció célja, hogy minél mélyebb árkot ásson magyar és magyar ember között. Hiszen csak így tudják hatalomban tartani magukat, ha minél többeket tudnak félelemben és gyűlöletben tartani.

Orbán Viktor már elment a falig. Aki nem ért vele egyet, arra rányomja a kitaszítottság bélyegét, lehazaárulózza, megfélemlíti, kirekeszti.

Nincs olyan mélység, ahová ne merészkedne le azért, hogy a gyűlölködés, a zsigeri rettegés üzenete elérjen és befészkeljen minden egyes honfitársába. Most éppen egy olyan emberrel szövetkezett, aki arról beszél, miként kell egy nőt megütni, hogy „összeroskadjon és elhallgasson”.

Az erőszak nem játék. A gyűlöletkeltés nem kormányprogram.

Mi egy békés, működő országot akarunk – nem olyat, ahol félelemben kell élni, vagy büntetlenül lehet erőszakra buzdítani.

Úgy gondoljuk, hogy:

1. Jogunk van a véleményszabadsághoz!

A demokrácia pontosan a véleménykülönbség szabadságára épül. Hogy mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy másképpen gondolkodjon. Mi, magyarok is különbözünk. Ez természetes. De a hazánk közös. A nemzet nem egyetlen párt, egyetlen világnézet, vagy egyetlen vezető követőiből áll.

Ezért követeljük, hogy senkit ne bélyegezzenek hazaárulónak csak azért, mert mást gondol.
A politikusok és a közéleti szereplők hagyjanak fel az egymás ellen uszítással, és minden ember képviseletében járjanak el, ne csak a sajátjaik legyenek kiváltságosok. Itt az ideje kiállni egymásért.

2. A politikus nem bélyegezhet meg!

Aki kérdez, nem ellenség. Aki másként gondolkodik, nem áruló. Mégis ez lett a norma Magyarországon. Aki nem ért egyet, azt kirekesztik. Aki felszólal, azt bemocskolják. Már az is a nemzet ellensége lesz, aki kérdéseket tesz fel. Ez nem demokrácia. Ez megfélemlítés. Akinek más a véleménye, az Magyarországon üldözött, ellenség.

Ezért követeljük azt a társadalmi minimumot, hogy a haza legyen mindenkié, aki tisztességgel, felelősséggel és jó szándékkal akar részt venni a közös jövőnk alakításában. Ne legyen megbélyegzés, ne induljon bosszúhadjárat az ellen, aki a hazájáért cselekszik!

3. Egy a zászló, egy a nemzet!

Aki gyűlöletet szít, az nem építi, hanem szétszakítja a nemzetet. Egy működő országban a tisztelet nem gyengeség, hanem alap. Nem az a nemzetépítés, ha egymás ellen fordítják a magyarokat. A valódi vezető nem uszít, nem bélyegez, nem félemlít – hanem meghallgat és igyekszik tudásához mérten, jószándékkal segíteni.

Ezért követeljük, hogy legyen vége a karaktergyilkosságnak! Legyen vége az egymásra mutogatásnak! Legyen vége annak, hogy a hatalom a megosztásból él!

4. Mindenkit megillet a párbeszéd!

Ez az ország mindannyiunk közös otthona kell legyen, nem csak egy szűk kör játékszere. A nemzet nem egyszínű. Sokfélék vagyunk – hittel, véleménnyel, világnézettel –, de mind magyarok. Mi olyan hazát akarunk,
– ahol nem kell félni kimondani, amit gondolunk.

Lehetsz tanár, orvos, vállalkozó, diák, mindenki véleménye számít!

Ezért követeljük, hogy legyen újra valódi és szabad a párbeszéd!

5. Magyarország mindannyiunké!

A jövő Magyarországa nem kirekesztő, hanem befogadó. Nem kell úgy érezni sok százezer magyarnak, hogy el kell hagynia a hazáját, csak mert a hatalomnak nem tetszik, ahogy gondolkodni vagy élni akar. Így lesz a magyar föld újra ottHONa sok magyarnak. Építsünk együtt egy emberségesebb, egy boldogabb jövőt!

Ezért követeljük, hogy legyen a kormánynak is világos; mi itthon vagyunk otthon!

6. A NATO-ban és az Európai Unióban van a helyünk!

Már István király megmutatta, mi a helyes irány, és azóta a történelem számtalanszor igazolta magát; a nyugat felé vezető úton kell haladnunk. Aki erről letér, aki a nemzetét a kiszámíthatatlan keleti hatalmas vasmarkába űzi, az saját önös céljai elérésén kívül másét nem szolgálja. Jólétünk és biztonságunk érdekében hazánknak az Európai Unió és a NATO kötelékében kell maradnia.

Ezért követeljük, hogy ne játssza el a hatalom a bizalmát azoknak, akikre mindig számíthattunk és a jövőben is csak rájuk számíthatunk!

Harcosok sosem hoztak még békét.

Mi nem harcolunk. Mi a békére szavazunk!

Írd alá a nkat, ha te is elutasítod az erőszakot!

Elgörbült sínek, elkorhadt talpfák, rozsdás, kicsavarodott vagy hiányzó síncsavarok, 10–20 km/órás sebességgel döcögő szerelvények. A TISZA szerint ideje újra sínre tenni a magyar vasutat.

Különösen visszás a helyzet, ha megnézzük, mire jut pénz a közelben: a Mezőhegyesi Ménesbirtokra sok tízmilliárd forint közpénz áramlott. A szarvasmarhák vízágyat kaptak, a kastélypark makulátlan gyepet, majd az egész birtok egy alapítványhoz került. Eközben a MÁV teljes éves karbantartási költségvetése nem éri el a 20 milliárd forintot. A vidéki emberek közlekedésére nem jut forrás – csak széteső talpfák és egyre lassabb, egyre ritkább járatok. Erről számolt be Magyar Péter kedd reggeli közösségi bejelentkezésében.

„Baross Gábor, a vasminiszter vasutat épített a köznek. Lázár kastélyt önmagának. Baross országot épített, Lázár karriert próbált” – mondta Magyar Péter.

A TISZA más jövőt képzel el. Nem újabb szalagátvágásokat és látványberuházásokat, hanem alapvető, mindennapi fejlesztéseket. Olyan vasutat, amely megbízható menetrendet, karbantartott pályákat, működő szerelvényeket és tiszta, használható állomásokat kínál. Olyan közlekedést, amely nem akadályozza, hanem segíti az emberek mindennapjait. Amely nem leszakítja a régiókat – hanem összeköti őket.

A vasutas szakma is segítségért kiált. Egykor a vasutas a közösség megbecsült tagja volt – ma sokan közülük a túlélésért küzdenek. Rossz körülmények között, alulfizetve dolgoznak, és így tartják működésben a MÁV-ot.

A vidék élhető, kiszámítható közösségi közlekedést érdemel. Esélyt a mobilitásra – és ezen keresztül a boldogulásra is.

A TISZA Szigetek akkor még csak néhány baráti közösségből, önkéntes kezdeményezésből álltak. Ma már több mint kétezer településen működnek – önszerveződő, lokálisan beágyazott csoportként, akiknek célja nem más, mint egy emberséges, működő Magyarország felépítése.

A TISZA Szigetek nem díszletként szolgálnak választási időszakokban, hanem egész évben jelen vannak a helyi közösségek életében. Tagjaik egy jobb hazában hisznek – és hajlandóak is tenni érte. Sokan közülük korábban nem foglalkoztak politikával, ma viszont hetente állnak pult mögé, szerveznek fórumokat, segítik az időseket, vagy osztanak szórólapot.

A TISZA Szigetek nem központi utasítások szerint működnek, hanem alulról jövő kezdeményezésekből – helyi tudással, helyi problémákra keresnek válaszokat. Egyre többen csatlakoznak, mert egyre többen érzik: van értelme újra közösséget vállalni, odaállni valami mellé. Valami más mellé, mint amit az elmúlt évek politikája kínált.

Az elmúlt évben a TISZA Szigetek eljutottak a legkisebb falvakba, a nagyvárosok peremére, külterületi részekre, lakótelepekre. Ott voltak a Nemzet Hangja akció minden állomásán, ott voltak az országjáráson, ott voltak, amikor ki kellett állni egymásért – akkor is, amikor ezt hatalmi eszközökkel próbálták akadályozni.

A TISZA közössége hisz abban, hogy az ország nem a pártirodákban és propagandán keresztül épül, hanem az emberek között. Beszélgetésben, összefogásban, közös ügyek vállalásában.

Ezért ma nem csak ünnepelünk, hanem megerősítjük: a TISZA Szigetek a jövő Magyarországának alappillérei, mert működő országot csak közösen lehet építeni.

Köszönjük minden Szigettagnak a munkáját!

Méhek zümmögése, házi lekvárok illata, és vegyszermentes szőlősorok között telt a nap, ahol nemcsak a helyi ízekkel, de egy országosan is példaértékű kezdeményezéssel ismerkedett meg.

A Nyitott Porták civil mozgalom közel harminc zalai település termelőit fogja össze. Olyan kistermelők dolgoznak itt, akik nem a szupermarketek polcain, hanem saját udvarukban várják a vevőket. Vásárlás közben történeteket is kapnak az emberek: hogyan készül a szörp, miért fontos a méhek rezgése, vagy hogyan lehet három gyerek mellett is kézműves lekvárokat főzni.

A rendszer egyik különlegessége, hogy a gazdák nem konkurensek – épp ellenkezőleg. Ajánlják egymást, átirányítják a vásárlókat, segítik a másik termelőt. Ez a bizalom alapú termelői modell nemcsak a helyi közösséget erősíti, hanem alternatívát is nyújt a multik tömegtermékeivel szemben. Október 4-én a Nyitott Porták elnevezésű rendezvény keretei között bárki ellátogathat hozzájuk, hogy ezt személyesen is megtapasztalja.

A beszélgetés során egy hatvan éve méhészkedő gazda is megosztotta a tapasztalatait Magyar Péterrel. Elmondta, hogy miközben a magyar méz világszínvonalú, a piacot elárasztja az olcsó, silány minőségű import – főként kínai és ukrán méz –, és az állam nem védi meg a hazai termelőket. „Miközben a magyar méhészt kiszorítják a támogatásokból, a polcokon található mézekről gyakran azt sem lehet tudni, hogy melyik országból származnak. Ez különösen érthetetlen úgy, hogy az agrárminiszter Nagy János maga is hobbiméhész. A gazda egy nagyon különleges kezdeményezést is elindított: apiterápiás házat is épített, ahol a méhek rezgésével gyógyít testi-lelki bajokat.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarországon is lehetne működő, országos termelői bolt- és portahálózat, ahogy ez már Franciaországban, Ausztriában vagy Észtországban régóta létezik. Nálunk azonban a jogi, adózási és bürokratikus akadályok nem segítik a termelőknek ezt a hagyomány és értékteremtő kezdeményezését.

A gazdák elmondták: nem állami támogatással, hanem saját zsebből finanszírozott közös marketinggel próbálják minél minél több emberhez eljuttatni üzenetüket. Azt, hogy termékeik, szolgáltatásaik nemcsak száz százalékban természetesek, hanem ezeknek a portékáknak lelkük, történetük van. Legutóbb tavasszal szerveztek összefogva Nyitott Porta Napokat, ahová 80–100 látogató is érkezett. Kampány nélkül korábban ennek ötöde volt a jellemző. A siker titka: az együtt gondolkodás, a közös munka, amihez nagy szükség lenne az állam szerepvállalására, támogatására is.

Magyar Péter a látogatás végén azt mondta: „Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és lelki kérdés is. Vidéken a helyi agrár oligarchák helyett azokat a termelőket kell támogatni, akik valóban értéket teremtenek.” A Nyitott Porták nemcsak piacot, hanem példát is teremtenek: hogyan lehet a vidéki élet újra élhető, fenntartható és közösségépítő. És ami még fontosabb: hogyan lehet újra hinni abban, hogy a falvakban nemcsak túlélni lehet, hanem valóban úgy élni, hogy jó legyen ott lakni, dolgozni, vállalkozni.

A zalai portákon a finom szörpök, mézek, borok, lekvárok kóstolása, vásárlása mellett a jövőt is meg lehet tekinteni. Egy olyan Magyarország jövőjét, ahol a vidéki élet nem hátrány, hanem lehetőség. És ez az, amit a TISZA is képvisel.

Magyar Péter és a TISZA csapata pénteken érkezett Marosvásárhelyre. Az érkezés napján a történelmi városban történelmi sétát tettek, majd másnap Parajdon jártak, ahol 2025 májusában víz öntötte el a 2,5 km-es szakaszon fekvő sóbányát. Az édesvíz a mai napig a bányában áll, ezért megvan az esélye annak is, hogy az egész környék beomolhat és egy tó kerülhet a sóbánya helyére. Ezért veszélyhelyzet van meghirdetve, az ott lakókat napi egy-egy órára engedik be az otthonukba, hogy megetethessék az állataikat.

Hatalmas tragédia ez, ennek ellenére a román kormány eddig tevőlegesen nem segített a bajba jutottakon.

Magyar Péter élő videóban buzdított arra, hogy aki teheti, látogasson el Parajdra, szálljon meg ott, ezzel is aktiválva a helyi turizmust és járják körbe a környéket, mert igazán értékes ismereteket szerezhetnek, különleges helyszíneken járhatnak és a gasztronómiai élmények is biztosítottak.

A parajdi sóbánya elzárt részét is megtekinthettük az élő kapcsolás során és meggyőződhettünk róla, hogy sajnos a víz teljesen elöntötte a területet. Ezzel technikailag ugyan még lehetne mit kezdeni – művileg átemelni a vizet máshová, de ennek horribilis költségei lennének és egyelőre a román kormány nem nyilatkozott arról, hogyan kíván a katasztrófa utáni helyreállításban részt vállalni.

Szomorú tény, hogy egy román bányász elmondása szerint már márciusban jelezték; nagyobb mértékű a szivárgás, mint eddig bármikor, és tudták, hogy baj lesz belőle, ha nem cselekednek azonnal. A Korondi patak medrének alábetonozása megoldást jelenthetett volna, ez azonban a veszélyhelyzet többszöri jelzésének ellenére sem történt meg.

Magyar Péter a helyszínen sajtótájékoztatót is tartott, ahol elmondta, hogy a TISZA kormány nyitott lesz az erdélyi magyarokkal való együttműködésre, de nem olyan formában, mint a mostani hatalom, akik Budapestről diktálnak és elvárnak, viszont élő kapcsolat nincs a két végpont között.

Egy informális, konstruktív kapcsolódásra van szükség, ahol a központ agyként funkcionálhat, de az összes többi lényegi elemet, az együtt gondolkodástól a kreatív megvalósításokig az itteni embereknek kell hozzátenniük, hiszen ők tudják igazán, mire van szükségük. A TISZA kormány, mint mindenkinek, az erdélyi magyaroknak is azt kínálja, hogy együtt, közösen építsünk egy szebb, egy élhetőbb jövőt.

A TISZA csapata erdélyi körútja során nagyszerű közösségekkel, nyitott és lelkes, tenni akaró emberekkel találkozik. Jó látni, hogy mennyire felemelő tud lenni az együttlét. Amikor nemcsak fejkvótában számít az ember, hanem meg is hallják a hangját. És hiába próbálták meg már néhányszor elválasztani a magyar és a székely szíveket egymástól, túl erős a kötődés ahhoz, hogy ez sikerüljön.

Mint ahogy azt Magyar Péter beszédében kifejtette; „összeköt bennünket a nyelv, összeköt bennünket a szomszédság, a csodálatos Kárpát medence, összekötnek az őseink, a sikereink, a bánataink, összeköt a jófajta pálinka ugyanúgy, ahogy a várak, a kastélyok és persze a kazettás mennyezetű csoda szép templomok.”

Megemlékezett neves erdélyi magyarokról is, akik segítettek ezt az összetartozás érzést elmélyíteni. Tamási Áron megtanította nekünk, hogy azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Kós Károly, Márton Áron, Dsida Jenő, a hűség és az emberség példaképei. És Sütő András, aki „úgy tudott írni az anyanyelvről, hogy az nem csak szó volt, hanem egyszerre sors is. Aki úgy tudott írni a kisebbségi létről, hogy az nem panaszkodás, hanem egyfajta hitvallás lett. Aki úgy tudott írni az igazságról, hogy félniük kellett tőle azoknak, akik megpróbálták elhazudni azt.”

A TISZA szeretné, ha Sütő Andrást újra felfedezné a nemzet, ezért a Legyél a Változás Egyesület 5 millió forinttal kívánja támogatni egy készülő Sütő András szobrot.

Magyar Péter megemlékezett az oly méltatlan 2004. december 5-ei népszavazásról is, amelyet a magyar nemzet elárulásának nevezett. Ezen a népszavazáson a hatalmi elit egy része arra buzdította honfitársainkat, hogy tagadják meg a székelyeket és ezért a mai napig nem kértek bocsánatot.

Aztán a 2010-es Orbán-kormány nagy változásokat hozott. Utakat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, templomokat újítottak fel és építettek. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeket a fejlesztéseket nem Orbán Viktortól kapták, hanem az anyaországi magyarok befizetett adójából jött. Az ára pedig a magyar közösség széttördelése volt.

A kormányzat mai külpolitikájának köszönhetően pedig mára már nem a nemzethez, hanem az Orbán Viktorhoz való viszony lett az orientációs pont, amelyben a magyarság képviselete ment tönkre majd minden szomszédos országban. Orbán Viktor csak azt tartja székelynek és csak azt tartja igaz magyarnak, aki úgy gondolkodik, mint ő. A többieket kiátkozza, megbélyegzi vagy elnémítja, pont úgy, mint az anyaországban.

Ezek után a TISZA elnöke felsorolta azokat a kérdéseket és problémaköröket, amelyekre választ várna Orbán Viktortól.

1. Miért nem védte meg George Simeon-tól 2019-ben az úszvölgyi katonai temetőt Magyarország?

2. Szijjártó Péter 2018 novemberében azt mondta, Marosvásárhely visszakapja a katolikus iskolát. Hol van az iskola?

3. Miért hallgat következetesen a magyar kormány a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem Magyar Kara Ügyében? Ma Magyarországon több száz, de lehet, hogy ezer Erdélyből kivándorolt olyan orvos dolgozik, akik Marosvásárhelyen még teljes értékű magyar orvosi képzést kaptak. Miért nem áll ki határozottan a magát nemzetinek mondó Orbán kormány a Magyar Kar létrehozása mellett?

4. Miért nem áll ki az Orbán kormány az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények fenntartási költségeinek a két állam közötti megosztása érdekében, hiszen az járna a helyi magyaroknak, hogy az általuk befizetett adóból erre is jusson.

5. Hol van az a sok milliárd, amelyek az erdélyi sajtó felvásárlására és később csődbevitelére folyatott el a NER?

6. A kiszolgáltatott és folyamatos anyagi gondokkal küzdő helyi civilszféra felháborodva figyeli, hogy hogyan folynak milliárdok az erdélyi Matthias Corvinus központok luxusberuházásaira és pazarló működésére miközben ezek a központok valós eredményt a fiatalok képzésében sehol nem tudnak felmutatni.

7. Miközben a helyi gazdálkodók és vállalkozók szemét a ProEconomica alapítvány - mellesleg titokban meghirdetett - de minimis pályázatokkal szúrta ki, valójában átláthatatlan, és főként ellenőrizhetetlen módon szolgáltak ki óriási összegű pályázati pénzekkel politikai alapon kiválasztott saját klientúrát.

8. Mi takargatnivalója van a NER-nek a Bethlen-Gábor alapműködésével kapcsolatban? Hiszen a határon túli pályázati döntéseik nagy része sok esetben négy-öt éve nincs közzétéve. Miért félnek az urak az átláthatóságtól?

9. Mikor fog végre nyíltan és egyenesen bocsánatot kérni Orbán Viktor az erdélyi és partiumi magyaroktól, amiért George Simeon szélsőségesen magyar ellenes államelnök jelölt mellett kampányolt?

Magyar Péter ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a TISZA megtart minden jó döntést, ami jól működött, hasznos és méltányos volt. De a megosztottságot többé nem fogjuk erősíteni, hanem a társadalmi békét fogjuk elősegíteni a külhoni és az anyagországi magyarság között.

A TISZA átlátható, ellenőrizhető, méltányos rendszerben fogja folytatni a külhoni magyarok oktatási és kulturális megmaradásának és gazdasági fejlődésének a támogatását.

Mi valódi egyesítést kínálunk. Nem csupán megtartjuk a kettős állampolgárságot, hanem mellé teljeskörű magyar identitást és valódi békét szeretnénk. Egy lelkileg, kulturálisan és társadalmilag is egységes, összetartó magyar nemzetért fogunk dolgozni.

A TISZA kész együttműködni az erdélyi politikai pártokkal, ezért Magyar Péter hivatalosan is kezet nyújtott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felé, és felajánlotta, hogy kezdjék meg az egyeztető tárgyalásokat. Ugyanakkor leszögezte: A mindenkori magyar kormánynak nem feladata meghatározni, hogy az Erdélyiek és a Partiumiak miképpen képzelik el a jövőjüket, különösképpen a helyben maradásukat, a kulturális és nyelvi megmaradásukat. Az viszont kiemelt feladata a magyar kormánynak, hogy mindenben segítsük az itt élők törekvéseit, és így is fogunk tenni.

A szerdai programhoz csatlakozott Ruszin-Szendi Romulusz is, aki a TISZA honvédelmi szakértőjeként szintén aktívan járja az országot. Szerdán reggel Csömödérről Lentibe vonattal, majd gyalog indultak tovább a Sárberki tóhoz. Az út során sokan csatlakoztak hozzájuk. Közben szó esett sportról, közéletről, egészségről – és persze a közösség erejéről.

„Miért mész országjárásra, miért nem dolgozol?” – kapja meg gyakran a kérdést Magyar Péter. A válasz egyszerű. Éppen ez a munka. Mert egy politikus dolga nem a tévéstúdió, a sajtótájékoztató, hanem az, hogy az emberek között legyen. A helyiek értik ezt. Azt mondják: Itt politikus nem járt emberemlékezet óta, talán Deák Ferenc. Az emberek valós jelenlétre vágynak, nem gyűlöletkeltő plakátokra, hanem kézfogásra.

Ruszin-Szendi Romulusz lelkesen beszélt a TISZA-szigetek közösségépítő szerepéről. A szigetek ott vannak baj esetén – akkor is, ha az, akinek segítenek, épp fideszes, mert a segítség nem pártkérdés. Egy történetet mesélt el, amikor a helyi TISZA sziget szervezett azonnali segítséget egy viharkárosult családnak – a sziget tagok nem kérdezték a pártszimpátiát, csak segítettek. Ennek egy normális helyzetben természetesnek kellene lenni.

Magyar Péter szólt a művészek elleni kormányzati lejáratóhadjáratról is. Mint mondta, a hatalom újra feketelistáz és megfélemlít. A példák viszont azt mutatják, hogy a lejáratási szándék pont ellentétes hatással működik. Az emberek kiállnak azok mellett, akik nyíltan felvállalják véleményüket. A TISZA elnöke szerint a művészek nem kiszolgálók, nem bérmunkások, hiszen saját jogukon értek el eredményeket. Nem fognak megijedni.

Ruszin-Szendi Romulusz szóvá tette a honvédségi áthelyezések embertelenségét. A katonákat családi szempontok figyelembevétele nélkül helyezik át, sokszor méltatlan körülmények közé. A családok szenvednek, a válások száma megnő – mindez egy „családbarát” kormány idején. A TISZA álláspontja ez ügyben egyértelmű: Ne kelljen külön élnie egy családnak, miközben van egy rendezett otthonuk.

A sárberki horgásztó tulajdonosa, Kovács László mesélt arról, hogyan épült fel saját erőből a ma már évi tízezer vendéget fogadó horgászközpontja. A tónál a természet tisztelete az első. De nehézségekből is akad: például hogy a megvásárolt hal, ha a tóba kerül, hivatalosan már nem az övé – csak ha újra kifogja. „Ez olyan, mintha a tehén az istállóban már nem lenne a gazda tulajdona.” A TISZA programjában a horgászok is helyet kapnak. Magyar Péter kiemelte: támogatnák az egyesületeket, sűrítenék a haltelepítést, és a 65-70 fölötti horgászok jelentős kedvezményeket kapnának. Az egyesületek bevételkiesését az állam kompenzálná. A TISZA várja a horgászszervezetek javaslatait is. A horgászat politikamentes dolog. A legnagyobb boldogság az, ha görbül a bot - mondta.

A nézetkülönbségek ellenére rendkívül tanulságos és tiszteletteljes eszmecserét folytatott a TISZA elnöke az elkötelezett fideszes szavazóval. Szó volt a migrációról, a határkerítésről, uniós politikáról és a közmédiáról is.

Magyar Péter kifejezetten örült, hogy valaki fideszesként is vállalta a fórumon való személyes részvételt és kérdést intézett hozzá. Mint mondta, ezért is fontos az országjárás, mert mindenki egy buborékban él. Az ilyen személyes találkozások alkalmával derül ki igazán, hogy a TISZA álláspontja nem jut el azokhoz az emberekhez, akik csak kormányzati forrásokból tájékozódnak.

A felszólaló első körben arra volt kíváncsi, hogy mit tervez a TISZA a migránsokkal és a déli határkerítéssel. Magyar Péter egyértelművé tette: a kerítés marad. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában a kerítés nem elegendő, a migrációt helyben, az adott országban a kiváltó okok – mint a vízhiány, klímaváltozás és gazdasági problémák – kezelésével lehet érdemben csökkenteni. Szóba került az úgynevezett „migránspaktum” is, amelyről Magyar Péter világossá tette: a TISZA semmilyen kötelező kvótát vagy betelepítési rendszert nem támogatott, és nem is fog. Felrótta a jelenlegi kormánynak, hogy miközben az illegális migráció ellen harcolnak, 2200 jogerősen elítélt embercsempészt engedtek szabadon a börtönökből, férőhelyhiányra hivatkozva. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: A TISZA kormány alatt nem leszünk szűkében a börtön férőhelyeknek – ha kell, építünk újakat.

A kérdező Magyar Péter Manfred Weberhez és Ursula von der Leyenhez fűződő viszonyát is pellengérre állította, mire a TISZA elnöke rávilágított: Orbán Viktor korábban maga is szövetségese volt Webernek és Orbán maga javasolta von der Leyent az Európai Bizottság élére, azzal érvelve mellette, hogy ő egy keresztény, hétgyermekes családanya. Weber és Orbán között sokkal nagyobb összhang volt régebben, mint ami most jellemző a Néppárt és TISZA viszonyára. A TISZA az EP-ben mindössze 54%-ban szavaz együtt a Néppárttal, de ez egy demokratikusan működő intézményrendszerben teljesen rendben is van.

A hölgy elbüszkélkedett azzal, hogy ő rendszeres betelefonálója a Hír tv-nek. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter felvetette, hogy hogyan lehetséges az, hogy egy 50%-os támogatottsággal rendelkező ellenzéki párt vezetője egyáltalán nem kap megszólalási lehetőséget az állami televízióban. A Fidesz helyi alelnöke ebben a kérdésben meglepő módon egyetértett a TISZA elnökével. Mint mondta: Tény és való, végül is behívhatnák.

Bár a beszélgetésnek megvolt az az éle, amely a két értékrend közötti feszültség miatt nyilvánvalóan nem palástolható, az azonban örvendetes, hogy ilyen diskurzusok is létrejöhetnek az országjárások alkalmával. Hiszen ez a cél, hogy mindenkit meghallgassunk, mindenki véleményét megismerjük, mert csak így tudunk egy élhetőbb, szerethetőbb országot létrehozni. A beszélgetést Magyar Péter így zárta: A TISZA kormány mindenkit képviselni fog – azt is, aki nem rájuk szavaz.

Kérdés:

Mit kíván tenni a TISZA kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemeken végzett orvosok Magyarországon maradjanak? Kiváló az orvosképzésünk, de a szaktudást már másik országban kamatoztatják. Tíz év múlva szinte már csak nyugdíjas orvosok lesznek itthon.

Magyar Péter válasza:

Két napja pont Keszthelyen voltunk, ott egy légimentős elmondta, hogy sem a Zala-megyei Kórházban, sem a Nagykanizsai Kórházban, sem a Keszthelyi Kórházban nincs valódi traumatológiai ellátás. Ha mondjuk Keszthelyen történik egy súlyosabb baleset, akkor a balesetet szenvedett honfitársunkat vagy a két órára lévő Veszprémbe viszik, vagy Budapestre, vagy a Győri Kórházba, vagy Pécsre. Ha éppen nincs légimentés, akkor minősíthetetlenül rossz állapotú utakon fognak két órát zötykölődni vele.

Ez egészen elképesztő. Szerencsére nem ennyire extrém a helyzet országosan, de az biztos, hogy rendkívül alulfinanszírozott az egészségügy. Ennek az a célja, hogy áttereljék magánegészségügybe az embereket. Arányaiban sehol ennyit nem költenek az emberek az unióban magánegészségügyre, mint Magyarországon - a tb mellett több, mint ezer milliárd forintot.

Jelenleg GDP arányosan a felét költik az uniós átlagnak a magyar költségvetésből egészségügyre. Ezért a TISZA kormány évente 500 milliárddal fogja megemelni ezt az összeget, felmenő rendszerben. Tehát az elsőben 500 milliárddal, a másodikban 1000-rel, a harmadikban 1500-zal.

Amit Ön mond, az orvoshiányt, kiegészíteném az ápoló hiánnyal, hiszen több tízezer ápoló is hiányzik a magyar állami egészségügyből. Emellett 1500 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, ahol először találkoznak a betegek az orvossal. Hegedű Zsolt, a TISZA egészségügyi szakértője jelezte, hogy a nagykanizsai egészségügyi kerekasztal beszélgetésünk után több tucat kollégája írt rá Svédországból, az Egyesült Királyságból, Németországból, hogyha valóban történik valami előre mozdulás az állami egészségügyben, akkor hazajönnek. A legtöbb orvos, főleg a fiatal orvosok nem csak a pénz miatt megy külföldre.

Probléma, hogy az orvosok vagy rezidensek itthon nem tudják megszerezni a tapasztalatot, mert még mindig orvosbárói rendszer van Magyarországon. Mivel nem engedik oda a fiatal orvosokat az esetekhez, nem tudják megszerezni a szükséges tapasztalatot, és ezért inkább külföldre mennek. Premizálási, támogatási rendszerre, valamint rendes protokollra van szükség. Ahol csökken a fertőzések száma, ahol kevesebb lesz a műhiba, ahol a sebész több operációt vállal, ott ezt premizálni, támogatni kell. Így kevesebb lesz a várólista és haza fognak jönni az orvosok. Nem lesz fenékig tejfel minden, nem lesz kolbászból a kerítés, nem lesz rögtön svájci vagy francia egészségügy, de a legfontosabb fejlődési feltételt, az átláthatóságot, a transzparenciát meg kell teremteni.

Jelenleg parancsuralmi rendszer van az egészségügyben, ahol rendőrségi vezetés, rendőrségi parancsok vannak, arcfelismerő kamerákkal, totális bizalmatlansággal. Ahelyett, hogy engednék nyilatkozni a kórházak vezetőit, vagy nyilvánosságra hoznák a fertőzésszámokat, a várólistákat, az orvosi műhibák számát. Hegedűs doktor úr elmondta, hogy az Egyesült Királyságban hosszú évek óta egy olyan nyilvános regiszter van, ahová bárki megnézheti egy skót, egy észak-ír, egy wales-i, egy angol kórházban, mikor mennyi volt az orvosi műhiba, mikor milyen fertőzésszámok voltak, mennyi a pontos várólista, mennyibe kerül a parkolás, hány parkolóhely van, hány orvos van, és ezek alapján el tudja dönteni, hogy hova megy.

Ez az alapja, hogy tisztán lássanak az emberek, és tudják az irányítók is, hogy hol kell segítség, hol lehet növelni az elvárást. És amíg Hegedűs Zsolt hat hétből kettőt kint operál nagyon sok éve az Egyesült Királyságban, hétfőtől vasárnap estig, éjjel-nappal, addig Budapesten hétfőtől csütörtökig operál, pedig tudna többet operálni, mert már felnőttek a gyerekei, és tudná vállalni. Kint az Egyesült Királyságban az orvosokat egy team segíti, egy csapat.

Előre egy hónapra meg van határozva, hogy milyen beteg hányra jön, és ha azt le kell mondani, mert belázasodik, vagy nem tud eljönni, akkor egyből látják, ki a következő, beugró beteg. Mert a legszűkebb kapacitás Magyarországon is a műtéti kapacitás, az aneszteziológus és a szakorvos. Itt Magyarországon azt mondja, hogy ha aznap lemondanak egy beteget, akkor üres marad a műtő, és nem tudnak többet operálni. Szóval rengeteg mindent lehet tenni szervezéssel, odafigyeléssel, és persze a költségvetés növelésével, de nagyon sokat fog erről még beszélni ő is, szakdolgozók is, ápolók is szeptember végén, a TISZA kétnapos egészségügyi konferenciáján.

A Klubrádió élő adásában volt szó a zalaiak életét megkeserítő problémáról.

A beszélgetés kiindulópontja egy megrázó tragédia volt: június elején egy kamion belehajtott egy zalabaksai családi házba. A jármű éppen az ott alvó 17 éves lány szobájába csapódott, a fiatal súlyosan megsérült, a ház részben összedőlt. Magyar Péter személyesen is felkereste a családot, és a látogatás során szembesült azzal, milyen súlyosan érinti a települést a napi szintű, intenzív teherforgalom.

A mindössze 600 fős falu a 86-os főút mentén fekszik, nem messze a szlovén határtól, a főút pedig része a Lengyelországtól Horvátországig haladó tranzitútvonak. A település központján áthaladó kamionforgalom állandó zajt, rezgést és veszélyt jelent a lakóknak. „Csak amíg ott voltunk, pár perc alatt több tucat kamion ment végig a falun” – mondta Magyar Péter. Nincs gyalogátkelő, a házak repedeznek, az életminőség folyamatosan romlik.

Zalabaksán és a környező zalai településeken már két évtizede ígérgetik az elkerülő út megépítését – az elmúlt 15 évben épp a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vígh László –, érdemi előrelépés azonban máig nem történt.

Magyar Péter elmondta, hogy a helyzet nem egyedi, és rendszerszintű változásra van szükség. Ha a közlekedési és vasúti beruházások nem ötszörös áron, NER-közeli cégeken keresztül történnének, sokkal több érdemi fejlesztés valósulhatna meg. A TISZA elnöke szerint átlátható pályáztatással, az uniós források hazahozatalával, és a helyi kis- és középvállalkozások bevonásával nemcsak munkahelyeket lehetne teremteni, – hanem végre elindulhatnának azok a fejlesztések is, amelyek valóban a mindennapi életminőséget javítják.

A TISZA “Működő ország” elnevezésű kormányprogramjának egyik fő célkitűzése éppen az ország közlekedési helyzetének javítása – nem varázsütésre, hanem következetes, lépésről lépésre haladó munkával.

De van, aki mégis vállalja a társaságát, sőt, el is büszkélkedik vele. A magyar miniszterelnök legújabb kollégájával mosolyogva pózolt a Karmelita udvarán. Ugyanis az újonnan alakult Digitális Polgári Körök legprominensebbje, a legelőször megalakuló kör olyan jeles nevekből áll, mint Orbán Viktor és Dopeman.

A rapper dalszövegei futótűzként terjednek a social media felületeken, nem véletlenül: nyíltan felvállalja, sőt, buzdít a női nem ellen elkövetett fizikai erőszakra.

Míg a hatalom egyes zenészeket teljes leradírozással, kitiltással és a propagandagépezet cséplő üzemmódjába állításával büntet egy képzelt jelenet miatt, addig a rendszert mosdatókat kiváltságosként piedesztálra emeli – akkor is, ha azok munkássága a nők megalázását, bántalmazását legitimálja.

“Kegyetlen módon pofán b…om őket, mint szódás a lovát, úgy verem a nőket” – mondja Dopeman egyik dalszövegében.

Magyar Péter posztjában így reagált a miniszterelnök színvonal-igényének zuhanására: „Makovecz Imrétől sikerült Orbán Viktornak eljutni a gödör legaljára. Ez a hivatalos viszonya a nőkkel Orbán Viktornak? Vagy van még ennél is lejjebb?”

A mai Kormányinfón a 444 kérdéseket intézett az ügyben Gulyás Gergely felé, akinek szokásához híven most sem volt konkrét információja az egész országot foglalkoztató kérdéskörben. Így sem Dopeman munkásságának kormányzati elismerését, sem a miniszterelnökkel való DPK-s összefonódásának okát vagy célját nem sikerült kiderítenie az újságírónak. Még azután sem volt a miniszternek releváns véleménye, miután a dalszöveg-részletet idézték neki. Annyit tudott mondani, hogy semmilyen gyűlöletkeltésnek nincs helye a közéletben, ami a kormány politikai kultúráját ismerve minimum áthallásos.

Kérdés:

Hogyan lehet értelmes diskurzust kezdeményezni elkötelezett fideszesekkel és elérni, hogy ne csak a propagandában hallottakat mondják vissza?

Válasz:

Senkit nem szabad erőszakkal győzködni. Kérdezni viszont érdemes. Például azt, hogy szerintük normális-e az, hogy a hazánk 15 év alatt annyit tudott elérni, hogy az unió legszegényebb és legkorruptabb állama legyen.

Normális-e, hogy tőlünk 200 kilóméterre gyorsvasutak vannak, akár Varsó és Krakkó között is, nálunk pedig 10 km/órával vánszorognak a vonatok – úgy, hogy már Széchenyi idejében 40 km/órával mentek. Nincsenek működő vécék, nemcsak a vonaton, de az állomásokon sem, nem működik a klíma.

Meg kell kérdezni tőlük, hogy a TISZA közösség több tízezer önkéntes tagja, akik szabadidejükben, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak, segítenek embertársaikon, hogy Magyar Péter, akinek három gyereke van, tényleg rosszat akarnának a nemzetnek?

Azok az emberek, akik ajándékokat visznek gyermekotthonokba, védekeznek az árvíznél, tűzifát osztanak, egy működő Magyarország programján dolgoznak, valóban a hazájuk ellen lennének?

Az Egymillió lépés során odajött hozzám egy velem korabeli férfi, és elmesélte az édesanyja történetét. Az édesanya 20 éve tántoríthatatlanul a Fideszre szavaz. Rá, tehát a saját fiára, és rám is, keresetlen jelzőket használt. Olyat is mondott, ha tehetné, egy bottal fejbe verne.

És akkor az történt, hogy a fia elindult velem az Egymillió lépésen és csak annyit kért az édesanyjától, hogy kapcsolja be az élő közvetítést és nézze meg, mi történik ezen az eseményen.

És két nap múlva felhívta őt az édesanyja, és azt mondta, hogy ő nagyon át lett verve. Hogy őt tévedésben tartotta az M1, átverte az ÁlHír tv, és hogy ő mostantól ehhez a közösséghez szeretne tartozni.

Mert látja, hogy ez egy olyan közösség, ahol békét és összefogást szeretnénk. Azóta találkoztam is ezzel az asszonnyal, verset olvasott fel, karkötőt is készített nekem. Úgyhogy van remény, érdemes a szüleinkkel, nagyszüleinkkel beszélgetni. Kedvesen, megértően, aranyosan.

Semmilyen politikai párt nem ér annyit, hogy bárki a családtagjaival, vagy azokkal, akikkel együtt dolgozik, összevesszen. Nem fogunk tudni mindenkit átváltoztatni, de nem is kell talán. Hiszen mi nem akarunk 110%-kal nyerni, megelégszünk a kétharmaddal is, az bőven elég lesz. Mert nem az a lényeg, hogy mindenben egyetértsünk, hanem, hogy a másikban az embert lássuk. Ha lehet, szeressük, ha nem, akkor csak tiszteljük, és mindig tartsuk tiszteletben az emberi méltóságát.

Hévíz és Keszthely adott otthont a TISZA országjárás újabb állomásainak, ahol Magyar Péter hétfőn két emblematikus helyszínen – a hévízi gyógyfürdő bejáratánál és a keszthelyi óriáskeréknél – találkozott a helyiekkel. A délutáni és esti, nagy érdeklődés mellett zajló eseményeken nemcsak helyi ügyek, hanem országos problémák is napirendre kerültek.

Keszthelyen a beszélgetés középpontjában a Hévízi-tó helyzete állt. A Festeticsek örökségeként ismert, világszinten is egyedülálló gyógytó jövője veszélyben forog: a főépületet statikai problémák miatt lezárták, a meglévő állami támogatás pedig messze nem fedezi a szükséges felújítást. „A hévízi tó jövője nem lehet politikai alku tárgya – gazdasági, környezeti és társadalmi felelősségünk is megőrizni ezt a ritka értéket” – fogalmazott Magyar Péter, aki arra biztatta az embereket, hogy használják a tó szolgáltatásait, ezzel is segítve működését.

A lakossági kérdések során több súlyos társadalmi téma is felmerült. A tanárok helyzete kapcsán elhangzott: sokakat politikai véleményük miatt távolítottak el, és az állam még a súlyos pedagógushiány ellenére sem hajlandó őket visszavenni. „A felelősséget nem lehet tovább hárítani” – hangsúlyozta Magyar Péter.

Szó esett a nők közéleti szerepéről is. Egy hozzászóló fájlalta, hogy a nők gyakorlatilag eltűntek a politikából. Magyar Péter szerint a rendszer szorította ki őket. A TISZA-nál viszont kiemelt cél a nők szerepének erősítése – az EP-frakcióban, a közgyűlésben és a szakmai munkában is példamutató arányban vesznek részt. Nem hisz a kvótákban, de abban igen, hogy női részvétel nélkül nem lehet erős országot építeni. A hozzászóló kérdésére elmondta azt is, hogy a szülés szabadságának visszaadása, a szabad orvosválasztás biztosítása szintén fontos cél: „Ne pártkatonák és férfi politikusok döntsenek erről.”

Az örökbefogadás kapcsán egy hozzászóló a rendszer túlzott lassúságára hívta fel a figyelmet. Magyar Péter elmondta: miközben sokan éveket várnak örökbe fogadható gyermekre, újszülöttek hónapokig ragadnak kórházban, pusztán a bürokrácia miatt. A gyermekvédelmi intézmények állapota pedig sok helyen tragikus – Miskolcon például penészes fürdőt használnak a gyerekek, az állam pedig még a TISZA szimpatizánsainak jószándékú felajánlásait is visszautasítja. „Ez nemcsak embertelenség, hanem szégyen is” – fogalmazott. A TISZA célja egy olyan valódi gyermekvédelem, ahol minden gyermek esélyt kap egy boldog életre és méltó körülmények között nőhet fel.

Hévízen és Keszthelyen is igazi társadalmi párbeszédet folytattunk az ország ügyeiről, a felelősségünkről és jövőnkről. Célunk, hogy a nyílt párbeszéd mindenki számára természetes legyen.

A nyugdíj rendezése, a nyugdíjasok sorsa az egyik legnépszerűbb témakör Magyar Péter országjárásán. Szinte minden helyszínen kap lakossági kérdést azzal kapcsolatban, hogy a TISZA kormány milyen intézkedésekkel kívánja enyhíteni a nyugdíjasok terheit. A mostani rendszer tarthatatlan állapotokat szül, sem anyagi, sem emberi megbecsültséget nem kapnak idős honfitársaink. Több évtizedes, megfeszített munkaviszony után gyakran napi 1000 forint nem jut élelmiszerre és sokszor dönteni kell, hogy a csekkeket fizessék be vagy a gyógyszert váltsák ki. Örvendetes, hogy nem egyszer fiatalok kérdeznek arról, mit ajánl a TISZA a nyugdíjrendszer megreformálására. Hiszen nekik is elemi érdekük, hogy a szülők, nagyszülők aktívan segíteni tudják őket, hogy a generációk össze tudjanak tartani, a család együtt maradhasson.

Ezért is emelte be Magyar Péter kommunikációjába, hogy a TISZA célja egy olyan nyugdíjstratégia megalkotása, amelyben a férfiakat is megilleti a 40 éves jogosultsági idő leteltével, hogy nyugdíjba vonuljanak.

Sajnos Magyarországon a férfiak halálozási rátája keserves adatokat mutat. Minden negyedik férfi meghal a 65. születésnapja előtt. Ez egy komplex probléma, amit orvosolni kell. Ide tartozik például az egészséges élelmiszerek áfájának 5%-ra csökkentése vagy a tömegsportok népszerűsítése. Nem lesz egyszerű a nyugati nyugdíjkultúrához és életminőséghez felfejleszteni a magyart, de az igény és a szándék mindenképpen megvan erre.

Ami pedig az aktív és egyben tartalmas nyugdíjas éveket még inkább támogatja, az az, hogy minél tovább lehessen élvezni ezeket az éveket. Ezt tenné lehetővé a TISZA azzal, hogy – amennyiben a gazdasági mutatók kedvező irányt vesznek az átállást követően -, bevezessék a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

Az ötletet egyértelműen támogatja minden korosztály, hiszen a cél az, hogy Magyarország egy élhetőbb és boldogabb hely legyen.

Ezúttal kihelyezett Magyar Infóval jelentkeztünk, a Zala megyei Sármellék településről. Csodálatos halastó, kedves házigazdák, és a háttérben legelésző szamarak társaságában üdvözölte Magyar Péter a nézőket. A TISZA elnöke ezúttal az agrárium megmentéséről beszélgetett a TISZA agrárszakértőjével, Bóna Szabolccsal. Beszélgetőpartnerük pedig egy zalaszentgróti helyi vállalkozó, Fatér Balázs volt, akinek zöldség-gyümölcs és gyógynövényfeldolgozó üzeme van. Az ő tevékenységük jó példa arra, hogy milyen csodák történhetnek közösségi összefogásból. Az agrárium fejlődésének kulcsa a diverzifikáció és a közösségi gondolkodás.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Magyar Infó helyszíne az utolsó pillanatban módosult. Sajnos még mindig abban a rendszerben élünk, ahol tiltva van az együtt gondolkodás, ahol azokat, akik szóba állnak velünk, különböző retorziókkal fenyegetik. Ez történt most is.

A félelem nem alaptalan. Miután Ibrányban egy gazdával együtt arattunk, másnap leégett leégett 15 hektár földje. Egy fiatalembert kizártak egy szurkolói klubból, mert beszélgetett velünk.

Megértük tehát a félelmet és biztosítunk mindenkit, hogy a TISZA kormányra kerülésével ez a fajta szorongatás és fenyegetettségérzés meg fog szűnni.

Mi üdvözlünk minden egyes hangot, ami az országot építi.

Magyar Péter cáfolta a kormány azon hazugságát, hogy a TISZA elvenné a gazdáktól az ingyen víz lehetőségét. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az ingyenes vízkivétel nagyszerű lehetőség, de mivel nálunk a legdrágább az energia, például az áram, amivel ki kell venni, így sokan már csak ezért nem is tudnak öntözni és teljesen versenyképtelenek a többi uniós agrárvállalkotással szemben.

Bóna Szabolcs hozzátette: Az öntözésnek nem csak az a feltétele, hogy ingyen legyen. Az is fontos, hogy hozzáférhető legyen és hogy felszíni víz legyen, ne rétegvíz.

Ez egy komplex probléma, amelyet kormányokon átívelő hibák tömkelege idézett elő. Nem foglalkoztunk vele, nem költöttünk rá elég pénzt. Magyarországon vannak olyan területek, ahol felszíni vizek vannak, ezeken a területeken árhullámok vonulnak le. Ezekben a bővizes időszakban meg lehetne oldani, hogy ezeket a vizeket megtartjuk majd kivezetjük. Ez lenne a „valódi vizet a tájban” program. Egy nagyon komoly vízrendezési és vízgazdálkodási program kell.

Fontos kérdés, hogy miért csak az akkugyárak vízellátottsága fontos? A mezőgazdaság vízellátása miért nem fontos?

Az unió támogatja azokat a kezdeményezéseket, amik a vízvisszatartás és a víz helyben tartását ösztönözné. Miért nem csinálunk akkor ilyen beruházásokat? Ez az öntözésnek a velejáró része. Az uniós keretelv nem egy tarifatáblázat, nem arról szól, hogy mennyiért kell adni a vizet, hanem arról, hogy ésszel használjuk fel a vízkészletünket Európában, mert bizony nem végtelen

Szó volt a vidéki turizmus fejlesztéséről is. Fel kell zárkóznunk Nyugat-Európához ebben (is). A falusi turizmus rendkívül népszerű, de el kell érni, hogy az emberek megengedjék maguknak a jövedelmük által, hogy belépjenek ebbe a fajta gazdálkodásba.

Ugyanebben a témakörben fontos azt megemlíteni, hogy a fiatal generációnak, a gyerekeknek szükségük van a közvetlen tapasztalásra annak érdekében, hogy nyitottá váljanak a vidék, az agrárgazdaság, a gazdálkodás iránt. Ha megtapasztalja az állatok, a természet közelségét, sokkal inkább magának érezheti később a szakmát is.

Bóna Szabolcs új stratégiai megoldásokat is felvázolt a jövőre vonatkozóan. Az aszályos területek folyamatos növekedése miatt érdemes lehet a szarvasmarha-tenyésztést kiskérődzőkre – birka, kecske - cserélni, amelyek kevésbé igényesek, mint a szarvasmarhák.

A termelői összefogás ösztönzése fontos feladata lesz a TISZA-nak – mert minél nagyobb volumennel jelenik meg egy termelői összefogás a piacon, annál nagyobb a tárgyaló képessége és a kifizetésük is sokkal inkább garantálva lesz. Érdemes lenne programszerű díjtámogatást elindítani, amelyet igénybe véve kialakulhatna egy öngondoskodó rendszer.

Néha jó félretenni a rohanást, és kibontakoztatni a kreativitásunkat. Mindezt a legjobb egy nagyszerű társaságban, akikkel lehet beszélgetni, alkotni, nevetni. Pont egy ilyen órát töltöttünk Cserszegtomajon, egy cukrászat kézműves műhelyében. Magyar Péter az Ékes-Édes Stúdió Süti Műhelyben járt, ahol a műhely munkatársaival pillecukrot készítettek, cukormázat kevertek, és különféle édességeket formáltak. Itt egy virág, ott egy szirom - vagy amit annak szántak. Az alkotás során nem a tökéletesség számított, hanem a hangulat, a beszélgetés és az, hogy mindenki hozzá tudott tenni valamit a közös munkához.

A cukorkészítés és formázás közben a krémek mellett a gondolatok is keveredtek. A TISZA a működő kis- és középvállalkozásokban hisz, hogy az ilyen kisvállalkozásoknak is biztos jövőjük lehessen.

Köszönjük a vendéglátást, az élményt, és a különleges édességeket! A könnyed élmény után délután már komolyabb témákkal folytattuk az országjárást. Hévízen, Keszthelyen, és kedden a Kis-Balatonnál – új helyeken, új emberekkel találkozunk, de ugyanezzel a közösségi lendülettel megyünk tovább.

A királyok városában elhangzott szavai mérföldkőnek számítanak – a hintapolitika lezárásának és egy új korszak kezdetének üzenetét hozták.

„Fehérvár szabad város, Szent István kegyelméből” – ezzel a mondattal nyitotta beszédét Magyar Péter, aki hangsúlyozta: azokban a városokban, ahol a haza sorsa formálódott, minden szónak erősebb súlya van. A történelmi emlékezés nem öncélú: Szent István, IV. Béla és Mátyás király öröksége ma is kötelez. Ők a Nyugat felé mutatták az irányt – és a mai magyar kormánynak sem lenne joga letérni erről az útról. „A Keletre visszavezető út zsákutca. Nekünk az örökségünk és a jövőnk is Európa” – fogalmazott.

Magyar Péter beszédének egyik legerősebb pillanata az orosz–ukrán háború kapcsán hangzott el: békét nem lehet szlogenekkel teremteni, csak felelős, hiteles diplomáciával. Ezért is kezdeményezte újra, hogy a kormányfővel közösen látogassanak el Kárpátaljára, kifejezve a szolidaritást a külhoni magyar közösségekkel, akik háborús körülmények között próbálják megőrizni identitásukat.

A beszéd központi gondolata az volt: Magyarországnak választania kell – nem lehet tovább hintapolitikát folytatni. „Nem sodródunk, nem lavírozunk – helyet foglalunk a nyugati asztalnál.” Orbán Viktor politikája már nemcsak a magyarokat, de a szövetségeseinket is megtéveszti. Mi egy olyan Európát képviselünk, ahol a megbízhatóság, a tisztesség és a konstruktív vita számít – nem a zsarolás, a vétók és a sértődöttség. Magyarország csak akkor lehet erős, ha tisztességes tagja a közösségnek, amelyhez tartozik.

A jövő TISZA-kormányának első hivatalos útjai is világos üzenetet hordoznak majd: az első út Varsóba vezet, a második Bécsbe, a harmadik Brüsszelbe. „És addig nem jön onnan haza, amíg meg nem nyitjuk az utat a zárolt uniós források előtt, és haza nem hozzuk a magyaroknak járó 800 ezer forintot fejenként” – jelentette ki. Lengyelország és Magyarország történelmi barátsága nem válhat áldozatává a Fidesz rossz külpolitikájának. A visegrádi együttműködés is új életre kelhet – ha van benne alázat, szövetségépítés és őszinte párbeszéd.

Magyar Péter világossá tette: a Fidesz külpolitikája „a hintapolitika kudarca”, amely a Kállay-kettős hagyományait idézi. Egyszerre szolgálni két urat – Keletet és Nyugatot – történelmi hiba. „Orbán Európában olyan, mint a neveletlen gyerek a cukorkaboltban: berohan, teletömi a zsebét, és ha valaki rászól, megsértődik, durcásan csapkod és vétózik. De nem Magyarország miatt vétózik, hanem a saját hatalma és vagyona érdekében.” – fogalmazott. Ennek véget kell vetni. A magyar külpolitika nem lehet egy személy magánvállalkozása. A NATO és az EU nemcsak lehetőség, hanem védelem, partnerség és felelősség.

A beszéd egyik legelőremutatóbb része az oktatás reformjáról és a külgazdasági stratégiáról szólt. Magyarország nem lehet többé az olcsó összeszerelés országa. „Regionális mesterséges intelligencia központot hozunk létre, és elindítjuk a Diplomata Akadémiát.” A gazdasági fejlődés feltétele a jól képzett munkaerő, a megbízható üzleti környezet, a nyugati típusú értékláncokba való bekapcsolódás és a jól működő diplomáciai kapcsolatok.

„A Fidesz egyszer már megnyert egy választást a béke hazugságával. Most el fognak veszíteni egyet.” Magyar Péter szerint az emberek átlátnak a propagandán. Látják, hogy miközben a kormány a békéről beszél, fegyvereket vásárol, és háborús előkészületekről szólnak a kiszivárgott hangfelvételek. Látják, hogy miközben az ország szuverenitásáról szónokolnak, egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat Kína, Oroszország és autoriter rezsimek felé.

Büszke magyarként, emelt fővel – ez a cél

A beszéd zárásában Magyar Péter újra és újra visszatért a vezérmotívumhoz: „Eljött az idő, hogy újra büszke magyarként, emelt fővel járjunk itthon és a nagyvilágban.” Ez a TISZA küldetése. Egy olyan országot építeni, amely nem a múltból, hanem a jövőből merít erőt. Ahol a diplomácia nem díszlet, hanem hivatás. Ahol a tudásnak és a tisztességnek becsülete van. Ahol a hatalom szolgál, nem uralkodik.

Ez a beszéd nem csupán politikai program: ez a magyar út Európába – végérvényesen és visszafordíthatatlanul.

A bicikliút befejeztével, már az esti órákban Gárdonyban, a tóparton gyűltünk össze, hogy ismét szót ejtsünk azokról a kérdésekről és problémákról, amelyek valóban foglalkoztatják az embereket.

Az például egy rendre visszatérő kérdés, hogy mi lesz az első lépése a TISZA kormánynak? Azon kívül persze, hogy hazahozza az uniós forrásokat és megszünteti a propaganda állami támogatását. Magyar Péter most újabb fontos és szükséges lépést említett, ez pedig a pártfinanszírozás újragondolása. A TISZA kizárólag a magyar emberek támogatásával működik, egy fillér állami hozzájárulás nincs a pártbüdzsében. A rendszerváltók már több, mint 30 ezren vannak. Van, aki ezer forinttal, van, aki tízezer forinttal támogatja a rendszerváltást.

Ezzel kapcsolatosan egyébként Magyar Péter a mai napon Facebook posztban is kifejtette állásfoglalását:

„A kamupártok és a valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező pártok több száz millió forint közpénzt kapnak évente a semmire. Ezen pártok közül többet csak arra hozott létre vagy azért finanszíroz a mi pénzünkön az orbáni hatalom, hogy néhány szavazatott elvegyenek a fő kihívójuktól.

Nem igazságos és nem is jogszerű, hogy amíg egy 52 %-os támogatottságú párt a civilektől kapott havi támogatásból bérel egy kis központi irodát, addig egy 2%-os párt óriási, államtól kapott székházban teszi a semmit.

A TISZA 2026-tól, egyeztetve a társadalommal és a valódi tevékenységet végző pártokkal, gyökeresen át fogja alakítani a pártfinanszírozást, a frakciótámogatást és a pártalapítványok támogatását is.

A TISZA egy olyan igazságosabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb pártfinanszírozási rendszerre fog javaslatot tenni, amelyben nagyobb szerepet kaphat a közösségi finanszírozás és a választópolgárok döntése, akár az 1 %-os adófelajánlás kiterjesztésével.

Az új szabályozásnak meg kell tudnia akadályozni, hogy a mindenkori kormányzat pártcélokra, pártpolitikai üzenetek népszerűsítésére vagy más pártok lejáratására használhasson fel, akár csak egy forint közpénzt is.

A TISZA ellentétben a Fidesszel, ezen a területen sem a saját érdekei szerint lép majd, hanem egyeztetve a társadalommal és a többi politikai szereplővel.”

A gárdonyi interaktív beszélgetés más fontos témát is érintett. Például az a kérdés is elhangzott, hogy hogyan fog megtörténni a felelősségre vonás? A TISZA elnöke szerint nem feltétlenül a hatályos jogrendszerrel van a probléma, még csak nem is az ügyészekkel, bírókkal, rendőrökkel. A probléma a vezetőséggel van. Polt Péter irányítása alatt, és most, az új Fidesz báb hatalomra kerülésével is az a legnagyobb baj, hogy nem emelnek vádat, nem indítanak nyomozást. Így persze a bíróság is tehetetlen.

De ha ez megváltozik, és sikerül visszaadni a hatósági szervek függetlenségét, valamint sikerül a fékek és ellensúlyok rendszerét visszaépíteni, akkor igenis lesz esély és lehetőség a felelősségre vonásra. Ha az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék is funkciójának megfelelően fog működni, ha sikerül valódi köztársasági elnököt választani, olyat, aki tényleg a nemzet egységét fejezi ki, akkor automatikusan rendeződni fog ez a mára már fenntarthatatlannak tűnő állapot.

Hogyha a végrehajtó hatalom vezetője vagy egyes tagjai bűncselekményeket követnek el, vagy a választóik ellen lépnek, akkor nekik meg kell védeni az állampolgárokat, legyenek ők éppen elesett gyerekek a gyermekvédelemben, magára hagyott családok vagy nyugdíjasok. Összességében elmondhatjuk, hogy jó jogszabályok mellett is lehet bűncselekményeket elkövetni, és rossz jogszabályok mellett is lehet becsületesen országot vezetni.

Köszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek Gárdonyba is! Holnap pedig találkozzunk Székesfehérváron, Városház téren!

A TISZA országjárásának újabb állomása természetesen nem csak a tó körbetekeréséről szólt – sokkal inkább arról, hogy mi történik akkor, ha egy politikus nem elbújik az emberek elől, hanem köztük mozog, velük beszél, és értük szólal meg.

„A működő Magyarország ott kezdődik, hogy hazahozzuk az uniós pénzeket és felszámoljuk a rendszerszintű korrupciót” – mondta Magyar Péter Velencén, a tóparti fórumon, majd bejelentette: a TISZA-kormány már az első héten csatlakozna az Európai Ügyészséghez, létrehozná a Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatalt, és visszavenné azokat a közvagyontárgyakat, amelyeket a jelenlegi hatalom baráti kezekbe játszott át. Konkrét példákat is említett: visszakerülnének az államhoz a magántőkealapokba menekített műemlékek, kastélyok, közvagyontárgyak.

Velencén is szóba került az a jelenség, amely az egész országot behálózza: a megfélemlítés. A TISZA rendezvényeinek helyet adó vendéglátósokra hatóságok szállnak rá, gazdák földjei gyulladnak ki „véletlenül”, vasutasokat figyelmeztetnek, hogy ne posztoljanak közös képet Magyar Péterrel. Polgármestereket hívnak meghallgatásra, csak mert kérdezni mertek.

„Ezek elfogadhatatlan esetek, de már látszik a fény az alagút végén – mondta – és ez nem kampányretorika, ez helyzetértékelés.”

A Velencén kérdező fiatalok fő témája az oktatás volt. Magyar Péter szerint a digitális átalakulás az új ipari forradalom, amelyben Magyarországnak nem kimaradnia, hanem nyernie kell – méghozzá a fiatalok aktív részvételével.

Az euró kapcsán sem ködösített: kell céldátum, kell társadalmi és szakmai egyetértés – és alapos felkészültség is.

A nyugdíjasok számára pedig konkrét csomagot ígért. A legalacsonyabb nyugdíjúak évente 200 ezer forintos SZÉP-kártyás támogatást kapnának, amit gyógyszerekre, élelmiszerre és egészségmegőrzésre fordíthatnának. A gyógyszerek áfáját nullára csökkentenék, az egészséges élelmiszerekét pedig 5%-ra. Emellett nyugdíjas szolgáltatóközpontok jönnének létre, ahol helyi mesteremberek féláron segítenének kisebb javításokban – legyen szó mosógépről vagy villanyszerelésről. Magyar Péter hangsúlyozta: a férfiaknak is járna a 40 év utáni nyugdíj.

Egy tó partján beszélni a környezetvédelemről egyébként is hiteles, de a Velencei-tó partján, súlyos helyi problémákkal terhelt területen különösen az volt. A TISZA megerősítette, hogy a tervei között szerepel a környezetvédelmi minisztérium visszaállítása, a hatóságok megerősítése és uniós pénzek célzott bevonása.

És egy zárómondat, ami egyszerre emel és kötelez: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

A királyréti erdei kisvonathoz Magyar Péter egy 1962-es zöld Lincoln Continental oldtimerrel érkezett, melyet egy lelkes támogató adott kölcsön, hogy ezzel is bővítse a járműpark listáját, mellyel a TISZA Párt elnöke keresztül-kasul járja az országot.

A kisvasútra is sokan váltottak jegyet, az utazás jó hangulatban, énekléssel, beszélgetéssel telt.

Érkezés után a csapat úgy döntött, hogy a három perces autóút helyett a fél órás sétát választja, Verőcére, ahol a szokásos napzáró, interaktív eszmecserét rendezték meg.

A séta során az elhaladó forgalom is biztosította Magyar Pétert a támogatásáról. Egy integetés, egy dudálás, egy biciklis kézfogás mind-mind azt jelzik, hogy a TISZA közösség napról-napra gyarapszik, napról-napra jobban bízik és támogatja a változást. A kormány jelenlegi, már-már kínos propagandahazugsága, hogy a TISZA nem is létezik, szó szerint kézzel fogható cáfolatot nyer ezekben a gesztusokban.

Verőcén, az Oázis cukrászda előtt is szép számmal gyűltek össze TISZA szimpatizánsok, érdeklődők, támogatók és ismét egy hasznos, informatív diskurzus jött létre a magyarokkal.

A beszélgetésbe Tarr Zoltán, a TISZA EP képviselője, és egyúttal a párt egyik alelnöke is becsatlakozott.

Szó esett a rezsicsökkentés álságosságáról, arról, hogy a háború után ugyan elszálltak a gáz -és villany árak, de pár hónap múlva a világpiaci ár visszazuhant a háború előtti szintre. Nálunk viszont megtartották az emelt árat. Jelenleg egy bizonyos szint alatt ugyan maradt a támogatott ár, de az afeletti szint jócskán a világpiaci árak felett van. Ma a rezsicsökkentéssel nyerészkednek az energiaszolgáltatók a magyarokon. Európa legmagasabb energiaárait fizetjük, 20-30%-kal többet, mint a szlovákok vagy a csehek, lengyelek. Ezzel megölik a magyar vállalkozások versenyképességét. Ma a cégeink 5%-a exportképes. Ez a legalacsonyabb arány egész Európában, úgy, hogy az infláció nálunk a legmagasabb Európában.

Tarr Zoltán megjegyezte: Nálunk nem háborús infláció van, hanem Orbán infláció. Ez a kormány a gazdaságot tudatosan leépíti és káoszba viszi.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az európai politika most ébredezik, most kezdenek rájönni, mennyire elszakadtak a valóságtól. Magyar Péter országjárásának köszönhetően vették észre azt, hogy bizony érdemes járni az emberek között, beszélgetni velük, mert csak így kerülnek képbe a valós, mindennapi problémákkal.

Szó volt még a köztársági elnök megbecsültségének erodálásáról, arról, hogy mennyire fontos visszahozni a sport szeretetét az oktatásba és támogatni nemcsak a verseny, de a tömegsportokat is. Beszélgettek az agrárium cserbenhagyásáról, amiről nem lehet eleget beszélni, főleg országjárások alkalmával, ahol rendre meghalljuk a vidék segélykiáltásait.

Többször felmerül az illegális migrációval kapcsolatos kérdés, melyre Magyar Péternek határozott válasza van: A TISZA kormány megalakulása esetén szigorú szabályozások lesznek. A TISZA nem fog kiengedni embercsempészeket a magyar börtönökből. Titkos migránstábort sem fog létesíteni. Gazdasági migránsokat sem fog behozni, mint Orbán Viktor testvére. Az unió előírásainak eleget lehet tenni. Más országban meg tudják ezt megoldani. Természetesen a déli határkerítés marad.

Tarr Zoltán hozzátette: Az Unió soros elnöke jelenleg Dánia. Dánia nagyon szigorú bevándorláspolitikát képvisel. Humánus és transzparens. Így is lehet. Ha van olyan állam, akiktől tanulhatunk és adaptálhatjuk a stratégiáját, akkor meg fogjuk tenni.

A devizahitelesek ügyével kapcsolatosan a TISZA álláspontja az, hogy nem jogi megoldás kell, hanem politikai. Kompromisszumot kell találni. Ehhez pedig új kormány kell. Nem ügyvédek kellenek, akik tíz éve ebből élnek.

Felmerült a települések önazonossága is, amelyet Magyar Péter szerint vissza kell építeni, mert rendszerszinten lett lerombolva. A legjobb eszköz erre az, ha megszüntetik a központosítást. Oda, arra a szintre kell delegálni a problémákat, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez.

Tarr Zoltán az önkormányzatisággal kapcsolatban a következőket mondta el: Mi nem gondoskodó államban gondolkodunk, mert nem vagyunk rászorulva a gondoskodásra. Mi szolgáltató államot szeretnénk, ahol az önrendelkezés és az autonómia önkormányzati és ágazati szinten is megvan. Felnőtt, gondolkodó, önmagukért tenni kívánó emberek vannak az országban, és az állam feladata az, hogy ehhez a kereteket és a biztonságot, a jogállamiság kiszámíthatóságát biztosítsa. Ez az, amit vissza kell építenünk.

A TISZA elnöke összefogásra és empátiára buzdította a helyieket. Mint mondta: Meg kell érteni a Fidesz szavazókat. A Fidesz szavazók szinte 100%-a szintén hazaszerető ember, szereti a települését, szereti a családját, szeretne egy jóléti Magyarországot. De aki húsz-harminc éve erre a pártra szavaz, annak nagyon nehéz megtalálni azt a pontot, hogy mi az, amikor eddig és ne tovább. Ez mindenkinek máskor jön el. Legyünk türelmesek egymással. Ezt a választást a Fideszes szavazókkal együtt fogjuk megnyerni.

Egy fiatalember arról érdeklődött, hogy TISZA kormány esetén sűrűbben lesznek-e népszavazások. Magyar Péter válaszában kitért arra, hogy a TISZA már most is ezt a mintát irányozza elő. A közös program írása, a közös jelöltállítás mind-mind azt predesztinálja, hogy együtt, közösen írunk új társadalmi szerződést. Megjegyezte: ez oda-vissza előnyös, hiszen így a kormány is visszahivatkozhat a népre – ti is ott voltatok. Ez nekünk is visszajelzés és megerősítés. Egy kormány éljen az emberek tudásával és ezt javasoljuk az önkormányzatoknak is.

A helyi fórumot Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke vezette, aki részletesen ismertette, milyen súlyos környezeti és társadalmi problémák alakultak ki a gyár megjelenésével.

A résztvevők egybehangzóan számoltak be arról, hogy a gyár működése súlyos környezeti kockázatokat hordoz: tűz- és robbanásveszélyes technológiák, nehézfém-szennyezés, jelentős légszennyezés, valamint extrém víz- és energiaigény jellemzi az üzemet. A lakott területek mindössze 8–10 kilométerre találhatók, ami különösen aggasztóvá teszi a helyzetet.

A fórumon elhangzott: a beruházást megelőzően semmiféle érdemi tájékoztatás nem történt, a későbbi közmeghallgatások pedig puszta formalitások voltak – a döntések már megszülettek, a helyiek nem kaptak érdemi válaszokat kérdéseikre.

A jelenlévők aggasztó képet festettek a gyár belső működéséről is. Elmondásuk szerint az üzemekben kasztrendszer-szerű hierarchia alakult ki: a vezető pozíciókat dél-koreai munkavállalók töltik be, utánuk következnek az ukránok és a magyarok, míg a hierarchia legalján a délkelet-ázsiai vendégmunkások állnak. A külföldi munkaerő tömeges alkalmazása súlyos bérfeszültségeket okoz, és kiszorítja a magyar dolgozókat: a cégek csupán a jogszabályok által előírt minimális arányban alkalmaznak hazai munkaerőt. A CATL-gyár például mintegy 9000 külföldi munkás érkezését jelenti, és hasonló létszám várható a Semcorp és az EcoPro katódüzemeiben is.

A TISZA olyan átfogó akkumulátoripari és e-mobilitási stratégián dolgozik, amely szakmai és társadalmi vitára is alkalmas. A cél nem a tiltás, hanem a kontroll: Magyar Péter szerint csak szigorú szabályozással, valódi jogkörrel rendelkező ellenőrző hatóságokkal és komoly szankciórendszerrel lehet biztosítani, hogy az ipar ne veszélyeztesse sem az emberek egészségét, sem a környezetet.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország gazdasági fejlődése nem alapulhat egyetlen iparágon. A TISZA egy olyan, tudásalapú, diverzifikált gazdaság kiépítését tartja szükségesnek, amelyben az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a hazai beszállítók szerepe meghatározó. A jelenlegi gyakorlat, amelyben alig van magyar szellemi hozzáadott érték, hosszú távon fenntarthatatlan.

A lakosok kérdésére válaszolva Magyar Péter elmondta: sem Kínából, sem Oroszországból nem érkezett megkeresés a TISZA irányába. A párt kizárólag a magyar emberek felhatalmazásával kíván dolgozni. A fórum végén megerősítette: a jövő beruházásai csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok társadalmilag elfogadottak, környezetileg fenntarthatók és gazdaságilag is megtérülnek.

A TISZA célja egy olyan Magyarország, ahol a beruházás nem veszély, hanem lehetőség – és ahol nem a lakók feje fölött, hanem velük együtt születnek meg a döntések.

A TISZA debreceni fórumán ismét világossá tettük: az emberek valós problémáira keressük és adjuk meg a válaszokat. Magyar Péter a Déri Múzeum előtt, több száz ember előtt beszélt az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a szociális bérlakásépítés, valamint a nyugdíjrendszer reformjának terveiről. A rendezvény résztvevője volt Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a TISZA egészségügyi szakértője és Bódis Kriszta társadalompolitikai szakértő is. A fórumot aktív párbeszéd jellemezte: a kérdezők között volt 15 éves diák, egyetemista, vasutas dolgozó, tanár, rokkantnyugdíjas és látássérült is – mindannyian választ kaptak.

Az egészségügy állt a fórum középpontjában

Hegedűs Zsolt kijelentette: „A TISZA Párt kormányra kerülésekor az egészségügyi miniszter az első 100 napban létrehoz egy olyan betegvisszajelző rendszert, amelyben minden beteg, hozzátartozó bármikor vezethet visszajelzést bármely ambulancián, szakrendelőben, kórházban. A várólistákat átláthatóvá tesszük, a kórházi fertőzéseket pedig jelentősen csökkentjük.”

Nyugdíjrendszer: méltányosság és igazság a férfiaknak is

Egy 15 éves fiú kérdésére válaszolva Magyar Péter megerősítette: „Megőrizzük a nők 40 programját, és bevezetjük a férfiak számára is a 40 éves jogviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét. Sok férfi ma nem éli meg a nyugdíjas kort, ezt igazságtalannak tartjuk.”

További vállalásként elhangzott, hogy a 13. havi nyugdíj megmarad. Emellett bevezetik a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évente akár 200 000 forint értékű támogatást biztosít az idősek számára, amelyet egészségmegőrzésre, élelmiszerre és gyógyszerekre fordíthatnak. Magyar Péter azt is megerősítette, hogy a döntések előkészítése során egyeztetni fognak a nyugdíjasokat képviselő szervezetekkel.

Oktatás: autonómia és megbecsülés

Bódis Kriszta szerint a tanárok és iskolák önállósága, megbecsülése és helyben tartása kulcskérdés. Szolgálati lakásprogrammal, ösztönzőkkel és rugalmas tanítási modellekkel készülnek az oktatás területén.

Közlekedés: működő rendszer kell

A fórumon egy fiatal vasutas számolt be a működésképtelen vasútról és a romló munkakörülményekről. Magyar Péter így reagált: „A vasút nem lehet szerencsejáték. Visszaállítjuk a leállított fejlesztéseket, és biztosítjuk az átlátható, szakmai alapú működést.”

Társadalompolitika: lakhatás, önkormányzatok, szociális biztonság

A párt több tízezer lakásos bérlakásprogramot hirdetett meg, és az önkormányzatok támogatását is új alapokra helyezné. A cél egy igazságosabb, fenntartható szociális rendszer kiépítése. Egyik kérdezőnek válaszolva Magyar Péter azt mondta, hogy az önkormányzatokkal együttműködve felül fogják vizsgálni a zártkertekre vonatkozó korlátozó szabályozásokat a támogatások terén.

Kormányzati modell: vétójog a kulcstárcáknál

A debreceni fórumon Magyar Péter új kormányzati struktúrát vázolt fel: „A leendő TISZA-kormányban négy miniszternek lesz vétójoga, valódi vétójoga minden kormányzati döntésre. Az igazságügyminiszternek, hogy megfelelnek-e a tervezett jogszabályok az alaptörvénynek, akár az újnak, akár a réginek. A pénzügyminiszternek, hogy beleférnek-e az adott év költségvetésébe. A társadalompolitikáért – vagy oktatásért, szociálpolitikáért – felelős miniszternek, és az egészségügyi miniszternek.” Ez a modell – hangsúlyozta – a szakmai és emberi szempontokat helyezi előtérbe a hatalmi logikával szemben, és valódi fékrendszert teremt a kormányzaton belül a közérdek védelmére.

A TISZA üzenete Debrecennek és az országnak

„A politika az emberről szól. Az államnak az a dolga, hogy az emberek közössége együtt könnyebben éljen – biztonságban, méltósággal, jó egészségügyben és oktatással.”

A TISZA debreceni fóruma világos üzenete: az emberekre figyelő, tiszta, szakmai alapokon nyugvó politikát kínálunk – és nem félünk válaszolni a legnehezebb kérdésekre sem.

A teljes beszélgetés nézhető vissza.

Július 23-án este nyolckor fiatalok tízezrei várják együtt az eredményt: sikerült-e bekerülniük az áhított egyetemre. A felvételi ponthatárok kihirdetése mára nemcsak egy adminisztratív pillanat, hanem országos közösségi élmény lett – tele izgalommal, várakozással, reménnyel.

A Ponthatárhirdetés estéjén országszerte megrendezik a Pont Ott Partikat – olyan ünnepeket, amelyek a tanulásról, a fejlődésről, a fiatalság erejéről, a közös örömről és sokak számára az újratervezésről szólnak. A főváros mellett többek között Pécs, Szeged, Eger, Veszprém, Salgótarján, Sopron, Nyíregyháza és Miskolc is hivatalos helyszíne lesz a ponthatárváró rendezvényeknek. Emellett helyi közösségek és hallgatói önkormányzatok is szerveznek saját eseményeket Debrecentől Gyuláig, Nagykanizsától Győrig.

Ez az este a döntésről szól – de nem csak a diákokéról. Rólunk is. Arról, milyen országot kínálunk azoknak, akik ma bejutnak, és azoknak a fiataloknak, akiknek át kell gondolniuk a jövőjüket.

Az oktatás: nem kiváltság, hanem lehetőség

A TISZA olyan Magyarországban hisz, ahol a tehetség nem vész el, hanem kibontakozhat. Ahol a gyerekek nem külföldön keresnek jövőt – hanem itthon találnak rá. Ahol az oktatás nem túlélés, hanem fejlődés. És ahol a tanulás nem teher, hanem lehetőség.

Ezért dolgozunk és ezért vállaljuk:

– Helyreállítjuk a tanárok és iskolák autonómiáját – a szakmai döntések visszakerülnek a pedagógusokhoz és az intézményekhez.

– Szolgálati lakásprogramot indítunk, hogy a pályakezdő tanárok helyben maradjanak, és ne kényszerüljenek más megélhetés után nézni.

– Valódi ösztönzőrendszert hozunk létre a tanári pálya megbecsülésére – munkabérekben, szakmai fejlődésben és társadalmi elismerésben egyaránt.

– Rugalmas tanítási kereteket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik az egyéni képességek kibontakoztatását.

– A fiatalok mentális egészségét is prioritásként kezeljük: fejlesztjük az iskolapszichológiai hálózatot és elérhetővé tesszük a kortárs segítő rendszereket.

Az oktatás nem kampánytétel számunkra, hanem hosszútávú kötelezettség. A jövő Magyarországát az osztálytermekben alapozzuk meg – azokon a helyeken, ahol ma még túl sok fiatal érzi magát elveszettnek, túlterheltnek vagy mellőzöttnek.

Mi azon dolgozunk, hogy ezek a fiatalok megtalálják a helyüket – az iskolában, a pályán, és végül: itthon.

A TISZA országjáró körútja ezúttal Hajdúszoboszlón állt meg. Magyar Péter és a TISZA csapata személyesen találkozott a helyiekkel, nyilvános fórum keretében beszélgettek, kérdésekre válaszoltak, és közösen gondolkodtak arról, hogyan lehet újra működővé tenni Magyarországot.

Hajdúszoboszló – fürdőváros nagy kérdésekkel

A fórum egyik fő témája a turizmus és a fejlesztéspolitika volt. Hajdúszoboszló, Zalakaros, Hévíz – három ikonikus fürdőváros, amelyeket mára már nem a helyi közösségek, hanem a politikai hatalomhoz köthető gazdasági körök formálnak. A Kisfaludy-program forrásainak jelentős része kormányközeli szereplőkhöz került, miközben a családi vállalkozások kiszorulnak a piacról.

A TISZA javaslata világos: a túlárazott luxusberuházások helyett átlátható forráselosztásra, szakmai döntéshozatalra és a helyi értékek, kisvállalkozások támogatására van szükség.

Gazdaság, lakhatás, önkormányzatok

A fórumon szó esett a Magyar New Deal egyik eleméről, a bérlakásprogramról is, amely fiataloknak, családalapítóknak, újrakezdőknek biztosítana méltányos lakhatást – eladósodás nélkül.

„Teljesen új kapcsolatra törekszünk az önkormányzatokkal. Visszaadnánk az oktatási, egészségügyi, szociális intézményi rendszerüket a hozzátartozó forrásokkal” – mondta Magyar Péter. A TISZA hisz abban, hogy helyben lehet a legjobban eldönteni, mire van valóban szükség.

El kezekkel a közvagyontól!

Hajdúszoboszlón külön figyelmet kaptak a Kisfaludy-program visszaélései, a Mészáros–Tiborcz–Orbán körhöz köthető gigaberuházások, valamint a titkosított minisztériumi ingatlaneladások.

A TISZA válasza: kormányra kerülve létrehozza a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely kivizsgálja a gyanús ügyleteket, visszaszerzi a közvagyont, és elszámoltatja az érintetteket – az eladókat és a vevőket egyaránt.

Oktatás, digitalizáció, egészségügy

A TISZA hosszú távú programjának része a modern, gyakorlatorientált oktatás, a tanári autonómia visszaállítása, az iskolapszichológus-hálózat kiépítése és a digitális kompetenciák fejlesztése.

Az egészségügyben sürgős változásokra van szükség: radikális várólista-csökkentésre, a szakemberhiány kezelésére, a dolgozók megbecsülésére és a szakmai alapokon történő rendszerátalakításra.

Az egyik felszólaló, Dr. Kerekes László sebész szakorvos, hajdúszoboszlói önkormányzati képviselő a fórumon felidézte: az ügyeleti rendszer átalakítása káoszt okozott a betegellátásban – ezen is változtatni kell.

A hazatérés lehetősége

A TISZA célja, hogy hazahívja a külföldre kényszerült magyarokat. A tervezett hazaváró program bérlakásokat, munkahelyeket, adókedvezményeket, vállalkozási lehetőségeket és nyelvi–adminisztratív támogatást kínálna – hogy könnyebb legyen, és legyen miért hazajönni. A program kialakítása a külföldön élő magyarokat képviselő szervezetek bevonásával történik.

Minden hang számít

A rendezvény egyik legfontosabb eleme ismét a közvetlen kérdésfeltevés lehetősége volt. A résztvevők bátran kérdeztek: korrupcióról, lakhatásról, turizmusról, szakértői kormányról, környezetvédelemről, külpolitikáról, az orosz-ukrán háborúról, médiáról.

Magyar Péter – ahogy mindig – minden kérdésre válaszolt: közvetlenül, őszintén, időnként ironikusan, de minden esetben érdemben. Az eseményt nyíltság, közvetlenség és az őszinte hangvétel jellemezte – épp olyan, amilyen országot a TISZA építeni szeretne.

A teljes beszélgetés nézhető vissza.

A TISZA országjárásának következő állomására, Hajdúszovátra nem sablonos ígéretekkel, hanem valódi párbeszéddel és odafigyeléssel érkeztünk. A fórumon a helyiek őszintén elmondhatták a mindennapok problémáit: elvándorló fiatalokról, megélhetési nehézségekről, elöregedő faluról, az egészségügyi és oktatási gondokról, a szűnni nem akaró szegénységről és a mindennapi kiszolgáltatottságról beszéltek.

„Nem arról van szó, hogy szegények vagyunk. Magunkra maradtunk.” – fogalmazta meg egy helyi lakos. Egy másik résztvevő így összegezte gondjait: „Nyolcvanezer forint a nyugdíjam. Az semmire nem elég, még hetvenévesen is dolgozom a földeken, hogy megéljek.”

Más megszólalók is hasonló problémákat meséltek el:

„A közmunka már nem megélhetés, filléres munkákból élünk. A fiataljaink elmennek, az idősek magukra maradnak.”

„A közlekedés egy katasztrófa. Ha nincs kocsid, esélytelen munkába járni a környéken.”

„Az iskolában szinte minden gyerek hátrányos helyzetű, de ők tartják fenn az intézményt. Aki teheti, elviszi a gyerekét más településre.”

A településen a roma lakosság aránya magas, az integrációhoz pedig érdemi támogatásra és minőségi oktatásra lenne szükség. Sokan elmondták: „A választás előtt mindenki ígér, de utána senki sem törődik velünk. Nem segélyeket akarunk, hanem munkahelyeket, jövőt, esélyt.”

A TISZA válaszai: konkrét lépések

Bódis Kriszta, a TISZA társadalompolitikai szakértője, és Magyar Péter személyesen reagáltak a felvetésekre.

Egységes, minőségi oktatás

„Nem lehet külön oktatást csinálni romáknak meg nem romáknak – minden gyereknek minőségi oktatás jár. Az, hogy ezt ma külön kell szervezni, maga a kudarc.” – mondta Bódis Kriszta.

Valódi felzárkóztatás, közösségi döntés

„Nem a TISZA hagyta magára a vidéket és a cigányságot, hanem a teljes magyar politikai elit az utóbbi harminc évben.” – jelentette ki Magyar Péter.

Munkahelyteremtés

Sürgető valódi munkahelyek létrehozása kistelepüléseken is, hogy ne az idény- vagy közmunka legyen az egyetlen lehetőség.

Lakhatási program

15 000 új bérlakás építése, célzott lakásfelújítási támogatások, valamint átfogó energetikai korszerűsítések a leszakadó térségekben is.

Közlekedésfejlesztés

A busz- és vasúti menetrendek, valamint az infrastruktúra gyökeres átalakítása és fejlesztése, hogy a falvak ne szigetelődjenek el.

Tanárok, szociális és egészségügyi dolgozók béremelése

A gyerekekért és idősekért dolgozókat tisztességesen kell megfizetni és elismerni.

Civil és önkormányzati partnerség

Nem fentről kell irányítani, hanem a helyiekkel együttműködve, a civilek munkáját is támogatva kell megoldani a problémákat.

Biztonság

Erősebb helyi rendvédelem, gyorsabb igazságszolgáltatás, zéró tolerancia a bűnözéssel szemben.

„A példamutatás, emberség és partnerség ideje jött el”

A beszélgetésekből egyértelműen kirajzolódott: a vidék életben tartásához valódi rendszerváltásra és új gondolkodásra van szükség. Magyar Péter hangsúlyozta: nem a politika dolga megmondani kívülről, mire van szüksége a településeknek, hanem az ott élőkkel közösen, alulról szerveződve kell elindítani az építkezést. Ahogy fogalmazott: „A cigányságot, a hátrányos helyzetűeket nem kihasználni kell, hanem segíteni felzárkózni. Ez mindannyiunk érdeke.”

„Van remény – és van igény a valódi változásra”

A hajdúszováti fórum megmutatta: valós társadalmi igény van a párbeszédre és a változásra. A falusi emberek nem támogatásokból, hanem munkából szeretnének biztonságos életet, amelynek része a partnerség és a tisztességes közszolgáltatások.

A TISZA országjárása új politikai kultúrát hoz el a magyar vidékre: figyelem, párbeszéd, közös gondolkodás és emberközpontú, reális cselekvés.

A teljes beszélgetés nézhető vissza.

Több mint ötvenezer forinttal lehetne magasabb a havi nyugdíj, ha az emeléseket a bérekhez igazítanák – állítja az Országos Nyugdíjas Parlament. A szervezet szerint az igazságosabb számítási módszerrel 344 000 forintra emelkedhetne az átlagnyugdíj. A TISZA Párt nyitott az egyeztetésre, és kész támogatni minden olyan megoldást, amely valódi segítséget jelent az időseknek.

Az Országos Nyugdíjas Parlament legfrissebb számításai alapján jelentős eltérés látható a nyugdíjemelések és a bérek növekedési üteme között. Amíg az elmúlt évben a bérek átlagosan 10,5 %-kal nőttek, a nyugdíjak emelése csupán 3,6 %-os volt. Ennek eredményeként az átlagnyugdíj – jelenlegi 287 000 forint helyett – akár 344 000 forint is lehetne, ha a nyugdíjemelés is a bérekhez igazodna.

Jelenlegi rendszer: 2010 óta a nyugdíjakat csak az éves infláció mértékével, nem pedig a bérekhez igazítva képezik. Tavaly az infláció 6,4 % volt, de a nyugdíjemelés csak 3,2 %

Bérarányos indexálás: A bérekhez igazított indexálás esetén az átlagnyugdíj 344 000 Ft-ra emelkedne – ami havi szinten 57 000 forint többletet jelentene az érintetteknek

Magyar Péter az ATV Híradónak adott interjúban kifejtette: „Minden nyugdíjas szervezettel szívesen találkozunk... látok is benne rációt, hiszen jelentősen elértéktelenedett a nyugdíj az átlagbérekhez képest. A TISZA nyugdíjszakértői megvitatják ezt a javaslatot, és, hogyha a költségvetés elbírja, akkor abszolút nyitottan állunk hozzá.”

A TISZA tisztában van az idősek anyagi helyzetének súlyosbodásával, és kész konkrét lépéseket támogatni egy igazságosabb rendszer kialakítása érdekében.

Kérdés:

Miért nincs olyan a Fideszesek soraiban, aki fel merne állni és szembe merne menni velük? Mi lehet ennek az oka? Lehetséges, hogy ők még mindig hisznek? Vagy meg vannak félemlítve?

Magyar Péter válasza:

Ez egy nagyon jó kérdés. Miért van az, hogy a Fideszesek nem mernek ellenállni, ellent mondani, akár egy fontos szavazásnál kiszavazni, lemondani, vagy jelezni, hogy ők ezzel már nem tudnak azonosulni. Hogy mikor csúszott ez el? A 2002-es bukás után, amikor volt egy relatíve jó kormányzás, 6,9%-os gazdasági növekedéssel adta át az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor az első kormányát Medgyessy Péteréknek azóta se volt ilyen gazdasági növekedés, egyszer se, pedig akkor még nem voltunk az Unió tagjai. Neki ez egy óriási sokk volt. Ezért a 2010-es győzelem után egyszemélyes vezetést alakított ki irányítható, zsarolható, nagyon rövid pórázon fogható emberekkel. Legyenek akár a frakcióban, akár állami pozícióban, kormányzati pozícióban. Ez az alapvetés. Nyílt titok, hogy ott nincsenek önállóságok, nincsenek egyéniségek, vagy ahogy a Brian életében mondják, mi mind egyéniségek vagyunk, ez azt jelenti, hogy senki sem egyéniség, és nincsenek bátor emberek. Mindenki fél. Nagy részük soha nem dolgozott a privát szférában, elképesztő módon hozzászoktak a jóléthez, ahhoz, hogy semmit nem kell tenniük és mindenki gazsulál nekik.

És ahhoz is hozzászoktak, hogy ha nem teszel semmit, akkor nem hibázhatsz. Így működik a Fidesz frakció. Ott nem erény gondolkodni, nem erény ellentmondani. 2002 előtt, amikor az első Orbán kormány volt, akkor még voltak viták a Fidesz frakcióban. Akkor még más volt Pokorni Zoltán, Áder János, Kövér László, és más volt Orbán Viktor is. És ha valaki nem volt sikeres vagy megbukott, leszerepelt, akkor le lehetett váltani. Ma már nem lehet ezt a pártot megreformálni.

Persze sokszor kérdezték már meg ugyanezt tőlem. Hogy lesz-e ilyen. Nem lesz ilyen. Akkor fognak ráugrani a vezetőre, amikor elbuktak. Akkor fognak ugrálni, mint a sakálok, amikor már szét lehet tépni, amikor megbotlott a kedves vezető, és orra esett. Akkor szét fog szakadni ez a struktúra, hiszen itt nem az elvek tartják már őket össze. Sok régi ismerősöm van közöttük. Sokukat korábban tiszteltem, de ezek az emberek már nem ugyanazok. És sokan elmondják, hogy: figyelj, én nem tudok ebből kilépni, mert zsarolnak, akár a családtagommal, akár személyes, szenzitív információkkal, akár azzal, hogy én magam korábban aláírtam dolgokat, részt vettem döntésekben. Nem véletlenül vannak ilyen legfőbb ügyészeink, nem véletlenül vannak kipróbált emberek, ide-oda mozgatják különböző pozíciókba őket, de ugyanazok. Kézzel irányítják őket, mint a marionet bábukat. Úgyhogy sajnos ne várjunk olyat a következő hét hónapban, vagy nem tudom hány van már hátra éppen, hogy ezek kiugranak, de nem is kell. Én azt gondolom, hogy most már ez menjen előre, és bukjon együtt, és utána marakodjanak a meglévő koncokon, és szedjék szét egymást, hogy ki kit fog előbb feljelenteni, ki fog előbb rájuk vallani, ki dob fel kit, mert ez fog kezdődni.

Mert még egyszer mondom, itt már nincsenek elvek. Voltak elvek, biztos nem mindenkinél, de sok embernél voltak elvek, volt vízió, jót akartak, de ez az egész nagyon-nagyon félrecsúszott. És mielőtt még felmenteném a legfőbb vezetőt, Don Vittó Corleonét. Én azt gondolom, hogy mindig a fejétől bűzlik a hal. És itt is a pókháló közepén egy pók van. És ezt igenis el kell ismernie a Fidesz szavazóknak is. Nagyon sokan még mai napig mentegetik a miniszterelnököt, hogy igen, igen, hát körbevette magát rossz emberekkel, vétkesekkel, bűnösökkel, de hát ő, a miniszterelnök erről nem tehet, ő erről nem tud, arról se, hogy a veje miért milliárdos, hogy a barátja miért milliárdos, igazából ő csak áldozata ennek a rendszernek, és ha rajta múlna, akkor minden jó lenne. Ezzel le kell számolni. Nekem is több ideig tartott leszámolni, ez egy hosszú folyamat.

Azt kell megérteni azoknak, akik mindig ellenzéki szavazók voltak, vagy soha nem szavaztak a Fideszre, hogy az olyan, ha te húsz évig szavaztál egy pártra, bíztál abban a helyi vezetőben, olyan, mintha kicsit a részed lenne. Olyan, mintha bevallanád, hogy te magad hibás voltál, vagy bűnös voltál, mert támogattad ezt a Fideszt. Pedig ez nem így van. És ezt kell megérteni a Fidesz szavazóknak. Én nem akarom őket bántani, befolyásolni, hogy nem ők változtak, hanem a hatalom. És igen, van ilyen, hogy valami jól indult, van ilyen céges projekt is, hogy jól indult, jónak tűnt, jó befektetésnek tűnt, de aztán földbe állt. És ez egy politikai projekt, egy hosszú távú projekt volt, nagyon nagy hatással, de ez a projekt földbe állt, ugyanúgy, ahogy a magyar gazdaság, és ennek véget kell vetni, mert ez csak jobb lehet. Nem azt mondjuk, hogy tökéletes. Nem ígérünk olyat, mint a Fidesz, hogy 2030-ra olyanok leszünk, mint Ausztria, vagy hogy rakétakilövő bázis lesz Felcsúton, de azt ígérjük, hogy becsülettel, tisztességgel, hazaszerető módon, emberségesen építjük ezt az országot.

Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson jelentette be, hogy ismét országjárásra indul. Október 23-ig szeretne a lehető legtöbb helyszínre, a legkisebb településre is eljutni. A TISZA nem hatalmi érdekekre és a közvagyon elherdálására épít. Ez a közösség valódi megoldásokat keres a problémákra. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha közösen, lépésről-lépésre haladva feltérképezzük, átbeszéljük és megtaláljuk a leghatékonyabb, legműködőképesebb választ.

Ez a célja az országjárásnak.

Mindenkit szeretettel várunk állomásainkon.

Ez már a harmadik országjáró kör, de ezúttal rendhagyó módon, nem csupán Ricsi, a platós autó, a színpadok és a mikrofon jut főszerephez. Most interaktívan, az első napokon kenuval, aztán később biciklivel, motorral, vonaton és gyalog is nekivágunk, hogy test – és emberközelből szembesüljünk a valósággal, és hogy minél több honfitársunkkal tudjunk beszélgetni múltról, jelenről és jövőről.

Az időpontok, a helyszínek és minden egyéb, hasznos információ megtalálható a oldalunkon.

Legyünk minél többen és beszéljük át a működő Magyarország felé vezető utat!

A beszélgetést Esperes Ákos, a TISZA munkatársa vezette. Felvezető kérdése aktuális volt: hogy lehet bírni a propaganda által gerjesztett nyomást és hazugságcunamit?

Magyar Péter válaszában idősebb Knézy Jenőt idézte, akinek elhíresült mondása egy idegenben játszott, 3:0-s győzelem második gólja után született meg: „Végre egy meccs, amit élvezek.” Mint mondta, egyáltalán nem hátráltatja a propaganda nyomulása, bár néha kétségtelenül zavaró tud lenni, hogy szándékosan elferdítik a valóságot, amikor például drónt küldenek felé és egy 2 perces telefonozásról azt állítják, hogy egész nap a telefonját nyomkodta. De nem rajtuk van a fókusz, ezért nem is tudják kizökkenteni abból, hogy a magyarokkal közösen jövőre rendszert váltson.

Beszélt a Fidesz online "előretöréséről" is. A Harcosok Klubja tagjainak azt üzente, hogy inkább tartsanak vele az országjáráson, mert sokkal egészségesebb mozogni, mint ülni a gép előtt, kommentelni és gyűlölködni. Lázár János is online-ra váltotta a Lázárinfót, állítása szerint a meleg miatt, de inkább valószínűbb, hogy szembejött vele a valóság és nem tudott vele mit kezdeni. Orbán Viktor már szinte kétnaponta ad interjút a propagandának. Az interjúkban az lehet a közös, hogy ugyanabban az épületben vannak, csak a díszlet változik. Orbán Viktort ismét nyílt vitára hívta Magyar Péter. Szeretné neki feltenni azokat a kérdéseket, amelyeket a magyar emberek kérdeznének tőle oktatásról, egészségügyről, gazdaságról, nyugdíjakról. Invitálta Kárpátaljára is, hogy látogassák meg közösen az ott élő magyarokat. Hiszen a miniszterelnök utoljára 10 éve volt ott. És utoljára 20 éve vitázott. Márpedig gyáva miniszterelnöknek nincs országa.

Magyar Péter azt is elmondta, hogy beért az országjárás, mert a TISZA a vidéket is meg tudta szólítani. Tavaly még azt mondták neki, hogy vidékre nem érdemes menni, mert az ott élőket nem érdekli a politika és amúgy is, mindenki Fideszes. Ehhez képest már a tavalyi EU Parlamenti választások is megmutatták, hogy a TISZÁnak milyen erős szavazóbázisa van országosan. A tendencia azóta is ugyanaz. A TISZA árad, a Fidesz sorvad.

Magyar Péter a TISZA sikerét egy 2002-es Fideszes kampányszlogen megvalósításában látja. „A tett az első, a szó a második.” Ez az, amit a TISZA elsősorban képvisel és ezt látják az emberek is. Ezért merik egyre bátrabban felvállalni a magyarok a politikai véleményüket, megjelenni politikai rendezvényeken, TISZA szigetet alapítani vagy belépni és aktívan tenni, alakítani az ország sorsát.

Kérdés:

Mi lesz azokkal az emberekkel, akiket a Fidesz ellehetetlenített? Azokkal, akik nem tudnak a végzettségüknek megfelelően dolgozni, mert tiltólistán vannak? Én BHD fokozattal egyetemen oktattam, szerkezetváltás miatt, közös megegyezéssel küldtek el. Azóta oda sem vesznek fel, ahová tudom, hogy szakmai tapasztalataim alapján kellek. A férjemmel egy sérült gyermeket nevelünk. Én vagyok a családfenntartó, a férjem van otthon a gyerekkel. Annyi ellátásunk van, amit a sérült gyerek után kapunk. Megpróbáltak beemelni közmunkaprogramba, de azt elutasítottam. Mi lesz velünk?

Magyar Péter válasza:

Én tudom garantálni, hogy nemcsak tiltólisták nem lesznek, de a TISZA kormány mindenkit képviselni fog. A Fidesz szavazókat is, olyanokat is, akik soha ne mentek el szavazni és olyanokat is, akik kígyót-békát kiabáltak a TISZÁra. És ez nemcsak magánemberekre vonatkozik, hanem önkormányzatokra is. Biztosítom az összes polgármestert, akik függelmi viszonyban vannak a térség országgyűlési képviselőitől, hogy a TISZA mindenkivel együtt fog dolgozni. Hiszen a polgármestereket, a képviselőket és a kormányt is ezért választják meg a magyar emberek.

Azt is szeretném kihangsúlyozni, hogy teljesen máshogy szeretnénk állni a beteg gyermekeket nevelő családokhoz. Megbecsülés és tisztelet illeti azokat a családokat, ahol akár egyik vagy mind a két szülő otthon van, és a gyereküket nem beadják egy otthonba vagy otthagyják egy kórházban, hanem akár az egész életüket feláldozzák a nap 24 órájában. Aki nem nevel vagy gondoz beteg gyereket, az el sem tudja képzelni, hogy milyen nehézségekkel jár ez, persze a szépségek mellett. Még egy egészséges gyermek vagy több egészséges gyermek felnevelése is irtózatosan nehéz, de egy bármilyen módon sérült gyermek felnevelése hatványozottan nehezebb. Úgyhogy mi szeretnénk ezeket a szülőket megbecsülni anyagilag is és erkölcsileg is.

És a harmadik része a kérdésnek az a modellváltó egyetemek. Ugyan sok programpontból áll a Tisza oktatáspolitikája, de egyik alapvető eleme az, hogy vissza fogjuk venni az egyetemeinket. Semmilyen hozzáadott értékkel nem bír jelen állapotban ez a modellváltás, csak annyit értek el, hogy politikai kinevezettek, komisszárok vannak az egyetemek élén. Minőségi javulás ettől nem keletkezett, több pénze nem lett az egyetemeknek, ugyanúgy közbeszereztetni kell, tehát még azt sem sikerült elérni, hogy sokkal könnyebben lopjanak. Pedig a fő cél nyilván ez volt. Igyekezni fogunk a magyar felsőoktatás régi fényét visszaadni.

Nem sok van már hátra. És nem azt mondom, hogy önnek privilegizált helyzete lesz, de azt ígérem, hogy nem lesz nehéz elhelyezkednie, és nem lesz semmilyen tiltólistán sem ön, sem az, akivel ön konfliktusba keveredett, és esetleg ő Fideszes. Teljesen másfajta országot szeretnénk építeni. Nem egymás ellen uszítani. Akkor sem, hogyha ők eltaposandó rovarnak neveznek minket, akkor sem, hogyha fenyegetik az embereinket, akkor sem, hogyha nap mint nap kirúgnak olyan embereket, akik a TISZÁnak önkéntesként dolgoznak.

Köszönöm az őszinteségét, és kitartást kívánok, és azt tudom ígérni, hogy minden másképp lesz.

Kérdés:

Mi lesz az elöregedő falvakkal? Nincs munkalehetőség. Csak a közmunkaprogram, amiben nem becsülik meg a dolgozót és nem keresnek annyit, amennyit megérdemelnének. Még az önkormányzati dolgozóknak jó is a helyzetük, de azok, akik például öregotthonban vagy iskolakonyhán dolgoznak, nincsenek megbecsülve.

Magyar Péter válasza:

Alapvetően a közmunkaprogram az elején helyes elgondolás volt. Aztán itt is megjelentek a visszaélések. Például hallottam olyan beszámolót, hogy a közmunkásokat felviszik a helyi földesurak Pestre, a saját vállalkozásaikban dolgozni, esetleg kapnak egy kis kiegészítést. Tehát nem ott végzik a munkát, ahol kellene, sőt Tiszaladányban a focisták is közmunkásnak vannak bejelentve.

Három kardinális problémát említek az adott témában.

Az egyik a lakhatás kérdése, főleg a fiatalok esetében. Hiába van 600 ezer üres, sokszor romos ingatlan Magyarországon, az önkormányzatok kivéreztetése és forráshiánya miatt nem tudnak segíteni ezeknek a megvásárlásában vagy felújításában.

A másik probléma a munkahelyek hiánya. A legtöbb településen a közmunkán kívül van az önkormányzat, esetleg a bolt, és egy-két vállalkozás. De például az agráriumból nagyon-nagyon kevesen tudnak megélni, mert egyre inkább koncentrálódik a föld. Oligarchákhoz vagy állami kézbe kerül, sok településen egy kézben van az összes föld. Hiába lenne olyan család, ahol a fiatalember egyébként agrártudományi egyetemet végzett, vagy a felmenői a földdel foglalkoztak és ezt szeretné folytatni. Nem jut földhöz. Hiába jutna esetleg fiatal gazda támogatáshoz, nem tud 10, 20, 30, 50 hektárt szerezni, sőt azok a gazdák, akik mondjuk 10-15 éve 150 hektáron legeltettek, és mondjuk van 150 szarvasmarhájuk, ők is elveszítették a földpályázatokon a földjeiknek a jelentős részét.

Tehát a fő feladatunk a munkahely teremtés. Alapvetően ott lett elrontva egyrészt a közmunka, másrészt a gazdaságfejlesztés, hogy a gigaberuházásokra és a multicégek támogatására koncentrált az Orbán kormány. Mert onnan könnyű lopni. Tehát például Debrecen környékén, ami épül, gondolom sokan látták, az egészen brutális. Na az még a holdról is látszik. Az akkumulátorgyárak, ami egyébként is veszélyes üzem, és mellettük a munkásszállók tömkelege. Csak Debrecenbe 40 ezer ázsiai gazdasági migráns bevándorlót akarnak betelepíteni. Egyrészt meggazdagszanak a NERes cégek az infrastrukturális beruházásból, hiszen kell vállalnia az önkormányzatnak, az államnak a bekötőutat, csatornát, vízvezetéket, mellette az épületeket. Másrészt gazdagodnak a munkaerőközvetítésből, főleg a miniszterelnök és családja. A testvére például, Orbán Áron ezzel foglalkozik. Több ezer embert hozott be és milliárdos lett. Vietnám, Fülöp-szigetek, Kína, Törökország, Ukrajna. Ha már állandóan Ukrajnáról beszélnek az emberek. Tegnap beszélgettünk a Jägerhez kocsmában. Volt egy fiatalember, aki a Samsung gödi akkumulátorgyárába dolgozott. És elmondta, hogy kasztrendszer van. A legtöbbet a koreaiak kerestek, merthogy koreai a tulajdonos. A második az ukrán vendégmunkás volt, a harmadik a magyar, és a negyedik, azt hiszem a Fülöp-szigeteki. Azokat becsülték a legkevésbé. És azt mondta, hogy úgy érezte magát, mintha rabszolga lenne a saját hazájában. És ezekre az akkumulátorgyárakra hivatkoznak, meg a nagy beruházásokra, hogy az mennyi jót hozott az országnak. Hát kérem szépen, semmit! Mert nincs hozzáadott értéke a gazdasághoz, nagyrészt nem is magyar emberek dolgoznak ott, nem is Magyarországon marad a profit, mert kiviszi, ha van. Egyébként nincs, mert összeomlott az akkumulátoripar, és éppen építik le folyamatosan az embereket, rúgják ki a magyar munkavállalókat. De ugyanez igaz nagyon sok, óriás beruházásra. És közben elfelejtette ez a kormány, hogy minden olyan ország, amely az Európai Unióban jól működik, az a családi gazdaságokon, a kis- és középvállalatokon nyugszik. Mert legyen asztalos a faluban, legyen bolt, legyen egy jó vendéglátóipari egység, legyenek turisztikai szolgáltatások, legyenek agrárgazdálkodók, kicsik, közepesek és nagyok, és ezek szimbiózisban éljenek. Ha nincsenek helyi vállalkozók, akkor nincs iparűzési adó egy településen. Ha nincsenek helyi vendéglátóipari egységek vagy szállásszolgáltatók, akkor nincsenek másfajta adók sem. Akkor kiszolgáltatott ez a település az államnak. Van egy minimális költségvetése, csődből-csődbe bukdácsol.

És mindennek az alapja egy működő magyar gazdaság. Csak akkor lehet jobb egészségügyről beszélni, működő MÁVról, közlekedésről, nyugdíjemelésről, és a megélhetési válság kezeléséről. És mi kell ehhez? Haza kell hozni azt a rengeteg uniós pénzt, amit nem tud ez a kormány, vagy nem is akar hazahozni. Érdekes az, hogy tegnap, amikor kijött az Európai Bizottság az új 7 éves európai költségvetési javaslattal – ez 2028 és 2034 közötti terv, eléggé a távoli jövőben van, És úgy elkezdte verni a tamtamot a kormány és a propaganda, hogy ez egy milyen szörnyű javaslat, tönkreteszik Magyarországot. És való igaz, sok szempontból nem jó javaslat. Nem jó a magyar agráriumnak, nem jó a magyar vidékfejlesztésnek, ezt így mi sem tudjuk támogatni. Ez egy hosszú tárgyalás lesz, és igyekszünk jobbá tenni a javaslatot, hogy Magyarországnak jó legyen. De arról beszélnek, hogy mi lesz 2033-ban. Arról, hogy mi van ma, pedig mélyen hallgatnak. Ott van ez a rengeteg pénz, ami már ki van tárgyalva, amit odaad az Unió, amit már használnak a románok, a szlovénok, a szlovákok, az osztrákok, minden gazda, minden vállalkozó, minden egészségügy, ez a kormány meg nem hozza haza. És miért? Az ipari méretű korrupciójuk miatt.

A helyi vállalkozókat támogatni kell, a kétkezi munkát, a fiatalokat, ha valamilyen diplomát szerzett, hogy itthon tudjon boldogulni. Az nem járja, hogy a legkisebb településeken 20 év alatt néhol 50%-kal csökkent a lakosság száma. Rengeteg magyar gyermek kint születik meg. Bécsben, a veszélyes Brüsszelben, Londonban, Madridban, Rómában. Sokan szeretnének hazajönni külföldről. Van, akinek segítség kellene, hogy a cégét haza tudja hozni, és a szülőföldjén tudja folytatni.

A felnőttképzést is fejleszteni kell és olyan lehetőséget adni vidéken, hogy ki tudjanak lépni a közmunkából.

Szóval röviden; értjük a problémát, és az egyik legfontosabb probléma, amit kezelni fogunk részben az uniós pénzekkel, részben odafigyeléssel. Köszönjük szépen!

Magyar Péter azt már rengetegszer elismételte, hogy a választási győzelem utáni első teendők között fog szerepelni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. El fogjuk fogadni a korrupció elleni intézkedéseket és újra megnyitjuk az uniós pénzforrásokat.

De emellett nagyon sürgős lesz a diplomáciai kapcsolatok rendezése is.

A lengyel külügyminisztérium a telex érdeklődésére ma megerősítette: A hónapokkal ezelőtt Budapestről visszahívott lengyel nagykövet már nem is fog visszatérni Magyarországra. A nagykövet megbízatása július 15-ei hatállyal megszűnt.

Mindez azok után történt, hogy a magyar kormány menedékjogot adott az európai elfogatóparancs alatt álló, Lengyelországból elmenekült Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettesnek, sőt, még törvényt is módosítottak, hogy ne lehessen átadni a lengyeleknek. Mindennek tetejében a korrupcióval vádolt lengyel politikus saját intézetet kapott az orbánista Alapjogokért Központban.

Ennek tükrében hívta vissza Lengyelország budapesti nagykövetét, amely lépés a lengyel-magyar kapcsolatokat soha nem látott mélységbe taszította. A nagykövet-visszahívásnak ugyanis nagyon határozott jelentése van. Lengyelország nem kér a jelenlegi kormány korrupciótámogató tevékenységéből.

A lengyel külügyminisztérium egyértelművé tette, hogy Romanowski befogadása miatt döntöttek így. „A döntés oka a Lengyel Köztársasággal szembeni ellenséges cselekedet volt, nevezetesen az, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott a bűncselekmények miatt körözött Marcin Romanowski volt miniszterhelyettesnek.”

Magyar Péter a történtekre a tiszalöki esti összejövetelen megrendezett beszélgetés során reagált: ha a TISZA megnyeri a választást - márpedig meg fogja nyerni-, akkor első útja nem Moszkvába fog vezetni, és nem is Washingtonba. Hanem Varsóba, Lengyelországba, a természetes szövetségesünkhöz, ahhoz az országhoz, amellyel ezer éven keresztül segítettük egymást. Mi őket, ők minket. Hozzátette: az, hogy egy Interpol körözés alatt álló politikust ne adjunk ki, és emiatt megromoljon a testvérországgal való kapcsolatunk, teljesen példátlan a közép-európai országok történelmében. Ha bárhova elmegyünk Lengyelországban, legyen az Krakkó, vagy Varsó, akkor csak jót fognak a magyarokról hallani. Azt fogják mesélni a lengyelek, hogy az ő nagyszüleik éppen Balatonbogláron vészelték át a második világháborút, vagy hogy milyen segítséget kaptak a magyaroktól. Közös királyaink, közös szentjeink vannak. Az egyetlen olyan nép, akikre mindig számíthatunk. Úgyhogy az első út az Varsóba vezet, a második Bécsbe, mert nyilván Ausztria is egy természetes szövetségesünk, és egy történelmi kapocs van közöttünk. A harmadik út pedig Brüsszelbe vezet, és a magyar miniszterelnök legfontosabb feladata az lesz, hogy pár héten belül hazahozza a magyar embereket megillető uniós pénzeket.

Kérdés:

Vannak olyan szakmák, ahol, ha a dolgozó vét a szakmája szabályai ellen, eltiltják a foglalkozásától. Ha egy propagandistát a Bíróság már többször kötelezett sajtóhelyreigazításra, nem lehetne-e bizonyos időszakra eltiltani a szakmájától?

Magyar Péter válasza:

Fontos leszögezni, hogy a propagandista nem újságíró. A Mandiner és egyéb szintű propagandalap gyártása nem újságírás. Az ott dolgozók semmilyen sajtóiskolát nem végeztek, semmilyen sajtóetikai képzésen nem vettek részt. Hiába nevezik magukat sajtósnak és hiába lóg a nyakukban sajtóigazolvány – amit egyébként szakmai szervezetnek kellene kiállítani és felügyelnie.

Ők a hiénákhoz hasonlóan falkába verődve járnak, és egy a céljuk; valakit lejáratni és tönkre tenni.

Sajnos sokszor sikerrel is járnak, mert nagyon nehéz bírni ezt a nyomást.

A TISZA eddig minden sajtóhelyreigazítási pert megnyert. Körülbelül százat indítottunk, de ha ezret indítanánk, azt is mind megnyernénk. Erre sajnos nincs energiánk. De nem elegendő szankció egy sajtótermékkel szemben, hogyha valahol hátul pici betűkkel megjelenik, vagy éjjel háromkor lehozza a TV2 propaganda csatorna, hogy ja, bocs, egyébként hazudtunk.

Nem elég annyi szankció, hogy ezeket le kell hozni.

A tisztességes sajtó védelmében, a független sajtó védelmében valódi szankciók kellenek.

Azért is, hogy érezhető legyen, hogy rájuk szükség van és hogy az ő munkájukat tiszteletben tartjuk minden tekintetben, akár ellenzéki pártot, akár kormánypártot kritizálnak.

Ha például egy tévé kapott öt sajtóhelyreigazítást, akkor egy hónapon belül sötétüljön el egy napot. Ha utána újabb ötöt kap, akkor egy hétig sötétüljön el. Ez csak egy példa, de így meg fogja gondolni a propaganda is, hogy ezt megtehetik-e.

Lehessen különbséget tenni propaganda és sajtó között.

Lehetne egy sajtóetikai bizottság, vagy egy olyan szervezet, amelybe mindenkinek kötelezően be kellene lépnie, és ők ki tudnák maguk közül zárni azt, aki szakmailag megkérdőjelezhető. Mint ahogy teszi ezt az orvosi kamara vagy ügyvédi kamara azokkal szemben, akik vétenek az orvosetikai vagy az ügyvédi etikai szabályok ellen. Ha rajtam fog múlni, én fogom beterjeszteni ezt a jogszabályjavaslatot.

Amikor a rajttelepülést kellett kiválasztani, nem véletlenül lett Tokaj a célpont. Tokaj a Fidesz egyik állatorvosi lova. Mindent megígértek az ott élőknek, de semmit nem teljesítettek. A 2022-es országgyűlési választáson még biztos győzelmet aratott a Fidesz, a tavalyi EP választáson viszont már a TISZA csak pár százalékkal maradt le a kormánypárti jelölttől.

Most pedig, egy évvel később, a pár órával azelőtt meghirdetett TISZA rendezvényre szép számmal látogattak el a tokajiak. A rendszerváltás igénye kézzel fogható.

A borsodi régió legalapvetőbb problémája az elvándorlás, harminc év alatt a lakosság 30%-a vándorolt el. Ami azért is szomorú, mert ez a hely Magyarország egyik ékköve.

A TISZA egyik küldetése az, hogy a magyarokat hazahozza külföldről és segítse a vidéket élhetővé tenni, élhetően tartani.

Ehhez társadalmi párbeszédre van szükség. Pont olyanra, mint amilyen a tegnapi, interaktív Magyar Infó volt Tokajban, a Tisza partján.

Magyar Péter a TISZA sajtófőnökével, Tárkányi Zsolttal beszélgetett aktualitásokról, utána a jelenlévők kérdéseire válaszolt.

Mint elmondta, a TISZA csapata készen áll az országjárásra, izgatottan várják a kalandokat.

A TISZA elnöke már többször kihangsúlyozta, hogy nincs olyan, hogy egy politikus sokat beszélget az emberekkel. Nincs sok. Ezek a beszélgetések segítenek megalapozni azt a politikai stratégiát, amely mentén egy felelős politikus gondolkodik. Ezek a beszélgetések a jellemére is hatással vannak, formálják és segítik a valóságot látni.

Az országjárás tehát elindult és október 23-ig meg sem áll. A helyszíneket a mukodoorszagot.hu oldalon lehet követni.

Várunk mindenkit szeretettel!

Hónapokig volt beszédtéma, hogy Orbán Ráhel férjétől, Tiborcz Istvántól 750 milliárd értékben vett meg a magyar állam budapesti, irodai épületeket. Erről titkos kormányhatározattal döntött a miniszterelnök. Szakértők szerint kétszeresen-háromszorosan túlárazva készült el az adás-vételi szerződés.

Az pedig már mai hír, hogy szintén Tiborcz István cégcsoportjához köthető kormányzati épületegyüttes elkészülte után felszabadulnak a minisztériumi épületek. Ezek az épületek a magyarok számára felbecsülhetetlen értékűek, hiszen a falaiba építve ott van az élő magyar történelem. A Belügyminisztérium épülete, a Magyar Államkincstár épülete – melyet Lechner Ödön tervezett-, A Pénzügyminisztérium épülete, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai irodaházát, A NAV székháza és más számos, jelentős építészeti remekmű, melyre éppen lecsapni készül a Család.

Ezeket a több ezer négyzetméretes épületeket pár napig hirdetik meg. Ennyi idő alatt senki nem tud jelentkezni, hiszen ahhoz ingatlanbecslés kellene, bejárás kellene, kimutatást kellene arról készíteni, mennyit kell bele invesztálni. Pedig – ha nagyon el kell adni ezeket az épületeket -, lehetne találni olyan befektetőt, aki többszörös áron veszi meg, így legalább haszna is lenne rajta az államnak.

Felháborító tény az is, hogy a honvédelmi cégeinket is kiárusítják. Ez nemzetbiztonsági kockázat. Pont akkor, amikor a NATO a tagországok költségvetési hozzájárulását két százalékról öt százalékra emeli, amikor minden ország fegyverkezik és többet költ honvédelemre, akkor a magyar kormány eladja a honvédelmi cégeket.

Magyar Péter közleményben utasította el az állami vagyon elherdálását. Mint írta: Ez nem eladás. Ez fosztogatás. A palotákat néhány napos kiírással, szinte titokban tartva hirdetik, hogy közpénzből felpumpált magánvagyonokból szerezhessék meg. A pénzt, amiből megszereznék az épített örökségünk ékköveit, szintén tőlünk szerezték. Amikor Lázár János leállított minden fejlesztést az országban, arra akkor is jutott 700 milliárd forint, hogy Tiborcz Istvántól és köreitől túlárazottan irodaházakat vásároljon az állam. Kétszer fizetünk. Előbb 40%-os túlárazással irodákat vesz az állam a Családtól, aztán a lopott pénzből magántulajdonba veszik legszebb épületeinket. Mindenki jobban jár, ha a társadalmi többségét elveszítő kormány azonnal leállítja ezen ingatlanok átjátszását! Ha mégis végigviszik az ügyletet, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal minden egyes palota eladását felülvizsgálja. Nem csak kivizsgáljuk az ügyeket – hanem vissza is vesszük. A nemzeti vagyon ne fogyjon, hanem gyarapodjon. Amit évszázadok alatt felépített a magyar nép, azt nem lehet pár év alatt ellopni. Ez a mi közös örökségünk és feladatunk.

Meg fogjuk védeni és vissza fogjuk szerezni az ellopott vagyont!

A TISZA elnöke a nagykanizsai kongresszuson hirdette meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását. Most bővebben is kifejtette a célt és a működési stratégiát. A nemzeti vagyonba rengeteg olyan dolog tartozik, amit az elmúlt 15 évben módszeresen megkárosítottak. Az egyik legfontosabb terület a koncessziós szerződések köre. Ide tartozik a dohány, a bányakoncesszió, telekommunikációs koncessziók, de beleesik például a Nemzeti Bankból ellopott 650 milliárd forint is. Ez egy szuperhatóság lenne, legfőképpen információkérési jogkörrel, melyeket az ügyészség, az állami hatóságok, állami szervek felé intézhet. A hatékony működéshez arra is szükség lesz, hogy az igazságszolgáltatás függetlenedjen a mindenkori hatalomtól és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az országunk – szinte utolsóként – csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez. Elképzelhető az is, hogy idézéssel tanúkat hallgathatnak meg. Például kormánytisztviselőket, köztisztviselőket, akár egy Mészáros cégnek a könyvelőjét. Annak, aki törvényesen és jogszerűen járt el, nincs félnivalója. Át fogják vizsgálni a kétes ingatlanügyleteket, az ingatlan cseréket, az ingyenes ingatlanhoz jutásokat. Rengeteg alapítványban és egyéb szervezetben kijátszottak, ingyenesen átadtak mindenféle ingatlanokat. Bár az inflációnak köszönhetően az ingatlanok értéke nőtt, az állami ingatlanok jelenleg siralmas állapotban vannak. A TISZA kormány olyan ingatlankezelő céget kíván létrehozni, amely hasznosítani fogja ezeket a lepusztult állami ingatlanokat.

De ez csak egy szelete annak a részletes programtervnek, amit Magyar Péter szombaton a nyilvánosság elé vezetett.

A műsorban nyomatékosította; A kormány dilettáns, elhibázott gazdaságpolitikájára válaszul hirdette meg a TISZA a négy fő területből álló, Út a működő Magyarországhoz programot. Ez a magyar New Deal, aminek a legfontosabb eleme az a lakhatási működés, amit szociális és egy piaci alapú bérlakásépítési programon keresztül valósítanának meg. Szomorú tény, hogy 15 éve egy bérlakás sem épült Magyarországon. Bécsben például az embereknek több mint a fele bérlakásban lakik, és ez nem azért van, mert ott szegények az emberek, vagy rosszul élnek, hanem mert így logikus. A második pont egy átfogó energetikai program, amit akkor fog tudni elkezdeni a magyar kormány, ha ismét itt lesznek az uniós források. Legalább 1000 milliárd forint van az újjáépítési alapban, ami jelenleg az Orbáni korrupció miatt van befagyasztva. Ugyanez a helyzet a vasúttal. Ott is áll 1000 milliárd forint uniós forrás. Ezeket a pénzeket a TISZA haza fogja hozni.

A negyedik pont az oktatás megreformálása. És persze nem szabad elfeledkezni az egészségügyi reformról, és az otthonfelújítási programról.

Magyar Péter itt tért ki arra is, hogy a TISZA államosítja a végrehajtást és felszámolja a végrehajtó maffiát. Felfüggesztik a kilakoltatásokat, és komplex csomagot indítanak el a devizahitelesek megsegítésére.

Szó volt még arról is, hogy a Fidesz kormány készül a bukásra, ezt már a különböző kormányzati intézkedésekből is megfigyelhetjük. Most fogadtak el egy olyan jogszabályt, hogy az államnak elővásárlási joga van minden cégeladásnál. Mit jelent ez NER nyelven? Azt, hogy a veszteséges cégekből is nyereséggel fognak kijönni. Mert hiába veszteséges egy NER oligarcha cége, mostantól jöhet egy kamu befektető vásárlási szándékkal, és ekkor belép a magyar állam és a magyar emberek pénzéből megveszi azt a veszteséges céget. Ennek iskolapéldája volt a Mátrai Erőmű, amit szintén rengeteg magyar adóforintért vettünk meg Mészáros Lőrincnek.

Magyar Péter elmondta azt is, hogy újra országjárásra indul, 80 nap alatt fogja bejárni Magyarországot. A programsorozat július 15-én indul, Tokaj lesz az első állomás.

1. Európai Uniós források hazahozatala

• A TISZA-kormány elsődleges célja a Magyarországnak járó, jelenleg visszatartott uniós források hazahozatala.

• Ezeket kizárólag az ország fejlődésére, nem magánérdekekre fordítjuk.

• A forrásokból minden magyar ember részesül, nemcsak a szűk kormányközeli körök.

2. Egészségügyi reform

• Radikális várólista-csökkentés, kórházi fertőzések visszaszorítása, orvoshiány mérséklése.

• Évente minimum 500 milliárd forint többletforrás az állami egészségügynek.

• Az egészségügyi rendszer emberközpontúvá és hatékonnyá tétele.

3. Egészséges élelmiszerek és gyógyszerek áfacsökkentése

• Egészséges élelmiszerek áfájának 5%-ra, gyógyszerek áfájának 0%-ra csökkentése.

• Nyugdíjasok számára 200 ezer forintos SZÉP Kártya bevezetése.

• Az intézkedések célja a megélhetési költségek csökkentése és az egészséges életmód támogatása.

4. Lakhatás és otthonteremtés

• Rendszerváltás utáni legnagyobb bérlakás- és otthonteremtési program elindítása.

• Szociális bérlakásépítés a legnehezebb helyzetben élőknek, kiszámítható bérleti szerződésekkel.

• Magánszektor ösztönzése a megfizethető bérlakásokra, új városi közösségek kialakítása.

• Lakhatás társadalmi ügyként való kezelése, nem pusztán pénzügyi termékként.

5. Vasút és közösségi közlekedés fejlesztése

• A magyar közlekedés újraépítése az utazási élmény javításával, nem látványberuházásokkal.

• Megbecsülés a vasutas szakma felé, korszerű, megbízható vasúti szolgáltatások.

• A közösségi közlekedés fejlesztése a régiók összekapcsolásáért és az elszigeteltség megszüntetéséért.

6. Országos energetikai korszerűsítés

• Családi Energetikai Program indítása, pályázható támogatások 2026-tól.

• Szigetelés, napelemek, energiatakarékos berendezések, okos rendszerek elterjesztése.

• 10 év múlva a háztartások negyedében a rezsiköltségek nullához közelítenek.

7. Tudásalapú társadalom és digitális korszak

• Digitális és tudásalapú korszak indítása, oktatási digitalizáció, tanárképzés, innovációs ösztönzők.

• Magyar tehetségek hazahozatala ösztöndíjakkal, startup-alapokkal.

• Oktatás digitalizációja, kutatás-fejlesztés támogatása, magyar egyetemek megbecsültségének visszaszerzése.

8. Devizahitelesek helyzetének rendezése

• Kilakoltatások felfüggesztése, végrehajtás állami kézbe vétele.

• Kompenzációs program: havi maximum 100 ezer forintig visszatérítés 2030-ig a károsultaknak.

• A devizahitelesek helyzetének erkölcsi és anyagi rendezése.

9. Országos akadálymentesítési program

• Teljes akadálymentesítés közintézményekben, közösségi terekben.

• Az akadálymentesítés nemcsak a fogyatékkal élők, hanem az idősek, kisgyermekes családok és mindenki számára fontos.

10. Munkaerőpiaci esélyegyenlőség

• A magyar munkaerő olcsóbbá és vonzóbbá tétele célzott adókedvezményekkel.

• Kiemelt támogatás a gyermekvédelmi rendszerből kikerülőknek, közmunkából továbblépőknek, alacsony képzettségűeknek.

• A magyar munkavállalók megbecsülése, segítése a valódi munkaerőpiacra jutásban.

11. Vízstratégia és klímavédelem

• Vízmegtartás, öntözés, klímavédelem a mezőgazdaságban és a mindennapi életben.

• A víz stratégiai nemzeti kincs, amely a magyar identitás része.

• A vízmegtartás és klímavédelem összekapcsolása a gazdasági és társadalmi jóléttel.

12. Közvagyon visszaszerzése és korrupció elleni küzdelem

• Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása, korábbi visszaélések, koncessziók, alapítványi vagyonok, közbeszerzések vizsgálata.

• Jogtalanul megszerzett közvagyon visszaszerzése, közbizalom helyreállítása.

• A hivatal szuperjogokkal, gyorsított eljárással vizsgálhatja a múlt visszaéléseit.

13. Átlátható közigazgatás és digitalizáció

• Automatizált, emberközpontú közigazgatás, digitális ügyintézés, átlátható állam.

• Az állampolgár rendelkezik saját adatai felett, transzparens állami működés.

• A digitalizáció a polgárok iránti tisztelet jele, az állam támogató szerepének erősítése.

14. Költségvetési források biztosítása

• Ellopott közvagyon visszaszerzése, uniós források hazahozatala, felesleges állami intézmények felszámolása.

• Közbeszerzések tisztasága, vállalati támogatások leépítése, gazdaságpolitikai hitelesség helyreállítása.

• A költségvetési források öt fő pillére: közvagyon visszaszerzése, uniós források, felesleges intézmények felszámolása, közbeszerzések tisztasága, gazdaságpolitikai hitelesség.

15. Vagyonadó és igazságos közteherviselés

• Ötmilliárd forint feletti vagyonok megadóztatása.

• Fogyasztás növelése a középosztály megerősítésével.

• A társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés összekapcsolása.

16. Gazdasági növekedés, beruházásösztönzés

• Visszaszerzett bizalommal növelik a beruházási kedvet, tisztességes verseny, stabil jogállam.

• 1% gazdasági növekedés évente 800 milliárd forint többletbevételt jelenthet.

• A gazdaságpolitika célja a középosztály visszaerősítése, a társadalmi mobilitás növelése.

Lakhatás és otthonteremtés – Kiszámítható lakhatás

A méltóságteljes élet alapja a biztos otthon.

Magyarországon ma nyugalomban lakni nem alapjog, hanem kiváltság. Fiatalok tömegei hagyják el a vidéket, albérletekben élnek. A középosztály alsó fele lakhatási szegénységben él, az idősek pedig a kisnyugdíjuk jelentős részét rezsire költik. Ez nem lehet egy működő ország valósága.

A TISZA-kormány célja, hogy új alapokra helyezze a magyar lakáspolitikát. Olyan rendszerváltásra készülünk, amelyben az otthonteremtés nem a szerencsén és a spekuláción, hanem kiszámíthatóságon és társadalmi szolidaritáson alapul.

A program fő pillérei:

• Szociális bérlakásépítés az állam részéről:

Elindítjuk a rendszerváltás utáni legnagyobb állami bérlakásprogramot, amelynek célja, hogy a legnehezebb sorsú honfitársaink is méltó, megfizethető otthonhoz juthassanak. Ezeket az ingatlanokat kiszámítható bérleti szerződések alapján fogjuk biztosítani.

• Magánszektor ösztönzése a bérlakásépítésre:

Megteremtjük azokat a jogi, pénzügyi és adózási ösztönzőket, amelyek révén a magánszféra is érdekeltté válik abban, hogy új, megfizethető piaci alapú bérlakásokat építsen – nem spekulációs célú ingatlanokat, hanem élettel teli közösségi lakókörnyezeteket alakítsanak ki.

• Lakhatási reform – új városi közösségek:

Nem új lakótelepekben, hanem új lehetőségekben gondolkodunk. Az otthon nem csak falakból áll – az otthon közösséget, biztonságot, jövőképet is jelent. Az épülő lakónegyedekben hangsúlyt kapnak a közösségi terek, zöldfelületek és a helyi szolgáltatások.

• A lakhatás társadalmi üggyé tétele:

A lakhatás nem lehet többé pénzügyi termék, amely kizárólag a befektetők érdekeit szolgálja. A lakhatás társadalmi ügy, amelyben az államnak kötelessége védelmet és esélyt adni azoknak is, akik nem tudják önerőből megoldani ezt az alapvető életfeltételt.

• Lakásfelújítás és energiahatékonyság:

Az otthonteremtés nem csak új lakások építéséről, hanem a meglévők korszerűsítéséről is szól. Átfogó támogatási rendszert dolgozunk ki a szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre és megújuló energiák alkalmazására – ezzel csökkentjük a rezsiterheket és hozzájárulunk a klímavédelemhez is.

Közlekedés és vasút – Újra sínre tesszük Magyarországot

A vasút az ország tükre. Ha a vonat döcög, az ország is döcög.

Magyarország vasúti közlekedése ma nem halad, hanem hátrál és hátráltat. 2025-ben még mindig naponta szembesülünk kimaradó járatokkal, késésekkel, elavult szerelvényekkel, működésképtelen állomásokkal. Ami korábban fejlődést hozott – a vasút –, mára a leépülés szimbólumává vált.

A TISZA nem nosztalgiavasutat, hanem működő jövőt kínál.

Mit ajánlunk?

• Vasúti infrastruktúra korszerűsítése:

Nem újabb megalomán látványberuházásokra van szükség, hanem alapvető, mindennapi fejlesztésekre: működő szerelvényekre, karbantartott pályákra, használható állomásokra, megbízható menetrendre.

A cél: kiszámítható közlekedés, méltó szolgáltatás.

• Összeköttetés helyreállítása a régiók között:

Vannak olyan települések, ahonnan nem lehet napi szinten eljutni a megyeszékhelyre. Ezen azonnal változtatnunk kell.

• A vasutas hivatás megbecsülése:

Visszaadjuk az elvett méltóságot. Egykor a vasutas a közösség elismert tagja volt – szolgálati lakással, életpályával, tiszteletteljes jövőképpel. Ma pedig a túlélésért küzdenek. Ez nem maradhat így, a vasutas szakma újra megbecsült hivatás lesz.

• Közösségi közlekedés vidéken:

A vasút nem csak fővárosi kérdés. A vidéki Magyarország is élhető közlekedést érdemel. Esélyt adunk a mobilitásra – és ezáltal a boldogulásra.

„Baross Gábor, a vasminiszter vasutat épített a köznek, Lázár kastélyt önmagának. Baross országot épített, Lázár karriert próbált.”

Energetika és rezsi – Függetlenség és méltányosság

A fűtött, egészséges otthon nem lehet kiváltság.

Ma Magyarországon százezrek élnek penészes lakásokban, szigeteletlen vályogházakban vagy korszerűtlen családi otthonokban, ahol a fűtés luxus, a rezsi pedig megfizethetetlen. Aki a számlák befizetését választja, gyakran kénytelen lemondani az ételről, a gyógyszerről, a gyereke taníttatásáról, a jövőjéről. Ez nem egy működő ország képe.

A TISZA kormány a lakossági energetika teljes megújítását hirdeti meg. Nem csak klímapolitikai, hanem társadalmi szolidaritási programként. Az energiafüggetlenség nem elitprojekt – hanem hétköznapi biztonság.

Mit ajánlunk?

• Családi Energetikai Program bevezetése (2026 júniusától pályázható):

Teljes körű országos korszerűsítési programot indítunk. A cél: a magyar otthonok legalább 25%-ának rezsiköltsége 10 éven belül a nullához közelítsen.

• Étlapszerű támogatási rendszer:

Mindenki más körülmények között, másmilyen lakásban él, így másra is van szüksége. Ezért nem egy „egyensapkát” kínálunk, hanem választható megoldásokat:

o szigetelés vályogházakra, kádár-kockákra,

o napelemek családi házakra,

o energiatakarékos berendezések panelekbe,

o okos rendszerek új építésű otthonokba.

• Uniós források célzott felhasználása:

A visszaszerzett EU-s pénzek jelentős részét lakossági energetikai korszerűsítésre fordítjuk – nem stadionokra – hanem fűthető, élhető otthonokra.

• Fókusz az energiaszegénység felszámolásán:

A program külön figyelmet fordít a kisnyugdíjasokra, a gyerekes családokra és a leszakadó térségek lakóira – azokra, ahol ma a leghidegebb és legsötétebb a tél.

„Ez nem csak klímapolitika. Ez egy jobb életminőség új alapja.”

Oktatás és tudásalapú társadalom – A jövő nem betonból épül

Egy ország jövője nem a stadionokban, hanem az iskolákban dől el.

A mai Magyarországon a tanárok fizetése megalázó, a diákok lehetőségei szűkülnek, az oktatási rendszer széttöredezett, elavult.

A TISZA szerint a tudásba fektetett pénz a legjobb befektetés – nemcsak gazdaságilag, hanem erkölcsileg is. A versenyképesség, az innováció, a méltóság és a társadalmi mobilitás alapja az iskola. Újra meg kell tanulnunk, hogy a tanár nem ellenség, hanem a legnagyobb stratégiai szövetséges, a jövő kulcsa.

Mit ajánlunk?

• Oktatás korszerűsítése: működő, korszerű eszközök, modern, friss, használható tananyag, tanárképzés.

• Kutatás és innováció ösztönzése:

o Hazahozzuk a szerte a világban élő legokosabb magyarokat.

o Támogatjuk, hogy az ötletek itthon szülessenek és itt valósuljanak meg.

• Tehetség-visszahívás és egyetemi szabadság:

o Visszaszerezzük az Erasmus-ösztöndíjakat.

o Véget vetünk a politikai kinevezettekkel irányított kuratóriumok korszakának.

o Az egyetemeknek nem a kormányt, hanem a tudást kell szolgálniuk.

„A jövő nem betonban, a lombkoronasétányok magányában vagy a lopott pénzből fenntartott helikoptereken kezdődik, hanem az iskolában.”

Nyugdíjak és idősek – Méltósággal a végsőkig

Magyarországon ma több mint egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt vagy annak közelében. A kormány propagandája szerint megbecsülik az időseket, miközben valójában szegénységbe taszítják őket. A nyugdíjak vásárlóereje folyamatosan romlik, a gyógyszer és az élelmiszer megfizethetetlenné kezd válni. Az állam ahelyett, hogy támogatná, magukra hagyja őket – kiszolgáltatva a piacnak, az inflációnak.

A TISZA szerint nem beszélhetünk emberséges Magyarországról, amíg a nyugdíjasok megalázó körülmények között élnek.

Mit ajánlunk?

• Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése:

Évente maximum 200.000 forintos keretösszeggel, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre lehet felhasználni.

• Társadalmi megbecsülés és képviselet

„Nem lehet egy országot működőnek nevezni, ha egymillió nyugdíjas a létminimum alatt tengődik.”

Devizahitelesek és igazságtétel

Több százezer magyar család nem hibás volt – hanem megtévesztett, majd cserben hagyott.

A devizahitel-válság Magyarország egyik legnagyobb társadalmi katasztrófája volt. Több, mint két évtized telt el azóta, mégis százezrek élnek a végrehajtások, kilakoltatások, kiszolgáltatottság árnyékában. A kormányok elengedték a kezüket, a bankok áthárították a felelősséget, a rendszer pedig csak a végrehajtómaffiát gazdagította.

A TISZA szerint itt az ideje a történelmi igazságtételnek. Az állam nem maradhat többé a végrehajtók és a bankok oldalán – a magyar emberek pártján kell állnia.

Mit ajánlunk?

• A TISZA-kormány első napján felfüggesztjük az összes kilakoltatást.

• A végrehajtási rendszer államosítása: Felszámoljuk a Schadl–Völner-típusú, maffiaszerű hálózatokat. Az állam visszaveszi a végrehajtás irányítását, és világos, ellenőrzött, jogállami keretek között működteti.

• Közös egyeztetést kezdeményezünk a devizahitelesek szervezeteivel és a bankokkal.

• A TISZA igazságügyi miniszterének kiemelt feladata lesz, hogy a legfrissebb uniós ítéletet is figyelembe véve áttekintse a hazai bíróságok joggyakorlatát a bíróságok szakmai vezetőivel közösen.

• Kompenzációs program elindítása:

Akik devizakárosultként valódi veszteséget szenvedtek el, azok 2030-ig, elbírálástól függően havi maximum 100 ezer forintos értékig visszatérítést kapnak 2030-ig.

“Ez nem könyöradomány. Ez erkölcsi jóvátétel. A nyugodt otthon, a tiszta lelkiismeret és a társadalmi méltóság visszaadása.”

Akadálymentesítés – méltóság

Az akadálymentesítés ma Magyarországon nem alap, hanem kivétel. Mi azt mondjuk: az akadálymentesítés nem csupán a fogyatékkal élők ügye. Ez az elöregedő társadalom ügye is. Ez a gyermekvállalás ösztönzése is. Ez az emberi méltóság legelső fizikai feltétele.

Mit ajánlunk?

• Országos akadálymentesítési program indítása.

„A közösség nem ott kezdődik, ahol van lift, hanem ott, ahol senkit nem kell cipelni.”

Munka és megbecsülés – Emberközpontú gazdaságot építünk

A magyar munkavállaló nem lehet másodrendű a saját hazájában.

Ma Magyarországon sokan dolgoznak napi 8–10 órát, mégsem élnek is csak túlélnek. A minimálbér alacsony, a közmunka megbélyegző, a munkavállalók kiszolgáltatottak. A kormány munkaalapú társadalmat hirdetett, de valójában kiszolgáltatottság-alapú gazdaságot működtet – ahol az olcsó munkaerő az előny, nem az emberi tudás. Közben tele vagyunk olyan gyárakkal, amelyek munkaerőhiányra hivatkozva hoznak be külföldi vendégmunkásokat

A TISZA szerint a tisztességes munka nem csak a megélhetésről, hanem a megbecsülésről is szól.

Mit ajánlunk?

• Olcsóbbá és vonzóbbá tesszük a magyar munkaerőt – célzott adókedvezményekkel.

• Elsőként azokat fogjuk helyzetbe hozni, akik a legnehezebb helyzetből indulnak: gyermekvédelmi rendszerből kikerülők, a közmunkából továbblépőket és az alacsony képzettséget igénylő munkakörökbe belépőket. Ez a valódi munkaerőpiacra jutás segítése és az önálló élethez vezető híd.

„A magyar munka nem lehet másodrendű a saját hazájában. Aki dolgozik, azt nem lehet megalázni, kisemmizni, kiszolgáltatni.”